Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-16 / 295. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. december 16., szombat 3 • • Önkormányzatok egy éve Sikerek, kudarcok, feladatok Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év végén a megye valamennyi polgármesterének ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? Balogh József, Ófehértó 1. — Sikerünk, hogy talpon tudtunk maradni, anélkül, hogy működési hitelt vettünk volna fel. Fejlesztési hitelre, természetesen, szükségünk volt, hiszen enélkül a gázberuházást nem tudtuk volna létrehozni. 2. — Kudarcként nem tudok semmit sem említeni. Kiegyensúlyozottan tudtuk irányítani a község életét. 3. — Feladatunk az, ami ebben az évben volt. Hitelfelvétel nélkül szeretnénk működtetni intézményeinket. Király Sándor, Tiszalök 1. — Nem beszélhetünk különösebb sikerekről. Eredményünk, hogy megszorító intézkedéseink több-kevesebb mértékű betartásával egész éven át megfelelően tudtunk dolgozni. Önkormányzatunk fájó eseménye volt, amikor városunk kikerült a halmozottan hátrányos helyzetű települések sorából. Sok pénztől és lehetőségtől estünk el. 2. — Pályázatot adtunk be a Pénzügyminisztériumhoz, hiszen az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések sorába tartozunk. A mai napig sem méltattak válaszra minket. 3. — Fejlesztést és felújítást egyáltalán nem tervezünk, fenntartásban is igen mértéktartók leszünk. Az első feladat, természetesen, az intézmények működtetése. Gáva János, Napkor 1. -— Megtaláltuk Napkor testvérközségét, mi jelenleg ennek örülünk leginkább. Dr. Lekli Béla megírta Napkor történetét, és közben érdekes dolgokra bukkant. Kiderült, hogy 900 évvel ezelőtt egy családnak adományoztak két települést: Napkort, és az Erdélyben lévő Szilágyborzást. A szilágysági faluval kapcsolatot létesítettünk, és ami ma is tart és fejlődik. 2. — Nem panaszkodhatunk. A problémánk az, hogy nagyon sok közhasznú munkást kell alkalmaznunk, ez nehéz feladat. Mint az is, hogy bérük harminc százalékát nekünk kell finanszírozni. 3. — Feladatunk, hogy az egészségügyi létesítmények színvonalát emeljük. Szeretnénk bővíteni az idősek otthonát, és folytatjuk a jövedelempótló támogatással rendelkezők foglalkoztatását. Tiszalök a turizmus fellegvára lesz Kellemes, bensőséges hangulatú ünnepséggel nyitották meg tegnap délben Tiszalökön a TITUSZ Térségi Turisztikai Marketing Irodát. Az eseményen jelen volt Antal Katalin, az IKM Idegenforgalmi Főosztályának főtanácsosa, Aranyosi Mihály, a nyíregyházi Turinform Iroda vezetője, Veres István megyei főépítész, Király Sándor tisza- löki és Szabó Péter tiszadobi polgármester, ott voltak a térség településeinek vezetői és több idegenforgalmi szakember. Avatóbeszédében Antal Katalin kiemelte azt a fogékonyságot, amellyel az itt élők a korszerű, és gazdaságilag is hasznos ágazatot választották fejlesztendő területnek. Hangsúlyozta a falusi turizmus fontosságát, reményének adott kifejezést, hogy az iroda tovább lendíti Tiszalök amúgy is élénkülő turizmusát, majd elvágta a kifeszített szalagot. Ezt követően Kórikné Tere- bes Mária, az iroda vezetője bemutatta „birodalmát”, végül a résztvevők a sikeres munkára koccintottak. Letisztult, pontos, szép Ibsen-előadás Sziporkázóan mutatja fel színészi énjét Henrik Ibsen a századforduló skandináv irodalmának egyik magányos óriása. Sajátos dolog ez, magánya az északi népek irodalmi vákuumának vetülete. Ugyanúgy, mint Strinberg—a svéd —, aki más aspektusból támadja, bírálja a térség társadalmi anomáliáit. Ibsen — a norvég sem ment ettől a ballaszttól: nem érzi jól magát a világban. Drámái — a Solness építőmester, a Nóra és a Peer Gynt — mind-mind morális és életvitelbeli problémák körül forognak. A Peer Gynt általánosít, mint minden olyan mű, amely átfogó válasz adására vállalkozik — ilyen Madách műve, Az ember tragédiája is •—, míg a többi Ib- sen-mű — így a Nóra is — kisebb konfliktusteret keres: a családot. Érdekes módon az ibseni világ ütközései, így a családi problémák, nem egyértelműen