Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-06 / 286. szám

4 1995. december 6., szerda Külföld UJ KELET Vádemelés Ro Te Vu ellen A dél-koreai államügyészség kedden vádat emelt Ro Te Vu volt államfő ellen, amiért hivatali ideje alatt 369 millió dollár megvesztegetési pénzt fogadott el. Vádat emelnek a megvesztegetők, a legnagyobb dél-koreai cégek első emberei ellen is — közölték —, de őket egyelőre nem tartóztatják le. A megvesztegetési botránnyal foglalkozó főállamügyész a televízió által élőben közvetített sajtóértekezleten jelentette be, hogy az ügyészség a korrupció miatt kezdeményezi Ro Te Vu vagyonának elkobzását. A volt államfő, aki november 16. óta előzetes letartóztatásban van, bevallotta, hogy 654 millió dol­láros titkos pénzalapra tett szert a vállalalatok adományaiból 1988—92 között, vagyis elnöksége idején. A pénzek eredete mindmáig tisztázatlan maradt. An Kang Min főügyész közöl­te, hogy Rot a Daewoo cég elnöke 31,3 millió dollárral, a Samsung vezetője 32,4 millió dollárral, a Dong A elnöke pe­dig 29,8 millió dollárral vesztegette meg. A volt tábornok-elnök összesen 35 üzleti csoport vezetőjétől jutott kedvezmények ellenében mintegy 369 millió dollárhoz. Korábban már őrizetbe vették a Hanbo csoport elnökét, és le­tartóztatás i parancsot adtak ki a Hanjang-csoport volt vezetője ellen is. Az ügyészség keddi döntése rácáfolni látszik az üzleti körök várakozására, miszerint a megvesztegetési botránynak nem lesz­nek az üzleti világot érintő, széles körű kihatásai. A Daewoo cég szóvivője még az ügyészség bejelentése előtt annak a véle­ményének adott hangot, hogy a botrány nem fogja hátrányosan érinteni a konszern üzletmenetét. A részvénypiacok is megnyu­godtak átmenetileg abban a reményben, hogy a dél-koreai gaz­daság alapját jelentő nagyvállalatok sértetlenek maradnak. Ami a politikai következményeket illeti, Ro Te Vu és Csőn Tu Hvan — más ügyben történt — letartóztatása képviselők tucatját késztetheti lemondásra. A kormányzó Demokratikus Liberális Párt (DLP) két volt államfőhöz közelálló képviselői tárgyalásukon úgy döntöttek, hogy a pártelnök döntésétől te­szik függővé lemondásukat. Egyes hírek szerint Kim Jun Hvan eseteg még kedden bejelenti lemondását. Kim Jung Szám államfő pártjával 1990-ben alkotott szövetséget a DLP-vel. Ez utóbbi számos olyan politikust tömörít, akik Ro, illetve Csőn bizalmasai voltak. Egyelőre nem világos, mi készteti e politi­kusokat a távozásra: attól tartanak-e, hogy előbb-utóbb őket is elérheti a számonkérés, avagy inkább Kim Jung Szám államfővel elégedetlenek. Kim kezdeményezte a megveszte­getési ügyek feltárását, illetve Dél-Korea történelmi múltja sötét fejezetének kivizsgálását. Horn Gyula Párizsban Egynapos látogatásra kedden Párizsba érkezett Horn Gyula miniszterelnök. A magyar kormányfőt a Nyugat-európai Unió (NYEU) parlamenti köz­gyűlése hívta meg (a NYEU a nyugat-európai államok egyedüli, bizton­ságpolitikai kérdésekben illetékes saját testületé), ahol beszédet mond. Emel­lett Horn Gyula találkozik Jacques Chirac francia államfővel: a két politikus között ez lesz az első iga­zi megbeszélés Chirac államfővé választása óta. A Chirac—Hóm találkozón a kétoldalú kapcsolatok és bennük a gazdasági együtt­működés mellett Magyar- ország nyugati integráció­ja lesz a fő téma. Mint fran­cia részről többször is le­szögezték, Párizs támogat­ja a magyar törekvést az euroatlanti szervezetekhez történő csatlakozásra. Hóm Gyula programjá­ban eredetileg szerepelt volna egy találkozó francia