Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-02 / 283. szám
14 1995. december 2., szombat UJ KELET Kézilabda Védekezésből kitűnő Csütörtökön este lejátszotta az utolsó őszi hazai találkozóját a Nyíregyházi KC NB I-es férfi kézilabdacsapata. Még egy forduló hátravan, amit idegenben, a Pemü otthonában játszanak le. Mint azt a mérkőzésről írt tudósításunkban is megjegyeztük, feltűnően kevés néző volt kíváncsi a hazaiak búcsúmeccsére. Ennek oka lehetett, hogy focimeccs volt a tévében. De az is közrejátszhat a csökkent érdeklődésben, hogy nem azt nyújtotta a csapat ősszel, amit a közvélemény elvárt volna. Bár azt is tényként kell kezelni, hogy erről nem minden esetben a játékosok tehetnek. A bajnokság előtt összeállt egy elnökség, ami biztatónak tűnt a csapat jövőjét illetően. Ám időközben nem úgy alakultak a támogatások, ahogy azt ígérték, így újra gondokkal küszködnek. Rácz edző a pécsi mérkőzés előtti beharangozóban azon aggodalmának adott hangot, hogy sorvadásra van ítélve a társaság. Ehhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy a legtöbb klubnál még most is rohangálnak a vezetők, hogy erősítsenek és még jobban feltöltsék a létszámot. Ezzel szemben Nyíregyházán ez fordítva történik. Olyan játékosokkal nem áll szóba az elnökség, akikre szükség van a csapatnál, de nincs is jobb helyettük. Visszatérve a Pécs elleni mérkőzésre. A bizonytalan háttér ellenére simán hozták a fiúk ezt a mérkőzést. Különösen kiemelkedett a csapat védekezési taktikája. A kissé, .koros” ellenfelet módszeresen fárasztották. Ennek az lett az eredménye, hogy az első félidő 18. percéig csak két, míg a 28. percig mindössze öt gólt tudtak lőni. Aztán úgy tűnt, mintha végképp elfáradtak volna. Ezzel szemben a második játékrészben rákapcsolt az egyébként rutinos társaság, és felülkerekedett a mieinken, de az első félidőben kiharcolt nyíregyházi előnyt, ha reggelig játsszák a meccset, sem tudták volna behozni. A mérkőzés után Rácz Sándor vezetőedző így vélekedett: — Személy szerint is tartottam a Pécstől, mert rossz emlékeim vannak róluk. De jó védekezési taktikával felül tudtunk kerekedni rajtuk. Az számomra is érthetetlen, hogy az első félidő magabiztos játékát a második félidőben miért adták fel a fiúk. Rengeteget könnyelműsködtek és alapvető hibákat követtek el. Ez okozta, hogy gólarányban nem volt meggyőzőbb a végeredmény. —A játékosok teljesítményét hogyan láttad? — Fejet hajtok védekezésük előtt. A támadásoknál Bécsi egyre gólerősebb lesz. Medve is jól játszott, fontos gólokat lőtt. A szélsők adósak maradtak az igazán jó teljesítménynyel, igaz, Tóvizi ezúttal nem lőtt gólt, de volt legalább hat gólpassza, amit társai értékesítettek. Szabó Gabi kitűnő formában védett, míg Lencsés a büntetők hárításában jeleskedett. így kitűnően kiegészítették egymást. — Ismertté vált, hogy a Győrt kaptuk kupaellenfélnek. Mi a véleményed erről? — Szeretnék a játékosokban olyan megközelítést kialakítani a mérkőzéssel kapcsolatosan, hogy nem lefutott párharcról van szó. Minden attól függ, hogy az első mérkőzésen, hazai pályán milyen eredményt érünk el ellenük. Az viszont gond, hogy a sportcsarnok más programja miatt a 3-as iskolában leszünk kénytelenek játszani december 13-án. Megsemmisítő vereség NB I