Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

Labdarúgás 1995. december 16., szombat UJ KELET Elégedett ibrányiak A megyei I. osztályban sze­replő Ibrány együttese az őszi szezont — az újonc Nyírcsa- holy együttesével holtver­senyben — a negyedik he­lyen zárta. A csapatról az egyesület elnökétől, Tren- csényi Imrétől érdeklődtünk. — A gárda a várakozásnak megfelelő helyen végzett, maximálisan elégedett a ve­zetőség a helyezéssel. Vala­mennyijátékos teljesítménye dicsérhető, közülük kiemel­kedik Papp, Hermann és Korpái játéka. Az évzáró va­csorán a futballisták megkap­ták a szerény jutalmukat. —Mi hír Szakács Zsoltról, akinek a hajrában nyoma ve­szett? — Zsolti a Tiszalök elleni bajnoki találkozónk után nem adott életjelet magáról, azóra sem láttuk. Az addigi meccseken a tavaszi produk­ciójának 30 százalékát telje­sítette, így nagy csalódást okozott számunkra. A futbal­lista ellen fegyelmi eljárást indítottunk. Egyébiránt Ti­szalök komolyan érdeklődött felőle nálunk, jó pénzért ter­mészetesen vihetik. — Milyen változások lesz­nek a játékoskeretben? — A többiek közül senki nem akar távozni, Ballai to­vábbra is katona, és sajnos Veress is angyalbőrbe bújt. Ami szomorú, Jancsit Szol­nokra hívták be, így őrá sem­miképpen nem számíthatunk. Minden jel szerint visszatér hozzánk Ignácz, aki két évet dolgozott Németországban, és most hazajön. Rajta kívül még egy középpályással tár­gyalunk. — Milyen helyezéssel len­ne elégedett a bajnokság vé­gén? — Dobogóközeiben sze­retnénk maradni, s szerintem a csapat játéktudása alapján még el is csípheti. Hosszabb távon magasabb osztályba kerülésen gondolkodunk. Ennek ékes bizonyítéka az ibrányi focisuli, ahol lépcső­zetes szisztéma szerint már hétéves koruktól foglalko­zunk a gyerekekkel. Egyelőre mostani anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé az NB Ill­at, de ha megnyernénk a baj­nokságot, mindenképp vál­lalnánk a megmérettetést. Az alapozást január 9-én kezd­jük Szakács László irányítá­sával, aki hetente négy edzést tart a fiúknak tornateremben és szabadtéren felváltva. A vezetőség együtt maradt, a támogatók is mellettünk vannak; nekik ezúton is kö­szönöm, hogy lehetővé tették a sikeres őszi szereplést. Tóth Mihály Maradona távozik Diego Maradona megerő­sítette, hogy elhagyja az argen­tin Boca Juniors labdarúgócsa­patát. A 35 éves játékos azért határozott így, mert nem tudta elérni, hogy számára kedvező döntés szülessen az edzőkér­désben. — Nagyon szomorúan távo­zom, de nem akarok „kereszt­be tenni” a Bocának — jelen­tette ki az argentin válogatott egykori csapatkapitánya és hozzátette: Boca-szurkoló ma­radok, amíg csak élek. Ma­radona, mielőtt meghozta dön­tését, beszélt a klub új elnöké­vel, Mauricio Maorival. Az „Isteni Diego” azt szeret­te volna, hogy a jövőben ő irá­nyítsa az együttest vagy az ál­tala támogatott Hector Veirát nevezzék ki edzőnek. A veze­tők azonban nem osztják véle­ményét, bár még nem született döntés arról, hogy ki ül a pati­nás klub kispadjára. A poszt első számú várományosa Car­los Bilardo, az argentin válo­gatott volt szövetségi kapitá­nya. Macri szomorúan vette tudomásul a Boca legnevesebb játékosának elhatározását. — Mindent megteszek azért, hogy nálunk maradjon. Ma­radona már szerzett bajnoki cí­met a Bocával, s most is nagy szükségünk van rá — mondta a közelmúltban kinevezett klubelnök. Maradona