kollégájával, Alain Juppé- vel is, ezt azonban a fran­cia fél lemondta, mert a párizsi parlament a látoga­tás napján vitatja meg a sztrájkok miatt benyújtott bizalmatlansági indítványt, így azután Horn Gyula a tervezettnél valamivel előbb, késő délután utazik haza Magyarországra. Václav Havel Japánban A franciák és a NATO Franciaország úgy döntött, hogy szorosabb­ra fonja a katonai szála­kat, amelyek a NATO- hoz fűzik. Diplomáciájá­nak irányítója, Hervé de Charette a NATO-tagor- szágok külügyminisztere­inek keddi ülésén készül bejelenteni, hogy Párizs ismét elfoglalja helyét a szövetség Védelmi Terve­ző Bizottságában (amely­ben a védelmi miniszte­rek vesznek részt), akár­csak a katonai bizottság­ban — tudta meg a Reu­ter brüsszeli diplomáciai forrásból. Jacques Chirac francia államfő elhatározását a brit hírügynökség által idézett NATO-források a szövetségesek között a boszniai terepen megva­lósuló, eddig példátlan együttműködés első pozi­tív eredményeként érté­kelték, bár jelezték: Pá­rizs, amely 1966-ban lé­pett ki az integrált kato­nai szervezetből, egyelőre nem jelent be teljes visz- szailleszkedést, amely tisztjeinek a NATO pa­rancsnoki rendszerébe való átvezénylésével (nem­zeti parancsnokság alóli kivonásukkal) járna. A stabilitás térsége kiszélese­dik azáltal, hogy a NATO Ke- let-Európa felé terjeszkedik, és ez végső soron Oroszországnak is előnyös — nyilatkozta a Ja­pánban tartózkodó Václav Havel cseh államfő az észak­atlanti szövetség bővülését ellenző orosz véleményekkel kapcsolatban. Havel az Aszahi Simbun című lapnak adott in­terjújában úgy vélekedett, hogy a NATO bővülésével szembe­ni orosz ellenállás a hideghá­borús gondolkodást tükrözi. A cseh államfő kedden saj­tóértekezletet is tartott. Arról beszélt, hogy országa fő külpo­litikai célja az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő „lehető legkorábbi” csatlakozás. — A Cseh Köztársaság politikailag stabil, gyors fejlődést ért el a gazdasági reformokban, és szá­mít a japán befektetőkre — mondta. A lengyel elnökválasztásról szólva Aleksander Kwasniew­ski győzelmét kommentálva megjegyezte, hogy Walesa ve­resége nem vezet Lengyelor­szág kommunizmushoz való visszatéréséhez: az eredmény csak egy, Nyugat-Európában is megszokott váltást jelent. — A lengyel gazdasági reformfolya­matot nem fogja lefékezni a Kvansniewski-kormányzat, és a változás a cseh—lengyel kap­csolatokat sem fogja hátrá­nyosan befolyásolni — fejtet­te ki. A cseh államfő, aki vasárnap óta tartózkodik négynapos nem hivatalos látogatáson Japánban, a világ korszakos kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanács­kozáson vesz részt. A második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából rende­zi e konferenciát az Ehe Wiesel Alapítvány, az ENSZ-Egyetem és az Aszahi Simbun című lap. Értesülések szerint eredetileg a magyar köztársasági elnök részvé- telére is számítottak, Göncz Árpád azonban úgy vélte, hasznosabb, ha Horn Gyula kormányfő utazik ezek­ben a napokban Japánba a ja- pán—magyar kétoldalú kapcsolatok fejlesztését célzó munkalátogatásra. Horn a ter­vek szerint december 10-én ér­kezik Japánba, majd néhány nap múlva továbbutazik Dél- Koreába. A tokiói és a hirosimai nem­zetközi tanácskozáson szá­mos állami vezető és Nobel- díjas személyiség vesz részt, köztük Raman Narajanan in­diai alelnök, Lawrence Eagle­burger, volt amerikai kül­ügyminiszter és Mijazava Kiicsi volt japán kormány­fő. Javier Solana az új NATO-főtitkár Tornyosuló feladatok Kedden délelőtt