Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-21 / 299. szám
Mezőgazdaság 10 1995. december 21., csütörtök UJ KELET Amerikai és nyugati piac Csúcsszezonban kilencszáz foglalkoztatott Sikerként könyvelheti el ezt az évet a Papp-Ker Kft. A zöldség, gyümölcs feldolgozása mellett arra is sokat áldozott a vállalkozás, hogy korszerűsítő rekonstrukciót hajtson végre a fehérgyarmati központi telepén. Nem régóta működik a vállalkozás a szatmári városban, ezért is kértem Papp László igazgatót, hogy mutassa be a kft.-t. — A fő profilunk a zöldség-gyümölcs termeltetés, felvásárlás, konzervgyártás és kereskedelem. A központunk ettől az évtől Fehérgyarmaton van, mert Nyírtassról és Nyírbogdányból átköltöztettük a csomagolórészt és a raktárházat. A központi iroda is itt van, itt koncentrálódik az irányítás és a munka. — Mi indokolta ezt az átcsoportosítást? — Egyértelműen a raktározási problémák. Amikor megvettem a Zöldért fehérgyarmati telepét, és az annak részét képező több száz vagonos hűtőtárolót, már formálódott az a lehetőség, hogy nem kell a készterméket az értékesítésig Nyírtass és Fehérgyarmat között utaztatni. Az Állami Gazdaság hasonló kapacitású tárolójának megszerzésével létrejött egy szerves egységként funkcionáló konzervgyár, igaz, jelentős átalakítással. — Ez pontosabban mit jelent? — Ebben az évben a feldolgozó szezon előtt végrehajtottunk egy kétszázmilliós rekonstrukciót. Új vízmüvet, gyártócsarnokot, szociális létesítményeket, hőellátást szereltünk, tetőt újítottunk. Tiszta, világos, áttekinthető helyen dolgozhatnak az emberek, már nem ázik be a hűtőtároló, s a korábbi mozdony gőzkazán helyett gázkazánok biztosítják a meleget. — A jobb munkakörülmények megteremtése mellett mi indokolta még a fejlesztést? — Keleti piacra csak ötletszerűen van megrendelés, amerikai, svéd, német partnereink a legjelentősebbek. Mondanom sem kell, ott első a pontosság, a minőség, az esztétikus csomagolás. Ehhez megfelelő szakképzett dolgozókra, gyártástechnológiára van szükség. Ez utóbbit szolgálta a rekonstrukció, a személyi feltételek javítását meg a vállalkozásunk keretében indított köny- nyűgépkezelői és konzervgyár- tó átképző tanfolyamok. —Amelyeket munkanélkülieknek szerveztek. — Igyekszem segíteni ennek a térségnek azzal is, hogy nemcsak alkalmazom a korábban muhka nélküli embereket, hanem képzésüket is támogatom. Amikor ’94. július l-jén megkezdtem a kon- zervgyártást Fehérgyarmaton, négyszáz főnek biztosítottam szezonális munkát. Ebben az évben csúcsszezonban már több mint kilencszáz embernek volt a kft.- beri keresti lehetősége, és egész éves elfoglaltságot is adok több mint kétszáz embernek. — Ez viszont csak a közvetlenül foglalkoztatott létszám. — Ha arra célzói, hogy a környékbeli emberektől vásárlóm fel a feldolgozáshoz az alapanyagot, akkor ez megfelel a valóságnak. Azok ellenére, hogy saját földem is van Nyírtasson, az idén is közel négyszáz családdal volt termeltetési szerződésem, ami a foglalkoztatásnak szintén egy formája. Az is kiderült a tapasztalatszerzés évében, hogy a magyar ember megbízható partner, lehet számítani a termelésére. Sok esetben a termeltetés költségeire hitelt adunk, amit áruval törlesztettek — ezt néha kissé megzavarta a forintleértékelés. — Így év végén lehet már valamilyen végeredményről beszélni? — Még csak végeredmény-féléről, mert a feldolgozást csak december 15-én fejezzük be, aztán következik a meglévő alapanyagból a készrecsomagolás. Meggyből, paprikából kevesebb termett az idén, az