Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-27 / 302. szám

2 1995. december 27., szerda Belföld-külföld UJ KELET * Ej féli mise Rómában... II. János Pál pápa karácsony estéjén a Szent Péter-bazili- kában tartott hagyományos éjféli miséjén meghirdette Krisz­tus születésének „nagy örömhírét” és hitet tett amellett, hogy a Balkán térségében s máshol „feltájul a békébe vetett re­mény”. — Emberek, akik eddig sötétségben lépkedtek, hir­telen nagy fényességet pillantottak meg — idézte az AP sze­rint a szentatya Ezsau szavait, majd így folytatta: — Ma született a megváltó, a mi Urunk Jézus Krisztus. Lukács igéjéből kölcsönözve szavait, a pápa így fohászkodott: Dicsőség a mennyekben az Istennek és békesség a Földön az embereknek. — A békét mindenekelőtt történelmi értelem­ben szemléljük. így az Úr születésének éjszakáján újjászüle­tik bennünk annak a reménye, hogy a Balkánon, Afrikában és máshol, ahol nincs béke a háborútól oly sokat szenvedett egyének és népek számára végre-valahára beköszönt a béke — hangoztatta szentbeszédében II. János Pál pápa. ... és Betlehemben Három napig tartó palesztin néppünpség után tartották meg Betlehemben, a Születés templomában a hagyományos éjfé­li misét. A római katolikus szertartás szabályai szerint celeb­rált szentmise díszvendége Jasszer Arafat, a Palesztin Ható­ság vezetője volt. A katonai egyenruhába öltözött és a ha­gyományos palesztin kendővel (kefiah) borított Arafat éjfél előtt foglalta el helyét a Születés templomában. A misét Michel Szahhah, Jeruzsálem latin pátriárkája celebrálta. A pátriárka a vendégekhez intézve szavait, Jasszer Arafatot név szerint üdvözölte. Hagyományos karácsonyi üzenetében Szabbah pátriárka felszólította a palesztinokat, hogy az izraeliektől elnyert autonóm közigazgatásukat az Izraellel való megbékélés szellemében szervezzék. Szabbah, aki maga is palesztin származású és aki a római katolikus egyház leg­magasabb rangú képviselője Izraelben és a palesztin önigaz­gatási területeken, a Jeruzsálemből Betlehembe tartó hagyo­mányos felvonulás megkezdése előtt hangsúlyozta: a pa­lesztin békének a béke és szeretet üzenetére kell épülnie. Influenzajárvány Moszkvában Influenzajárvány keseríti meg ezekben a napokban az orosz főváros lakóinak életét. Hivatalos adatok szerint az utóbbi egy hónap alatt 700 ezer ember betegedett meg, köztük 400 ezer gyermek. A járványnak szerencsére eddig csupán egy halálos áldozata van: egy 11 éves vidéki, bolgorodi fiú. A járvány november végi kitörése óta moszkvaiak ezrei kere­sik fel naponta orvosukat. A járvány terjedése rövid időre alábbhagyott, ám a múlt héten megerősödve újból emberek ezreit betegítette meg: december 21-én 21 ezer embernél je­lentkeztek a vírusos megbetegedés komoly tünetei. Az AP hétfői jelentése szerint ez a szám csupán azoknak a betegek­nek a száma, akik egyáltalán elmentek az orvoshoz. A jár­vány miatt Moszkva több iskoláját jóval a téli vakáció meg­kezdése előtt már be is zárták, látogatási tilalom van a kórhá­zakban, egészségügyi intézményekben, így a barvinkaiban is, ahol egyébként Jelcin elnök is lábadozik. Lemondott a török kormány A török miniszterelnök hétfőn elismerte pártja választási ve­reségét, és benyújtotta lemondását az államfőnek — jelentette a Reuter. Tansu Ciller az új kormány megalakulásáig ügyvezető megbízatást kapott Süleyman Demirel elnöktől. Ciller valószí­nűnek tartja, hogy a választáson a legjobb eredményt elérő párt, az iszlám fundamentalista irányzatú Jólét Pártja kap kormány­alakítási megbízatást, de