B-s női eredmény: Miskolci Kórház—Kölcsey DSE-NYSI 27-8 (15-3) Miskolc, 200 néző. V.: Pák, Vákár. Kölcsey: Jónyer — Nagy 4/2, Nádasi 2, Kulcsár, Pál 1, Szabó, Marosi 1/1. Csere: Untener, Tomasovszki (kapusok), Réti, Hadobás, Laczják. Edző: Hadobás István. Kiállítások: 4, ill. 0 perc. Hétméteresek: 3/2, ill. 7/3. Az NB I B Keleti csoportjának listavezetőjéhez utaztak a nyíregyházi diáklányok, ahol csak a tisztes helytállásban bízhattak. Az öt volt kisvárdai NB I-es játékost felvonultató Kórház csapata az első percektől lehengerlőén játszott, bár a 14. percben még csak 6-2-re vezettek. Ezt követően szinte tetszés szerint érte el góljai, míg a másik oldalon az idegesen kapkodó vendégek hétmétereseket is hibáztak. A második félidő elején keményebb ellenállást mutattak a nyíregyháziak, de a mérkőzés hajrája ismét a hazaiaknak sikerült jobban. Hadobás István: — Ennyire megilletődötten és görcsösen még nem láttam játszani a lányokat. A nagy bizonyítási vágy megbénította a csapatot. így a Borsod megyei csapat fölényesen tudott nyerni. — fuli — Kézilabda megyei bajnokság Tiszátok és az Öregfiúk az élen A megyei kézilabda-bajnokság őszi idénye is befejeződött. A nőknél mindössze négy csapat küzd a bajnoki pontokért. A Tiszalök és a Tanárképző nagy versenyfutása várható majd a tavaszi folytatásban is. A korábban NB Il-es Fehérgyarmat és Ópályi jelenleg az utánpótláscsapataival szerepel, azaz a jövő csapatát építik. A férfiaknál biztosan vezet az Öregfiúk csapata. Korábban Mátészalkán együtt játszó játékosok alkotják az együttest, és csak az utolsó fordulóban vesztettek egy pontot Geszteréd ellen. Óriási küzdelem várható majd a feljutásért Hodász, Kisvárda és Nyírbogát között, de az újonc Geszterédnek is beleszólása lesz. Két mérkőzést a rossz idő miatt nem tudtak lejátszani: az Ópályi—Tanárképző és a Nyírbogát— Kemecse meccsekre a tavaszi rajt előtt kerül majd sor. Fehérgyarmat és Mátészalka utánpótláscsapatainak még erős ez a mezőny, nem is beszélve a Városi Sportiskola serdülőiről,de bizonyok sem ijedtek meg a felnőtt játékosoktól. Tisztességesen helytállnak velük szemben is. A bajnokságok őszi végeredménye a következő: Nők: 1. Tiszalök 9 6 2 1 190-128 14 2. Tanárképző 9 6 1 2 219-157 13 3. Fehérgyarmat 9 4 1 4 184-202 9 4. Ópályi 9--------9 Fé rfiak: 136-242 0 1. Öregfiúk 11 10 1 —-347-280 21 2. Hodász 11 9 — 2 288-212 18 3. Kisvárda 11 8 — 3 281-236 16 4. Nyírbogát 10 8 — 2 242-201 16 5. Geszteréd 11 7 1 3 243-221 15 6. Tanárképző 10 5 — 5 223-203 10 7. Kemecse 10 4 1 5 199-216 9 8. Ópályi 10 3 1 6 192-251 7 9. Fehérgyarmat 11 3 — 8* 248-285 6 10. Mátészalka 11 2 — 9 242-285 4 11. Sportiskola 11 2 — 9 242-309 4 12. Tiszalök 11 1 —10208-256 2 Vass Géza Labdarúgás Zárt kapuk Sényőn? A további híreket, álhíreket kerülendő pénteken este játékosértekezletet trombitáltak össze Sényőn. A második vonalbeli együttes főhadiszállásán első kézből kontrázták a napokban felröppent kacsákat, elejét véve a mendemondáknak. Falatovics László, az újonnan kinevezett edző kemény munkát hirdetett, s kérte a futballisták segítségét. Nyílt titok, hogy két-három kiszemelttel igyekeznek majd erősíteni, ám ez csak úgy történhet, hogy az érkezőknek képesség dolgában felül kell múlniuk a jelenlegi keret