belviszályok, hanem sokkal inkább morális társadalmi kérdések családi színre bontott variánsai. Nóra — férje élete megmentése érdekében — nagyobb kölcsönt vesz fel egy rosszhírű uzsorástól. Az adóslevélen meghamisítja édesapja aláírását, így az uzsorás markába kerül. Minderről nem tud a férj, akit éppen ekkor neveznek ki egy bank igazgatójának. Maga a történet látszólag az uzsorás egyre fojtogatóbb szorításának fázisairól szól, illetve Nóra kétségbeesett próbálkozásairól, hogy az ügyet eltitkolja férje elől, illetve ennek morális hátteréről. Az eredeti, írott műben sokkal több az elvi felvetés, a kérdések filozófiai, társadalmi boncolgatása, mint a Móricz Zsigmond Színház Pregitzer Fruzsina, Gazsó György és Szabó Márta Krúdy Kamaraszínpadának előadásában. Ibsent játszani Magyarországon ma valóban csak fenntartásokkal lehet. Ennek két oka van. Mint majdnem minden korabeli mű, kissé „poros”, főleg nyelvezete, állandó fllo- zofálgatása és moralizálása nemigen segíti a néző befogadó aktivitását. A másik ok — és ez jellemzően mai magyar ok — az, hogy ezek az erkölcsi kérdések, amelyek körül forognak az Ibsen-művek, számunkra ma sajnos nagyon is naivnak, gyermetegnek tűnnek. A mi világunk, a mi életünk sokkal, de sokkal mocskosabb annál, mintsem hogy olyan falren- getőnek találnánk Nóra „bűneit”, amelyeket egyáltalán konfliktushelyzetnek minősíthetnénk... Ezt a tényt vette észre nagyon jól Bagossy László rendező, aki a darabot maivá, feszültté „húzta”. Az előadásban nincs egyetlen felesleges vagy fárasztó mondat sem. Leginkább krimire emlékeztet ez az előadás, olyan feszített tempójú, olyan mai! Remek ötlet az is, hogy nincs szünet. így jobban érezhetjük a történet ívét, feszültségeit! Bagossy rendezéséről csak a legnagyobb dicséret hangján lehet szólni. Munkája eredménye egy letisztult, pontos és nagyon szép Ibsen- előadás! Színészvezetése bril- liáns, az összes „játszó” önmaga művészi teljesítményének csúcsát ostromolja! Földi Andrea jelmezei megdöbbentően korhűek! Ehhez bizton járult hozzá az is, hogy a londoni jelmezmúzeum segítségét vette igénybe, de természetesen erényeit ez cseppet sem csökkenti! Külön élményt jelent a ruhák látványa! Remek! Bagossy Levente díszlete — és a csodálatos világítási effektusok is — egyetlen szempillantás alatt röpítenek minket a századvég örökkön sötét téli Norvégiájába! Ritkán látni magyar színpadon ennyire „működő” és ugyanakkor korhű játékteret! És a színészek? Mint már mondtam, brilliáns mindenki! Gazsó György Torvald Helmer szerepében újfent bizonyítja kivételes képességeit. A feleségét — Nórát — daloló kis madárkaként kezelő bankigazgató „mintapéldánya” azoknak a férjeknek, akik egyetlen pillanatra sem figyelnek nejükre, és bár a maguk módján szeretik társukat, mégis végtélenül önzők. Ez persze a „férj” részéről állandó „ráviselkedést” követel. Gazsó olyan remekül mutatta fel ezt, hogy szinte már bántó volt! Ezért telitalálat az alakítás! Erről szól Helmer figurája! Zseniális váltását — a bálból való hazatértük után — lélegzetünket visszafojtva figyeltük! Pregitzer Fruzsina — Helmer felesége, Nóra—-szerepében annyi színt mutat fel, hogy ez egy évadra is elég! Komikai vénáját már rég szeretjük és ismerjük, azonban most sziporkázóan mutatta fel többi színészi énjét. Tragikának, társalgási színésznek, romantikus hősnőnek, megtörtnek, hatalmasnak, önfeláldozónak, kis hazudósnak, anyának, nőnek mindmind csodálatos! Szigeti András Rank doktorja igazi és valóban hiteles skandináv figura! Visszafogottsága, szarkasztikus életszemlélete belső — szinte izzó — feszültségei lenyűgözőek! A „selyem- harisnya-jelenetben” a magyar színjátszás non plus ultráját élvezhettük! Szabó Márta — Lindéné — méltó párja a skandináv érzésvilág megfogalmazásában Szigeti Andrásnak. Alakítása mély, emberi, hiteles, ízléses. Röviden: kiváló. Krogstad — az uzsorás — Horváth László Attila, szintén felejthetetlen! Alakításának emberi hitelessége megrázó. Ez a „negatív hős” nem „fekete figura”. Millió színe van. Végtelenül mély és sokrétű alakítása