Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-14 / 293. szám
UJ KELET Sport 1995. december 14., csütörtök SZIKLAMÁSZÁS A „pókemberek” leszármazottai Nagyon sok szabadidősportról olvashattak már sportoldalunk hasábjain, amelyek között volt régi, nagy hagyományokkal rendelkező sportág, de akadt olyan is, mely még „gyemek- sportnak” nevezhető, mivel a „gyökerei” nem olyan régiek. Nos, a mai szabadidősport-oldalunkon ismét egy ilyen fiatal sportággal ismerkedhetnek meg az olvasók. Akik szeretik a természetet, azok a hegyvidéket járva, sokszor félelemmel vegyes tisztelettel szemlélik a hegycsúcsok ormait, kopár szikláit. Ugyanakkor sokakban felmerül — a sziklákat szemlélve —, hogy vannak olyan sportemberek, akik életüket kockára téve, megpróbálják megmászni, meghódítani e sziklaormokat. A sziklamászás már régi hagyományokkal rendelkezik, viszont ami ebből a sportágból alakult ki, az még „gyerekcipőben” jár. Nevén szólítva a „gyereket”, ma a sziklamászás teremváltozatával, a sportmászással fogunk foglalkozni. S aki elénk tárja a sportmászás rejtelmeit, belső titkait, az nem más, mint ennek a sportágnak a szerelmese: Seregi Ernő, a nyíregyházi tanárképző főiskola testnevelés tanszékének adjunktusa. A tornaterem bármely falára beépíthető A sportmászás, avagy hétköznapibb nevén: a falmászás, a többi szabadidős sportág között fiatalnak nevezhető. A „kora” révén hazánkban sem olyan régóta művelik a sportág kedvelői, hiszen a 80-as évek elején került be Magyarországra az első mászófal. Az elején nem a nagy felületű (akár 100 négyzetméternél is nagyobb) falak épültek meg hazánkban, hanem bordásfal magasságú szer csak mindenki azt vette észre, hogy már önálló sportágként kezelik a falmászást, és ekkor hivatalosan a „sportmászás” lett a neve. Mára eljutott egy olyan szintre, ahol már a kellékeket — a mászófelületet — nagynevű cégek kezdték el gyártani, ugyanis óriási lehetőségeket (üzleti) láttak benne. Ezeket a mászófelületeket minden nagyobb „megeről„Na most hogyan tovább?” mászófelületeket alakítottak ki, és ezeken úgynevezett előkészületi mozdulatsorokat, illetve mászást gyakorolhattak a téli időszakban a sziklamászás kedvelői. Európa nyugatibb részén viszont már a 70-es évek közepétől rendeztek a nagyobb tornacsarnokokban terem-fal- mászóversenyeket. A nyugati országokon belül is inkább az alpesi országokra volt ez jellemzőbb. Egyébként a sportmászás a téli időszakokban a sziklamászók edzési lehetőségének biztosítására jött létre, aztán egytetés” nélkül be lehet építeni a tornatermekbe, természetesen a szakemberek által javasolt falrészekre, oldalfalakra. A sportágnak ma már létezik a hivatalos világbajnoksága is, nálunk pedig országos fordulókat rendez a sportág szövetsége, illetve a megyei és városi szabadidősportklubok, -egyesületek. Szűkítve a kört, Nyíregyházán, illetve a megyében először a Bessenyei György Tanárképző Főiskola T-3-as tornatermében lehetett találkozni a „sziklaimitációval”. Ez a mászófelület kétéves, hiszen előtte a sportág kedvelői a saját garázsaikban, egyénileg alakítottak ki egy-két négyzetméternyi mászófelületet, s ezeken gyakorolták a képességfejlesztő mozdulatokat. Visszatérve a TK tornacsarnokában található mászófalra — csak nagy összefogással, valamint szponzori támogatással sikerült megépíteni. Ez is mutatja, hogy egy mászófal létrehozása nem éppen az olcsó mulatságok közé tartozik. A mászófalak kialakítása a tornatermek úgynevezett holt felületén történik, így a mászófelületek beépítésével még nagyobb a tornatermek kihasználási indexe. Ennek következtében nemcsak a „tradicionális” sportágak kerülhetnek a gyerekek érdeklődési körébe — gondolva itt a labdajátékokra és a tornára —, hanem a sportmászással is megismerkedhetnek. »1 Utak” a falói 1 Seregi Ernő azon e sí k mászással is lehet foglalkozközé tartozik, akiket ez a sportág teljességgel megfertőzött, és a szabad idejük nagy részét erre áldozzák. — Hogyan került Ön ennek a sportágnak a „bűvkörébe” ? — Talán úgy fogalmazhatok, hogy egy tanár-diák barátságnak köszönhetem az egészet. Egri Kis Tibornak, a megyei természetbarát szövetség titkárának a fia —. Egri Kis Gábor — a tanárképző főiskolán végzett. Az apáról a fiúra is átragadt a természet szeretete, de az egész család már régóta „szabadidősport-família”. Többek között foglalkoztak sportmászással is. Gábor egyszer meghívott Hámorba, hogy tekintsem