Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-12 / 291. szám
Új szakmérnökképzés a gödöllői egyetemen UJ KELET Mezőgazdaság 1995. december 12., kedd 9 Mezőgazdasági környezet- védelmi szakmérnökképzés indul levelező tagozaton a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán az 1996-os tanév első — tavaszi — félévében. A tanulmányi idő két év, a konzultáció időtartama félévenként két hét, a képzés önköltséges. ' A képzés célja a hallgatók elméleti és gyakorlati felkészítése a mezőgazdaságban jelentkező környezeti hatások felmérésére, a környezetvédelmi feladatok megoldására. A hallgatók elsajátítják az ökológiai alapokat, a kemizá- lás, a gépesítés, az iparosítás környezetvédelmi összefüggéseit, a környezetvédelem szervezési és jogi kérdéseit. A környezetvédelmi szakmérnöki szakra elsősorban agrár-, kertész-, és erdőmémöki oklevéllel rendelkezők jelentkezését várják. A felvételi pályázatokat a kar dékáni hivatalában beszerezhető forma- nyomtatványon kell benyújtani 1996. január 15-ig az alábbi címen: Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Dékáni Hivatal, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. A továbbképzéssel kapcsolatban a dékáni hivatal bővebb felvilágosítást ad. Korábban kezdték a vadak etetését A szokásosnál hamarabb beköszöntött tél miatt egy hónappal korábban kezdték meg a nagyvadak etetését a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei erdőkben. A Nyírerdő Részvénytársaság vadászai rendszeresen feltöltik a sózókat, illetve szemes és lédús takarmányt helyeznek az etetőtálcákra. A téli etetés különösen a dámbikák esetében fontos, hiszen a bar- cogás időszaka alatti súlyvesz- teségüket pótolniuk kell. Októberben a külföldi vadászok 15 dámbikát lőttek ki a Gúthi-erdőben. A leterített állatok közül több aranyérmes fejdíszt hordozott. A legkiválóbb — 5,40 kilogramm súlyú — az Országos Trófeabíráló Bizottságtól 213 nemzetközi pontot kapott, ami a világranglistán is előkelő helyezést jelent. A Lónyai-erdőben három gímszarvas került puskavégre, az egyik agancsa aranyérmes, 12,2 kilogrammos volt. A nyíri erdőket német, osztrák és svájci vadászok járják leginkább, de az idén először amerikai nimródok is részt vettek a cserkeléseken. Rájuk jövőre is számíthat a Nyírerdő Rt. Elég a burgonya, kevés az alma Téli tárolás A legfontosabb téli tárolású terményekből bőségesen kitartanak az elraktározott készletek az új termésig, egyetlen kivétel az alma, amelyből a Földművelésügyi Minisztérium információja szerint az indokoltnál is kevesebb gyűlt be. A hiányt déligyümölccsel pótolják a kereskedők. Az alma ára így várhatóan tovább emelkedik majd, kilója akár a 200 forintot is elérheti. A korábbi 1,2 millió tonna évi átlaggal szemben az idén — a tavaszi fagyok, a nyári aszály és a néhány éve kivágott ültetvények teiméskiesése miatt — csupán 300 ezer tonna termett, s ennél jóval többre lenne szükség. A legnagyobb gyümölcsterülettel rendelkező Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az idén mindössze 3—4 ezer tonna almát tároltak. Két évtizede nem volt ilyen rossz termés. A szakemberek nemcsak a termés- csökkenéssel magyarázzák a hiányt, szerintük megoldatlan a hűtőházak finanszírozása, működtetésükhöz nincs kellő mértékű pénzügyi fedezet, s a tőkehiány egyre jobban visszaszorítja az egyébként is kockázatos tevékenység vállalását. A nyírségi kertészek nem teljesen osztják azt a nézetet sem, miszerint a kevés termés a tavaszi fagy és a nyári aszály rovására