Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-29 / 304. szám
2 1995. december 29., péntek Belföld-külföld nemzetközi Felfüggesztett embargó Borisz Jelcin elnök csütörtökön hivatalosan is felfüggesztette a Jugoszlávia elleni nemzetközi embargóban való orosz részvételt. A vonatkozó elnöki rendelet értelmében az ENSZ BT 1022-es számú határozatának megfelelően, annak november 22-i elfogadásától, visszamenőleges hatállyal, külön rendelkezésig érvényes a mostani ukáz. Jelcin kikötötte, hogy a BT tavalyi, 942-es határozatának megfelelően Bosznia- Hercegovina szerb ellenőrzés alatt álló területein továbbra is hatályban lévőnek tekinti Moszkva az embargót. Jelcin utasította egyben a külügyminisztériumot, hogy segítse elő a Jugoszlávia elleni szankciók teljes eltörléséhez szükséges feltételek megteremtését. Előrehozott választások Spanyolországban március 3-án, egy évvel a jelenlegi kormány megbízatásának letelte előtt előrehozott választásokat tartanak — jelentette be csütörtökön Madridban Felipe González spanyol kormányfő. González a nyáron elveszítette a katalánok támogatását a parlamentben, és már akkor előrehozott választásokat ígért. A jelenlegi közvéleménykutatások szerint a konzervatív Néppárt 9—10 ponttal vezet González Spanyol Szocialista Munkáspártja előtt, amely 1982 óta van kormányon. A szocialisták 1993-ban elvesztették abszolút többségüket. Betiltott narancslé Kuvaitban a vallási hatóságok betiltották a narancslé és az alkoholmentes sör árusítását — adta hírül csütörtöki kuvaiti sajtójelentések nyomán az AFP. A muzulmán jogi főhatóságok indoklása szerint a narancslevet könnyűszerrel alkoholossá lehet alakítani, az alkoholmentes sör pedig nem valódi társadalmi szükségletet elégít ki. Az említett italokat szabadon lehet forgalmazni a térség többi országában, még az iszlám törvénykezés szigoráról híres Szaúd-Arábiában is. Lezuhant vadászrepülő A török légierő egy F—4 típusú vadászgépe csütörtökön az Égei-tengerbe zuhant Leszbosz szigete mellett, miután előzőleg a görög légierő F—16 típusú repülőgépei megpróbálták feltartóztatni. A gép két pilótája idejében katapultált; mentésükre görög hajók és helikopterek indultak el. A görög védelmi minisztérium szerint a görög légierő gépei az elfogó művelet közben nem lőttek a török vadászgépre. A balesetet vélhetően a gép vagy a pilóta hibája okozta. A görög és török gépek gyakran megsértik a másik szomszédos ország légterét. Hasonló incidens történt februárban is. Akkor a görög légierő gépei megpróbáltak feltartóztatni egy török vadászgépet, amely üzemhiba miatt zuhant le Rodosz szigeténél. A gerillák nem pihennek A Hezbollah (Isten Pártja) véget vet az izraeli katonák ellen irányuló dél-libanoni támadásainak, amint a zsidó állam aláírja a térségre vonatkozó békemegállapodást és kivonul Dél-Libanonból — mondta a csütörtöki bejrúti lapoknak az iszlámista mozgalom egyik vezetője. Mohamed Húszéin Fadlallah, a Hezbollah szellemi vezetője mindazonáltal kijelentette, hogy csoportja „más iszlám mozgalmakkal karöltve új utakat fog keresni a világban, és újabb akciókat fog indítani, hogy Palesztina egész területéről kiűzze a zsidókat”. Megjegyzéseiben Fadlallah azt sugallta, hogy csoportja más helyszínekről folytatja majd Izrael elleni gerillaháborúját, de fenyegetését nem részletezte, és egyetlen olyan iszlám csoportot sem nevezett meg, amelyek szóba jöhetnek a Hezbollah szövetségeseként. i&mj IFOR-járművek Kártérítési kérdések Nem kell felelősségbiztosítással rendelkezniük az IFOR üzemeltetésében Magyarországon közlekedő járműveknek, mert az általuk magánszemélyeknek okozott károkat az Országgyűlés által nemrég elfogadott, úgynevezett SOFA egyezmény szerint a magyar állam