Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-20 / 298. szám

2 1995. december 20., szerda Belföld-külföld nemzetközi fyfgg Rabin gyilkosának pere Tel-Avivban kedden megkezdődött Jigal Amir pere. A 25 esztendős, szélsőséges cionista nézeteket valló fiatalember november 4-én egy békegyűlésen meggyikolta Jichak Rabin miniszterelnököt. Az AP amerikai és a Reuter brit hírügy­nökség helyszíni jelentése szerint Jigal Amir magabiztosan, ügyvédjével tréfálkozva érkezett a bíróság épületéhez. Jó­kedve a riporterektől hemzsegő tárgyalóteremben sem hagyta el, rágógumival a szájában integetett szüleinek, amikor a két rendőr bevezette őt. Peresz a titkosszolgálatokról Simon Peresz izraeli miniszterelnök kedden támogatásá­ról biztosította az izraeli titkosszolgálatok, a Moszad és a Sin Bét vezetőit. A francia hírügynökség hivatalos forráso­kat idézve azt közölte, hogy a kormányfő a jövő év októbe­rében esedékes választásokig meghosszabbítja a Moszad főnökének mandátumát. Peresz támogatásáról biztosította a Sin Bét vezetőjét is, annak ellenére, hogy Jichak Rabin mi­niszterelnök meggyilkolásának kapcsán bizonyos hiányos­ságokat állapítottak meg a belbiztonsági szolgálat tevékeny­ségével kapcsolatban. Havel választási javaslata Václav Havel azt javasolta, hogy eltérő időpontban vá­lasszák meg a cseh parlament két házának, a képviselőháznak és az újonnan megalakuló szenátusnak a tagjait. Az államfő javaslata szerint a képviselőházi választásokat május 31-én és június elsején rendeznék meg, a szenátus összetételéről pedig november 15-én és 16-án döntenének a választók — közölte az elnöki sajtóiroda vezetője, Ladislav Spacek. Václav Klaus miniszterelnök, noha személy szerint a választások egy időpontban való megrendezésének a híve, bejelentette, hogy a két legmagasabb állami hivatal közti vita elkerülése végett az államfő indítványát fogja támogatni a kabinet szerdai ülé­sén. Spacek szerint Havel javaslatával azt az éleződő vitát kívánta lezárni, amely a választások időpontja körül robbant ki s folyt már hetek óta a koalícióban, kormányválság veszé­lyét rejtve magában. Németország tiltakozik Németország tiltakozott Kínánál amiatt, hogy a pekingi hatóságok gyakorlatilag kiutasítottak az országból egy né­met újságírót. A bonni külügyminisztérium keddi tájékozta­tása szerint „a sajnálatos és a német—kínai kapcsolatok szel­lemével ellentétes” lépés miatt hétfőn berendelték a minisz­tériumba Kína nagykövetét, aki viszont megváltoztathatat­lannak mondta kormánya döntését. Pekingben kedden vált ismertté, hogy a Frankfurter Rundschau című lapot, de több más német nyelvű újságot is tudósító Henrik Borknak de­cember 28-tól el kell hagynia Kínát, mert nem hosszabbítják meg tartózkodási engedélyét. Horn Gyula az újságírók össztüzében Elmepárbaj a miniszterelnökkel Alapvető változások érzékel­hetők a kormány tájékoztatási gyakorlatában. Ezt tapasztal­hattuk a kedden délelőtt meg­rendezett második miniszterel­nöki sajtótájékoztatón, amely — a MÚOSZ keretein belül — igazi elmepárbajnak bizonyult. Kényes vagy kényesnek vélt kérdések, miniszterelnöki ri- posztok, újságírói visszakérde­zések jellemezték azt a közel egy órát, amit a magyar sajtó lapjainak, elektronikus hírköz­lő eszközeinek képviselői a miniszterelnökkel tölthettek. Horn Gyula véleménye sze­rint nincs olajgate ügy, mert a vizsgálati jelentés elkészült, s