Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-28 / 303. szám
Külföld 1995. december 28., csütörtök Világgazdaság — sorokban Szarajevói visszavonulás Amerikai radarvédelem A The Washington Post című amerikai lap szerdai számában közölt értesülés szerint az Egyesült Államok — NATO-kérésre — radarrendszerek felállításával fog védelmet nyújtani Szarajevónak a tüzérségi és aknavetős támadások veszélye ellen. Bonn — A német cégek és a gazdasági érdekvédelmi szövetségek most sokkal borúlátóbban ítélik meg a jövőt, mint egy évvel ezelőtt. A kölni gazdaságkutató intézet, az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) szerdán közzétett felmérése szerint mindössze két ágazat, az élelmiszer- ipar és a lapkiadás várja optimistán a következő évet, míg 27 ágazat az ideinél rosszabb eredményt vár. A vizsgálatba bevont 41 ágazat többségében nem valósultak meg az idei évvel kapcsolatos várakozások és nagyon mérsékelt volt vagy teljesen elmaradt a konjunktúra remélt további élénkülése. Ennek okát a márka tartós felülértékeltségében, az élőmunka magas járulékos költségeiben, valamint a magas állami elvonásokban látják. Havanna — Kuba gazdasága jövőre 5 százalékkal erősödik majd — jelentette ki a havannai törvényhozásban a szigetország gazdasági és tervezési minisztere. Jősé Luis Rodriguez elmondta azt is, hogy 1996-ban a kormány mérsékli az állami cégeknek juttatott központi támogatást, ezzel is csökkentve a költségvetés hiányát. Idén a hazai össztermék 2,5 százalékkal növekszik. A jövő évi növekedést elősegíti a tervek szerinti jobb cukortermés is, ami az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. Kubában jövőre várhatóan 4,5 millió tonna cukrot takarítanak be az idei 3,3 millió tonna után. Várakozások szerint 1996-ban bővül a nikkel, a cement, az elektromos energia és az élelmiszer előállítása. Peking — Januártól átlagosan mintegy ötszörösére drágul a tömegközlekedés Pekingben. A buszjegy ára 0,50 jüanra emelkedik a megtett távolságtól függően számított jelenlegi 0,10 jüanos alapárról. A metrójegyek a mostani 0,50 jüanról (0,06 dollár) 2 jüanra (0,24 dollár) drágulnak. A havi busz- és metróbérlet ára 200 százalékkal emelkedik. Egy munkás átlagbére jelenleg 350 jüan, azaz mintegy 42 dollár. A városi kormányzat részben a többletbevételből tervezi végrehajtani a főváros tömegközlekedési járműparkjának korszerűsítését. Prága — Csehország számára 1995 a gazdasági növekedés éve volt, mértéke jóval meghaladott minden hivatalos várakozást—állítja a legnagyobb példányszámú cseh napilap, a prágai Mlada Fronta Dnes szerdai kiadása. A legfrisebb statisztikai adatokra hivatkozva a lap közli: Csehországban az idén 5 százalékkal nőtt a hazai össztermék, a GDP. Az ipari termelés növekedése 8, míg az építőiparé 8—9 százalékos lesz. A infláció 10 százalék alá esett vissza. Az évi árnövekedés valószínűleg 9,4 százalékos lesz. A munkanélküliség három százalék alatt mozog, s 1994-hez viszonyítva az idén minden valószínűség szerint tovább csökkent. Az idei évet a reálbérek gyors növekedése jellemzi. A legutóbbi adatok szerint ez mintegy 7 százalékos lesz, s így statisztikailag eléri az 1990-es év átlagos reálbéreinek színvonalát. Ugyancsak jellemzője az ide évnek, hogy lényeges, negatív fordulat állt be az ország kereskedelmi mérlegében. Az év végére a hiányt 90 milliárd koronára becsülik a szakértők. A lap—katonai körökre hivatkozó — információja szerint Michael Walker altábornagy, a boszniai szárazföldi