Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-27 / 302. szám
UJ KELET Ibrány 1995. december 27., szerda Bikavér a kórházit A jó kocsonya titka úgy mondták, hogy zsírozni kell a földet, akkor többet terem. Mi az istállóból kikerülő trágyával zsírozunk, kevesebbet kell műtrágyára költenünk. —Ez a százötven hektár mind a sajátjuk? — Nem. Elég jelentős területet bérelünk. Volt, aki pénzért, és volt, aki terményért adta ide a földjét. Hatezer forintot kémek most hektáronként vagy aranykoronánként 30 kg étkezési búza árát. Akikkel terményben egyeztem meg, azoknál 70—30 százalékos arányban osztoztunk, így legalább közösen vállaltuk a kockázatot. kákért is 420 forintot kapok. Egy anyajuh két évben háromszor ellik. Most ősszel 120 kis- bárány lett, és tavaszra is ennyit várok. Egy-egy kisbariért közel ötezer forintot kapok. — A hatalmas istálló másik végében van még vagy húsz juh. Ezek miért vannak elkülönítve? — A megyei kórházból hetente négy-öt birkától vért vesznek. Állítólag tápszert készítenek belőle. Két év múlva kicserélik az állományt, és harminc százalékos áron megvásárolom tőlük. Azért, hogy itt tartom ezeket a jószágokat, külön fizetnek. Tavaszra is 120 kisbárány várható —Hogyan fogott bele a nagyüzemi állattartásba? —Tavaly vettem a téesztől 30 üszőt. Felhizlaltam, és jó áron eladtam. Jól jövedelmezett. Vettem birkákat is. Jelenleg háromszáz anyajuhom van és annak a szaporulata. Egy évben kétszer — karácsony és húsvét előtt — megnő a felvásárlási ára a báránynak. A kis tejesbárányért 520 forintot fizetnek élősúlyban. Ez háromtól tizenöt kilóig mehet el. A tizenöt és húsz kilogramm közöttieket választási bárányoknak nevezzük, és ezekért 470 forintot adnak. A már leválasztott (20—23 kg közöttiek) bir— Úgy tudom, hogy a rendőrök is önöknél tartják a lovaikat. — Most négy ló van a jászolnál, de ebből csak egy az enyém. Két hátasló a rendőrőrsé. Hetente kétszer-háromszor felnyergelik őket, úgy könnyebb a határban járőrözni. A harmadik azért van itt, mert a gazdája Pestre költözött, és oda nem vihette magával. A negyedik — egy hároméves csikó—az enyém. A másik három bértartásban van nálam. Annyi bevételem származik belőle, hogy az enyém ingyen van, és még a munkám ellenértéke is megtérül belőle. Téli pillanatkép —Láttunk itt egy kordét is. Azt mire használja? — Megvan nekem minden gépem. MTZ 80-as traktorom a tartozékokkal, személygépkocsim és kisteherautóm is. De télen nagyon nehéz vele a határt járni. Ha nagyobb lesz a csikó, akkor befogom, és körbejárom vele a mezőt. Megnézem, hogyan fejlődik a vetés, és megnyugszom, ha látom. — Mit tervez jövőre? — Már húsz hektáron elvetettem az őszi búzát. Sajnos nem jól indult, mert száraz volt az ősz, különösen az októberi hónapot sínylette meg a vetés. Bízom benne, hogy pótolja a természet a csapadékhiányt. A cukorrépa olyan jól sikerült az idén, hogy jövőre kétszer akkora területen fogunk majd vetni. Tavasszal vennem kell még háromszáz mázsa műtrágyát is, mert a szervestrágya csak nyolc— tíz hektrárra lesz elegendő. Ha ezt a jó tiszaháti talajt alaposan megtrágyázom, akkor három-négy évre elegendő a tápanyagpótlás. Kilenc hektáron kukoricát fogok vetni. Költséges a termesztése, de muszáj vele foglalkozni, mert kell a jószágnak. A szükségestől több lett a szénám. Eladom a felesleget, veszek belőle növendékmarhát, és a birkaállományt is növelni akarom. — Hogyan lehet mindezt erővel bírni? — Dolgozni kell, ha talpon akar maradni az ember. Több lábon kell állni, több mindennel is foglalkozni kell. Ha nem sikerül az egyik, tikkor sikerül a másik. Úgy szokták mondani, hogy az egyik viszi a másikat. Aki állatokat tart, az tudja, hogy azzal mindennap foglalkozni kell. Ha el akarunk menni az anyósomékhoz, akkor napszámost kell fogadnom arra a napra. Itt nincs szombat vagy ünnepnap. Még a vasárnapi ebédet is csak este szoktuk megenni. Szép napsütéses csütörtök délelőtt a főutcán sétáltunk és járókelőket szóllítottunk meg. Öt kérdést tettünk fel nekik: 7. Ön szerint a fiataloknak milyen szórakozási lehetősége van a városban? 