Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-11 / 290. szám
Külföld-belföld 1995. december 11., hétfő UJ KELET Ukrán—román vita A Kígyó-sziget Ukrajna kozultációra hazarendeli bukaresti nagykövetét, mivel Kijevben területi követelésként értékelik Teodor Melescanu román külügyminiszternek országa törvényhozásában hétfőn tett kijelentését, amely szerint Románia a Hágában székelő Nemzetközi Bírósághoz fordul, ha nem sikerül rendezni Ukrajnával a fekete-tengeri Kígyó-sziget hovatartozásával kapcsolatos területi vitát, jelentette szombat reggeli adásában az ukrán Szabadság rádió. Az említett parányi, mindössze 2 négyzetkilométeres szigetet Ukrajna a Szovjetuniótól örökölte, s a körülötte lévő kontinentális talapzat tartalmazza szakértők szerint az ukrán földgáz- és kőolajkincs jelentős részét. A sziget melletti tengeri határ kijelölése kapcsán felmerült ellentétek miatt jutottak zsákutcába október végén a román—ukrán alapszerződést előkészítő szakértői tárgyalások. Az ukrán diplomáciát megbolydító román külügyminiszteri kijelentést kommentálva Natalija Zarudna, az ukrán külügyminisztérium magas beosztású munkatársa meglepőnek nevezte Melescanu fejtegetését, mert — mint mondotta — a Kígyósziget nem képezheti vita tárgyát, hisz a hovatartozását három olyan szerződés rögzíti, amit a román parlament is ratifikált, de Ukrajna mellett van a nemzetközi jog is. Zarudna szerint Bukarest tévúton jár, amikor abból indul ki, hogy a múltban mi tartozott hozzá, messzire vezetne ugyanis a történelem ilyetén bolygatása. Különben is Románia szintén aláírta a Helsinki Záróokmányt, amivel elismerte a létező európai határokat. A hasonló kijelentések ellentmondanak a jelenlegi nemzetközi tendenciáknak, amikor a kirajzolódó általános európai biztonsági rendszer alapját épp a létező határok elismerésének kell képeznie, mutatott rá az ukrán külügyi illetékes, aki úgy vélte, Románia nem fog elmenni Hágába, s reményét fejezte ki, hogy Bukarestben a józan ész kerekedik felül. Az ügy kapcsán Olekszan- der Csalij, Ukrajna bukaresti követe az ukrán rádióállomásnak elmondta, hogy országa csak azt követően lesz hajlandó tárgyalni a tengeri határok kijelöléséről, ha már aláírták az ukrán—román alapszerződést, amely egyértelműen rögzíti a területi követelésekről való lemondást. A diplomata hangsúlyozta, hogy folytatni kell Romániával a politikai párbeszédet és a tárgyalásokat, jóllehet a Kígyósziget kapcsán új szituáció alakult ki, amit tanulmányozni kell. Csalij ugyanakkor emlékeztetett rá. hogy Ukrajnát a világközösség a jelenlegi határai között ismerte el, s az ukrán diplomácia fő feladata éppen az, hogy biztosítsa az ország területi integritását. Eltűnt pilóták Mit tehet Párizs, ha az általa szabott ultimátum lejártáig, vasárnap estig nem kerül elő a boszniai szerbek által lelőtt két francia pilóta? — ezt a kérdést járja körül hétvégi számában a Le Journal du Dimanche című párizsi napilap. Az újság szerint az kizártnak tűnik, hogy emiatt a francia vezetés törölje a boszniai békeegyezmény Párizsba tervezett, csütörtöki aláírását; az viszont szintén elképzelhetetlen, hogy az aláíráskor Jacques Chirac francia elnök ott álljon a „mosolygó” Slobodan Milosevic szerb államfő mellett. (Párizs ugyanis őt teszi felelőssé a pilóták sorsáért, s bár elképzelhető, hogy valóban nem tud róluk semmit, az újság szerint a tárgyalásokon részt vevő összes francia illetékes egyöntetűen állítja: „Soha nem találkoztak annyi hazudós emberrel, mint ahány ilyen az egykori Jugoszlávia képviselői között van.”) — A szerb elnök számára tehát fennáll annak kockázata, hogy teljesen kirekesztettként kezelik majd párizsi látogatása során. S emellett Franciaország rendelkezik a diplomáciai megtorlás több más lehetőségével is: mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoga van, blokkolhatja a gazdasági szankciók — Belgrád által olyannyira remélt — feloldását, megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatait Szerbiával, sőt, azt is megteheti, hogy 10 ezer fős boszniai haderejét a köztársaság más területeire vezényli át, sorsukra hagyva ezáltal a szarajevói szerbeket — írja az újság. A Le Journal du Dimanche szerint a francia vezetésnek továbbra sincs semmilyen biztos értesülése az augusztus végén lelőtt két