kizárta annak lehetőségét, hogy az általa vezetett konzervatívok koalícióra lépjenek velük. Amerikai konvoj Az amerikai légierő 45 teherautóból és kísérő járművekből álló Bosznia-konvoja kelt útra hétfőn Dél-Magyarországról — jelentette a Reuter. Az amerikai hadsereg tájékoztatása szerint az utászalakulat 180 tagja a NATO-misszió keretei között Boszniában és Horvátországban létesítményeket hoz létre 6700 amerikai katona állomásoztatására. Meghűlt a pápa II. János Pál szokványos — lázzal és emésztési zavarokkal járó — meghűlésben szenved. A hétfő esti orvosi vizsgálatok „teljesen normális paramétereket” mutattak — közölte Joaquin Navarro Valis pápai szóvivő. A katolikus egyházfő hétfőn dél­ben a karácsonykor hagyományos Urbi et Orbi üzenet közben hirtelen lett rosszul, s kénytelen volt félbeszakítani a több nyel­ven elmondott karácsonyi jókívánságait. A pápa feltehetőleg a hétfőre virradóra pontifikált éjféli mise után fázott meg, s hétfőn délelőtt orvosi tanácsra nem vett részt a karácsonyi misén. A városnak és a világnak szóló Urbi et Orbi üzenetet és áldást személyesen kívánta elmondani. Csökken a privatizációs bevétel Működőtőke-beáramlás Várhatóan 1996-ban közel sem lesz akkora privatizációs bevétel, mint 1995-ben, miután az idén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. bevételei elérik a 453 milliárd forintot. Valószínű azonban, hogy a ki­sebb privatizációs bevételeket a következő években ellensú­lyozni fogják a Magyarorszá­gon tulajdont szerzett külföldi cégek befektetései. Az elektromosenergia-szek- torban mintegy 450 milliárd forintnyi pótlólagos külföldi befektetésre kerül sor a követ­kezőkben. Debrecenben új erőmű épül, és jó ütemben ha­lad a Csepeli Erőmű beruházá­sának engedélyeztetése. E pót­lólagos tőkebefektetések túl­nyomó részére a következő négy-öt évben kerül sor. E két projekt együtt több mint 330 millió dolláros beruházást je­lent. Minderről az ÁPV Rt. tá­jékoztatta az MTI-t. A tájékoztatás szerint hasonló befektetési kötelezettséget vál­laltak a többségi tulajdonosok a regionális gázszolgáltató társa­ságok esetében is. Az Italgas és a Gas de France három éven belül 656 települést köt be a gázellá­tásba. Várhatóan megvásárolják vagy szerződés alapján üzemel­tetik az önkormányzatok tulaj­donában lévő gázhálózatokat. Hasonló nagyságrendű fejlesz­tésre számíthat a Matáv is, amelynek többségi tulajdonosa az amerikai—német érdekeltsé­gű MagyarCom lett az év utolsó napjaiban. Az ÁPV Rt. 1995 évi priva­tizációs bevételei egyébként elérik a 453 milliárd forintot. Az összeg 95 százaléka kész­pénzben, ezen belül 93 szá­zalék devizában folyik be. Ebben az esztendőben csupán 20 milliárd forint vagyont ér­tékesítettek kárpótlási je­gyért, és 4 milliárd forint ér­tékű állami tulajdon került magánkézbe E-hitel ellené­ben. Ugyanakkor a devizabe­vételek összege megköze­lítőleg 3 milliárd dollárt tett ki. Amennyiben ez a pénz még az idén beérkezik, úgy elképzelhető, az ez évi mű­ködőtőke-beáramlás megkö­zelíti a 4 milliárd dollárt. Erre Magyarország eddigi történe­tében még nem volt példa. A korábbi években.