koráb­ban arról beszélt, hogy külföl­di csapatokhoz is szerződhetne, hiszen konkrét ajánlatot kapott egy japán, továbbá egy görög élvonalbeli klubtól. A jelenle­gi helyzet szerint mégsem iga­zol külföldre. — Várom ajelentkezőket, de nem vágyom el hazámból. Ar­gentínában szeretném folytat­ni pályafutásomat — jelentet­te ki Maradona. Előny a Botafogónál A brazil labdarúgó bajnoki döntő első mérkőzésén a Botafogo 2-1-re legyőzte a Santost. Az első gólt a Bota­fogo védője, Gottardo szerez­te a 18. percben egy szöglet utáni fejesből. A Santos egyenlítő gólját a csapat sztárja, Giovanni lőtte a 38. percben. A játékos gyö­nyörűen emelt át a kapus fö­lött. Ez volt Giovanni 17. baj­noki gólja és ezzel második a góllövőlistán Tulio mögött. A jelenlegi legjobb gólvadász most is eredményes volt, a 44. percben szerzett találatával győzött a Botafogo. A ven­dégek kapuját Pelé fia, Edin- ho védte, akinek jelentős ér­demei vannak abban, hogy csapata nem szenvedett sú­lyosabb vereséget. A két együttes vasárnap, Sao Paulóban játssza a visz- szavágót. A két mérkőzés alapján győztes gárda jogot szerez a jövő évi Libertadores Kupában való indulásra. Edzőtábor a „szokott módszerrel” Gyors játékkal gyorsulnak Erdeiék December 28-án Tiszavas- vári is otthont ad a III. terem­labdarúgó-bajnokság országos döntőjének, a D csoport küz­delmei kerülnek itt lebonyolí­tásra. Mint ismeretes, a versen­gés az Alkaloida-kupáért fo­lyik, így természetes, ha a ve­télkedésen részt vesz a gyár si­kert sikerre halmozó NB Il-es labdarúgócsapata. A gólzsák Erdeiék csoportjában van a szintén vasvári Szabadidő SE, a Klyma-System (Budapest), a Csenger FC, az FC Rubeola (Bp.) és a Natural FC (Debre­cen). Pénteken délelőtt Szik­szói Lajost, a hazaiak mesterét arról faggattuk, hogy a ven­déglátók miként készülnek az összecsapásokra. — Szerda délelőtt találko­zunk először, de ez nem jelenti azt, hogy esetleg nem készül­nénk komolyan a kupára. Több játékos hét közben eddig is le­járt focizni a sportcsarnokba, 12-es keretünk van, melyből hiányzik majd az otthon pi­henő Gaica, Kurilco és Rosu. Fecskuról tudom, nagyon sze­retne játszani, de nem enge­dem. Sem neki, sem nekünk nem hiányzik egy esetleges Nem szorul magyarázatra, hogy a törökök mennyi fejfá­jást okoztak annak idején a magyaroknak. Ezúttal a fut- ballpályákon tűnt fel egy Tö­rök, aki sokkal szelídebb, mint a korabeliek, ám tüzelni és ro­hamozni ugyanolyan veszé­lyesen szokott. Erről kapusok és védők tudnának igazán me­sélni. Török Sándort az év után­pótláskorú labdarúgójává vá­lasztották Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. A cím csak a legjobbaknak jár, ám Sanyi rendkívül szerény. — Török Sándornak hívnak, 14 éves múltam, egyébként nyírmeggyesi vagyok — mu­tatkozik be a támadó. Az NY Sí­ben ötödikes korom óta ját­szom, és nagyon szeretek itt lenni. Most, az ősszel 17 gólt rúgtam 11 meccsen. De még­sem én vagyok a gólkirály, ha­nem Reznek Tibor, aki 23-szor talált a kapuba. — Hogyan kerültél kapcso­latba a focival? — Harmadikos koromban kezdtem rendszeresen edzésre járni, de már kiskoromban is rúgtam a labdát. Nagyon sze­retem a focit, szerintem ez a leg­jobb sportág. — Mit gondolsz, mivel érde­melted ki az év utánpótláskorú labdarúgója címet? — Talán azzal, hogy szere­peltem a magyar korosztályos válogatottban, és elég jól ment a játék, bár a