ez nem utal törvénytelenségre. Előbbrelépés van a koalíciós partnerrel fennálló vitás ügyek­ben: túlléptek a 48 százalékos személyi jövedelemadó miatti nézeteltérésen, és a kormány feltett szándéka, hogy egysége­sen dolgozik tovább. Ennek je­gyében a miniszterelnök „meg­rótta” Bokros Lajost a média- törvény ügyében tett kijelenté­séért, és nem tartja indokoltnak Dunai Imre miniszter állítóla­gos sértődését amiatt, hogy a „háta mögött” nyomoztak az olajgate-ügyben. Érdekes gondolattársítással hozta összefüggésbe Horn Gyula a Nemzetközi Valuta­alappal folytatott tárgyalásokat és párizsi útját. A Valutaalap­pal készül a szándéklevél, egyelőre a társadalombiztosítá­si költségvetés miatt vannak problémák. Ugyanez volt az ok — a jóléti állam kínálta szoci­ális juttatások —, ami miatt Franciaországban sztrájkhely­zet alakult ki. Csakhogy Fran­Kommunista győzelem Moszkvában Az oroszországi parlamenti választásokon a szavazatok 40 százalékának összesítése után a kommunisták álltak az élen 22 százalékkal, a második helyet pedig Vlagyimir Zsirinovszkij pártja tartotta 11 százalékkal. Viktor Csernomirgyin mozgal­ma, a Házunk, Oroszország több mint 9 százalékkal a har­madik volt, a Grigorij Jav- linszkij vezette Jabloko pedig mintegy 8 százalékkal zárta a sort. Az első reformkormányt irá­nyító Gajdarnak hétfő este 0,2 százalék hiányzott a parlamenti bejutást jelentő 5 százalékból. A voksok hátralévő 60 száza­lékának kiértékelése után a sza­vazati arányok még módosul­hatnak, a pártok sorrendje azonban már aligha változik. A 450 tagú duma képviselőit va­sárnap fele-fele arányban vá­lasztották meg egyéni válasz­tókerületekben, illetve listás szavazással. Az egyéni kerüle­tekben a 225 mandátumból 106 sorsa dőlt el hétfő estig, ezek közel harmadát, 29 helyet a kommunisták szerezték meg, Végeredmény az elkövetkező napokban várható. Az orosz központi választási bizottság kedden nem erősítette meg azo­kat a jelentéseket, amelyek sze­rint a liberális reformer Jegor Gajdar mozgalma a vasárnapi választáson elérte volna a par­lamenti képviselethez szüksé­ges 5 százalékot. A központi választási bizott­ság illetékese az ITAR- TASZSZ-nak nyilatkozva kö­zölte, hogy az Oroszország Demokratikus Választása — Egyesült Demokraták nevű tömb 4,7 százalékos hétfő esti eredménye nem változott. Ezek szerint csak négy párt jutott be a dumába: a kommunisták, Vlagyimir Zsirinovszkij pártja, Viktor Csernomirgyin mozgal­ma és a Jabloko. Egyelőre szökésben Mrs. X Talán még az időjárás is ne­kem próbált kedvezni azon a napsütéses délutánon, melyen megkezdtem küldetésem első de — „kollegáimmal” ellentét­ben— nem utolsó napját. A pancserok — gondoltam ma­gamban. Majd én megmutatom nektek, férfiaknak, hogy mi­lyennek is kell lennie a megye- szerte körözött Mr., pontosab­ban szólva Mrs. X-nek. Láthatatlannak, mégis kirívó­nak. Szerénynek, mégis harso- gónak. De ami a legfontosabb: titokzatosnak. Ez itt a kulcsszó. Mert mit is csináltak az elődeim? Köz­szemlére tették legjellegzete­sebb vonásaikat, mi több, tulaj­donságaikat. Vagy ha kicsit durvábban akarok fogalmazni: előtérbe helyezték „fogyaté­kosságaikat”. Ketten közülük szemüvegesek, a harmadik pe­dig göndör hajú. Szemben az én csaknem szobrász keze al­kotta gyönyörű és tökéletes kinézetemmel... Mindezek ellenére, mi taga­dás, kicsit bennem volt a félsz, hogy én is a sorsukra