Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-27 / 302. szám

ü J KELET Diáksport 1995. december 27., szerda 13 Két évtizede kézilabdabázis a Zrínyi Körülbelül húsz évvel ez­előtt két sportág: a kézilabda és a röplabda kezdett megho­nosodni a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A fiú kézilabda egy idő után kezdi kinőni magát az iskola keretei közül, és szinte önálló életet él. A fiúk két évtizede tartó si­kersorozatáról az ismert nyír­egyházi szakembert, Bartha Dénesi, az iskola testnevelő tanárát kérdeztük. — Mi adott lendületet ennek a sportágnak? — 1977-ben Győrben, az or­szágos középiskolai bajnokság Lázár Tibor, a fiúcsapat tagja döntőjében második helyezést értünk el. Ez már valóban ko­moly eredménynek számított, amire odafigyeltek a sportve­zetők is. Azóta 27 alkalommal kerültünk az országos döntőbe, és ebből tízszer aranyérmesek lettünk. Mindössze három íz­ben nem álhattunk fel a dobo­gó valamelyik fokára. Ez orszá­gos szinten is egyedülálló so­rozat. — Időközben nemcsak isko­lájuk színeiben versenyeztek, hanem a város felnőtt egyesü­letének utánpótláskorú csa­patát is adták. Kiket tudna • A mátészalkai 5. Számú Ál­talános Iskolában a diáksport­köri tevékenység régi hagyo­mányokra tekint vissza. A DSK munkájáról Pásztor Istvánnal, a diáksportkör elnökével be­szélgettünk. —A környéken elsőként az iskolában alakult meg a DSK — mondja. — Létszámunk a mindenkori tanulólétszám több mint a felét teszi ki. — Hogyan szerveződik a DSK az iskolában és milyen munka folyik ott? — A DSK-n belül négy sportcsoporttal tevékenyke­dünk rendszeresen. A kicsikkel megemlíteni azok közül, akik azóta magasabb szinten foly­tatták? — Jelenleg is gimnáziumunk diákjaiból kerülnek ki a férfi NB I-es bajnokság ifjúsági és serdülő játékosai. A korábbi évek legjobbjai közül Medve Róbert, Lencsés József, Szabó Gábor, Déváid Attila és Kap- lonyi Zoltán Nyíregyházán folytatta sportpályafutását, az NB I-ben. Rajtuk kívül Papp Róbert és Tóth Edmond szin­tén az élvonalban versenyez. Egy válogatott játékossal is büszkélkedhetünk. Belányi (Fotó: Bozsó) Zoltán, igaz, izlandi állampol­gár lett, és ott kerettag. A má­sodik vonalban, a Tiszavasvári Alkaloidában sportol Berényi Imre, de a város NB Il-es csapa­tainál is többen nálunk ismer­kedtek meg a kézilabdázás alapjaival. Rajtuk kívül bázisa lettünk a magyar utánpótláskorú válo­gatottnak. Volt olyan időszak, amikor hét tanulónk is korosz­tályos válogatott volt. Most két ifit hívtak be a keretbe, Braun Brúnó csapattag is lett és ké­szül az ifjúsági Európa-bajnok- ságra. játékos vetélkedő formájában sportolunk, kidolgozott mód­szer szerint tartjuk meg a fog­lalkozásokat. Az általános sportcsoport foglalja magában a nagyobb tömegek megmoz­gatását, ami főként a házi baj­nokságokban — foci, kézilab­da — nyilvánul meg. A minő­ségi diáksportköri munka a kis­pályás labdarúgás, a fiú és le­ány kézilabda, a második-har­madik korcsoportos atlétika, illetve a sakk területén folyik. Ez már edzésrendszerű, tehát magasabb szintű versenyekre való felkészülést szolgál. Ezt a módszert alkalmazzuk isko­— Mit tart az elmúlt húsz év legnagyobb sikerének és a leg­nagyobb kudarcának? — Kiemelkedő eredmé­nyünk volt, hogy két ízben is mi képviselhettük Magyaror­szágot a középiskolai világbaj­nokságon. 1991-ben Izraelben ötödikek, míg '94-ben a német- országi Saarbrückenben hete­dikek lettünk. Legnagyobb csalódás szá­momra az volt, hogy tavaly és tavalyelőtt a negyedik korcso­portban (középiskola első és második évfolyama), ha mini­mális különbséggel is, de nem jutottunk be az országos dön­tők mezőnyébe. Szerencsére ezek a kudarcok nem renget­tek meg bennünket, hisz azok a csapatok, amelyektől veresé­get szenvedtünk, nagyon jó helyezéseket értek el. Ezek a kudarcok rávilágítottak a hibá­inkra. Többek között arra, hogy az elsős—másodikos diákokat jobban kell menedzselnünk. Az elmúlt két évben nem azért kaptak ki a fiúk, mert játéktu­dásban nem érték el az ellenfe­lek szintjét, hanem kevesebb versenyrutinnal, kevesebb ta­pasztalattal rendelkeztek, mint a nagy utánpótlásbázisokban játszó ellenfeleik. Ezért bene­veztük diákjainkat a megyei bajnokságba, ahol edződnek egy kicsit, hozzászoknak a so­rozatterheléshez. Még egy ta­pasztalat, hogy továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a sportolók kiválasztására és beiskolázására. — Miben látja a további fej­lődés lehetőségeit? — A sportág utánpótlása ér­dekében a sportiskolái nevelés keretében még szélesebb ala­pokra kell helyezni a kiválasz­tást. Minél nagyobb számban kell bevonni azokat a tehetsé­ges fiatalokat, akik nem a mi iskolánkban