Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-12 / 291. szám
4 1995. december 12., kedd Külföld Pozsonyi lapok a ratifikálás esélyeiről „Nem tökéletes dokumentum” Hétfőn délután kezdődik a szlovák parlament decemberi ülése, melynek központi kérdése az: sikerül-e a magyar— szlovák alapszerződés ratifikálását célzó kísérlet. További kérdés, hogy akarja-e Vladimír Meciar az alapszerződés szentesítését. A magyar nyelvű Új Szó rámutat: egyes vélemények szerint Meciamak talán nem is érdeke az alapszerződés ratifikálása, csak az, hogy még decemberben a plénum programjára kerüljön. A lap megállapítja, hogy nincs összhang a Magyar Koalíció honatyái között sem. Mindössze annyi biztos, hogy részt vesznek majd a szavazáson, és nem nyomják meg a „nem” gombot. Biztos „igen” egyedül a Magyar Polgári Párttól várható, hiszen csak az csatlakozott Járt Langos szlovák ellenzéki képviselő ratifikálást célzó felhívásához —- írja a lap. A szlovák kormányhoz igen közel álló Slovenská Republika kommentárja több pontban vádolja Magyarországot, és helyteleníti, hogy az alapszerződésben a magyar fél „még csak egy pardont sem mondott a XIX. és a XX. század egyik legnagyobb politikai gaztettje, az erőszakos elma- gyarosítás, valamint Szlovákia délvidékének megszállása miatt”. Úgy ítéli meg, hogy hiányzik az alapszerződésből az a szlovák követelés is, mely azt célozná, hogy Magyarország adja vissza Szlovákiának a millennium alkalmából „kölcsönvett” oltárokat, kódexeket, egyházi relikviákat és történelmi fegyvereket — ha már egyszer „még a megszállás okozta károkért járó jóvátételt sem kaphatta meg Magyarországtól”. Sok tekintetben tehát messze nem tökéletes ez a dokumentum — írja a lap —, de mivel kompromisszum eredménye, nem érdemes azon meditálni, hogy melyik fél tett nagyobb engedményt. Mindenesetre „Szlovákiának ugyanúgy — vagy annál is jobban — szüksége van rá, mint Budapestnek” — kivált a külpolitikai vonatkozások miatt. Ha a szlovák parlament tovább halogatja az alapszerződést, a kormánykoalíció és egész Szlovákia nehéz helyzetbe kerül. Bármilyen furcsán hangzik, most az alap- szerződés tartalmánál fontosabbak annak lélektani és nemzetközi aspektusai — írja a Slovenská Republika. A Národna Obroda jegyzetírója — a pozsonyi Pravdával összhangban — azt tartja fontosnak, hogy az alapszerződés szavatolja a szlovák—magyar határok állandóságát. Ami pedig az ET 1201-es ajánlásainak érvényesíthetőségét illeti, arról „úgyis a két szerződő államon kívül döntenek, hiszen a magyar és a szlovák parlament úgyis köteles lesz megbékélni e kérdés nemzetközi egyezményekben rögzített vonatkozásaival”. A SME című szlovák ellenzéki napilap kommentárja rámutat: okkal kérdőjelezhető meg, vajon Vladimír Meciar miniszterelnök valóban a ratifikálás hívének tekinthető-e, hiszen „ezúttal túlságosan keveset tett annak érdekében, hogy a ratifikálás ügyének nemcsak a koalíció, de az ellenzék képviselőinek egy részét is megnyerje. Otthon maradtak a magyar diákok A Szilágyi Júlia igazgatónő leváltásával kezdődött konfliktus legújabb fejleményeként hétfőn a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum szülői bizottságának felhívására a magyar szülők otthon tartották gyermekeiket — csak a hat román anyanyelvű elemi iskolai osztályban folyik a tanítás. A líceum tanári kara megjelent munkahelyén. A tiltakozó mozgalom a köz- megbecsülésnek örvendő Szilágyi Júlia igazgatónő felmentésekor