tagjait. Valószínűleg lesznek olyanok, akiktől megválnak, s aki menni akar, az előtt tárva a kapu... Két héten belül döntés születik arról, kire számítanak a tavaszi idényben és kire nem. Ez az egyéni elbeszélgetések függvénye. Ami tény: a csapat elindul az országos teremlabdarúgó-bajnokságon, méghozzá a leveleki csoport egyik résztvevőjeként. Lajsz Miklós ügyvezető elnök bejelentette, az Eger elleni mérkőzés közben történtek miatt az MLSZ eljárást kezdeményezett a klub rovására. A szövetség elsőfokon két hazai találkozóról kirekeszti a közönséget. Ez annyit tesz, hogy ezen összecsapásokon zárva lesznek a kapuk a szurkolók előtt. A határozat még nem végleges, miután az újonc gárda vezetői nem törődtek bele a fővárosban született ítéletbe. Fellebbezésüket már eljuttatták az illetékesekhez, várják a kedvező fordulatot. Csehi Tibor izraeli kalandjai / „Életem legnagyobb csalódása...”! Borongos péntek délelőtt. A Városi Stadion salakpályáján tizenvalahány sapkás futballista vív vérre menő küzdelmet. A tét: a győztes együttes két körrel kevesebbet fut az edzés végeztével. A Nyíregyházi FC játékosai ők. A „pirosak” diadalmas üvöltéssel adják hírül: 5-4-re nyertek. Köztük Csehi Tibor. De hisz... Nincs semmi de, a rutinos védő az éj leple alatt csütörtökön hazatért Izraelből, ahonnét szerződési ajánlattal ostromolták. íme a bizonyíték: — Nyolc napot töltöttem el egy Tel-Aviv melletti kisvárosban, a helyi másodosztályú csapat edzéseit látogattam. A csapat egyébként a bajnokság középmezőnyéhez tartozik, s nem igazán megy nekik. A feljutás lehetősége — ha volt ilyen álmuk — szóba sem került. — Van szerződtetett idegen- légiós az együttes keretében ? — Nincs. Én voltam az egyedüli, aki külföldről jött. — Milyen fogadtatásban részesültél? — A fogadtatásom... a repülőtéren vártak a vezetők. Ennyi. Nem csináltak nagy felhajtást, ha erre gondolsz. — Hány edzésen teszteltek? Vagy mérkőzést is játszottál? —Napi egy alkalommal gyakoroltunk, kintlétem alatt mécsesét sem szerveztek. — Milyen vélemény alakult ki rólad? — Az igazság szerint szerződést kínáltak, csakhogy ez az ajánlat eltért attól a megállapodástól, amiben még Magyarországon megegyeztünk. Kevesebb pénz akartak fizetni, tehát nem teljesítették az ígéretüket. Én pedig ebbe nem mentem bele. — Amúgy mit láttál, hogyan futballoznak arrafelé? — Azt kell, hogy mondjam, nem a technikás futball dívik Izraelben, de a játékosok roppant lelkesek, güriznek, valósággal feltúrják a pályát. — Miben maradtatok? Végleg hazatértél? — Én akartam visszatérni, szóltam az illetékeseknek, hogy nem vagyok hajlandó ilyen feltételek mellett tovább dolgozni. Életem legnagyobb csalódása, hogy kiutaztam Izraelbe! — Letettél arról, hogy külföldön próbálkozz csapatot keresni? —Nem. Ha adódik rá alkalom —és lesz lehetőségem —, akkor megyek. Ám nem Izraelbe! Hihetetlen dolgok történnek ott, földrengés, miegyéb... Ahogy kiérkeztem, már az első éjszaka rengett a föld. — Mégis, mitől vonzó Izrael a magyar labdarúgók számára? Egyre-másra vándorolnak ki az NB I-es játékosok... — A magyarok technikás játékukkal színt visznek az izraeli fociba. A mieink közül sokan szerepelnek élvonalbeli csapatokban, és jó teljesítményt nyújtanak. Szép ország különben, csak hát, a megállapodást