Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-02 / 283. szám
UJ KELET Információk 1995. december 2., szombat 7 Az önkormányzatok egy éve Sikerek, kudarcok, feladatok Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év végén a megye valamennyi polgármesterének három kérdést tettünk fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? Toldi Albert, Kisar: 1. — A legnagyobb sikerként azt tartjuk számon, hogy a községet bekötöttük az országos telefonhálózatba. A lehetséges, mintegy 400 lakás közül közel 190 már közvetlenül hívható. 2. — Kudarcnak tekintem, hogy az eltelt közel egy év alatt a képviselő-testület és az ön- kormányzat vezetősége között nem sikerült a község fejlődéséhez szükséges mindenkori összhangot, a felhőtlen munka- kapcsolatot megteremteni. 3.—Az 1996-ban mindenképpen szeretnénk megőrizni a települési önkormányzat működőképességét. Fejlesztéseket nem terveztünk, minden erőnkkel a folyamatos üzemelési feltételeket szeretnénk fenntartani. Pénzes Sándor, Kisléta: 1. — A nehéz körülmények ellenére sikerekben gazdag évet tudhatunk a hátunk mögött. Az önkormányzat nem adósodott el, fizetőképes tudott maradni. Befejeztünk egy 12 millió forintos nagy- beruházást, illetve soha nem látott mennyiségű — közel ötven — lakásépítési enge*:. délyt kiadtunk, ami alapján a családi házak 80—90 százaléka már épülőben van. 2. — A képviselő-testület sikeresen tudott együttműködni, a mindennapi problémákon túl különösebb kudarcunk nem volt. 3. — A jövő évi támogatási forrásokat még,i)£pi ismerjük. így nehéz előre terveznünk. Ennek ellenére nagyon bízom abban, hogy kemény összefogással meg tudjuk őrizni a település működőképességét, illetve amennyiben az anyagi kondíciónk majd megengedi, befejezzük a település útjainak aszfaltozását. • • Vékony Sándor, Omboly: 1. — Az elmúlt egy év legnagyobb sikerének azt tekintjük, hogy a község belterületén mintegy 800 méternyi utat szilárd burkolattal lefedtünk. Ezenkívül az ön- kormányzati intézmények működése folyamatos, problémamentes volt. 2. — A mai napig is a legnagyobb kudarcunk, hogy a településnek nincs önálló művelődési háza. A református egyházzal már régóta tárgyalásokat folytatunk, hogy az egyik épületüket megvásárolnánk, de sajnos ez az ügy egyelőre húzódik. 3. — Jövőre a terveink között szerepel az egyházi ingatlan megvásárlása és annak átalakítása kulturális központtá. Ezen kívül, ameny- nyiben a lehetőségeink megengedik, további párszáz méteres utat rendbe kellene tenni, illetve az önkormányzati épülettömbnek a fűtési, melegvízellátási rendszerét gázüzeműre szeretnénk átállíttatni. —vépé— Megyénkről írták A Nők Lapja 47. számában Almaország hanyatlása címmel megyénk egykori aranyáról találunk lehangoló látleletet. Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű, híres almáskertjeiben már sem az alma, sem a gazda nem mosolyog — írja találóan a szerző. Tüzelőnek felaprított, egykor virágzó fák, csalódott, tönkrement kistermelők jelzik a mai állapotot. Hogyan történt meg mindez és van-e kiút? Ezekre a kérdésekre keresi a cikk a válaszokat. Megyénk zenei életének eseményeiről ad számot a Parlando zenepedagógia folyóirat 5— 6. száma VII. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny címmel a Nyíregyházán ez év tavaszán rendezett eseményről. A cikkben interjút ad a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora, elmondja észrevételeit és tapasztalatait. Véleménye szerint a verseny célja az országos szint felmérése és az utánpótlás felkutatása. Ezeknek a követelményeknek a rendezvény „több mint megfelelt” — szól az elismerés. A cikk után a díjazottak névsorát is olvashatjuk. A Zene-szó 8. számában Zenei fesztivál a Nyírségben címmel a XXIX. Nyírbátori Zenei Napok és az ottani zenei tábor jelentőségét és eredményeit méltatják. Megismerheti az olvasó a részletes programot, és örömmel nyugtázhatja a szerző véleményét, miszerint a rendezvények számának növekedése nem ment a minőség rovására. Sőt... Szomorú helyzetjelentést közöl a Magyar Nemzet november 18-ai számában Vámosatyáról, a valaha szebb napokat megélt befegi faluról. Hét óráig tart az út annak, aki oda Budapestről elindul. Vasút nincs, gyermek az idén egy sem született, a telefon félévszázados álom errefelé, s jövőre hat elsős kezdi el az iskolát. Ötven embernek van csupán munkahelye, s a legutóbbi temetéshez a szomszéd községből hoztak két lovat. Itt a harang a faluért szól címmel olvashatunk a megrendítő beregi valóságról. Csütörtökön helytörténeti vetélkedővel kezdődött a Nagyhalász várossá nyilvánításának második évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat. Pénteken a művelődési házban Oláhné Szilágyi Mária nyitotta meg azt a kiállítást, amelyen a Szülőföldem, Nagyhalász címmel kiírt gyermekrajzpályá- zat legjobb alkotásai tekinthetők meg. A rajzok mellett a városban élő Újhelyi István fafaragó népi iparművész legA Kápé üzleti hetilap 45. számában ismét hírt ad Záhony — program célegyenesben címmel arról, hogy a területfejlesztés programja kézzelfogható