elénk tárta az ember örök esendőségét, felvetve a kérdést: van-e jogunk ítélkezni mások felett? Erdős Borcsa előképzős lehetne viszont sokkalta visszafogottabb. Jobban jelen lenne a darabban, ha sokkal „kevésbé lenne jelen”. Summázva: magyar színpadon ennél jobb Nórát ma talán nem is lehetne létrehozni! Palotai István Kótajért Baráti Kör December 14-én megalakult a Kótajért Baráti Kör, amelynek célja a község minden területére kiterjedő értékmentés, közös gondolkodás. Ezek közül is ki kell emelni a tárgyi és a szellemi dokumentumok gyűjtését, rendszerezését, közkinccsé tételét, a Galambos Lajos Emlékház munkájának segítését (az irodalmi gyűjtemény és tájház megteremtését), a Kérészük című kótaji újság támogatását, a gyerekek és pedagógusok iskolai munkájának sokoldalú kibontakoztatását (tehetséggondozás), komplex szabadidős központ létesítését, valamint a gazdasági élet élénkítését. Mindmind olyan feladat, amelynek megvalósítása általános kulturális és gazdasági fel- emelkedéshez vezethet. Ezt a szándékot fejezte ki a csütörtökön megtartott alakuló közgyűlés, amelyen több mint negyven, másokért cselekedni képes ember vett részt. A baráti kör elnöke Madár János4, alelnöke Fekete Gyula4, titkára Nagy Pálné lett. Országos sztrájk — megyei körkép Nyugodt hangulat, magas támogatottság A pedagógus szakszervezetek pénteki napra meghirdetett tiltakozó akciójához Szabolcs-Szatmár-Bereg oktatási-nevelési intézményei jelentős számban csatlakoztak. A délutáni órákban érdeklődtünk néhány megyei, illetve nyíregyházi intézményben, hogy milyen körülmények között tartották meg a sztrájkot a pedagógusok. Zárt iskolák, zsúfolásig megtelt könyvtár Tiszalökön feltűnően sok, az utcán céltalanul csellengő felső tagozatos diákkal találkozhattak a városlakók. Megtudtuk tőlük, hogy a gyerekek örültek a sztrájknak, már régóta készülődtek rá — mondván: kell egy kis lazítás. Mint minden rosszban, a sztrájkban, „a bezárt iskolákban” is van valami jó, például az, hogy a városi könytár zsúfolásig megtelt látogatókkal, fiatalokkal. Együtt ebédelt a tantestület A nyíregyházi 1. Számú Általános Iskola igazgatójától megtudtuk, hogy a tanárok egy emberként egyetértettek a szakszervezet felhívásával, és csatlakoztak a tiltakozáshoz, ami iskolai szinten — leszámítva a betegállományban lévőket — közel százszázalékos arányt jelentett. A hangulat nagyon jó volt, a tanári szobában beszélgettek a nevelők egész nap, sőt, olyat tettek, amit még talán soha: együtt ebédelt a tantestület. E napon jutott idő mindenre, a kollégák jobban megismerhették a munkatársaikat, közelebb kerülhettek egymáshoz. Az iskolai szakszervezeti titkár beszédet intézett a testülethez, amiben részletekbe menően kifejtette a szakszervezet jövőbeni elképzeléseit. A szülőket már korábban tájékoztatta az iskola vezetősége a pénteki nap jelentőségéről, illetve arról, hogy a szükséges ellátás feltételeit biztosítja az intézmény. Az iskola úgy tapasztalta, hogy a szülők megértették a demonstráció célját, így a diákok elhelyezéséről minden szülő gondoskodott. Elmaradt a reggeli csúcsforgalom A 107. Számú Mező Imre Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetbe beérkező pedagógusok érdekes dolgot tapasztaltak: a reggeli órákban nem volt csúcsforgalom a városban, talán azért, mert a szülők nem siettek a gyerekeikkel az iskolákba. Napközben kellemes, nyugodt tempóban folyt az élet az intézmény falai között, mindenki a saját dolgait tette rendbe, voltak, akik olvasgattak, beszélgettek. A szülők vegyesen fogadták a pénteki sztrájk hírét, de mégis gondoskodtak a diákok napközbeni elhelyezéséről. Csupán mintegy húsz diák ment be az iskolába, de ők is azért, hogy a ballagásra készülő ruháikat megbeszéljék, és a szabójukkal egyeztessék az elképzeléseiket. A tantestület maximálisan egyetértett a szak- szervezet álláspontjával, így gyakorlatilag minden tanár csatlakozott a demonstrációhoz. A péntekre tervezett szalagavató ünnepséget a sztrájk miatt — a szülőkkel egyetértésben — elhalasztotta az iskola vezetősége. —vip—