az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri ülése az Észak-atlanti Szövetség főtitkárává nevezte ki Javier Solana jelenlegi spanyol külügyminisztert. Solana várhatóan még az idén, de csak az Európai Unió december 15—16-ai csúcstalálkozója után veszi át új hivatalát. A szövetség kilencedik főtitkárát — aki spanyol színekben elsőként áll majd a NATO politikai apparátusának élére — a szövetség ez évi soros tiszteletbeli elnöke, Malcom Rifkind brit külügyminiszter ajánlotta a tisztségbe. Szavazás nem volt, hanem az ilyenkor szokásos eljárást követve a kinevezést övező konszenzus tudomásul vétele, amelynek nyomán Rifkind megállapította Solana főtitkárrá történt kinevezését. A poszt immár hat hete betöltetlen volt: Solana elődje, a belga Willy Claes október 20-án lemondásra kényszerült az Agusta néven ismertté vált helikoptervásárlási-megvesztegetési botrányban játszott szerepe, illetve az en­nek nyomán ellene indított bírósági eljárás miatt. Nem sok ideje lesz Javier Solana-nak a NATO főtitkári munka átvételére. Miként ked­di kinevezése nyomán az egyik szövetségi diplomata megje­gyezte, nem is kell majd átven­nie, nyakába szakad az magá­tól is. A legmunkaigényesebb és egyúttal legsürgetőbb dosszié a boszniai „béketeremtésből” adódó, a NATO történetében példátlan nagyságrendű felada­tok sora. Előre látható, hogy a bonyolult műveletsor távolról sem csupán technikai jellegű problémák sorát veti majd fel, hanem akadnak bőven politika­iak is. Hogyan válik majd be a sajátos együttműködés az orosz parancsnoksággal? Miként ta­lálják meg a hangot a nem tag­ország mohamedán államok­kal? Sikerül-e kialkudni az ENSZ-nél, hogy legalább vala­mennyit megtérítsen a borsos számlákból? — hogy csak né­hány említsünk. A NATO—orosz kapcsolat önmagában is külön dosszié. A hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) felülvizsgálati konferen­ciája jövőre esedékes, s már azt is alig—kompromisszumos ja­vaslatok árán — sikerült csak elérni, hogy Moszkva legalább addig tessék-lássék kötelezett­séget vállaljon az öt évvel ezelőtti bécsi megállapodás betartására. De eközben a kiin­duló alapállásból — vagyis, hogy a még NATO-VSZ felál­lásra méretezett szerződés az új körülmények között teljesen el­avult — az orosz fővárosban hangsúlyozottan egy pillanatig sem engedtek. Brüsszelben pe­dig többször is jelezték: szeret­nék elkerülni egy „újratárgya- lási lavina” megindulását. Mindeközben a szövetségi politika egyszerre akar minél szívélyesebb, konkrét együtt­működésen alapuló kapcsolatot Moszkvával, illetve újabb és újabb előrelépést elérni a NATO kilátásba helyezett kibővíté­sében (még ha ez utóbbi terén újabban tapasztalható is némi visszafogottság...). Brüsszeli megítélés szerint e két dolog egymásból következik és egy­mást erősíti. Moszkvában úgy vélik, hogy éppen ellenkezőleg: egymást kizárják... Közben számolni kell a tu­catnyi, bebocsátásra váró kelet- , és közép-európai ország nyo­másával is, miként általában a 27 országot magában foglaló békepartneri program mene­dzselésével. Brüsszeli diplomá­ciai körökben mind többen szá­mítanak arra, hogy a jövő év közepe tájékán, (az orosz vá­lasztások után?), nagyon való­színű egy újabb NATO-csúcs kitűzése, amely annak idején majd minden bizonnyal (még­iscsak..) mandátumot fog adni az újabb bővítési tanulmány — az immár „mikor?” és „kiket?” kérdésre felelő dolgozat elké­szítésére. S ha ez nem lenne elég, legkésőbb az EU jövő évi, kor­mányközi értekezlete után mind konkrétabb formát ölt majd az „önálló