NATO-csapatok brit parancsnoka december közepén kérte az amerikaiaktól, hogy egy hónapra állítsanak fel Szarajevóban két olyan kiegészítő radarrendszert, amely szükség esetén képes megállapítani, honnan érkeznek a tüzérségi lövedékek, illetve aknák. A kérés teljesítése a Boszniába vezényelt amerikai erők feladatkörének lényeges ki- terjesztését jelentené, hiszen az Egyesült Államok az eredeti tervek szerint csupán az ország északi szektorában ellenőrizné a daytoni megállapodás betartását. A The Washington Post úgy tudja, a hét végén már amerikai tisztek jártak Szarajevóban, hogy eldöntsék, hol kellene felállíta-' ni ezeket a radarokat. A műszaki berendezések egy héten belül megérkeznek a boszniai fővárosba — írta a washingtoni lap katonai források alapján. Belgrád — A Szarajevó környéki állások kiürítésére adott határidő szerda éjféli lejártát megelőző órákban a muzulmán és szerb katonák sorra vonulnak vissza a boszniai főváros körzetében lévő állásokból. Helyszíni jelentések szerint a negyven kiürítendő állásból már többet teljes mértékben kiürítettek a szemben álló erők, s szemmel láthatóan meggyorsult a még az elválasztó övezetben lévő katonák visszavonulásának üteme. Az IFOR-erők parancsnokai a hét végén szólították fel a szemben álló feleket, hogy a daytoni egyezménnyel összhangban szerda éjfélig legalább két kilométerrel vonják vissza a főváros környékén lévő frontvonalakon lévő egységeiket. Bár az ENSZ illetékesei korábban arra figyelmeztettek, hogy a szerb kivonulás megindíthatja a szerb polgári személyek tömeges elvándorlását, egyelőre semmi jele sincs annak, hogy a szerbek a boszniai főváros elhagyására készülnének. A bűnözés elleni harc kezdete Ha Kárpátalján még egy évig fennáll a jelenlegi bűnözési helyzet, akkor a megyében mindennaposakká válnak a terrorcselekmények és gyilkosságok, mivel a régióban — főként Ungváron és Munkácson — rendkívül elszaporodtak a szervezett bűnbandák — figyelmeztet Hennagyij Moszkal ezredes, a kárpátaljai rendőrség nemrég kinevezett parancsnoka a Szribna Zemlja ungvári hetilap legújabb számának adott nyilatkozatában. Az érdekszférák újrafelosztásáért vívott harccal hamarosan elkezdődhetnek a megyében a lövöldözések és robbantások, ezért a rendőrségnek minden erejét a szervezett bűnözés elleni küzdelemre kell fordítani.„Nem fogom megtűrni a banditizmust Kárpátalja területén, és meg fog szűnni a rendőrök és a banditák békés egymás mellett élésének eddigi gyakorlata” — mondotta a rendőrtiszt. Megdöbbentőnek nevezte Moszkal, hogy a megye útjain számtalan banda garázdálkodik, fegyveres támadásokat intézve turistabuszok, autókonvojok, kamionok ellen, miközben még egyetlen bűnvádi eljárás sem indult banditizmus miatt. Mostanáig ugyanis még az utasok elleni fegyveres, lövöldözéses rablótámadásokat is védelmi zsarolásnak minősítették az igazságügyi szervek a megyében. Kárpátalján egyébként a rendőrség nem engedélyezi sötétedés után az autóbusz-közlekedést a gyakori rablótámadások miatt. Külön iparággá nőtték ki magukat Kárpátalján az autólopások. Több száz gépkocsi megtalálására már remény sincs. Ezért a rendőrparancsnok első intézkedése az új évben az lesz, hogy megerősített rendőrposztokat állíttat fel a megyéből kivezető négy országúton, ahol a legszigorúbb ellenőrzésnek vetik alá a ki- és bemenő forgalmat, hogy — mint Moszkal fogalmazott — egyetlen lopott gépkocsi se hagyhassa el Kárpátalját. Rendet akar teremteni az ezredes a határátkelőkön is. Elmondása