2. A várossá válással mi változott meg a településen? 3. Tudja-e, hogy Ibrányban a munkaképes korú lakosoknak hány százalékuk munkanélküli? 4. Ha városi képviselő lenne, mit javasolna a képviselő-testületnek 1996-ra? 5. Mit kíván a jövő évre önmagának és hozzátartozóinak ? íme hárman a válaszolók közül: (Szándékosan fiatalokat szólítottunk meg). Illés József né: 1. Nem sok lehetőség van itt a szórakozásra. Van itt is, ahová el lehet menni, de azok nem olyan színvonalúak, amelyek nekem megfelelnének. 2. Nem sok minden változott az elmúlt két év alatt. 3. Legalább a nyoclvan százalékuk. 4. Erre nem tudom a választ. 5. Egészséget és békességet mindenkinek. Mátyás Miklós: 1. Nincs, vagy legalábbis megfelelő színvonalú nincs Ibrányban. Nagyhalászba, vagy Nyíregyházára jár a többség. Én is Nyíregyre szoktam menni, de ott sem sokkal jobbak a lehetőségek. 2. Valamit javult a helyzet. Az utak közül néhányat megcsináltak. ~ M''gyven százalékot tippeÍCiV. 4. A közlekedés, az úthálózat további építése lenne a legsürgősebb feladat. A szolgáltatást is fejleszteni kellene, hogy elérje a városi szintet. 5. Sok sikert. Szó szerinti sikerekre gondolok, mert egy együttesnek vagyok a tagja. Sok fellépést és egy új albumot kívánok magunknak. Jakucska Balázs né: 1. Nincs itt semmi. Minden hülyeség amit itt csinálnak. 2. Sokat romlott a helyzet két év alatt. Nagy lett a drágaság és egyre nehezebb a megélhetés. 3. Majdnem mindenki munkanélküli a városban. Itt a tél, a szilveszter. Ilyenkor gyakran elhangzik viccesen, hogy nyakunkon a disznóölés, csak éppen van néhány gond: se kés, se szalma, na és disznó sincsen... Ibrányban annak próbáltunk utánajárni, hogy az előzőekben felsorolt „kellékek” hol voltak együtt, és. bekíváncsiskodtunk egy disznóölésre. Már el voltunk keseredve, hogy nem fog sikerülni. Igaz, hogy nem hajnalban érkeztünk a városba, amikor fülét-far- kát fogják a röfögőnek. Lehetett már vagy tíz óra. amikor körülnéztünk. Mondta is egy városbéli ismerősöm, hogy jobb helyeken ilyenkor már a toroskáposztát viszik kóstolóba, de volt egy jó ötlete, hogy mégse maradjunk hoppon... A tiszta takaros portán fehérköpenyes hölgy fogad bennünket, disznóvágásnak még a nyomát sem látjuk. Gégény — Nevelnek is sertést, vagy csak vágással foglalkoznak? — Tartaléknak muszáj tartanunk 30—50 jószágot, hogy ha hirtelen kell valahová nagyobb mennyiségű hús, akkor legyen mihez nyúlni. De általában sertéskombinátokkal van szerződésünk, ők szállítják a vágni valót. — Gondolom, hogy az ünnepekre, és különösen szilveszterre jobban felkészültek. — Számítva a nagyobb forgalomra, jó előre beszereztük a sertéseket és a megrendelés szerint vágjuk le. Elég szépen vásárolnak az emberek, heti húszat is kimértünk. Na azért azt hozzáteszem, hogy áraink jóval a bolti alatt vannak. —Ilyenkor szilveszter táján mi j a kelendőbb áru? —- Most főleg a kocsonyahúsokat keresik a vevők. Tartalékoltunk is bőven csülköt, fejet I Kínálat van bőven Zoltánná, látva gyanakvó tekintetünket, azonal felvilágosít, hogy jó helyen jártunk. — Éppen most hoztunk be jó pár félbevágott sertést a