Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-13 / 292. szám
1995. december 13., szerda Autóadó Az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe utalta a gépjárműadó tételeinek helyi szabályozását. A közgyűlés bizottságai egységesen az alsó, legkisebb tételt javasolták a jövő évi adóztatás mértékénél meghatározni. A rendelettervezet alapján január 1-jétől Nyíregyházán a gépjárműadó évente a jármű saját tömegének minden megkezdett száz kilogrammja után 400 forint lesz. A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 2000 forint—hacsak Nyíregyháza városatyái a hétfői közgyűlésen másképp nem döntenek. Közelkép Egy várost is üzemeltetni kell Pénz nélkül ez sem megy Másfél héttel ezelőtt elfogadta a képviselő-testület a megye- székhely 1996-os költségvetési koncepcióját. Az előterjesztés készítőinek roppant nehéz dolguk volt, hiszen az Országgyűlés egyelőre még több olyan kérdésben nem foglalt állást, amelyek döntően befolyásolhatják az önkormányzatok jövő évi költségvetését. Az azonban biztosnak látszik, hogy Nyíregyházán városüzemeltetésre 1996-ra nem lesz több pénz. Pályázatokból és a város 70 millió forintos költségvetéséből nyújthat némi segítséget a legfontosabb gondok megoldására. Nem is olyan régen a képviselő-testület választókerületi és listás tagjai több órán keresztül szinte egymást túllicitálva sorolták a nyíregyházi gondokat, a megoldásra szoruló feladatokat... — Nagyon-nagyon nehéz szívvel várom a jövő évet — mondja nem kis keserűséggel a hangjában Tormássi Géza, a városüzemeltetési bizottság elnöke. — Elvileg megint csak bázisszinten tervezhetjük a feladatainkat. Bizottságunk tett egy javaslatot a közgyűlésnek, hogy ezt ne jelentse ki a testület kategorikusan. Javasoltuk, hogy a város esetleges plusz bevételeit városüzemeltetési célra használjuk fel. Szerintünk a legfontosabb az Ut-híd keret megtartása, növelése. Óriási gond a megyeszékhely területén a csapadékvíz elvezetése. Szintén fontosnak tartjuk az intézményi energia-racionalizációt. Végül, de nem utolsósorban a környezetvédelem, a köztisztaság, a parkfenntartás szerepelt a kiemelt területek sorában. —Amikor Nyíregyháza főmérnöke egy-egy városkörzeti képviselőt elkísért „terepbejárásra”, sűrűn készítette a feljegyzéseit. Ennek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy szükség lenne minden fillérre, megvan minden aprópénznek a helye. Ha nem történik semmi, akkor fölösleges volta „terepbejárás". — Igen... Ha a bázisszintű szemlélet marad, akkor problémák sorozata alakulhat ki. A kiemelési sorrend ezen nem sokat segít, hiszen az egyik fonÁllatbarátok Az Állatbarát Alapítvány tagjai a sóstóhegyi állatmenhelyükön hetven kutyát és igen sok gazdátlan cicát gondoznak és látnak el. Az alapítvány pénze az év végére megfogyatkozott, de szeretnék, ha az állatok is kapnának karácsonyra meglepetéseket. Az ünnepekig minden hétvégén Nyíregyháza sétálóutcájában várják a segítőszándékú emberek anyagai támogatását. Az elmúlt szombaton és vasárnap több mint 40 ezer forint gyűlt össze. röviden ♦ röviden ♦ röviden ♦ röviden Az egyik nagy üdítőital forgalmazással foglalkozó vállalat a közelmúltban felajánlotta, hogy a megyeszékhely főútjainak bevezető szakaszára térítés- mentesen, a kívánt nagyságban Nyíregyháza címerével ellátott táblákat helyez el, melynek elülső oldalán „Üdvözöljük a városunkban”, a hátoldalán pedig „Viszontlátásra” felirat lenne messziről látható. Természetesen a cég a táblákon elhelyezné saját reklámját is. Cserébe a nagyvállalat azt kérte, hogy a táblák után közterületi díjat ne kelljen fizetnie. A gazdasági bizottság — mint arra már hasonló esetben volt példa — a kérést elutasította, mert nem kívánja Nyíregyháza nevét egyetlen céggel sem azonosítani. Új, 10 köbméteres hűtőkamra vásárlására kapott engedélyt a