tanulnak. Jelen­leg öt—hat ilyen sportolónk van. — Csapata és önmaga szá­mára mit tűz ki közelebbi cél­nak9 — Három évvel ezelőtt az ország legeredményesebb egyesülete lettünk a sport­ágon belül. Elég annyit meg­említenem, hogy olyanokat előztünk meg, mint Veszprém vagy Győr. Szeretnénk ismét elérni ezt a megtisztelő címet. — Fekete Tibor — Iánk indulása óta, s hogy jó úton járunk, az is bizonyítja, hogy sokszor kértek már tőlünk tanácsot, foglalkozási terveket más — hasonló adottságú — oktatási intézmények. — Úgy tudom, ezt a sikert az eredmények is alátámasztják... — Az iskolák közötti meg­méretések során tanulóink mindig ott vannak' az élen, sőt megyei vonatkozásban eddig minden évben elnyertük a me­gyei diáksport bizottság elis­merő oklevelét, amely a leg­eredményesebb működésért jár. Hogy ez minek köszönhe­tő? Nos, azt az elvet vallom és valljuk, hogy a nagy tömeg mindig „kitermeli” a minősé­get. Atlétáink minden évben nagy létszámban vannak jelen a megyei versenyeken, számos dobogós helyezést értünk el. Leány kéziben országos dön­Újfehértón négy általános iskola működik, közülük az 1- es számú a város szívében ta­lálható. Ottjártunkkor őket ke­restük fel, és Mócsán Andrásáé testnevelő tanárt kérdeztük. — Milyen a sportélet egy alapvetően zenei beállítottsá­gú iskolában? — Legnagyobb létszámban a tömegsport-foglalkozásokon vesznek részt a tanulók. Már az alsó tagozatban a harmadik és a negyedik osztályosok a ko­ruknak megfelelő váltóverse­nyeken mérik össze tudásukat. Felsőben az ötödikes—hatodi­kos fiúk labdarúgó-házibaj­nokságokon sportolhatnak rendszeresen. Az iskola torna­termében a négyfős csapatok kiskapura fociznak, és nagyon élvezik a dolgot. A hasonló korú lányok kosárlabdában vesznek részt a házibajnok­ságban. A hetedikes és a nyolcadikos gyerekek ugyanezekben a sportágakban vetélkednek, ők is saját korcsoportjuknak meg­felelő korúakkal játszanak mérkőzéseket. — A városnak nincsen uszo­dája, mégis megszervezték az iskolai úszásoktatást. Hogyan sikerült? — Tanórán kívül Nyíregy­házára, a Júlia fürdőbe járnak hetente a gyerekek, pedagógus felügyelete mellett. Senkinek sem tesszük kötelezővé, ön­ként jelentkezés alapján jöhet­nek a tanulók. Az utazás meg­könnyítésére busszal visszük és hozzuk őket. Helyből távolugrás tőn is részt vettünk, ahol — a nagy sportiskolák között — az ötödik helyen végeztünk. Fo­cistáink is rendszeres résztve­vői a megyei döntőnek, csak­úgy, mint a „szellemi sport”, a sakk képviselői. A Diákolim­— A gyerekek örülnek min­den olyan eseménynek, amikor nem kell iskolába menni. Az idén is lesz sítábor? — Többéves hagyomány is­kolánkban, hogy Herczku Já- nosné testnevelő tanár vezeté­sével 20—30 tanulónk a szlo­vák hegyekbe megy sízni. A korábbi években a többieknek ezen idő alatt iskolába kellett (Fotó: Bozsó) pia versenyei mellett igyek­szünk minden más sportese­ményre eljutni, de meg kell mondjam, hogy ilyen lehető­ség mostanában meglehetősen kevés van. — Minderre van a DSk-nak elég anyagi fedezete? — Sajnos erre a pénzt saját erőből kell megteremtenünk, ehhez ebben az évben sehon­nan egy fillért sem kaptunk. Nincs például területi diák­sportbizottsági ülés, ahol koor­dinálni, tervezni kellene a kör­nyék iskoláinak tömeg- és minőségi sportját. Véleményem szerint itt ez a szervezet csak papíron él, mert segítséget nem kapunk sem szakmailag, sem anyagilag. Nem kaptunk az idén megyei támogatást sem, tehát csak saját erőből, szinte meg­szállottként igyekszünk isko­lánkban minél jobb diáksport­köri eredményeket elérni. Szamosi István járni. Most, első alkalommal, igazgatói engedéllyel egy hét tanítási szünet lesz február 11- étől 16-áig. A gyerekeknek a felszerelést a szervezők adják. —A versenysportban melyik a legsikeresebb sportáguk? — A kosárlabda az iskolánk igazi profilja. A kettes és a hár­mas korcsoportban mind a fiúk, mind a lányok a megyei dön­tőig szoktak eljutni. Ezenkívül atlétikában veszünk még részt a megyei döntőkön. Versenyzőink tél végi felmé­réséhez remek alkalmat nyújt majd a februári fedettpályás at­létikai csapatverseny. A város négy iskoláját a 4-es számú lát­ja majd vendégül. A verseny­számok között lesz váltófutás, helyből távolugrás, magasugrás és medicinlabda-dobás. Újdonság, hogy az idén kez­dett a testnevelés tagozatos első osztályunk. Szintén ebben a tanévben újra elkezdtük a tomaszakkört. Óriási az érdek­lődés, nagyon népszerű az alsó tagozatosok körében. Diáksportköri munka a mátészalkai ötösben A tömeg kitermeli a minőséget Edzésen a fiú kézisek (Fotó: Szamosi) Házibajnokság harmadiktól nyolcadikig Labdás edzés a kicsiknél

Next

/
Thumbnails
Contents