téríti meg és érvényesíti az IFOR-ral szemben — tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a HM Sajtóiroda. A közlemény szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége leAdóbevallás Január 1-jétől már benyújthatják adóbevallásukat az adózók az 1995. évről. Gyakorlatilag ez januárelején ritkán történik meg — habár már érkezett január 2. környékén is egy-két bevallás —, hiszen a nyomtatvány kitöltéséhez be kell szerezni a szükséges igazolásokat is — mondta el Oláh Lajos, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője szerdán az MTI-nek. Az adóbevallással azoknak éri meg sietni, akik visszaigényelnének a már befizetett adóból, hiszen az adóhatóság hibátlan bevallás esetén 30 napon belül köteles visszautalni az igényelt összeget. Az APEH- nél készülnek a nyomtatványok, amelyek közül az elsők kézbesítése január 2. és 5. között várható. Mint eddig is, az adóhatóság mindazoknak postán elküldi a formanyomtatványt, akik az elmúlt években adóztak, vagy az idén adóelőleget fizettek. Azok, akik először lennének adókötelesek, illetve valamilyen okból kifolyólag nem kapják meg január 20-áig a formanyomtatványt, az illetékes adóhatóság ügyfél- szolgálatain szerezhetik be azt. Az 1995. évre vonatkozó adóbevallások beadási határideje változatlan. A személyi jövedelemadóról a bevallást 1996. március 20- áig kell benyújtani, illetve eddig az időpontig kell befizetni az esetleges adókülönbözetet. Az egyéni vállalkozóknak február 15-éig kell benyújtaniuk bevallásukat mind a vállalkozói tevékenységükkel kapcsolatban, mind a személyi jövedelemadóról. Az APEH idén is folytatja azt a gyakorlatot, amelyet a múlt évben kezdett el, s amely szerint az egyéni vállalkozók a társadalombiztosítási járulékról szóló formanyomtatványt is megkapják az adóhatóság által küldött csomagban. A legkésőbbi időpontig, 1996. május 30-áig, azok az egyéni vállalkozók tehetik meg személyi jövedelemadó-bevallásukat, akik a társasági adó hatálya alá tartoznak. üihhU] KELET Jövőre egységes Munkaerőpiaci Alap Január 1-jétől az egységes Munkaerőpiaci Alapból fizetik a munkanélküliek járadékát, képzését, az elhelyezkedésüket segítő egyéb támogatásokat, a rehabilitációs, a szakképzési, valamint a bérgarancia-kötelezettségeket. Ebbe az alapba vonták össze az eddigi önálló szolidaritási, foglalkoztatási, rehabilitációs, szakképzési és Bérgarancia Alapot. Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a törvény szerint a január 1-jei hatályba lépést követő 30 napon belül meg kell alakítani az alap felügyeletét ellátó Országos Munkaerőpiaci Tanácsot. Amennyiben ez a testület addig nem jön létre, akkor a létrehozásáig az összes hatáskörébe utalt kérdésben — az Érdekegyeztető Tanács illetékes bizottságának véleményét meghallgatva — a munkaügyi miniszter dönt. A törvény azért rendelkezik így, mert az Érdekegyeztető Tanács munkaadói, munkavállalói oldala jelezte: az alapot majdan felügyelő önkormányzat létrehozásáig nem támogatja egy külön testület az Országos Munkaerőpiaci Tanács megalakítását. Távolmaradásuk esetén viszont nem hozható létre ez a testület. A törvény szerint a tanácsot háromszor három taggal kell megalakítani, a tagokat a munkaügyi miniszter bízza meg, illetve hívhatja vissza. A munkaadói és a munkavállalói képviselőket az Érdekegyeztető Tanács munkaadói, illetve munkavállalói oldala jelöli ki. A visszahívást a jelölők kezdeményezhetik. A törvény szerint ez a testület dönt a foglalkoztatási alaprészeken belül a központi, valamint decentralizált pénzeszközök arányáról, a felosztás elveiről, továbbá az alaprészek közötti, valamint a foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzeszközeinek megyék közötti