szerint lezárult a rendőrség belső vizsgálata annak a december eleji gyilkosságnak az ügyében, amelyet — nem minden rendőri segédlet nélkül — egy magyar állampolgár ellen követtek el a Csap—Záhony határátkelőhely ukrán vámterületén. Ennek kapcsán 15 rendőrt fegyelmi büntetésben részesítettek, ötöt pedig elbocsátottak. Áradások Romániában Az elmúlt napok melegebb időjárása következtében meggyorsult olvadás árvizeket okozott Moldovában, Erdélyben és a Bánságban: több folyó vízszintje hirtelen megemelkedett, földeket, lakott településeket, utakat árasztott el, hidakat sodort magával. Neamt megyében a hirtelen jött ár halálos áldozatot is követelt: egy teheneket legeltető, 12 éves fiú fulladt a vízbe. Hétfőn és kedden Neamt megyében a Beszterce folyó lépett ki medréből, több tucat házat romba döntött, illetve elöntött, jelentős termőterületet is elárasztott. Több száz ember vált hajléktalanná, részükre a Román Vöröskereszt gyorssegélyt utalt ki. A Besztercén és mellékfolyóin 24 kisebb-na- gyobb hidat rongált meg a víz. Szerdán Erdélyben és a Bánátban alakult ki súlyos helyzet. Abrudbánya és Brád között a Fehér-Körös áradása miatt le kellett állítani a közlekedést. A víz elöntötte a brádi üzemanyagállomást és a kenyérgyárat is. Huny ad megyében a víz több község központját ellepte, a helyi hatóságok sürgősen bárkákat kértek a mentéshez. Fehér megyében számos faluval megszakadt az összeköttetés, mivel a víz mind az országutat, mind a keskeny vágányú vasutat elöntötte. Biztonsági okokból a hatóságok kikapcsoltak több elektromos távvezetéket is a térségben. Több száz hektár föld, számos gazdasági egység került víz alá. Kolozs megyében a Szamos áradása öltött fenyegető méreteket, Dés környékén 400 hektár földet öntött el az ár, a Hideg-Számos vízszintjének növekedése miatt pedig számos falu elszigetelődött a külvilágtól, és nem kap áramot. Maros megyében a hadsereg is részt vesz a víz által elszigetelt tanyák mentésében. Arad és Nagyvárad között a Maros kilépett medréből. A Fekete Körösön csütörtökre 900 cm-es vízállást várnak az áradás nyomán. A meteorológiai intézet jelentése szerint az elkövetkező napokban a már megkezdődött lehűlés folytatódik, ez csökkentheti az áradások hevességét. bühsí UJ KELET A szerbek megkínozták a francia pilótákat A boszniai szerbek megkínozták azt a két francia pilótát, akik több mint három hónapot töltöttek fogságukban, s akiket csak december elején, közvetlenül a párizsi békeszerződés aláírása előtt engedtek szabadon — írja szerdai számában az általában igen jól értesült francia hetilap, a Le Canard Enchainé. Az újság szerint minderről maguk az érintettek számoltak be kiszabadulásuk után a francia hírszerző szolgálatoknak — ám a párizsi kormányzat „szigorúan titkosnak” minősítette a vallomásokat. A két pilóta elmondta, hogy a gép lelövését követően az őket elfogó szerbek alaposan megverték őket (egyikőjüknek még az orra is eltört) — de mindezt úgy csinálták, hogy lehetőleg ne keletkezzenek rajtuk látható nyomok. A pilóták ezt követően találkoztak Ratko Mladic tábornokkal, a boszniai szerbek — egyébként háborús bűnökkel vádolt — katonai parancsnokával, aki közölte: „Az én foglyaim vagytok, s bűnözőként kezelünk benneteket”, majd a pilóták szerint „megérttette velünk, hogy megkínoznak s agyonlőnek minket”. A két férfi beszámolt arról is, hogy teljesen esetlegesen kaptak ennivalót, hogy időnként eljátszották velük saját kivégzésüket, rúgásokat kaptak törött lábukra, s néha még