pilóta sorsáról: bár egyes hírek szerint a boszniai szerb erők főparancsnokának, Ratko Mladicnak egyik társa tartja őket foglyul, ezt a párizsi hírszerzés nem tudta megerősíteni. A katonai jellegű megtorló intézkedések kizártnak tűnnek (Mladic annyira paranoiás, hogy sohasem tölt két éjszakát ugyanazon a helyen — őt tehát nehéz lenne elfogni), ugyanakkor egy kiszabadítási akció lehetséges: feltéve persze, hogy előtte sikerül megtudni a pilóták fogva tartási helyét. Mindenesetre az újság megírja: a boszniai kéksisakosok között ott találhatók a francia hadsereg elitkommandósai is. Lesz sztrájk! A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem tudja megállapodásként elfogadni a kormánynak a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa december 8-ai ülésén tett béremelési javaslatát. A PSZ ezért fenntartja a december 15-ére szóló sztrájkfelhívását, és arra kéri a közoktatás valamennyi dolgozóját, hogy egynapos munkabeszüntetésükkel adjanak nyomatéket követeléseiknek. Minderről Szöllősi Istvánná főtitkár számolt be a szakszervezet országos vezetőségének vasárnapi ülését követő rendkívüli sajtótájékoztatón. Választás Csecsenföldön Jelcin fenyeget Borisz Jelcin elnök egy héttel az orosz és csecsenföldi választások előtt „kíméletlen fellépést” helyezett kilátásba a szavazást ellenző csecsen szeparatisták ellen. Támogatásáról biztosította viszont a Moszkva-barát Doku Zavga- jev kormányát, és közvetve a csecsen politikus melletti szavazásra szólította fel a lakosságot. Az elnöki nyilatkozattal egyidejűleg fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a szakadár köztársaságban, miután Dzsohar Dudajev korábban kilátásba helyezte: hívei meghiúsítják a választásokat. Jelcin elnök, akinek felhívását részben csecsen nyelven fogalmazták, hangsúlyozta: a választások fontos szerepet játszanak abban* hogy Csecsenföldre visszatérjen a béke. — A nyugalom, a rend és a stabilitás helyreállítása érdekében törvényesen választott hatalomra, illetve a békében érdekelt csecsen politikai erők összefogására van szükség. — Rászolgál a támogatásra a jelenlegi csecsen vezetés törekvése a lakosság egyesítésére — hangsúlyozta Jelcin. A nyári katonai megállapodás meghiúsulása miatt a csecsen szeparatistákra hárította az elnök a felelősséget. Kilátásba helyezte, hogy kíméletlenül fellép azon erők ellen, amelyek számára a háború „létszükségletté és a nyerészkedés eszközévé” vált. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy személyes ellenőrzése alá vonja a helyreállítást, illetve visszaállítják Csecsen- föld és az ország többi része közötti kapcsolatokat. Moszkva pénteken írta alá a Csecsenföld Oroszországon belüli különleges státusáról szóló keretmegállapodást Doku Zavgajevvel, az ősszel kormányra juttatott politikussal. Zavgajev hatalmát a köztársaság egy részét ellenőrző Dzsohar Dudajev elnök hívei viszont nem ismerik el, és elítélték a megállapodást. Moszkva a megfigyelők által demokratikusságát tekintve kétesnek tartott választásokkal legitimizálni kívánja Zavgajev hatalmát, és nem tekinti többé tárgyalópartnernek Dudajevet. Rusz- lan Haszbulatov volt orosz parlamenti elnök Jelcin nyilatkozatával egy időben közölte, hogy mégsem indul a választáson, mivel az Csecsenföld megosztásához és vérontáshoz vezet. Haszbulatov visszalépésével Doku Zavgajev és két, jószerével teljesen ismeretlen jelölt maradt, s ezek után nem kétséges Zavgajev megválasztása. Viktor Csernomirgyin kormányfő közölte: az orosz vezetés nem kíván tanácskozni sem Haszbulatovval, sem Dudajevvel a megállapodás törvényességéről és célszerűségéről. Horn Gyula Tokióba érkezett Illetékszedés Uncle Samtól? Vasárnap menetrendszerű légijárattal megérkezett Tokióba Horn Gyula kormányfő, aki háromnapos látogatásán igyekszik felkelteni a japán befektetők érdeklődését Magyarország iránt. A miniszterelnököt elkísérte útjára Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöA Michael Jacksont kezelő orvosok véleménye szerint a szupersztár akár meg is halhatott volna, ha szerda este a mentősök nem érkeznek időben, és nem részesül szakavatott elsősegélynyújtásban. Közölték, hogy az énekes életveszélyes, sokkos állapotba került, miután kiszáradással párosult szívritmuszavarok következtében szerda este a manhattani Beacon