napokban Petrilla Attila, a Sóstó-erdei Szabadidő Park igazgatója. A hűtőkamra vásárlására azért volt elodázhatatlan szükség, mert a jelenlegi fagyasztóládák gyakran elromlanák, javításuk drága és a kapacitásuk kevés. Az állatok megfelelő minőségű húsellátása miatt feltétlenül szükség van az új hűtőkamrára. A park az egymillió forintos beruházást a megtakarításából és a plusz bevételeiből fedezi. Elkészült az Egyesületek házának beosztása. Ezentúl a volt Zöldirodaház földszintjén lehet megtalálni a Közszolgáltatást nyújtó társaságok —Házkezelő, Nyírtávhő, Nyitvicsav, Köztér.—ügyfélszolgálati irodáit. A második emeletre került a Népfőiskola, a Függeüen Képviselők Egyesülete, az MDF, aTTB, a MIÉP, azE-Misszió, valamint az Országos Cigány Kisebbség Önkormányzat. A következő szint jórészt a Mandala Dalszínházé, de itt található majd meg a Szociális Gondozó Központ és a Periféria Egyesület is. A szervezeteknek az elhelyezésért nem kell bérleti díjat fizetniük, a ház közös költségeiből viszont nekik is ki kell venniük a részüket. A mai és az 1996 tavaszára ígért energiaáremelést figyelembe véve ez sem lesz kis összeg... (sz.a.) mm h UJ KELET Támogatás a rászorulóknak A jövő hétfői közgyűlésen Csabai Lászlóné polgármester asszony további változtatást javasol — már többször módosított —, a szociális rászorultságtól függő pénzbeni, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásról szóló rendelet ügyében. Csabainé a következőkkel támasztja alá indítványát: — Evek óta szokássá vált a város lakóinak széleskörű karácsonyi ajándékozása. A rendelet módosítása lehetővé teszi, hogy a szociális rászorultakon kívül, a különböző szervezetek, intézmények kezdeményezésére —évente egy alkalommal — azok a nyíregyháziak is kaphassanak támogatást, akik nehéz anyagi körülmények között élA Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Kara célul tűzte ki, hogy Technológiai Fejlesztési Centrumot alakít ki, amelynek része lenne egy Regionális Szaktanácsadó Centrum is. A fejlesztésre az intézmény szakemberei koncepciót dolgoztak. Az elképzelések izraeli kutatókat is érdekelnek, ezt a Földművelődésügyi Minisztérium államtitkárának je- ruzsálemi látogatása során megerősítettek. Izrael 160 ezer dollár segítséget nyújtana a központ kiépítéséhez, melyben egy szakemberük részt venne. A program országos hatáskörű lenne, és elsőként megyénkben, nek, de a szociális rendelet alapján nem minősülnek rászorultnak. A helyi jogszabály — amely elfogadása esetén december 18-án lép hatályba — rendelkezése értelmében egy alkalommal rendkívüli átmeneti segélyt kaphatnak azok, akik szociálisan rászorultak. Ugyancsak jogosultak a támogatásra, azok a városlakók — a polgármesteri hivatal, gyermek- intézmények, karitatív és társadalmi szervezetek, közüzemi vállalatok kezdeményezésére —, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, és bármilyen szociális segélykérelmüket az adott évben a polgármestrei hivatal elutasította. Nyíregyházán indulna. Hétfőn a nyíregyházi közgyűlésnek több kérdésben is dönteni kell. Felbermann Endre alpolgármester javasolja, hogy a program koordinálására és szakmai képviseletével bízzák meg dr. Sinóros-Szabó Botond egyetemi tanárt, a mezőgazdasági főiskolai kar főigazgatóját. Az izraeli szakember—a testület minden bizonnyal megszavazza — elhelyezését, közlekedését a megyeszékhely jövő évi költségvetésébe be kell tervezni. A városatyák kérni fogják a kormányzatot, hogy a Regionális Szaktanácsadási program megyei és városi kialakítását anyagilag és erkölcsileg segítse. Huszárszobor A III. Nyíregyházi Huszártalálkozón ez év augusztusában a Magyar Huszáralapítvány Kuratóriuma úgy döntött, hogy a Magyarországon és a határainkon túl sorozott, a II. világháborúban harcolt huszárok tiszteletére emlékművet kíván emelni. Elképzelésük