meg az ott látható sziklákat. Nos, én annyira megnéztem magamnak azokat, hogy „ott ragadtam”, illetve azóta már inkább a sziklamászással foglalkozom, mint a tornával, amit egyébként a főiskolán oktatok. — Az az ötlet is akkor született, hogy a tanárképző főiskolán mászófalat próbáljon létesíteni? — Valóban beszélgettünk róla, és úgy gondoltuk, hogy miért ne lehetne Nyíregyházán is megalkotni egy mászófalat. A gondolatokat tettek követték, amik eredménye a T-3-as teremben található fal. —És mióta van köztudatban, hogy a tanárképzőn a sport — Ilyen értelemben két éve hirdetjük magunkat, mégpedig úgy, hogy különböző versenyeket rendezünk, valamint teljesen hivatalos edzéseket tartunk. Azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ez az egy mászófal — szerintem — kevés a városnak. Igazából akkor lehetnénk teljesen elégedettek, ha több iskola is rendelkezne sportmászásra alkalmas fallal. — A T-3-as teremben milyen nagyságú a mászófal? — Mintegy hatvan négyzet- méter, de sokszor ez is igen kicsinek bizonyul, hisz olyan tömeg van az edzéseken, hogy alig férünk el. — Maga a mászófal milyen szerkezetű? — Egy önálló vasvázra poz- dorja-lemezeket szerelnek. Erre lehet elhelyezni a műfogásokat, melyeket csavarral és anyával lehet a falhoz erősíteni. Egyébként, ha már a műfogásoknál tartunk, a TK mászófalán 500 variáció van ezeknek az elhelyezésére, melyeket lehet cserélni, elfordítani, így olyan nehézségű „utakat” tudunk csinálni, amilyet akarunk. — „Utat” mondott... — Valóban így nevezzük a haladási irányt. Általában egy bizonyos mászási irány meghatározza az útvonalat. A versenyekre is ezeket az „utakat” építjük ki, természetesen a A biztonság a társ kezében van sportoló tudásához mérten. De úgy is fogalmazhatok, hogy kitalálunk egy mozgássort, amelyet végig kell csinálni egy bizonyos távolságon belül, legyőzvén a nehézségi erőt, hiszen fent kell maradni a mászófalon. — Hogyan teszik biztonságossá a sportmászást? — Ennek is megvannak a maga szabályai. A gyakorló mászókat egy felső biztosításra „kötjük fel”, ami azt jelenti, hogy a mászó felett helyezkedik el egy biztosítási pont, amin egy kötél van átfűzve, s az egyik vége a mászóhoz van biztosítva, a másik szárát pedig a talajon lévő biztosítást végző társ tartja a kezében. — Áfáiról egyáltalán nem lehet leesni? —Tulajdonképpen nem, illetve csak a biztosítótárs rossz ténykedése miatt történhet baleset. De ez a „szakma” egyik legalapvetőbb feladata, így ilyen nem szokott előfordulni. —Nyíregyházán mennyien hódolnak e sportágnak? — Van egy aktív mag — körülbelü 10-15 fő —, akik nemcsak Magyarországon járnak a különböző „mászóiskolákba”, hanem kiutaznak a külföldi „nagy falakhoz” is, mint például a Tátra és az Alpok sziklái, sziklafalai. Na most ez rendes szikla- mászás. Akik a teremmászást válaszják, azok úgy 200— 300-an vannak. Ezek az emberek mindig cserélődnek, váltják egymást. — Magyarországon mennyi sportmászásra alkalmas mászófal van? — Egyre több. A legutolsó információim alapján 15—16 helyen van hazánkban a tornatermekben mászófal. A TK-s faltól nagyobb felületű mászófal csak három van az országban. — Szűkítve a kört: a megyében található még mászófal? — Hál’ istennek, Anarcson az általános iskola tornatermében is található sportmászásra alkalmas felület. Az lenne a legjobb, ha a TK-ról kikerülő testnevelő tanárok — mint például az Anarcson dolgozó Nagy Attila — megépítenék a maguk kis mászófalát az iskolák tornatermében, és a gyerekek azokon gyakorolhatnának. — Egyébként mennyibe kerül egy négyzetméternyi mászófal megépítése? — Nagyon vátozó. Ha a legegyszerűbb formát vesszük alapul, akkor mintegy 7000— 8000 forintba kerül, tehát eléggé drága, viszont nagyon hálás dolog. Szinte elnyűhetetlen, és ráadásul a fiatalok is nagyon szeretik, hiszen a mászás egy természetes mozgáselem. — Milyen eszközök, kellékek kellenek a sportmászáshoz a mászófalon kívül? — A mászókötél, amivel a biztosítás történik, aztán különböző karabinerek, melyek a bekötéseket szolgálják, illetve van egy biztosítási eszköz és egy heveder, vagy más néven „beülő”. Az oldalt írta és szerkesztette: Batai János. A fotókat Harascsák Annamária, a grafikát Borsi Csaba készítette. Továbbra is várjuk a szabadidősporttal kapcsolatos leveleiket, észrevételeiket a következő címre: Új Kelet Szerkesztősége, Sportrovat, 4400 Nyíregyháza, Árok u. 15. Tel: 42/437-006.