góllövés csak egyszer sikerült. — A magyar serdülő C csa­pat húszas keretébe ketten ke­rültek be tőlünk, Milka Karcsi és Sanyi — szól közbe Révész Csaba, a csatár edzője — Sa­nyi több edzőtáboron és tornán sérülés. Remélem, sikerül őt meggyőzni. Lente Lajos Kana­dában van, és hiányzik majd Bohács Sanyi is, akit sérvvel operáltak. Szintén hiányzik majd Rása Csaba, aki hosszú ideje sérüléssel bajlódik, nem itt kell először pályára lépnie. — Ennyi hiányzó után ho­gyan áll fel a Tiszavasvári „ver­hetetlen”, 1+4 játékosból álló csapata? — Szabó véd majd, ez biz­tos, a mezőnyjátékosokon van még idő gondolkodni. Egész jól mozog a parketten Erdei, Veres, Szilágyi, Fige, Horváth, de a többiekre sem lehet panasz. Igyekszünk alaposan megszív­lelni Dajka László főrendező úr tanácsait. Ha reális akarok len­ni, el kell ismernem, hogy a tornán vérmes reményeink nem lehetnek, hiszen több olyan csapat is jön majd az Alkaloi­da-kupára, amely egész évben teremfocizik. Velük felvenni a versenyt képtelenség. Minden­esetre nem hiábavaló dolog a teremfocitomán részt vennünk, az biztos. Nagyon sokat profi­tálhatunk abból, hogy itt a já­tékosok rá vannak szorítva a gyors, kombinatív játékra. Hát­vett részt és ő — szemben Kar­csival — szerencsére megra­gadt a kezdő csapatban. — Hogyan jutottál el a vá­logatottig? —kérdezem ismét Sanyit. — Először egy kiválasztón vettem részt, itt, Nyíregyházán. Aztán levelet küldtek, hogy mehetünk Tatára edzőtáborba. 50-en voltunk, 25 játékost vá­lasztottak ki. Több edzőmecs- csen is szerepeltem, így kerül­tem szép lassan a keretbe. Haj­tani kellett, ez biztos! — Vannak-e példaképeid? — Magyarországon nincse­nek, de külföldön természete­sen vannak. Romário, Weah, Overmars tetszik a leginkább. — Hogyan fogadták a csa­pattársaid, a szüleid, az edződ az örömhírt? Jelent-e ez na­gyobb rangot az öltözőben? — Csaba bá’ és a csapattár­saim gratuláltak, anyuék meg nagyon örültek neki. Úgy hi­szem, nagy dolog, hogy engem találtak a legjobbnak. — Mi az erősséged és miben szeretnél fejlődni? — A helyzetkihasználáson szeretnék javítani, több ziccert szoktam kihagyni. De elég jól tudok cselezni és úgy gondo­lom a gyorsaságom is meg­felelő. Amin feltétlenül szeret­nék javítani, az a felépítésem, például a felsőtestem. És a rú­gótechnikámon is szeretnék még csiszolni. — Sanyi túlságosan is kriti­kus magával szemben — véle­kedik a tréner. — Én mint edző, kicsit másképpen látom a hely­zetet. O azt mondta, hogy a rú­gótechnikáját, gyorsaságát, erejét kell javítania. Ez egy­részt vele születtett tulajdon­ság, amit nagyon nehéz alakí­ha sikerül ebből valamit átmen­teni a nagypályára tavaszra. Megfigyeléseim szerint csak azok az együttesek lehetnek igazán eredményesek terem­ben, amelyek játékosai pillana­tok alatt képesek kiválasztani az adott szituációban a leghe­lyesebb megoldást. Ezért is jó tehát ez a torna, meg azért is, mert egyre inkább az a vélemé­nyem, hogy a holtszezont, az üres időszakot valamilyen for­mában „át kell mozogni, át kell játszani”. Nem jó a teljes pihenő. Biztos vagyok abban, hogy december 28-án és 29-én a sportcsarnokokba kilátogató nézők nem fognak unatkozni. Látványos, színvonalas össze­csapásokra van kilátás. — Önnek, hogyan telt eddig a „pihenője”? — Délelőtt ugyanúgy taní­tok, mint egész tanévben, de a délutánjaim kicsit üresebbek lettek. Megszoktam, hogy a bajnokság