jutok. El­beszéléseik alapján rajongók tömegére számítottam, akik, kezükben az Új Kelet egy-egy aznapi példányával, csak rám pályáznak. Nos, nem mondom, hogy csalódtam, inkább büsz­ke voltam magamra, amiért homályba merült kilétem. Azt is mondhatnám, a kutya sem törődött velem. Pár perces tétlenség után úgy gondoltam, ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez: „zsákmány” után néztem. —Jó napot kívánok! Nagyon szépek ezek a bakancsok — szólítottam meg a megyeszék­hely mindenki által ismert KGST-piacán egy cipőárust. — Szépek bizony, és nem is adom őket drágán. Felpróbálja valamelyiket? — Hát, nem is tudom... Ké­nyelmesek? — Természetesen! — És aknabiztosak? — Tessék? — Azt kérdeztem, hogy ak- nabiztosak-e? Nemrégiben mutatták a tévében, hogy vala­melyik ázsiai országban kikí­sérletezték az aknabiztos ba­kancsot. Én most olyat szeret­nék venni. Kapható Önnél? — Ez valami vicc? — Teljesen komoly a dolog, de látom, hiába keresem a hőn áhított cipőt. Köszönöm szé­pen! Lassan továbbsétáltam az unott pofákat meresztő árusok előtt, és próbáltam felfedezni az érdeklődés, azaz a felismerés legapróbb jelét, de mindhiába... így hát tovább próbálkoztam. Gondoltam, felpiszkálom egy kicsit az unatkozókat. A ruhák közötti keresgélés közben ügyesen elejtettem egy meg­jegyzést arról, milyen kár, hogy jövőre csak külföldiek árusít­hatnak a piacon. — Ne mondjon már ilyet! Pont fordítva lesz! — Tessék? — adtam az ár­tatlant. — A külföldiek nem árulhat­nak majd. — Tényleg? Én nem így hal­lottam. — Még az kellene, hogy in­nen is kiszorítsanak minket. Miből élnék meg? Ne is beszél­jünk erről, mert még rágondol­ni is rossz. Kicsit furdalt a lelkiismere­tem, amiért így ráijesztettem szegény nénire, na de úgy kell neki. Miért nem olvasta az Új Keletet, vagy ha olvasta, miért nem figyelt jobban? A bosszú­ság helyett egy tízezer forint értékű ajándékcsomag boldog tulajdonosa lehetett volna. S mi ebből a tanulság? Egy nap haladékot kaptak a játékos kedvű olvasók, hogy megpró­bálják kitalálni, ki viseli kabát­ja alatt a nagy X-et... Mrs. X. ciaországban lényegesen na­gyobb a gazdasági alapja a jó­léti állam kínálta juttatásoknak. A miniszterelnök megerő­sítette: az előző kormány agrár- politikája rendkívül szerény eredményeket hozott, és nagy pusztítást vitt végbe, amit most kell korrigálni. Kérdésekre vá­laszolva a kormányfő elmond­ta, hogy ismeri azokat a felmé­réseket, amelyek szerint 1 szá­zalékos adónövekedés 8 száza­lékos adóeltitkolást eredmé­nyez. Mégis szükség volt az adótábla 48 százalékos felső határú emelésére, mert a Világ­bankkal folytatott tárgyalások­hoz ez szükséges lépés volt, ráadásul vállalni kell a kény­szerintézkedéseket a költségve­tési bevételek növelése céliá­ból. Hajdú István NATO­vonatok Hétfőn este nem sokkal tíz óra előtt ismét megindultak Ausztriából az egy napra vesz- teglésre kényszerült, Magyar- ország felé tartó, a boszniai bé­keteremtésben részt vevő ame­rikai katonákat és felszerelése­ket szállító vonatok. Ezt közöl­te Bécsben az Osztrák Szövet­ségi Vasutak (ÖBB) illetékese az MTI-vel. Azt is kijelentette, hogy az osztrák vasút hétfőn délután engedélyt kapott a Ma­gyar Allamvasutaktól (MÁV) a szerelvények folyamatos to­vábbítására, így azonnal meg­kezdték azok összeállítását. Megismételte azt az ÖBB által már hétfőn délben hangoztatott kijelentést, miszerint a magyar vasút