szerint a „Magyar Huszár” szobor Nyíregyházán, a Hősök terén az I. világháborús emlékművel szemben lenne. A kuratórium döntésénél szem előtt tartotta, hogy a tér a későbbiekben alkalmas lehet nagyobb katonai rendezvények — eskü, koszorúzás — megtartására. A bronzszobor életnagyságú, lovon ülő huszárt ábrázolna, ami az I. világháborút közvetlenül megelőző időszak egyenruháját (lószőrforgós és vitézkötéses csákó, zsinóros attila és mente, zsinóros nadrág sarkantyús csizma) viselné. Az emlékmű megépítésére, a szükséges pénz összegyűjtésére „szoborbizottság” alakult, amely úgy foglalt állást, hogy a nyíregyházi közgyűlés előzetes beleegyezése után több művészt kémek fel pályamunka elkészítésére. Az 1:10 léptékű gipsz- modellek elbírálása után dönt a bizottság a megbízásról. A Magyar Huszáralapítvány Kuratóriuma kéri a képviselő-testületet, hogy az emlékmű felállításához — a már említett helyen — 500 ezer forinttal járuljon hozzá. A közgyűlés hétfőn dönt. KvZ tos feladatot hajtjuk végre a másik kárára. Nem túloztam, amikor arról beszéltem a bizottságban, hogy a városüzemeltetés elérte a kritikus szintet. — Van arra esély, hogy 1996- ban a város működését szolgáló vállalatoktól több pénzhez jussanak? Vagy pedig azok nagy tartozásai miatt erről szó sem lehet? — A városi közüzemi cégek bevételei olyanok, hogy azokból elvonni szinte már nem lehet. Az alapszolgáltatást nyújtó cégeink alapításuk óta nullszaldósak. Vagy ha van, egészen minimális az eredményük. A városüzemeltetési feladatokat ezek a cégek tehát nem tudják felvállalni. A Nyírtávhőnél ÁSZ-vizsgálat Az Állami Számvevőszék nemrégiben készítette el jelentését a Nyírtávhőnél végzett vizsgálatáról. A szakemberek 1992. január elsejétől az elmúlt nyárig terjedő időszakot vették górcső alá. A megyei vagyonátadó bizottság döntése alapján a tanácsi alapítású és tanácsi felügyelet alatt dolgozó Távhő Szolgáltató Vállalat állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került 1992. június másodikán. Erről a Távhőhöz tartozó öt ön- kormányzat állapodott meg. A vizsgálatot végző szakember megállapította, hogy a szétválás után megalakult Nyírtávhő üzletrésze több helyen többféle értékkel szerepel. Az eltérések a vagyoniista hiányosságaiból eredhetnek. Mind a mai napig rendezetlen a Nyár utcában lévő irodaépületek és a Kossuth ut- cai.Y jelű hőközpont tulajdonjoga. Ezek együttes értéke közel 7 millió forint. Érdekesség, hogy az önkormányzat és a Nyírtávhő között szerződéses viszony nem jött létre, az önkormányzat és a vállalat jogait alapító okirat rögzíti. A nyíregyházi közgyűlés a Távhő vagyonából a megyeszékhelyt megillető részt vitte be a Nyírtávhőbe, a fennmaradó vagyon pedig a Szabolcsim Kft.-be került. Ezt a kft.-t azért hozták létre, hogy a távhőszolgáltatást kiszolgálja. Az önkormányzat eddig sem fejlesztési, sem pedig vissza nem térítendő támogatást nem adott. A Nyírtávhő működő- képességének megőrzése érdekében viszont kétszer adott kölcsönt. 1992-ben 20 milliót, majd egy év múlva 15 millió forintot. A visszafizetési határidő 6 hónap volt, melyet azonban a kft. nem tudott betartani. A 18 millió forint visszafizetésének „legújabb” határideje ez év vége. A díj emelésekor általában a beterjesztett változások közül a legkisebbet fogadták el a képviselők. Az önkormányzat számára alapvető szempont volt a lakosság teherbíró képessége, anyagi és szociális helyzete. A Nyírtávhő 1993-ban számításokkal alátámasztott 4,5 millió forintos kérelmet nyújtott be az állami költségvetés célirányos pályázatára. A kérelemre 2,5 millió forint meg is érkezett. Ezt az összeget az önkormányzat az ÁSZ-vizsgálatig, azaz az elmúlt nyárig nem utalta át a Nyírtávhő bankszámlájára, így a 2,5 millió forintot nem használták fel az eredeti célra, arra azonban szükség van. (sz. a.)