ácsoportosításáról, s végül a foglalkoztatási és képzési célú alapítványok, közalapítványok támogatásáról. A testület a törvény szerint javaslatot tehet a Munkaerőpiaci Alap költségvetésére, foglalkoztatási és képzési programok indítására, munkaerőpiaci fejlesztéseket szolgáló hitelfelvételre, s ugyanígy munkaerőpiaci és területfejlesztési együttműködésre. Véleményezheti az intervenciós keret felhasználását, a foglalkoztatási koncepciót és irányelvet, valamint értékelheti a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását, a támogatások, a munkaerőpiaci szervezet ellenőrzése során szerzett tapasztalatokat, s erről tájékoztatná a nyilvánosságot. A Munkaerőpiaci Alapba fizetik be a munkaadók, illetve a munkavállalók a 4,2, illetve az 1,5 százalékos szolidaritási járulékot. A csődtörvényben meghatározott gazdálkodók munkaadói járuléka 4,5 százalék, ebben a körben ugyanis felszámolás esetén elmaradt bér fizethető az alapból. Az alap bevételeit jelenti még a rehabilitációs és a szakképzési hozzájárulás, a központi költSegítsék az aszály károsultakat! A mezőgazdasági termelők egyre növekvő elkeseredéssel és felháborodással kérik számon a kormány november 16- ai ülésén hozott határozatok végrehajtását a termelőket ért termesztési károk enyhítéséről. Ez abban a levélben olvasható, amelyet Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára intézett csü- törtökön Horn Gyula miniszter- elnökhöz. A levélben Horváth Gábor azt kéri számon a kormányfőn, hogy nem tett határozott intézkedéseket az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők segítésére. A Mosz elnökségének értékelése szerint a kormány késeNaponta egy doboz cigaretta vélben fordult a honvédelmi miniszterhez és a sajtón keresztül a közvéleményhez, azt jelezve, hogy nem tudnak olyan egyezményről, amely ezt a kérdést rendezné. Az említett, a Magyar Közlönyben is megjelent egyezmény azonban pontosan meghatározza a Magyar- országon tartózkodó, illetve átvonuló idegen csapatok által okozott károk — köztük a gép- járművel okozott károk — megtérítését — tudatta a tárca sajtóirodája. A felnőttek egyharmada rendszeres dohányos, így hazánkban majdnem kétmillió-nyolcszázezer ember nyúl naponta a cigarettásdobozhoz — derül ki abból a felmérésből, amelyet a Világbank támogatásával zajló „Dohányzásmentes életért” program keretében készített a pécsi FACT Alkalmazott Társadalom- tudomány Kutatások Intézete. A kétezer, 18 évesnél idősebb megkérdezett válaszát tartalmazó országos reprezentatív minta alapján készült felmérés szerint a férfiak 40, a nők 25 százaléka tartozik a dohányosok táborába. Ez az arány tulajdonképpen a ci- garettázókat tükrözi, hiszen a pipázók, a szivarozók elenyésző számban képviseltetik magukat ebben a körben. A dohányosok egyharmada ébredés után öt percen belül rágyújt, másik harmada akár fél óráig is nélkülözni tudja a nikotin ízét. Az átlagos cigarettázó hetente 141 szálat szív el, ami napi egy doboz füstölnivalót jelent. Ha az árak nem változnának egész évben, 28 366 forintot költenének átlagban a dohányosok szenvedélyükre. Magyarországon az összes dohányzót számításba véve ez az összeg megközelíti az évi 78 milliárd forintot. A felmérés szerint a dohányosok majdnem fele érzi úgy, hogy bármikor képes lenne leszokni káros szenvedélyéről, ha akarná. Tíz százalékukban már megfogalmazódott a határozott döntés, aminek hátterében a tüdőráktól való rettegés húzódik az esetek nagy részében. Ma még minden második dohányos úgy tartja magáról, hogy rabja szenvedélyének. ségvetésből, illetve a privatizációs bevételekből átutalt összeg. Az egyes alaprészek meghatározott módon használhatók fel. A foglalkoztatási alaprésznél például központi, illetve a megyei