fojtogatták is őket. Kiszabadulásukkor viszont — írja a lap — magas rangú katonai vezetők arra utasították a pilótákat, hogy vallják azt: a szerbek betartották a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvenciót. A francia védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a Le Canard Enchainé cikkére, de az egyik pilóta apja a France- Info rádiónak adott szerdai nyilatkozatában megerősítette, hogy fiával valóban rosszul bántak a fogság alatt s hogy a francia hatóságok igyekeznek bagatellizálni az ügyet. Innen-onnan Legnica/Moszkva —Tűz ütött ki kedden a lengyel- országi Jawor egyik lakóházában — jelentette a PAP hír- ügynökség. Két gyermek a lángok közt lelte halálát. A tűzoltóság szerint a tüzet gázrobbanás okozta. A gyermekek édesanyja súlyos égési sérüléseket szenvedett. Őt a tűzoltók előtt a helyszínre érkező rendőr mentette ki a lángban álló lakóházból. — Öt gyermek vesztette életét kedden füstmérgezés következtében, amikor tűz ütött ki egy orosz pap házában. Mint az Interfax hírügynökség jelentette, a tragédia a középoroszországi Kotyelnics városában történt. A tüzet feltehetőleg egy égve felejtett gyertya okozta. A gyermekek életkora öt és hét év között volt. A halál álmukban érte őket. Quito — Az ecuadori rendőrség kiszabadította fogságából a két héttel ezelőtt az Egyesült Államokból elhurcolt amerikai misszionáriust. Mint a rendőrség egyik szóvivője quitói sajtóértekezletén közölte, a bűnözőkkel hétfőn vívott tűzharcban az öt emberrabló közül három életét vesztette. Az 51 éves amerikai állampolgárt a Quitótól északra lévő egyik faluban őrizték. Szabadon bocsátásáért az emberrablók 800 ezer dollárt követeltek. London — Váltságdíjat követelnek azok a kasmíri mohamedán emberrablók, akik július óta tartanak fogságukban négy nyugati állampolgárt — jelentette szerdán a The Guardian című brit lap. Az Al-Faran nevű gerillaszervezet két brit, egy amerikai és egy német turistát tart fogva túszként — az ötödikként elfogott norvégot lemészárolták. A The Guardian értesülései szerint az Al-Faran kapcsolatba lépett Újdelhiben tevékenykedő nyugati nagykövetségekkel, hogy azok fizessenek váltságdíjat a túszokért. Ezt állítólag azzal indokolták, hogy egyfelől sokba kerül a négy nyugati ellátása, másfelől a „védelem” biztosítása során már két Al-Faran- harcos vesztette életét. Az emberrablók korábban — eredménytelenül — azt követelték, hogy India bocsássa szabadon a börtönből 15 társukat. Párizs — Pénzszállító kocsit raboltak ki ismeretlen tettesek szerdára virradóra Franciaországban Lille közelében: a támadásban körülbelül 10, puskákkal felfegyverzett férfi vett részt; a kocsiban lévő három alkalmazott egyike életét vesztette, a másik kettő pedig megsebesült. A páncélozott kocsit a fegyveresek az úton keresztbe fordított autójuk segítségével állították meg, majd a kocsi háta mögé is egy autó kanyarodott, hogy megakadályozza az esetleges menekülést. A fegyveresek valóságos golyózápor alá vették a pénzszállítót, majd kiszállásra szólították fel a bent lévő három alkalmazottat: amikor azok nem engedelmeskedtek, felrobbantották a zárat, s erőszakkal húzták ki a bent ülőket. Közülük az egyik már halott volt (vagy a lövésektől, vagy a robbanás miatt vesztette életét), a másik két ember pedig a lábán, illetve a kezén sebesült meg. A kocsi több nagyáruház teljes aznapi bevételét szállította. Franciaországban — Elzász kivételével — december 26. rendes munkanap. A támadóknak sikerült elmenekülniük.