uborka viszont majdnem a várakozás szerint sikerült. Ezeket egybevetve az idei árbevételünk meghaladta a kétmilliárd forintot. Az értékesítési pénzforgást is nagyobb sebességre kapcsolhattuk. A gyártás után már egyből„határt” lép a termékünk, mert kialakítottunk az egyik hatezer négyzet- méteres hűtőházunkban egy vámszabad területet. Ez a vámszabad terület rövidesen bekerül a német áruházlánc műholdas számítógépes rendszerébe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a külföldi európai partnerek tudják, hogy melyik sarokban milyen áru van, amit ők már kifizettek, és szállíthatják. AB A Papp László Növényvédős szemmel Lassú elmozdulás tapasztalható A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson Sallai Pál igazgatót az idei esztendő értékelésére kértük. A szakember véleménye szerint az 1994. évi mélypontról a megye mezőgazdasága elmozdulni látszott. Az egyik legszembetűnőbb eredmény, hogy csökkent a műveletlenül hagyott terület nagysága, a tapasztalatok szerint a gyümölcsösöket nagy százalékban időre megmetszették, növekedett a műtrágya felhasználása a tavaszi induláskor, javult a szerződéses termesztés aránya. A sok pozitívumot felmutató tavaszi kezdés már nem folytatódott a termelők, a gazdák reményei, elképzelései szerint. Az április 20—30. közötti mínusz 4—10 fokos fagy hatalmas kárt okozott, a megmetszett területeken elment a termés. Tovább romlott a termés- kilátás azzal, hogy e fákat — látva a fagy pusztító hatását — magukra hagyták, ezt a gyümölcsösök még jobban megsínylették. Összességében a várható termés mintegy hetven százalékát a fagy lesöpörte a fákról még virág alakban. A későbbi időjárás már kedvezőbbnek bizonyult, a májusjúnius kimondottan jó volt a kapásoknak, a kalászosoknak, megfelelő mennyiségű csapadék hullott a földekre. Ennek ellenére több gazdának mégsem jött be a számítása, elsősorban nem növényegészségügyi okok miatt, sokkal inkább a talaj gyenge tápanyag-utánpótlása következtében. A tápanyag-felhasználás évek óta mélyponton van, nitrogén tartalmú műtrágyát még csak-csak elszórnak, de a kálium és a foszfor nagyon hiányzik a növényeknek. A nem megfelelő kondíció a búzánál erős liszt- harmatfertőzést okozott, és a vetésfehérítő bogár helyenkénti előfordulása is jelentett kártételt. Ugyancsak a gyenge kondíció számlájára írható a viszonylag kevés minőségi búza. A kukoricáról és a burgonyáról elmondható, hogy óriási különbségek voltak a termésátlagot illetően az egyes területek között: nagyon szép és nagyon gyenge eredmények születtek. Ezek minden esetben többtényezős függések, így például nem lehet kihagyni a megfelelően előkészített talajt, a vetőmag minőségét, azt, hogy alkalmaztak-e gyomirtást, és az emberi tényezők szerepe sem elhanyagolható, értve ezalatt a legfontosabbat: a szakértelmet. Mindezek együttese révén volt olyan gazda, aki elérte a hektáronkénti 100 mázsa termésátlagot kukoricából. Ennek az ellenkezője is előfordult, a júliusi aszály következtében sok helyen ki kellett szántani a táblát. A kukoricánál nagyon fontos dolog időben eldönteni, hogy vegyszeres növényvédelmet akarunk alkalmazni vagy mechanikus úton kívánjuk megoldani a gyomnövények pusztítását. A burgonyát illetően jobbak voltak a kilátások és az eredmények is, a júliusi* időjárás megakadályozta, hogy burgonyavész alakuljon ki. Örök téma a burgonyabogár elleni hatásos védekezés. Valóban azt mondhatjuk, hogy az eddig alkalmazott szerekhez kezd hozzászokni a kártevő, a nép nyelvén szólva: azokon már hízik