kezdődött, s különösen kiéleződött, amikor november 29-ére a tanfelügyelőség összehívta a tanári kart. Ezen az ülésen a tanfelügyelőség kezdeményezésére az egyik román tanárnőt is javasolták az igazgatói posztra. Bár a három magyar jelölt 15—30 szavazatával szemben az illető csak 3 támogató voksot kapott a tantestületben, a tanári kar és a szülői bizottság attól tart, hogy a manőver már kinevezésének az előjátékát képezte. Ennek joga az új oktatási törvény értelmében a minisztériumot illeti meg, a tantestülettel csak konzultál a felettes hatóság. A terv elleni tiltakozásként múlt hétfőn kitűzték az iskolára a „japán sztrájkot” jelképező fehér lobogót, keddtől a diákok is fehér karszalagot viseltek. Szombaton a szülői bizottság felhívására gyűlést tartottak, ezen több száz szülő jelent meg. A gyűlésen egyházi dalokat énekeltek, a résztvevők letérdelve imádkoztak, a líceum falán elhelyezett feliratok pedig azt hangsúlyozták, hogy a szülők demokratikus igazgatóválasztást követelnek, magyar igazgató kinevezését sürgetik. A gyűlésen jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, de nem szólalt fel. Mircea Ber- tea tanfelügyelő találkozott a szülő bizottsággal, és az akciók azonnali beszüntetésére szólított fel — ezt a szülők elutasították. A tanfelügyelő ezután telefonon tájékoztatta Liviu Maior oktatási minisztert a helyzetről. A kolozsvári magyar líceumokban is hasonló bojkottra készülnek a szülők arra az estre, ha nem születne megoldás az Apáczai Líceum ügyében. A hétfői Adeva- rul, amely első oldalon tudósít a szombati kolozsvári gyűlésről, hivatalosan meg nem erősített hírekre hivatkozva lehetségesnek nevezi, hogy az összes magyar líceum diáksága sztrájkba lép az Apáczai Csere János Líceummal való szolidaritás kifejezésére, az oktatási törvény elleni tiltakozás jegyében. Innen-onnan t? London — A brit rock and roll világában Phil Collins keres a legjobban. A jövedelmi ranglista első tíz helyét elfoglaló korosodó sztárok között a 44 éves Collins 24,2 millió fonttal (37,04 millió dollárral) áll az élen — derül ki a popüzletet kutató Cliff Dane számításaiból, melyeket a Reuter idézett. Collins után a 48 esztendős Elton John vágja zsebre a legtöbbet — 21,65 millió fontot (19,36 millió dollárt) —, majd Eric Clapton, Sting és Annie Lennox következik. Dane rangsora a popcsillagok legfrissebb bevételeinek és cégeik könyvelési adatainak elemzésén alapul. David Bowie, Rod Stewart és a Rolling Stones nem szerepel a popmilliomos-listán, mert pénzügyeiket külföldön intézik. í? Sanghaj — Több mint húsz munkás vesztette életét a kínai Tönjang városában (Szecsuan tartomány), ahol pénteken összeomlott egy csaknem teljesen elkészült hétszintes épület — adta hírül hétfőn a hglyi sajtó. Az AFP jelentése szerint vasárnap estig 11 holttestet emeltek ki a romok közül. A hatóságok megkezdték a szerencsétlenség okainak kivizsgálását. ÍT Srinagar — Kasmír déli részén élő falusiak arról adtak hírt, hogy látták az öt hónappal ezelőtt muzulmán szakadárok által elrabolt négy nyugati$turistát. Nevük elhallgatását kérő források az AFP szerint közölték, hogy a több tucat fegyveres által őrzött foglyokat vasárnap látták Acsabal üdülőhely közelében, Srinagartól 80 kilométerre délre. A négy túsz a falusi szemtanúk szerint külsőleg jó egészségi állapotban volt. A négy. turistát — két brit, egy amerikai és egy német állampolgárt — július elején az Al-Faran szakadár muzulmán szervezet rabolta el. Nemrég még arról adott hírt a csoport, hogy két túsz súlyos állapotban van. ÍJ“ Madrid — legalább hat ember életét vesztette, húsz pedig megsérült, amikor hétfőn délután — négy nappal az Európai Unió itt kezdődő csúcsértekezlete előtt — gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a város déli részén. A katonai furgon elleni merényletet minden valószínűség szerint a baszk szeparatista terrorszervezet, az ETA követte el. A sebesültek közül ketten súlyos, életveszélyes állapotban vannak. A környező utcákat azonnal lezárta a rendőrség, és az újságírókat sem engedték a helyszín közelébe. A környék lakóinak elmondása szerint a robbanás következtében a katonai furgon szénné égett, és további három gépkocsi is súlyosan megrongálódott. Egy kisgyerekeket szállító iskolai autóbusz a robbanás előtti pillanatban egy piros lámpánál megállásra kényszerült, ennek köszönhető, hogy csak a szélvédő üvege tört be. Amerikai törvényhozók Zágrábban Franjo Tudjman horvát elnök vasárnap Zággráb- ban fogadta a washingtoni törvényhozás küldöttségét, amely az amerikai csapatok vezényléséről való képviselőházi szavazás előtt körutat tesz a délszláv térségben. Tudjman elnök a Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint nagy fontosságot tulajdonított a kétoldalú kapcsolatoknak, s nem csupán azért, mert az Egyesült Államok a világ vezető demokráciája és szuperhatalom, hanem az ott élő kétmillió horvát származású amerikai miatt is. A horvát elnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok vezetése nélkül nem lehetett volna megoldást találni a bosznia-hercego- vinai válságra. A délszláv háború gyökereit firtató kérdésekre válaszul Tudjman elnök taglalta a történelmi, vallási és kulturális különbözőségeket, amelyek a Római Birodalom felosztásától és az egyházszakadástól kezdve az ottomán hódítás korszakán át az Osztrák—Magyar Monarchia végéig ellentétek forrása volt a térségben. Ilyen történelmi háttérrel vallott kudarcot a délszláv népek közös állama, amelynek erőszakos széteséséért a horvát elnök elsősorban a „nagyszerb imperialista ideológiát" okolta. A Hina jelentése szerint a találkozó kiemelt témája volt a daytoni békemegállapodás végrehajtása, a háború pusztította boszniai és horvátországi területek újjáépítése, az emberi és állampolgári jogok ügye, a térségbeli új stratégiai kapcsolatok és a horvát—muzulmán föderáció gyakorlati megteremtésének kérdései. A kongresszusi küldöttség — amely előzőleg Szarajevóban járt — hangot adott az amerikai katonák biztonságával kapcsolatos aggodalmainak. Tudjman elnök szerint elszigetelt terrorista támadások lehetőségét nem lehet kizárni, a béke tartóssága azonban valamennyi félnek érdekében áll. A horvát elnök felvetette, a boszniai föderáció erőinek fegyverekre van szüksége, mivel az általános katonai erőegyensúly az egyik feltétele annak, hogy a béke szilárdnak bizonyuljon a délszláv térségben. Levélbomba Grazban Felrobbant hétfőn délelőtt egy levelesláda az egyik grazi postahivatal előtt, és egy, az épület előtt elhaladó asszony könnyebben megsérült. A ládában a felrobbant küldemény mellett találtak egy Martin Zsivkovitsnak, a felsőőri (Oberwart) horvát és magyar nyelvű gimnázium főigazgatójának címzett, érintetlen levelet. A helyszínen tartózkodó osztrák belügyi levélbomba-szakértők most vizsgálják ezt a levelet, valamint a felrobbant küldemény közelében talált drótokat és elektronikus alkatrészmaradványokat. A felsőőri gimnáziumot 1992- ben nyitották meg a magyar és a horvát diákok előtt, s jelenleg a tanulók száma 126. Az osztrák posta illetékesei közölték, hogy további intézkedésig az egész országban szüneteltetik az utcai postaládák ürítését, s arra kérték a lakosságot, hogy küldeményeiket közvetlenül a postahivatalokban adják fel. UJ KELET Földrengések Földrengések rázták meg hétfőn hajnalban Izrael, illetve az oroszországi Kuril-szigetek déli részét. Áldozatokról, kárról nem érkezett jelentés. Izrael déli részét négy napon belül a második földrengés érte. A Richter-skála szerint 5,1 fokos rengés központja éppúgy Eilat vöröstengeri fürdőhelytől délre volt, mint a pénteki — 4,9 fokos — rengésé. Mindkettő a november 22-ei 6,2 fokos, tíz halálos áldozattal járó földmozgás utórezgése volt. A Japán által visszakövetelt egyik déli Kuril-sziget, Iturup közelében két rengés is lezajlott hétfőre virradóra: az első 6,6-es, a második 6,5 fokos volt. Magán a szigeten hármas erősségű rengést észleltek. Az elmúlt hetekben több tengerrengés is volt a szigetcsoport térségében. Zavartalan az IFOR szerelvények áthaladása Zavartalan a nemzetközi békefenntartó erőket szállító vasúti szerelvények áthaladása Csehországon keresztül. Az elmúlt hét végén négy szerelvény ment keresztül az országon, s újabbak érkezését a cseh határra hétfő délutánra várják - közölte hétfőn a Cseh Vasutak szóvivője, Roman Vlasak minden konkrétum nélkül, arra hivatkozva, hogy ez hadititok. A prágai sajtó úgy tudja, hogy ezek az első szerelvények a Németországban állomásozó 72. amerikai műszaki zászlóalj katonáit és felszerelését szállították a középeurópai régión keresztül Boszniába. Az átlagban 25 kocsiból álló speciális katonai szerelvények Németországból érkeznek Csehországba és innen Szlovákián és Magyarországon át tartanak a délszláv térségbe. A cseh sajtó szerint ezen az útvonalon várhatóan mintegy 20 000 NATO- katona indul majd Boszniába. A baloldali Právo úgy tudja, hogy a NATO-katonák, illetve felszerelésük szállítása a veszteséges Cseh Vasutak számára kitűnő üzlet. Az említett Vlasak szóvivő a lap kérdésére válaszolva csak annyit mondott, hogy ez az akció a Cseh Vasutaknak „több százmillió koronás hasznot hoz,,. Összehasonlításképpen a lap megemlíti: amikor néhány éve a volt szovjet katonák elhagyták Németországot, akkor egy vasúti kocsi csehországi áthaladásáért Bonn átlag 1000 márkát fizetett Prágának. A Právo szerint a mostani árak is ehhez hasonlóak. A prágai védelmi minisztérium hétfőn közzétett adatai szerint a nemzetközi béke- fenntartó erők kötelékeiben Boszniában szolgáló cseh katonák havi átlagbére 2100 dollár körül lesz. A cseh parlament pénteki döntése alapján Prága mintegy ezer főből álló katonai egységet küld Boszniába. A legalacsonyabb rangban, illetve beosztásban szolgáló személyek havi jövedelme 1250 dollár, míg a legmagasabb rangúaké 3000 dollár körül lesz. A jelenlegi csehországi havi átlagbér mintegy 300-350 dollár. Cseh katonák az UNPRO- FOR keretében korábban Horvátország területén teljesítettek szolgálatot. A horvát hadseregnek a szerb Krajina ellen augusztusban végrehajtott of- fenzívája során három cseh katona halt meg, míg többen megsebesültek. A délszláv övezetben eddig szolgálatot teljesítő katonák közül többen is úgy nyilatkoztak, hogy szívesen újra visszamennének. Döntésük legfőbb érveként pedig éppen a magas fizetéseket nevezték meg.