munkaügyi központoknál felhasználható decentralizált keretet kell elkülöníteni. A központi keret a törvény szerint a foglalkoztatási válsághelyzeteknél, a foglalkoztatási és képzési alapítványok, közalapítványok támogatásánál, a központi foglalkoztatási és képzési programoknál, a munkaerőfejlesztési és képző központok létrehozásánál, valamint szakmai, kutatási programok finanszírozásánál használható fel. Az előzetes kalkulációk szerint az egységes alap jövő évi bevétele meghaladja a 99 milliárd forintot, és ehhez járul hozzá a szolidaritási, illetve Bérgarancia Alap csaknem 30 milliárd forintos idei szuficitje. A kiadások között jövőre is a legnagyobb tételt a munkanélkülieknek fizetendő járadék, és ennek társadalombiztosítási járuléka teszi ki. Ennek összege csaknem 50 milliárd forintra kalkulálható. A képzésekre, a közhasznú munka támogatására és más, a foglalkoztatást segítő célokra mintegy 20 milliárd forintot használhatnak fel. Az egységes alapból finanszírozzák majd részben a jövedelempótló támogatást is. Ezt az ellátást azok kaphatják az ön- kormányzattól, akik már nem jogosultak a munkanélküliek járadékára. A jövedelempótló támogatás 50 százalékos finanszírozására 10,5 milliárd forint jut az alapból. Szakképzési célokra az előirányzat csaknem 4 milliárd forint. delmes és gyakorlatilag jelképesnek is alig nevezhető intézkedése a mezőgazdasági ágazat és a termelők helyzete iránt érzéketlenséget tanúsít. A meghozott intézkedések végrehajtásának elmaradása pedig a kormány szavahihetőségét kérdőjelezi meg. Horváth Gábor a miniszter- elnökhöz intézett levelet kommentálva elmondta: a mező- gazdasági termelők, akiknek szükségük lenne az aszálykárok enyhítésére még a mai napig nem tudják biztosan, hogy mihez is tartsák magukat, ugyanis az intézkedésekről szóló kormányrendelet mind ez ideig nem jelent meg. * * * Lakos László földművelés- ügyi miniszter november 16- án jelentette be, hogy a kormány döntése szerint az aszálykárok enhyhűtésére 3,2 milliárd forint összegű hitelt engednek el a mezőgazdasági termelőknek, valamint további kétmilliárdot átütemeznek. Ily módon — pályázat és az aszálykár igazolása alapján — elengedik az október 30-áig állami garancia által beváltott hitelek állammal szembeni kötelezettségét, és az október 30-áig még az AFI-követelés- ként fennálló tőkepótló hiteleket. Az idei növénytermesztési hitelek állami garanciáját egy évvel meghosszabbítják, és a korábbi 10 százalékpontos kamattámogatást további 10 százalékkal növelik. Azok a termelők, akik ezeket időközben beváltották, a visszafizetésre egy év haladékot kapnak. uj gyógyszer Januárban a magyar gyógyszerlistára is felkerül a sclerosis multiplex elleni legújabb gyógyszer, a Béta- lb interferon. Magyarországon a kezelés finanszírozásáról már megkezdődtek a tárgyalások, ennek függvényében 1996 tavaszától megindulhat a súlyos mozgáskorlátozottságot, bénulást okozó idegrendszeri megbetegedésben szenvedő hazai betegek ellátása az új gyógyszerrel. Minderről a Schering Gyógyszergyár budapesti leányvállalatának ügyvezető igazgatója, dr. Nagy József tájékoztatta az MTI-t. A berlini Schering Gyógyszergyár kutatóközpontjában több mint 300 millió dolláros költséggel fejlesztették ki a Béta-lb interferont. A készítmény brüsszeli közös európai törzskönyvezése a közelmúltban megtörtént, és a gyógyításban Európa 15 országában egyszerre engedélyezték használatát. Magyarországon a Schering szakemberei a hazai ideggyógyászokkal együttműködve másfél éve készülnek alkalmazására. A sclerosis multiplex betegségben mintegy nyolcezren szenvednek az országban. Egyelőre sem a betegség oka, sem a teljes gyógyulást eredményező gyógymód nem ismert az orvosok előtt.