összesen 8—9 milliárd dollár műkö­dötöké áramlott az országba. Kwasnievski eskütétele Aleksander Kwasniewski, a novemberi lengyel elnök- választás győztese szomba­ton a szejm elnöke előtt le­tette a hivatali esküt, s ezzel a Lengyel Köztársaság új államfőjévé vált. Eskütételét követően Kwasniewski beszédet inté­zett a szejm és a szenátus képviselőihez, illetve a len­gyel társadalomhoz, melyben reményét fejezte ki, hogy az elnökválasztást kísérő felfo­kozott lelkiállapotot keve­sebb emóció, konfliktus és több megértés követi. „Lengyelországot senki sem sajátíthatja ki” — szö­gezte le Kwasniewski, hoz­zátéve, hogy szeretné, ha kampányának jelszava, a „Közös Lengyelország” a legszélesebb értelemben va­lósággá válna. E cél elérésé­ben az államfő azokra is szá­mít, akik nem rá adták szava­zatukat, de mindazokra az el­lenzéki erőkre is, amelyek hozzá szeretnének járulni a de­mokratikus és pluralista lengyel társadalom további fejlődé­séhez. Kwasniewski hangsú­lyozta, hogy az elmúlt fél év­század sérülései ugyan még nem gyógyultak be, ám mégis jó lenne új fejezetet kezdeni. Erre nem a múlt elkenése mi­att, hanem az előrehaladás ér­dekében van szükség — jelen­tette ki az államfő. „A múltra és a jelenre lehet haragudni, ám a jövőre nem szabad” — szö­gezte le az elnök, aki legfonto­sabb feladatai közé az ország euroatlanti szervezetekhez való csatlakozásának elősegí­tését jelölte meg. A baloldali politikus beszédében azt is ki­fejezésre juttatta, hogy jó együttműködésre törekszik az egyházakkal, köztük különö­sen a római katolikus egyház­zal. „Meggyőződésem, hogy si­kerül párbeszédet kialakíta­nunk, mert az érzelmektől fű­tött kinyilatkoztatások semmi­hez sem vezetnek” — mondta. Az új államfő szerint Len­gyelország az elmúlt hat év­ben nem vesztegette az időt, s hatalmas utat tett meg előre. „Szeretném, ha ez továbbra is folytatódna, ezért például szorgalmazni fogom a kül­földi tőke befektetéseit. Len­gyelország stabil és nyitott ország” — tette hozzá Kwas­niewski. A beszéd után egyes poli­tikusok és különösen az új­ságírók kifogásolták, hogy az államfő nem érintette a köz­véleményt jelenleg legin­kább foglalkoztató kérdése­ket, többek között az iskolai végzettsége vagy például az Oleksy miniszterelnök körüli feszültségeket. A beharango­zott sajtótájékoztató helyett Kwasniewski mindössze ka­rácsonyi és újévi jókívánsá­gait fejezte ki a média képvi­selőinek, mondván: éppen csak átvette hivatalát, úgy­hogy lesz még elég idő a saj­tóval való beszélgetésre. Súlyosbodik az árvízi helyzet Több méteres mélységű víztömeget kell visszatartaniuk a gátaknak a Felső-Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 438 kilométeres szakaszán. Tivadartól Záhonyig harmadfokú ké­szültséget rendeltek el, készenlétbe helyezték a gyorsan moz­gatható védelmi osztagot is, mert több helyen észlelnek szi­várgást, a zsilipek mellett csurgást. Az újabb esőzések hatásá­ra ismételt árhullámok keletkeztek, Vásárosnaménynál szer­da délre 800 centiméter fölötti vízállást várnak. A Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csaknem teljes állománya részt vesz a védekezésben, mozgósították az önkonnányzatok és a polgári védelem erőit is. Velük együtt több mint ötszázan vesznek részt a védekezésben, amely több napig is eltarthat. Román közvélemény-kutatás Szarajevói lövések A szarajevói repülőtérnél rálőttek egy amerikai repülő­gépre és egy brit helikopterre — jelentette be szombaton a bos- nyák fővárosban a NATO egyik szóvivője. A szóvivő elmondta, hogy pénteken késő délután az ameri­kai légierő egyik C—130-as szállítógépe segélyszállít­mánnyal közelített a szarajevói repülőtér leszállópályája felé^ amikor a földről kézifegyverből leadott sorozattal eltalálták. Az olaszországi Anconából indult gép leszállt, és ki is rakodták ter­hét. A brit helikopter két beteg kis­gyermeket szállított Tuzlából Szarajevóba, amikor pilótája észrevette, hogy nyomjelző lö­vedékeket lőttek ki rá, de gépe sértetlen