illetékesei eddig nem ad­tak zöld utat a NATO-vonatok- nak. Mint mondta: most már úgy tűnik, hogy nem lesz fenn­akadás, mert sikerült megálla­podni a MÁV-val. Azóta az osztrák laktanyákban elhelye­zett amerikai katonák is felsze- delőzködtek. Egyes jelentések szerint vasárnap este óta már hét NATO-szerelvény veszte­gelt Ausztriában. A múlt héten összesen tizenegy vonat haladt át — fennakadás nélkül — Magyarország felé. A boszniai békefenntartók, akik németországi laktanyák­ból Ausztrián keresztül Ma­gyarországra utaztak volna, va­sárnapról hétfőre virradó éjsza­ka kénytelenek voltak Ausztri­ában éjszakázni — adta hírül a Kurier. Az osztrák bulvárlap tudomása szerint Budapest és Passau között vasárnap estére már folyamatosan torlódtak a NATO-vonatok. A Kurier és a Neue Kronen Zeitung című osztrák lap keddi számában megjelent tudósítások szerint a torlódásról a magyarok nem tehettek, hanem Horvátország­ban nem volt alkalmas két híd a katonai szerelvények áthala­dására. A Kurier szerint az egyik, Ausztriában éjszakázó vonaton éppen amerikai utá­szok utaztak, akiket valószínű­leg hamarosan el is juttatnak Horvátországba, hogy erősítsék meg a hidakat. ÚJ KELET Lényegtelen? Interjú a kijevi magyar nagykövetség titkárával Ismervén az oroszországi parlamenti választások rész- eredményeit, jogosan merül fel a kérdés: mit szólnak mindehhez a történtek köz­vetlen közelében, Ukrajná­ban. Hogy kérdéseinkre választ kapjunk, felhívtuk Szentpé- teri Bertalant, a Magyar Köztársaság kijevi nagykö­vetségének titkárát, és rövid interjúra kértük. —Követségi titkár úr! Ké­rem, mondjon valamit az Ukrajnában tapasztalható első reakciókról. — Egyelőre semmi külö­nös nem történt, riadalom nincs. Ennek azonban az is oka lehet, hogy a sajtó még jóformán semmit sem tett közzé. A részletes tájékoz­tatás — a részeredmények­ről is — csak szerdán vár­ható. — A választás előtt is ke­veset írtak erről az ukrán lapok? — Szó sincs róla. Nagyon is hagy sajtója volt az orosz választási hadjáratnak. En­nek elsődleges oka az lehet, hogy Ukrajna a legfonto­sabb gazdasági partnerét rtia is Oroszországban látja. Gazdasági kapcsolataikat szeretnék szorosabbra fűzni, azonban nem mindegy, hogy milyenek a politikai konstellációk... — Ukrajnában milyen összetételű a parlament? Ha jól tudom, ott is baloldali többség van. — Az utolsó ukrán szava­zás úgynevezett népi küldöt­teket delegált a parlamentbe. Valóban túlsúlyban vannak a baloldali honyatyák, azon­ban ez a választás még ter­mészetszerűleg a régi no- menglatúrát tükrözi, külön­ben szakértői kormány a mai. — Tudna valamit monda­ni az oroszországi reakciók­ról? — Éppen az imént érkez­tem meg Zsiliznogorszkból, és elmondhatom, hogy meg­lehetősen érdektelenek az oroszok a kérdés vonatkozá­sában. Szinte az az érzése az embernek, hogy lényegte­lennek tartják, ami történt. — Valóban lényegtelen? — Az igaz, hogy a magyar média tudomásom szerint úgy értékeli a dolgot, mint­ha ez csak jelzésértékű len­ne az orosz elnökválasztás előestéjén. Azt azonban nem lehet lényegtelennek tartani, hogy példáulZsirinovszkijék is ilyen létszámban képvisel­tetik magukat egy ekkora állam törvényhozásában! Mindenesetre a végső konk­lúziók levonásával várjuk meg a következő napokat, amikor is az ukrán sajtó vár­hatóan bővebben nyilatko­zik az orosz választás ered­ményeiről. —tai—

Next

/
Thumbnails
Contents