európai iden­titás” intézménye is. Ami an­nak lehetőségét jelenti, hogy a szervezetileg ma még különál­ló Nyugat-európai Unió esetleg az EU önálló védelmi szer­vezetévé válik — miközben ugyanezt a NYEU-t a NATO- ban a Szövetség „európai pil­léreként” határozzák meg. A két dolog összeegyeztetése és a harmonikus együttműködési formák megtalálása szintén több évre szóló feladat. Vaskosak tehát a főtitkári asztalon heverő dossziék, és általános vélemény szerint nem csupán a bennük lévő konkrét ügyek megoldása, ha­nem végső soron a NATO jövője függ megfelelő keze­lésüktől. Azé a NATO-é, amely a Berlini Fal leomlása idején úgy tűnt, mintha elvesztette volna létezésének értelmét, s amely most éppen az elsorolt feladatok felvállalásában véli azt mégis megtalálni. Összetűzés Dél-Kínában Ketten meghaltak, és legalább hatvanan meg- sebesültek — közülük tízen válságos állapotban vannak — Kuangtung dél-kínai tartományban, a Hongkong közelében lévő Longgang faluban, amikor felbőszült munkások összecsaptak a rendőrséggel. A véres incidensről kedden az Eastern Express című hongkongi lap számolt be. Az összetűzés egy látszólag ártalmatlan vi­tával kezdődött: a falu egyik lakója motorke­rékpárjával ráhajtott egy frissen aszfaltozott, lezárt útszakaszra, mire az útépítő munkások rátámadtak. A faluőrök 50 rendőrt hívtak se­gítségül, akik közül az egyik pisztolyát az egyik munkás fejéhez szegezte. A feldühödött munkások erre nekiestek a rendőrnek, és erősítést hoztak egy közeli építkezésről. Több mint 500 munkás lapátokkal és fémru- dakkal felfegyverkezve megrohamozta a rend­őröket — írta a hongkongi lap. Az összecsapás során egy faluőrt és egy munkást agyonvertek. A munkások megostromolták a kommunista párt helyi székházát is, és megvertek néhány pártfunkcionáriust. További részletek nem is­meretesek — idézte a hongkongi lapot a dpa. Fahd királyt szélütés érte Washingtoni hivatalos forrásokból hétfőn megerősítették azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerintEaMszaúd-arábiai királyt múlt csütörtökön szélütés érte. Nevük elhallgatását kérő kormánytisztviselők elmondták, hogy a királyi udvar költségére amerikai orvoscsoport utazott Rijádba az uralkodó kezelésére. Közölték azt is, hogy tudomásuk szerint a hetvenkét éves király jól van, és nem igaz, hogy a szélütés következtében félig lebénult volna. A témakör kényességére — és az olajpiacok­ra gyakorolt esetleges kihatására — való tekin­tettel egyéb információt nem voltak hajlandók elárulni, hangsúlyozva, hogy az uralkodó álla­pota ügyében egyedül a rijádi királyi palota tá­jékoztatása a mérvadó. A washingtoni külügy­minisztérium szóvivője hivatalosan még csak a szélütés tényéről sem volt hajlandó nyilat­kozni, hanem megismételte azokat a szaúd-ará- biai közléseket, amelyek szerint a királyon el­végzett kórházi vizsgálatok kedvező ered­ménnyel zárultak. Clinton Szarajevóba készül? Bili Clinton amerikai elnök állítólag azt fon­tolgatja, hogy még ebben a hónapban elláto­gat Szarajevóba, ezzel is bizonyítva az Egye­sült Államok eltökéltségét a béke megterem­tésére Boszniában. Mint a Reuter brit hírügynökség jelentette, a hírt a The Washington Post című tekintélyes amerikai lap közölte egy meg nem nevezett, vezető beosztású fehér házi forrásra hivatkoz­va. Amennyiben Clinton a látogatás mellett dönt, arra a békeszerződés tervezett párizsi alá­írása, azaz december 14. után kerül sor — írja a lap. A Fehér Ház kedd reggelig nem kom­mentálta a lap értesülését.

Next

/
Thumbnails
Contents