Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

UJ KELET WM Nemesborzova 1995. december 5., kedd 5 Harmadolva Nemesborzova önkor­mányzat polgármesteri hiva­tala — hirdeti a tábla. Ko­rábban itt működött a bor- zovai iskola, ami egyházi telekre épült. Az egyházak kárpótlása idején a reformá­tus egyház visszakérte, így az önkormányzat épület nélkül maradt. Addig itt tar­tották a heti egy polgármes­teri fogadónapot, a közmeg­hallgatásokat, diszkókat, és itt volt az orvosi rendelő. A presbitériummal sikerült olyan megegyezésre jutni, hogy adják az önkormány­zat tulajdonába ezt az épü­letet kétharmados arányban, egyharmada pedig az egy­házé marad. Ennek fejében az önkormányzat korszerű­síti, és karbantartja. A közös­ségi ház az egyházi funkció mellett így továbbra is be­tölti világi szerepét is. Az orvos minden hét csütörtö­kén tíztől négyig rendel, a gazdajegyző pedig csütörtö­kön reggelenként áll a falu lakóinak rendelkezésére. Büszke a falu a gyerekekre Kisszekeres, Nagyszekeres, Zsarolyán és Nemsborzova haj­dan közös tanácsi hivatallal, most pedig körjegyzőségben működik. A tanács központja Nagyszekeresen volt, ebben az épületben van a jegyzői hiva­tal is. A legkisebb község négyőjük közül Nemesbor­zova. Öregedő falu, amelyet lokálpatrióták laknak, akik nem csak azért maradnak mert nincs pénzük máshová menni, vagy félnek a változástól, ha­nem mert ragaszkodnak ehhez a földhöz ahol őseik is éltek. Nagyok, Pápaiak lakják, van egypár Szabó nevű meg Faze­kas, és ezzel jobbára meg is van a névjegyzék. A faluban kevés fiatal él. A hat óvodás és a kilenc ál­talános iskolás Nagyszekere­sen tanul, ezen felül hat közép­iskolás, egy főiskolás és egy egyetemista van, utóbbiak a falu büszkeségei tette hozzá a polgármester asszony. Nagy Zsuzsanna és Nagy Zsigmond testvérek. A lány a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen fizika—kémia sza­kon ötödéves, fivére pedig Szentendrén katonai főiskolán tanul. Ők már nem valószínű hogy itt telepednek le, nincs munkalehetőség számukra. Utoljára a hatvanas években volt iskolája a falunak, de ami­kor Nagyszekeresen felépült egy szép új iskola, megszűnt a borzovai. Kisszekeres és Zsa­rolyán községekből is oda hordják a gyerekeket. Van egy közös buszuk amely reggel— este szállítja az iskolásokat és az óvodásokat. Állást talált a polgármester Nemesborzova 111 lakosá­val a legkisebb saját önkor­mányzattal rendelkező ma­gyarországi település. A rossz szájízt hagyó botrányok elke­rülték ezt a bájos kis falut, en­nek ellenére öt év alatt harma­dik polgármesterétől vált meg. Nagyné Szűcs Erzsébetnek ta­valy decemberben szavazott bizalmat a falu lakossága, és 1995. november 30-án adta át a vezetési teendőket Nemes­borzova alpolgármesterének. A polgármester asszonyt néhány nappal ezelőtt kerestük meg, és életéről, valamint távozásról kérdeztük. — Nemesborzovára mentem férjhez 1982-ben, két gyermek édesanyja vagyok,a férjem mezőgazdasági válallkozó. A kisfiúnk 10 éves, most lesz ötö­dik osztályos a nagyszekeresi általános iskolában, a kislá­nyunk pedig két és fél éves, most kezdett óvodába járni. Rendezett családi körülmé­nyek között élünk, ami szerin­tem motiválta a falu lakossá­gát abban, hogy, a 90—es vá­lasztásokon képviselőnek, 94 decemberében pedig — három jelölt közül — Nemesborzova polgármesterének választot­tak. — Miért mondott le? — Azért, mert korábban a nagyszekeresi TSZ irodában dolgoztam, ahol leépítések voltak. Ez arra késztetett, hogy ragadjam meg a kínálkozó lehetőséget, s a nagyszekeresi polgármesteri hivatalban he­lyezkedjek el. Eddig tisztelet- díjasként láttam el a polgár- mesteri teendőket, a község lét­száma indokolja hogy ne le­gyen főállású a polgármester. Fogadórákat tartok minden szerdán délután két órától, de ennek tulajdonképpen nincs jelentősége, mert a lakásomon bármikor felkereshetnek az emberek. Tulajdonképpen a lakásunk egyben a hivatalom is. A lemondás oka