a bogár, nemhogy elpusztulna. Az új, forgalomba került szerek — Bancol, Numolt, MACH-CIBA — ugyan drágábbak, ám jobb hatású készítmények, mint amilyenek elődeik voltak. Sok termelő azzal ártott magának, hogy nem az ellenőrzött, fémzárolt vetőgumót vásárolta meg, így módfelett csodálkozhatott azon, hogy a krumpli nem akar kibújni vagy csenevész szegény. A napraforgó a megye szem- pontjából fontos kultúrának számít, mintegy 15 ezer hektár terület volt vetve. Rendszerek, gyárak termeltetik, így biztos piaccal rendelkezhetett. A gyomirtás jelenthetett gondot. valamint a heves esőzések következtében fitotoxikus hatás volt észlelhető. A terméseredmények hektáronként 10—27 mázsa között mozogtak, amely széles értékhatár főleg a talaj tápanyagtartalmával volt összefüggésben. Tapasztalható volt a fehérpenészes gyökér- és tányérrothadás, itt is aranyszabály a megfelelő vetőmag, a vetésforgó alkalmazása. A csávázott, ellenőrzött vetőmag hiányában s a virágzáskori aszály következtében sok „léha” szemet tartalmaztak a bugák. Az idén a dohánnyal szemben különösebb növényegészségügyi probléma nem merült fel. Szépen terjed az öntözéses, intenzív dohánytermesztés, amely révén lényegesen több „dohánnyal” számolhatott a termelő. A gyümölcsök közül nagyon erős és komoly járvány volt a meggynél: a moníliás virág- és ágelhalás jelentős kárt okozott. Aki nem végezte el augusztusban a metszést, az 1996 tavaszán erős metszéssel újítsa meg a fákat, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a réz-, és rézpótló szerekkel való többszöri permetezésről sem. A fagy a kajszi és az őszi barackot sem kímélte, emellett a levélfodrosodás és a levélli- kasztó betegség is károsította. Ajánlott a két százalékos bordói lével történő permetezés valamennyi gyümölcsfaj esetében, de különösen hatásos lehet a csonthéjasok alkalmazásánál. Tizennégy-tizenöt permetezéssel lehetett előállítani jó minőségű almát. A kórokozók közül az almafavarasodás jár- ványszerűen lépett fel, az állati kártevők közül az almamoly volt a „téma” az idén, nagyon hosszan, nagy egyedszámban volt jelen a gyümölcsösökben. Júliusban és augusztusban, a második nemzedék hatásaként a gyümölcs mintegy ötven százaléka hullott le. Az almamoly elleni sikeres védekezés kulcsa a megfigyelésen alapuló helyes permetezési idő megválasztása, mivel a kártevő a legtöbb in- szekticidre érzékeny. A hímek rajzását szex-feromon csapdával lehet figyelemmel kísérni. A megfigyelés összehangolására, a szervezett növényvédelemre igen jó példa a tuzséri gazdaközösség, ahol sikerült elkerülni ily módon a növényvédelmi kárt, s jó minőségű almát adtak a piacra. A szaktudás, a szakértelem igen fontos tényező, a gyümölcs minősége, s az ültetvény egészségi állapota szoros összefüggésben van. Lefler György Öt éve áll a konzervgyár A rendszerváltás után, mint oly sok településen, Tisza- szentmártonban is „elhalálozott” a téesz. Másabb a helyzet azonban ezen a településen abból a szempontból, hogy maradt is utána valami, méghozzá — egyebek között — egy használható konzervüzem. Használható, de használaton kívüli, mert nincs tőkeerős gazdája. Ma a Mezőgazdasági Szakszövetkezet tulajdonában van, de már öt éve nem üzemel. Amíg ment, 150 embernek adott munkahelyet, nem beszélve a bedolgozási, termelési lehetőségekről, hiszen az itt feldolgozott árut a környéken vásárolták fel. Amennyiben sikerül értékesíteni a jó állapotban lévő üzemet, a falu és környéke lélegzethez jutna munkanélküliséggel fojtogató világunkban. Dojcsák