írható. Úgy vélik: a kertek leépülése az időjárásnál jóval nagyobb bajt jelentett, s okoz majd a további években is. A szabolcsi almásterület 1990 óta több mint ötezer hektárral csökkent, s ma már alig 20 ezer hektár nagyságú. Az irtások mellett a tulajdonosváltás sem tett jót; a szakszerűtlen gondozás, a pénztelenség miatti gyenge tápanyag-visszapótlás és növény- védelem tönkretette a fák jó részét. Jelenleg már csak az ültetvények egyharmada tekinthető termőképesnek, a többinél bizony indokolt lenne a selejtezés gyorsítása. Ezzel egy időben fokozni kellene a telepítést, amely 1994-től ugyan elmozdult a holtpontról, de még korántsem közelíti meg a szükséges mértéket. :s|j|j|g ..I Vá ltozások várhatók az agrárfinanszírozásban Új év — új támogatás Megyénkben járt nemrég dr. Búzássy Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági és halászati főosztályvezetője, aki — egyelőre tájékoztató jelleggel — bejelentette az agrárfinanszírozások jövőre várható mértékét. Kiderült; a költségvetésben előre láthatólag 81,7 milliárd forintot tudnak a tárca számára elkülöníteni. Ez a szám nyilvánvalóan akkor válik véglegessé, ha a parlament elfogadja a költségvetést. A támogatások három csoportba sorolhatók: az első csoportba tartoznak az agrártermékek piacra jutását segítő (export) támogatások, a másodikba — ami eddig nem volt — a szövetkezeti üzletrész megvásárlásának támogatása. A szövetkezeti üzletrészeknek jelentős része zömmel kívülálló üzletrész-tulajdonosok kezében van, így ezek működtetése nagy nehézségeket okoz. Ide tartozik még a biztosítások, a kedvezőtlen adottságú agrártérségek, a szaktanácsadás, a meliorációs és öntözésfejlesztés, az erdőtelepítés és fásítás támogatása. A harmadik csoportban az agrárberuházások segítése és a szövetkezeti integrációt erősítő fejlesztések céltámogatása lenne, ami egyben exportárualap-növelő fejlesztés is. A költségvetési fejezetek folyósítását jövőre már az Államkincstár intézi, havi bontásban fogják az egyes tárcáknak átutalni a pénzt. Az agrárfinanszírozás támogatására előre láthatólag 5,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Jövőre a következő módosítások várhatók: A kamattámogatást ki szeretnék terjeszteni a mezőgazdasági termelés teljes körére, az itt felvett hitelek kamattámogatását 40 százalékban tervezik meghatározni. Módosítás az is, hogy jövőre az exporttermelés finanszírozásának hitelfelvételét nem kötik az anyagköltségek igazolásához. A kamattámogatás feltételeként évi 50 ezer forint feletti támogatás esetén legalább évi 300 ezer forintnak megfelelő termékértékesítést javakibővítenék a növénytermesztési ágazat egészére, a területi korlátot pedig hektáronként 20 ezer forintra emelik. A tervek szerint a korábbi hektáronkénti ötezer forintos korlát megváltozik. A szövetkezet a tagjaitól vehet fel kölcsönt, de ennek minimális kamatának meg kell egyeznie a minden> >! ’> es Vll 1994. é tény > Z vő 5 gús, 46,7 44,7 46,0 ' 14,7 17,5 18,7 1,5 1,7 10,0 9,9 9,5 7,0 72,8 73,4 81,7 16,5 12,5 8,9 89,3 85,9 90,6 Kis pénz — nagy infláció Az agrártámogatások 1995. évi várható alakulása és az 1996. évre javasolt összege a támogatási funkciók szerint, valamint az ágazati pozíciót módosító egyéb tételek milliárd forintban Megnevezés Agrárpiaci támogatások összesen Szerkezetátalakítás és feji. támogatás Térségi támogatások Agrártermelési támogatások Eddig összesen Ágazati pozíciót javító egyéb tételek (becsült adat) Mindösszesen Ha az összegek nem változnak jelentősen, a számokból kiderül, hogy kevés kerekítéssel jövőre lényegében ugyanakkora összeg áll a mezőgazdasági tárca rendelkezésére, mint 1994-ben. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy 1994-ben húsz százalékos, 1995-ben pedig harminc százalékos volt az infláció, akkor némi számtantudással kideríthetjük; az 1996- ban kapott 90 milliárd 44 százalékkal kevesebbet ér az 1994- ben kapott 90 milliárdtól. Búzássy úr tájékoztatója után a felszólalók között volt Héri László, a volt rakamazai termelőszövetkezet elnöke, aki megkérdezte, hogy vajon tényleg ez az út vezet-e az Európai Unió felé? Köztudott, hogy olyan erős mezőgazdasági versenytársakkal kellene versenyeznünk, mint például Franciaország. Kérdés, hogy elég lesz-e ehhez a tervezett támogatás? (A fent szereplő adatok Bogárdi Zoltán MDF-es képviselőnek a parlamentben november 16-án megrendezett mezőgazdasági nyílt napon beterjesztett anyagából származnak.) sóinak előírni, ez egy utólagos ellenőrzéssel, értékesítési számlák bemutatásával történhet. Az is fontos, hogy a 100 ezer forintot meghaladó támogatás esetén a gazdálkodónak bizonyítania kell a kamarai tagságot. Változás az is, hogy az integrátor-szervezeteket is bevonják a támogatási formába. Azt a támogatási formát, ami eddig a gabonafélékre vonatkozott, kori jegybanki alapkamattal. Megszűnik egyes mezőgazdasági termékek felvásárlását célzó hitelek korábbi kamattámogatása. Előreláthatólag az állattenyésztés támogatásában is változások lesznek. A vemhes jerkékre, kocákra, üszőkre vonatkozó idei támogatási forma megszűnik. Jövőre a hímivarú tenyészállatok és szaporítóanyagok beszerzését fogják segíteni, mintegy egymilli- árd forintot terveznek erre a célra fordítani. Tenyészbika esetén 80 ezer, tenyészkan esetén 40 ezer, tenyészkos esetén pedig 25 ezer forint lesz egy apaállat támogatása, ez az összeg baromfi szülőpároknál előre láthatólag 50—600 forint lesz. A szaporítóanyag beszerzését is támogatni fogják; bika, sertéskan és kos esetében 200 forint lesz adagonként. A biológiai alapok támogatására összesen mintegy 400 millió forintot, szaktanácsadásra pedig jövőre is 300 millió forintot terveznek fordítani. Új támogatási forma lesz a kedvezőtlen adottságú agrártérségek segítése, ez ’96-ban mintegy 10 milliárd forintos felhasználást jelenthetne. Ebből nyolcmilliárd a kedvezőtlen adottságokkal ösz- szefüggő többletköltség részbeni megtérítésére, kétmilliárd pedig az eltartóképességjavítását segítő fejlesztések magvalósítására szolgálna. A javaslat szerint az átlagnál rosszabb minőségű földön gazdálkodók az ország egész területén hektáronként meghatározott összegű támogatást kaphatnának. A földminőség felső határa a tervek szerint szántó esetében 19, szőlő- és gyümölcsültetvény esetében pedig 76 aranykorona lenne. A hektáronkénti támogatás összege ezer és ötezer forint között fog mozogni. A szövetkezetek integrációs tevékenységének támogatására előre láthatólag 1,5 milliárd forintot különítenének el. E fejlesztéseknél azok kapnák a támogatást, akik egy szövetkezet által integrált kis- és közepes méretű vállalkozások beszerzési, feldolgozási, tárolási és értékesítési feladatait a leghatékonyabban tudnák megvalósítani. Kiáramlanak megyénkből az erőforrások vy; Az állattenyésztés igényli a támogatást A földművelésügyi tárca tervezett költségvetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos változásokról kikértük a megyei földművelésügyi hivatalban Szénégető László hivatalvezető