maradt. A brit haditen­gerészet helikopterére a vissza­felé vezető úton is rálőttek. A Reuter brit hírügynökség ki­emelte: ez volt az első eset, hogy NATO-gépekre lőttek rá, miután a NATO átvette a békefenntartó feladatokat Boszniában az ENSZ kéksisakosaitól. A megkérdezett románok 92 százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy 1996-ban óhajt­ják-e vagy sem a történelmi meg­békélést Románia és Magyaror­szág között. A román televízió év végi közvélemény-kutatása keretében 94 százalékos arány­ban nyilatkoztak az emberek a NATO-ba való felvétel, ugyan­ilyen arányban a Nyugat-Euró- pához való közeledés mellett, s 75 százalékuk óhajtotta, hogy több külföldi befektető jöjjön az országba. A megkérdezettek 91 százaléka ellenezte, hogy Romá­nia újra olyan kommunista or­szág legyen, mint amilyen 1989 decembere előtt volt. A tévéfelmérés szerint a meg­kérdezettek 55 százaléka sze­mében közepes év volt az 1995-ös esztendő, 22 százalé­kuk tartotta jó és 23 százalé­kuk rossz évnek. A felmérés résztvevőinek 67 százaléka vélte úgy, hogy ha Ion Iliescu újra jelölteti magát az elnök- választáson, meg is nyeri azt, 20 százalékuk tartotta az ellenkezőjét, 13 százalék nem nyilatkozott. Hibás bősi hegesztések A bősi zsilipkapu 1994. már­ciusi balesetét a rossz anyag- választás és a hibás hegesztés okozta — derül ki abból a szakvéleményből, amelyet a Hegesztési Kutatóintézet mun­katársára hivatkozva a pozso­nyi ellenzéki SME napilap szombati száma közölt. A ku­tatóintézet munkatársa azt ál­lítja, hogy a szállító a zsilipka­puhoz nem megfelelő kemény acélt használt, amely nehezeb­ben hegeszthető. „Emellett megállapítottuk, hogy a gyártó sok esetben meg­sértette a hegesztésre vonatko­zó szabványokat. Ennek kö­vetkeztében a zsilipkapu bel­sejében eleve szakadások ke­letkeztek” — közölte Peter Bernasovsky docens, a kutató- intézet munkatársa. Bejelentet­te, hogy ezek a helytelen he­gesztések okozták a zsilipka­pu törését. Bernasovsky kizárt­nak tartja, hogy a zsilipkapun bekövetkezett balesetet robba­nóanyag vagy más külső be­avatkozás okozta volna. Amerikai helikopterek A boszniai béke fenntar­tását segítő amerikai kato­nai helikoptereket rutinsze­rűen követik légvédelmi ra­kéták radarjai, amikor a gé­pek Horvátország és Ma­gyarország légterében repül­nek — jelentette kedden a Reuter névtelenségbe bur­kolózó katonai forrásokra hivatkozva. Boszniát illetően ugyan­akkor nincs bizonyíték arra, hogy a volt hadviselő felek hasonló radarokkal követ­nék az Egyesült Államok katonai helikoptereit, ami­vel egyébként megsértenék a december 14-én aláírt békeszerződést. Az amerikai katonai for­rás a Reuternek elmondta: leginkább a magyarok kö­vetik radarral a helikoptere­ket, nagyon izgatják őket a manőverek. Horvátország ugyancsak rutinszerűen el­lenőriz minden repülést — tette hozzá. A szóban forgó légvédel­mi rakéták radarjainak meg­figyelő tevékenységét az amerikai gépek műszerei ér­zékelni tudják, és riadóké­szültségbe parancsolják a pilótákat. Ugyanakkor ön­magában a nyomkövetés nem jelent közvetlen fenye­getést — jegyzi meg a Reu­ter. Mielőtt ezek a légvédel­mi radarbázisok rakétakilö­vésre készülnének, a cél­pontok határozottabb köve­tésére kellene átkapcsolni a berendezéseket, amit szin­tén képesek az amerikai műszerek jelezni. Ilyen kap­csolást azonban eddig nem jelentettek az amerikai helikopterekről. A pilóták mindazonáltal nyugtalanok, amikor gépük arra figyelmeztet: légvédel­mi radar derítette fel őket — jegyzi meg a Reuter.

Next

/
Thumbnails
Contents