nem tartották be. Mielőtt elválnánk, Csehi Tibor üzen: „Nyíregyházán folytatom, itt maradok!” Koncz Tibor „Toborzó” Karászon Ez nem volt az igazi! Csak amolyan közepesfélé. Mármint a nyírkarászi legénység által produkált bizonyítvány, amit a megyei első osztály „táblázatgyártói” állítottak ki részükre. A karászi labdarúgást vigyázó Ragány Ferenc szakosztály vezető jobbat remélt... — Mit ne mondjak, nem elégített ki bennünket a csapat szereplése, ettől jóval több van ebben a játékosállományban. Ami korábban sohasem volt divat Karászon, idén bekövetkezett. Rengeteg mérkőzést veszítettünk idehaza, igaz, különböző okai voltak annak, hogy így sikerült az ősz. — Mekkora mozgolódás várható a keretben? —Még nem tudom. A jövő heti elnökségi ülésen sok minden tisztázódhat, ekkor döntünk az edzőkérdésről is. Forró Elemér megbízatása a szezon végeztével lejárt, hogy aztán vele vagy nélküle kezdi meg a felkészülést a társaság... Azt leírhatja, feltétlenül számítunk rá, mindenképpen marasztalni fogjuk, meglehet, eztán az ifikkel dolgozik majd. És persze erősíteni is kell! Már csak azért is, mert Matyi és Kupin Miklós már bevonult katonának, ám valószínűleg ugyanez a sors vár februárban a Lakatos—Nádasdi duóra. —Mely posztokra vadásznak futballisták után? — Két gólerős támadóra égetően szükségünk van, de az sem ártana, ha szert tennénk egy vérbeli irányító középpályásra. Azt az állapotot is meg akarjuk szüntetni, hogy Tóth Jani személyében csak egy kapussal rendelkezünk. Mellette elférne valaki... — Távozók? — Eddig senki. Az az igazság, kevesen maradtunk, a honvédségi „toborzó” eredményeként megnyirbálódott a létszám, kis túlzással: nincs is kinek elmennie. „Térdes” játékosok A megyei első osztályú bajnokság második helyén horgonyzott le a vásárosnaményi alakulat. A beregiek nem titkoltan feljutásra áhítoznak, azaz robbantásra készülnek. Ami azt illeti, ott toporognak az álmok kapujában, a küszöbig tehát már eljutottak. Noha ez sem semmi, Pankotai Pál szakosztályvezető mégis fejét csóválva merengett el az őszi idény történésein. — Szereplésünk lehetett volna jobb is, ám azt, hogy a demecseriek elénk vágtak, csupán magunknak köszönhetjük. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy hazai pályán fontos pontokat vesztettünk. Előbb Csenger, majd Záhony ellen játszottunk döntetlent, ami nagy luxus volt. — Mi a csapat további programja? — Két hétig levezettek a fiúk, amikor csak lehetett, edzett a társaság. Mostantól a terembajnokság felé fordítjuk figyelmünket, szombaton itt, helyben, a városi sportcsarnokban játsszuk az első selejtezőmérkőzéseket. Este tartjuk a záróbulit, s szerény ajándékokat kapnak a keret tagjai. Mivel nálunk nincs pontpénz, ezzel honoráljuk a mutatott teljesítményt. — Egyéb fejlemények? —Sajnos két súlyos sérültünk van: Tőrős László és a. kapus, Papp Sanyi a jövő héten műtét elé néz, mindkettőjüknek a térdszalagja„készült” ki. Ez beárnyékolja hangulatunkat, hisz a kulcsembernek minősülő középpályás felépülése hónapokat vehet igénybe. — Terveznek erősítést? — Na, igen, vártam a kérdést. Amennyiben együtt lesz a pénz, két-három embert jó lenne igazolni. Csatárokra és középpályásokra gondoltunk. Az aláírások nyélbe ütésétől tesszük függővé, kiket engedünk el...