véleményét. — Érdeklődéssel hallgattam dr. Búzássy Lajos előadását. Beszédéből egyértelműen kitűnt, hegy hivatalosan még semmit nem döntöttek el, azonban a Földművelésügyi Minisztérium szakgárdája olyan támogatás-elosztási rendszert dolgozott ki, amely 1996-ban várhatóan túlnyomó részben életbe fog lépni. Tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaság hitelfelvevő képessége nagyon leromlott és emiatt nagy szerepe van annak az állami támogatási csomagnak, amelyben a bankokat arra ösztönzik, hogy hitelt helyezzenek a mező- gazdaságba. Az egyik legfontosabb változás, hogy negyven százalékos kamat- támogatást tervez a minisztérium, tehát ahhoz, hogy valaki 50 ezer forintos kamat- támogatást kapjon, gyakorlatilag 420 ezer forint tényleges hitelfelvételre van szüksége. A megyéből folyamatosan áramlik ki az erőforrás. A megyei bankok túlnyomó többsége nem helyi finanszírozásra fordítja a helyben összegyűlt lakossági hiteleket; főleg az ország nyugati részébe és a fővárosba áramlik a tőke. Ha megyénk pénzintézetei nem törekszenek arra, hogy helyi beruházásokat finanszírozzanak, a beruházások fellendülésének elmaradása miatt betét- állományuk reálértéke folyamatosan Csökkeni fog. Meg kellene gondolniuk, hogy a bankközi piacra adják-e tovább a lakosságtól összeszedett betéteket, vagy pedig elsősorban jól célzott helyi finanszírozásokra fordítják azokat. A helyi finanszírozásokból pedig — a megye jellegéből adódóan — akár tetszik, akár nem, a mezőgazdaságnak is juttatni kellene. A tervek szerint szaktanács- adási célra az FM mintegy 300 millió forintot kíván fordítani. Ez tulajdonképpen három éve változatlan összeg, melyet az első években nem is költöttek el. Jövőre viszont a tulajdonviszonyok kezdődő rendeződésével valószínűleg hamar ki fog merülni az erre szánt keret. Nagyon fontos, hogy a szaktanácsadási alapból a megye szaktanácsadói nagyobb részt vegyenek ki. Gyors szervezéssel már az év első felében jelentkezzenek igényükkel ahhoz, hogy a lehető legtöbbet szakítsuk le az országos keretből. Meggyőződésem, hogy egyik megyében sincs ilyen nagy szükség a szaktanácsadásra; sajnos a megye lakóinak mintegy 70 százaléka él közvetve, vagy közvetlenül a mezőgazdaságból, ugyanakkor a lakosságnak csak 5—6 százaléka rendelkezik az ezirányú képzettség minimálisan elvárható szintjével. A fentiekhez kapcsolódik a kamarai tagság kérdése, bizonyos támogatások odaítélését a kamarai tagsághoz kötik. Tudomásul kell vennünk, hogy feltétlenül szükséges lesz a kamarai szolgáltatás igénybevétele. Tudjuk, hogy nehezen indul a hálózat kiépítése, mégis azt kell mondjam; mindenképpen szükség van rá, többek között a szaktanácsadásnak is a kamarai tevékenységek közé kell kerülnie. Nagy szükség van arra a nemes értelemben vett szolgáltató tevékenységre, amit a világ sok részén a kamarák végeznek. Sokat segíthet a szövetkezetek pénzügyi helyzetén a szövetkezeti kölcsön, ha a tervek valóra válnak, feloldják az egy hektárra vonatkozó ötezer forintos hitelfelvételi határt. Ez a szövetkezetek minősítésének is jelzője, nyilván a tagok csak akkor adnak hitelt, ha bíznak benne. Szerencsére ez a kör bővülni kezd. A hímivarú állatok támogatása azért fontos, mert a minőségi alapanyag előállításának feltétele, hogy a jó minőségű nőivarú állat mellett kiváló hím állata is legyen a gazdálkodónak. Ez a támogatási forma éppen időben jön, mert az 1995. évi támogatást jól ki tudja egészíteni — fejezte be tájékoztatását Szénégető László. Vasas László