az, hogy a köztisztviselői állás betöltése összeférhetetlen a polgármes­teri tisztség betöltésével. Szé­gyellem magam a falu lakossá­ga előtt azért mert lemondtam, de ha nem teszem, talán soha nem lett volna állásom, és az sem megoldás, ha egy munka- nélküli polgármester irányítja a falut. Sárga a víz Nemseborzovának egyet­len telefonfülkéje van, de sok meghívásos telefonnal rendelkező kistelepüléssel ellentétben már '94-ben be­kapcsolták a falut a crossbar rendszerbe. Abban az évben készíttetett az önkormány­zat egy aszfaltos járdát is, amely azóta már olyan álla­potba került, hogy kinőtt rajta a fű. A jövő év májusá­ig fogják egy újabb réteg­gel beborítani. A község sa­ját erőből furatott egy kutat 1993-ban, mert nem került bele a tanácsi időkben lét­rehozott glóbuszos-rend- szerbe. Ezzel küszködnek jelenleg mert magas a víz vastartalma. Időnként sötét, sárgás-vörös víz folyik a csapokból, ezért a testület tervei között szerepel egy víztisztító rendszer létreho­zása. Az oldalt írta: Dojcsák Tibor Hősök emlékére A második világháborúban elesett nemesborzovaiak emlékére állíttatta a falu lakossága 1990-ben. Várják a segítséget Mindössze egy katolikus család él Nemesborzován, a többi református, ennek meg­felelően egyetlen templom áll a falu közepén.Tudatosan nem írom hogy díszíti a falu főterét, mert ehhez alapos felújításra szorulna az épület. A vakolat alól már négyzetméternyi he­lyeken vörösük a téglafal! A felújításra az egyházközség­nek vari egy kis anyagi tartalé­ka, műemlékpályázaton is nyertek rá 100 ezer forintot, és az önkormányzat is támogatná 50 ezer forinttal. Kónya József Zsarolyán, Nemseborzova és Mánd lelkésze, Zsarolyán pol­gármestere próbálja koordinál­ja ezt a munkát. A tető átfedése részben községi, részben mű­emléki pályázatokból nyert pénzből már megtörtént, de a külső tatarozásra még nincs meg a pénz, várják a segítő szándékúak felajánlását, hogy ez a történelmi emlék megme­nekülhessen az enyészettől. Mindennapi tejünket Az 1990-ben megválasz­tott önkormányzat építtetett egy kis házat a terményda­rálónak, amely elegendő a község állatainak takarmá­nyozására. A darálót az ön- kormányzat tartja fennt. Az önkormányzat figyel a gaz­dák gondjaira, ezt mutatja a tejcsamok Ugye is. A má­tészalkai tejipari vállalat az önkormányzat tulajdoná­ban levő tejcsarnokból 1995 februárjától a begyűj­tött tejet a kis mennyiség miatt — ami csak napi 100 liter körüli — nem viszi el. A testület úgy döntött, hogy egy főt költségtérítéssel al­kalmaz, aki a tejet begyűjti és elszállítja a mándi tej­csarnokba. Hivatalsegéd nagymama Annak ellenére hogy csak a második világháború után köl­töztek ide, Szacska Gyuláné tősgyökeres nemesborzovai, hiszen édesapja is idevaló. Szülei cselédek voltak, járták az országot hogy pénzt keres­hessenek. A háború után haza­jöttek. Szacska Gyuláné a TSZ- ben dolgozott, elsősorban a tejcsamokban. Nyugdíjasként vállalta el a borzovai hivatal- segédi munkát. — Mindössze 1500 forinttal mentem nyugdíjba, kell a mel­lékállás. Most is csak 9500 fo­rint a nyugdíjam. — Mit kell itt csinálni? — Kézbesítést, takarítást bent, az épület előtt, körbe a buszvárónál és hasonló mun­kákat. — Gyerekek? — A fiam ipari tanulóként került el Egerbe, a Finomsze- relvénygyárban dolgozik. A nagyobbik unokám 14. éves, a kisebbik meg nyolc. Itthon az egyszem lányom él, aki elvált, és most munkanélküli. Van egy hétéves kislánya, most első osztályos! — Mit tetszik csinálni ami­kor nincs hivatali munka? — Főzök, sütök, mosok, ta­karítok, van elég feladat ott­hon. Valami bűzlik Nagyszekeresről Nemes­borzovára tartva egy kis ná­das mellett vezet el az út. Mély keréknyomok mutat­ják, szippantókocsik eresz­tik ide a szennyvizet. A borzovaiak tanúsága szerint nyáron szinte elviselhetet­len bűz árad innen a faluba. A megoldást egy szennyvíz- telep létrehozása jelentené, de erre most nincs pénze a négy községnek.

Next

/
Thumbnails
Contents