ideje alatt minden­nap szinte percre pontosan be voltam táblázva. Most lassan már úgy érzem, hogy hiányzik a napi edzések vezetése, az azokkal járó elfoglaltság. Janu­ár 8-án kezdünk, de én már rajt­tani, másrészt a kondícionális képességeket csak egy bizo­nyos kor elérése után lehet fej­leszteni. De ezt már elkezdtük. A korosztályában gyors játé­kosnak mondható. A cselező­képességéről annyit, hogy na­gyon sok gyereket láttam már játszani, — 10. éve dolgozom az utánpótlásban —, de így még senki sem cselezett, 8—10 féle cselt ismer és a hely­zetnek megfelelően mindig a legjobbat tudja kiválasztani. Ezért nagyon nehéz őt szabá­lyosan szerelni. Nagyon jó előkészítő, rettentő sok 11-est — mérkőzésenként egyet-ket­tőt — csinál, egyszerűen nem tud mást csinálni a védő, csak felrúgni. Nem szoktam dicsér­ni, de nagyon elégedett va­gyok vele, ebben az évben szin­te végig csúcsformában ját­szott. —: Hallottam, annak ellené­re, hogy ontod a gólokat, szin­te soha nem vállalsz el egyet­len büntetőt sem. Miért? — Amikor először voltam itt, a Karnevál Kupán vettünk részt — magyarázza Sanyi. — A Kispest ellen 1-1-nél kihagy­tam egy 11-est, így lemarad­tunk a harmadik helyről. Az­óta nem rúgok büntetőt, eset­leg csak akkor, ha nagyon-na­ra kész vagyok. Pontosan tu­dom, mikor mit fogunk csinál­ni. Januárban a játékon kívül minden más lesz, például tor­naterem, kondicionáló terem, mozgás a szabadban... Hiába, ez erőgyűjtés időszaka. Január 28-án utazunk el Hajdúszo­boszlóra edzőtáborozni. — Nagyon kemény téli ala­pozást tervez? Az edzőtábor­ban ugyanúgy napi két edző­mérkőzést játszanak majd, mint tavaly? — Nincs arra okom, hogy el­térjek a jól bevált módsze­reimtől. Bár most csak napi egy edzőmérkőzés szerepel a terve­imben, természetesen ezúttal is mindennap kétszer edzünk. Az már biztos, hogy az edzőtábor ideje alatt pályára lépünk a DVSC, a Hajdúszoboszló-Ka- ba, a Balmazújváros, a Püs­pökladány és a DEAC ellen. Rajtuk kívül játszunk még minden bizonnyal azokkal az együttesekkel is, amelyek eb­ben az időszakban Szoboszlón edzőtáboroznak. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy jól felkészüljünk a rajtra! (sz.a.) Török Sándor, a gólfe­lelős gyón szükséges, amúgy nem vállalom soha. — Említetted, hogy szeretsz itt lenni. Más együttesek nem csalogattak? Hiszen a váloga­tottban előtérbe kerültél. — Több csapat is megkere­sett, de nem akartam elmenni. Amikor távol voltam, kicsit honvágyam is volt. Nem aka­rok új környezetet megszokni. Szeretek itt lenni, minden meg­van, ami kell, az edzőm is jó. —Ha 5—6 év múlva kérdez­nélek téged, szerinted miről be­szélgethetnénk? — Azt még nem tudom... Esetleg egy NB I-es Nyíregy­háza—Fradi meccsről... Csiky Nándor Eb-esélyesek Olaszország és Németország a legesélyesebb a jövő évi ang­liai labdarúgó Európa-bajnokság megnyerésére — legalábbis a londoni fogadóirodák szerint. Az olaszokra ugyanis 9:2, míg a németekre 5:1 arányban lehet fogadni. A szerdán a pótselejtezőn Eb-részvételt kivívott Hollandia és Spanyolor­szág esélyei egyenlők (6:1), míg a házigazdáké: 11:2. A leg­nagyobb pénzt azonban azok nyerhetik, akik Skócia és Tö­rökország Eb-diadalára tippelnek. Ez a két válogatott áll a legrosszabbul (40:1) ugyanis a londoni bukmékereknél. A gólfelelős honvágya Kapus veszedelem: támad a Török!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents