Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-12 / 291. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. december 12., kedd 3 Indiai hét Nyíregyházán „India — életforma” Minden bizonnyal sok éraww*# A rendezvénysorozat megnyitója. Balról: Négyesi Mária, J. K. Tripothi és Bradács Mária deklődőt vonz a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ e héten tartó rendez- vénysorzata, melynek Indiai hét az összefoglaló elnevezése. India, a világ második legnépesebb országa egyre több turista látogatási célja ősi kultúrájával, különlegességeivel, a hatalmas területű ország minden végletességével, ellentmondásaival. E kétarcúságra utalt Csabai Lászlóné, Nyíregyháza város polgármester assznya is tegnap délutáni megnyitójában, abbéli reményének hangot adva, hogy a mostani rendezvénysorozat elindítója lehet egy testvérvárosi kapcsolat megvalósításának. A rendezvénysorozatot eredetileg Satnam Jit Singh indiai nagykövet nyitotta volna meg, de közbejött egyéb elfoglaltsága miatt őt J. K. Tripothi, az indiai követség másodtitkára helyettesítette, aki beszédében a hazáját eképpen jellemezte: „India — életforma”. A december 11—17. közötti rendezvénysorozat néhány programját megemlítve: a megnyitót követően dr. Négyesi Mária indológus — az ELTE tanára — diavetítéssel egybekötött előadását hallgathatták az érdeklődők, este hat órától pedig az ínyencek „műsora” következett: a klubkávéház- ban a Maharaja Indiai Étterem kínálatából kóstolhattak ételkülönlegességeket. December 14-én a nyíregyházi Sant Mat közösség —Gyetvai Andrásáé vezetésével — nyilvános közösségi programot tart este hat órától. Az indiai hét alkalmából a rendezvénysorozat ideje alatt naponta 10-től 18 óráig India életéről szóló kiállítás tekinthető meg a művelődési központ első emeletén, míg naponta 14-től 21 óráig videó- vetítéseket nézhetnek meg az egzotikus országgal megismerkedni szándékozók. A művelődési központ igaz- gatója, Bradács Mária elmondta még, hogy az intézmény már tervezi az Indiai héthez hasonló jellegű újabb rendezvények megvalósítását, így például a Tavaszi Művészeti Hetek keretében Japán, míg a Nyírségi Ősz alkalmából Kína bemutatása következik. Lapunk munkatársa a megnyitót követően interjút készített a nyíregyházi indiai kapcsolatok lehetőségeiről J. K. Tripothi úrral, amellyel holnapi számunkban találkozhatnak a kedves olvasók. defter) Miből fejlődjön az apagyi tanműhely? Agrárökológia és forráshiány A nyíregyházi önkormányzati képviselőtestület a közelmúltban vizsgálta meg, hogyan lehetne racionalizálni a város középfokú oktatási intézményeinek működését. Ennek során felkérte a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatóját: december 31-éig elemző gazdaságossági számításokon keresztül mutassa be, hogy az apagyi tanüzem és az ott folyó építkezések a ráfordításokhoz képest milyen bevételeket hozhatnak. Az intézkedés valószínűleg azért született, mert dr. Göndör Tibor több mint 6 milliós támogatást kért 1996-ra az önkormányzattól a 83 hektárnyi gazdaság fejlesztésére. Az elmúlt körülbelül három évben viszont— amióta az iskola megkapta az Állami Vagyonügynökségtől a valamikori állami gazdaság telepét— 20 milliós vagyont hozott létre. Mindezt egy olyan létesítményből, amely — sok-sok fotó tanúsága szerint — leginkább a háború sújtotta Boszniára emlékeztetett. A korszerűsítés pályázatokból, a szülők, tanárok, diákok társadalmi munkájából, a Munkaügyi Minisztérium hozzájárulásából, az apagyi önkormányzat által felvállalt bekötőútépítésből valósult meg. A szakközépiskola vezetése úgy gondolkodott: előbb „leraknak valamit az asztalra”, aztán kémek támogatást Nyíregyháza városától. Ezért kidolgozták azt a programot, amely tulajdonképpen a megye elmaradott helyzetéből kovácsol előnyt. Nevezetesen abból, hogy itt a föld nincs tele kemikáliákkal, tehát alkalmas bionövény-termesztésre, s az ezzel takarmányo- zott állatok tenyésztésére (bio- hús-előállításra). Erre kereslet is mutatkozik Európában. Huszonnégy országos hírű szakembert vontak be az elméleti alapok kidolgozásába. Persze az iskola munkatársait is, akik közül többen tagjai a Biokultúra Egyesületnek. Ma már nemcsak az iskola diákjainak gyakorlati képzését végezhetnék itt, hanem a megye ösz- szes, agrárökológia iránt érdeklődő lakosáét is. A biogazdálkodás egyébként kemény minőségbiztosítási követelményekhez van kötve, melyeket a brüsszeli egyezmény szabályoz. Tehát tévhit, hogy hipphopp bele lehet vágni. Ezért alakítottak ki egy húsz személy bennlakására alkalmas épületet is. Szívesen látnák, ha a terület turisztikai központtá fejlődne, hiszen ősparkja, szabadtéri pihenőhelyei és az eltervezett halastó erre predesztinálják. S ezt segíti elő, hogy az iskola az épületeket a hagyományos paraszti életmódnak megfelelően kívánja felújítani, vályogtéglát, fát és nádat használva. Ezekhez illik majd az üzembe állítandó szélmotor, napkollektor, és még ki tudja, mi más. A gond az: biogazdákat már számos cég és egyesület palléroz. A hatékonyságot azonban az szolgálná, ha egy centrumba szerveződnének. A koncepciót, más néven szellemi tőkét dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter arra érdemesítette, hogy magával vigye a minisztériumba. O egyébként szombaton járt „szemlén” Apagyon. Hogy forintba átszámítva milyen eredményességet vár el a nyíregyházi önkormányzat az apagyi tangazdaságtól, az dr. Göndör Tibor szerint nem egészen világos. Hiszen egy elsősorban oktatással foglalkozó centrum nem tud olyan teljesítményt produkálni, mint egy paraszti gazdaság. S a termelés nagyságának a módszer is határt szab. Viszont az igazgató úr szerint nem vizsgálták meg az átvilágítás során azt a lehetőséget: nem lenne-e érdemes az élelmiszer- termeléshez és -feldolgozáshoz kötődő iskolákat egybevonni — ha már úgyis egy vertikumba tartoznak. S azt sem érti az igazgató úr: miért akar a megyei ön- kormányzat Baktalórántházán mezőgazdasági szakközépiskolát létrehozni, ha a már meglévő mátészalkai és nyíregyházi is szűkölködik. S e ponton bukkan elő a történet summázata: újabb nyíregyházi költségvetési intézmény pályázik arra, hogy a megye- székhely és a megye önkormányzatának közös tulajdonába és támogatása alá tartozzon— hivatkozván arra, hogy a beiskolázottak nemcsak a városból jönnek, s nemcsak oda térnek vissza. Félő, hogy egyik kalapban sincs annyi bankó, amennyire szükség lenne.( Információink szerint a fenti gazdaságra durván 30 millió kellene.) Dr. Göndör Tibor azt ígéri: egyedül is valósággá váltják apagyi terveiket — csak hát az idő, ami ugye, maga is pénzt ér — az húzódik el. Gyüre Agnes Kihasználatlan hűtőkapacitás Hűtőházi kerekasztal Zöldség-gyümölcshűtőhá- zak létesítésének lehetőségeit megvitató konferenciát és üzletember-találkozót szervezett a nyíregyházi GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar (GATE- MFK) és a budapesti Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) december 11-én, hétfőn a mezőgazdasági főiskolán. A rendezvény elnöki tisztét dr. Sinoros-Szabó Bolond, a főiskola főigazgatója töltötte be, a konferencia levezető elnöke Gaál Ferenc, a HKVSZ képviselője volt. Az ünnepélyes megnyitóbeszédet dr. Zilahi József, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke tartotta, majd a szót Buzássy Lajos, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztályvezetője vette át, aki a gyümölcs- és zöldségtárolás hazai agrár- gazdasági szerepéről tartott előadást. Őt az előadói pulpituson dr. Galó Miklós, a főiskola főigazgató-helyettese követte, aki a megyei gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve -tárolás helyzetét jelenítete meg. A gyömölcshűtés technológiai kérdéseit Prof. Dr. Sass Pál, a kecskeméti KÉÉ Kertészeti Főiskolai Kar főigazgatója elemezte. A hűtőtárolás technológiai követelményeiről dr. Sáray Tamás, a KÉÉ docense mondta el a tapasztalatait. A hűtőházak létesítésének lehetőségeiről Varga Agnes gépészmérnök tartott előadást, majd a délelőtti program zárásaként a résztvevők áttekintették a létesítés finanszírozási, támogatási lehetőségeit. A meghirdetett üzletembertalálkozó a kora délutáni órákban kezdődött el dr. Tom- csányi Pál akadémikus, az MTA marketing bizottsága elnökének vezetésével. —vip— Csak legális árusítást tapasztaltunk Reszkessetek, fenyőtolvajok! A karácsony az év legszebb, legnemesebb ünnepe, amikor távoli és közeli ismerősök köszöntik egymást a feldíszített karácsonyfa előtt. Szeretet, béke és megértés költözik az emberek szívébe karácsony szent napján. Előtte viszont a családfők piacról piacra járva kersik a legmegfelelőbb fenyőfákat. Az ár-méret-minőség hármasának szorításában válogatnak, mert rohan az idő. Sok ember számára a fenyőpiaci kínálat nem megfelelő, s ekkor fejszét, fűrészt ragadva irány ki az erdőbe, a csemetekertekbe, a fenyőtelepítésekhez. Önmagukat élelmesnek tartó „vállalkozók” a nagy és holtbiztos biznisz reményében ugyanezet teszik — csupán teherautónyi méretekben. Az illegális fakitermelésekről kérdeztük Váradi Jánosnét, a Nyírerdő Rt. igazgatási osztályvezetőjét: milyen gyakoriak a fenyőfalopások a térség legnagyobb erdészeti vállalatánál? — Eddig tapasztalataim szerint szerencsére nem jellemző a nagyarányú fenyőfalopás, mert a karácsonyi ünnephez illő fákat zárt, körbekerített csemetekertekben nevelgetjük. Ezeken a telepeken állandó felügyelet mellett növekednek a fák. Két év óta nem tapasztaltam nagy anyagi kárt okozó tolvajlást. Persze egy-egy kis fenyőt minden évben elcsennek az emberek, kihasználva a pillanatnyi lehetőséget. Nagyobb problémát az őrizetlen magántelepítések, az új erdőtulajdonosok birtokain tapasztaltunk, azokon a fenyőtelepítéseken szabadon garázdálkodhatnak a tolvajok, s úgy tudom, hogy a farab lók évről évre jelentős károkat okoznak nekik. A Nyírerdő Rt. csemetekertjeiben állandó a felügyelet, s emellett az erdővédelmi akció- csoport is részt vesz az őrzésben. Amennyiben kitermelésre kerül sor, akkor a favágás szigorú formai szabályok betartása mellett történik. Erdészeti felügyelet mellett történik a fenyődöntés, amit darab, méret és minőség szerint osztályoznak. Minden adat felkerül a kísérő szállítójegyre, aminek segítségével gyakorlatilag visszaellenőrizhetővé válik minden egyes darab fa. Azokon a helyeken, ahol az erdészet fenyőt árusít, ezek a szállítójegyek megtekinthetők lesznek származási bizonylatként, illetve a Nyírerdő Rt. emblémáját is kifüggesztik, mint garanciajegyet. —vip— Ünnepelt a Jonatán rádió Az első Jonatán-torta Az első Jonatán-sziilinap Az első Jonatán-bébi (Kovács Gergő' — 4500 gr) Csonka Róbert képriportja