közelségbe került. Az 5 millió dolláros, egy évre szóló kormányelőterjesztést több éves háttérmunka és lobbizás előzte meg. A cikkíró szerint a vállalkozás mára már „korántsem papírtigris”. Biztató perspektíva. A Víztükör 10. száma 150 évvel ezelőtt alakult az Alsó- Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat címmel a nagy múltú szervezet történetét és tevékenységét tárja az olvasók elé: 1845. október 9-én kezdte el munkáját Tiszadobon az And- rássy-kastélyban, Széchenyi István vezetésével. Több mint egy évszázadon át működött, és eg) 1948-as kormányhatározat szüntette meg. Gombás Sándor Ferenc szebb remekeit is láthatják a látogatók. Még egy tárlat tekinthető meg ezekben a napokban a városban: a Nagyhalász ’95 című fotókiállítás, mely a település hétköznapjait tárja az érdeklődők szeme elé. Délután kedvezményes mozielőadást tartottak, és ezt követően a Re-Betli duó szórakoztatta a közönséget. A városnap eseményeiről csütörtöki számunkban számolunk be részletesen. —sch— Nagyhalászi városnap Hát én immár mit válasszak? Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola, Fehérgyarmat 4900 Fehérgyarmat, Május 14. tér 16. (44) 361-381 A közgazdasági szakközépiskola olyan általános iskolai tanulók jelentkezését várja, akik vonzódnak a közgazdaságtanhoz, akiket érdekel a számvitel, a könyvelés, a gazdasági folyamatok mélyebb megismerése, a kereskedelem, a marketing- munka. Az intézmény két választható szakra iskoláz be diákokat: általános közgazda- sági és kereskedelem-marketing szakmákra. Az általános közgazdasági szakirány a tervek szerint két elsős osztállyal indul szeptemberben, ide fiúk és lányok jelentkezését várja az intézmény vezetősége legfeljebb 60 főig. A kereskedelem-marketing szak csupán egy csoporttal, 30 diákkal kezdené meg az 1996/97-es tanévet. Az előbb említett szakok mindegyikén a tanulók két idegen nyélv, az angol ék az orosz közül választhatnak, hogy mit kívánnak tanulni a négy év során. A felvételi vizsgán a jelentkezők tudásszintjére, képességeire kíváncsiak a szaktanárok. Az intézményben tanulni szándékozóknak irodalomból, matematikából, magyar nyelvtanból feladatlapot kell megfelelő szinten kitölteniük, s ezen felül tollbamondás segítségével a diákok helyesírási képességére is figyelmet fordítanak a felvételiztető tanárok. Az írásbeli felmérés után — ismerkedési céllal — személyes beszélgetést szervez az iskola. A felvételi vizsgán megszerezhető maximális pontszám 60. A felvételin nyújtott egyéni teljesítmény és az általános iskolából hozott pontszámok alapján dönt az iskola vezetősége arról, hogy ki felelt meg az intézményi követelményeknek. A hozott pontokat az általános iskola 5., 6., és 7. osztály év végi, illetve a 8. osztály félévi eredményei adják magyar nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből. így a jelentkező által elérhető összpontszám legfeljebb 120 lehet. A közgazdasági szakközépiskola megyei beiskolázású, így a megye összes általános iskolájából lehet jelentkezni. Mivel a kollégiumi férőhelyek száma és a menzai ellátás csak korlátozott számban vehető igénybe, így leginkább a városi és a városkörnyéki végzős kisiskolások érdeklődését várja az intézmény. 142. Számú Móricz Zsigmond Ipari Szakmunkásképző Intézet, Fehérgyarmat 4900 Fehérgyarmat, Széchenyi u. 29. (44) 364-545 A szakmunkásképző intézet olyan tovább tanulni szándékozó diákok jelentkezését várja, akik gyorsan konvertálható szakismeretre szeretnének szert tenni, s a későbbiekben kisiparos vállalkozóként, vagy valamely nagyüzem dolgozójaként óhajtanának elhelyezkedni. A szakmunkásképző intézet 16 különböző szakmában képez szakembereket, amiből egy szakon szakközépiskolai szintű végzettségei hagyhatják el az iskolát a diákok. A hároméves oktatás keretében elsajátítható hegesztő, autószerelő, gázvezeték- és gázkészülék-szerelő, géplakatos, háztartásigép-szerelő, erős- áramúberendezés-szerelő, bútorasztalos, magasépítőipari ács-állványozó, kőműves szakmákra kizárólagosan fiú tanulók jelentkezését várja az intézmény. E szakokra a gyakorlati foglalkozások hatékonysága miatt csupán 15-15 diák felvételét tervezte az iskola. Az esztergályos szakra 15 fiú és 5 lány, a villamosgép-szerelő képzésre 15 fiú, 6 lány, a nőiruha-készítő szakma elsajátítására 15 fiú és 15 lány, az élelmiszer- és vegyesbolti eladó szakmára 30 fiú és 20 lány, illetve a felszolgáló szakra 25 fiú és 10 lány jelentkezését várja a szakmunkásképző intézet vezetősége. Ruhakészítő szakmában négyéves, érettségi és szakmunkásvizsgával záródó szakközépiskolai szintű képzést indít az iskola. E szakra a felvételi keretszám 60 diák, 30 fiú és 30 lány. Felvételi szempontként az iskola a jelentkezők 8. osztályos félévi tanulmányi eredményeit és az egészségügyi alkalmasságot veszi figyelembe. Mivel az intézmény kollégiumi férőhelyei erősen korlátozottak, ezért elsősorban Fehérgyarmat vagy tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, környékbeli települések általános iskoláiból várja az iskola a jelentkezőket. —vip—