vágóhíd- ról. Ugyanis, itt a lakásnál csak az üzletünk van, ahol kimérjük a friss húst. Beinvitál bennünket egy patyolattisztaságú kis üzletbe, ahol a hatalmas hűtőkamrában sorakoznak a fél sertések vevőre várva. — A hatóságok itt nem igen találnak kifogásolnivalót — jegyzem meg. —Nézze, én igazat adok, amikor megkövetelik a tisztaságot. Friss hússal bánunk, nagyon sok közületnek szállítunk, és itt is sokan várásolnak, amikor vágunk. Az egészségügyi előírásokat szigorúan betartjuk. —Mióta foglalkoznak disznóvágással? — Már négy éve, de az üzletet most egy éve nyitottuk. Ez egy családi vállalkozás, mindenki tudja a dolgát. Egy szakképzett hentest foglalkoztatunk, ő nem rokon ugyan, de már szinte családtagnak számít. és lábat. Nem szeretnénk, ha bárki is üres kézzel menne el üzletünkből. — Az nem rontja a boltjukat, hogy ilyen helyen, mint Ibrány, elég sokan vágnak saját részre? —Nem, mert a frisset mindenki szereti, aki korábban vágott, az egy-két kilót ilyenkor is megvesz. —Kérünk egy jó kocsonyareceptet az Új Kelet olvasóinak!-— A főzés előtt 3—4 nappal áztassák be a kocsonyahúst. Közben néhányszor meg kell forgatni, majd jól átmosva tegyék oda főni tiszta hideg vízbe. Amikor félig főtt, akkor tegyenek bele fokhagymát. Mindaddig főzzék a húst, míg leválik a csontról. Ezt követően szűrjék le, mint a húsleveset, majd fél óra állás után méljék át óvatosan a tányérokba. Még mielőtt a húst is szétraknák bele, egy-egy fehér szalvétával takarják le a tányérokban lévő levet, úgy, hogy a szalvéta hozzáérjen. Ugyanis a papír magába szívja a zsírt és a meghűlt kocsonyánk ezáltal zsírmentes, és szép tiszta, átlátszó lesz. Jó étvágyat hozzá! Csak nagyon nehezen találtuk meg a Nagyerdei úton az istállókat. Először elmentünk mellette, azt hittük, lakatlan. Úgy gondoltuk, ahol ennyi jószággal (több száz birka, lovak, üszők) foglalkoznak, ott biztosan sokan sürögnek-forognak. A majorban Németh Pál gazdálkodót csak másodmagával találtuk. —Hogyan bírnak ennyi munkával ketten? — Máskor hárman szoktunk lenni, mert a fiam is besegít. Még legényember, katona sem volt. A kereskedelemben több mindennel próbálkozott, de nem sok sikerrel. Végül mindketten úgy láttuk jónak, ha együtt dolgozunk. — Mivel foglalkoznak? — Van kaszálónk, legelőnk és szántóföldünk. Összesen 150 hektár. Ezenkívül birkákat és lovakat tartok. Korábban neveltem üszőborjakat is, de azok nagy részét már eladtam. —A százötven hektárból mekkora területet művelnek meg? — Negyvenöt hektáron szántóföldi kultúrával foglalkoztunk. Hat hektáron cukorrépát, ugyanekkora területen napraforgót és nyolc hektáron őszi búzát vetettünk. Ezeket eladásra termesztettük. Vetettünk még rozsot, zabot és kukoricát is, de azokat feletetjük a jószágokkal. Úgy is mondhatnánk: bőr alá rakjuk — mo- solyodik el a gazda. — Az eladásra szánt termés hogy jövedelmezett? —- Legjobban a cukorrépa sikerült. Nekem nincs öntöző- rendszerem, mégis 380 mázsát termett hektáronként. A felvásárlási árakra sem panaszkodhatom, így jelentős bevételt hozott a répa. A napraforgó már nem volt ennyire jövedelmező, de azért arra sem fizettem rá. Tizennégy mázsás termésátlaga jónak mondható. A búzának pedig régen nem volt ilyen jó ára. Régen 4. Kevesebbet a játékokra a tévében. Nem tudom, mi értelme volt ide hozni a lottósorsolást is. Sokba került ez nekünk. Öt perc műsoridőért kidobtak az ablakon tízezer forintot. 5. Egészségesek maradjunk, és javuljon az anyagi helyzetünk, mert tízezer forintból élek negyedmagammal. Jakucska Balázsné leányával Illés Jó/.sefné A városlakó szerint Vasárnapi ebéd vacsorára