Színházban próba közben összecsuklott a színpadon. — Már túl van az életveszélyen, de állapota továbbra is súlyos, noha kétségkívül javulást mutat — mondta dr. Allan Metzger, a popcsillag személyi orvosa. Szombati kórházi jelentések szerint Michael Jackson az intenzív osztályon fekszik, ahol vírusos gyomor- és bélfertőzéssel is kezelik. Valószínűleg ke, Akar László pénzügyminisztériumi, Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi minisztériumi, Somogyi Ferenc külügy- minisztériumi államtitkár, valamint Nyíri Iván, az Eximbank elnöke és Lascsik Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgatója. Horn Gyula találkozni fog még több hétig ápolásra fog szorulni. A harminchét éves csillag az ugyancsak világhírű Marcel Marceau francia pantomimművésszel közös műsorára készült a Beaconben, amikor arcából hirtelen kifutott a vér, és elájult a színpadon. A helyszínre érkező mentősök azonnal infúzióra kötötték a félig öntudatlan állapotban fekvő, akadozó nyelvvel, összefüggéstelenül motyogó énekest, majd beszállították a kórházba. Az Egy este Michael Jacksonnal című műsort a Home Box Office (HBO) kábeltelevízió vasárnap este tervezte sugározni mintegy kétszázötvenmillió nézőnek, de a társaság az énekes rosszulléte miatt a hét közepén lemondta a programot. A betegség újabb próbatétel elé állítja a popvilág egyik leginkább körülrajongott, ám dráMurajama Tomiicsi kormányfővel és Kono Johei külügyminiszterrel, valamint a Magyar- országgal szoros kapcsolatban álló japán pénzintézetek vezetőivel. Kedden rendezik meg a japán politikusok és üzletemberek által érdeklődéssel várt befektetői szemináriumot. mai fordulatokkal szabdalt pá- lyájú, a nyilvánosságtól visszavonultan élő csillagát. Karrierjének csúcspontján, 1993 augusztusában egy tizenkét éves kisfiú azzal vádolta meg, hogy a szexuálisan molesztálta őt. Bár Michael Jackson mindvégig tagadta a vádat, végül is bíróságon kívül megállapodott a gyerek szüleivel: állítólag több millió dollárt fizetett a kereset visszavonásáért. A különböző kiteregetések és meghurcoltatások megviselték a magánéletében félénk, visz- szahúzodó sztárt, és 1993 novemberében félbeszakította világkörüli turnéját. Hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől, arra hivatkozva, hogy fájdalomcsillapítók rabja lett. Tavaly házasságot kötött Elvis Presley lányával, és lépéseket tett megtépázott pályfutásának újbóli összetákolására is. Az Aviation Week című amerikai hetilap szerint félő, hogy a boszniai béketeremtő műveletben részt vevő amerikai erők vasúti és légi tranzit- jára Horvátországban és Magyarországon borsos illetékeket vetnek ki. Egy csapatszállító szerelvény áthaladásáért a hor- vát hatóságok valószínűleg 125 ezer dollár illetéket szednek, és Magyarország is hasonlóan járhat el — mondta a szaklapnak egy inkognitójához ragaszkodó amerikai katonai tisztségviselő, és hozzátette: az amerikai katonai repülőgépek leszállásainak sorozata „dollármilliókba” kerülhet illetékek formájában. „Első ízben kotorászhatnak az Egyesült Államok (Uncle Sam) pénztárcájában, igyekeznek hát minél többet kihalászni belőle” — vélte a vezérkari tiszt. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője, Erdélyi Lajos csodálkozással fogadta azt az állítást, hogy Magyarország nyerészkedni akar a boszniai béketeremtő műveletben részt vevő amerikai erők vasúti és légi tranzitján, nagy összegű illetékek kivetésével. A szóvivő szombaton elmondta: nincs ilyen szándék, ezt a leghatározottabban cáfolja. Magyarország alapvető érdeke, hogy határainál béke legyen. Az Ország- gyűlés a közelmúltban ratifikálta csatlakozásunkat ahhoz a nemzetközi szerződéshez, amely pontosan meghatározza az átvonulás, állomásoztatás szabályait, a felek kötelezettségeit. Ehhez tartjuk magunkat — mondta. Oroszok a tenger alatt Amerikai haditengerészeti források szerint az orosz tengeralattjáró-flotta hajói az utóbbi hónapokban szokatlanul aktív tevékenységet mutatnak az Egyesült Államok csendes- és atlanti-óceáni partvidéke mentén, de nem adják jelét annak, hogy magatartásuk ellenséges volna. A washingtoni védelmi minisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy az Akuta és az Oscar-2 jelzésű, korszerű technológiával megépült orosz tengeralattjárók több amerikai repülőgép-hordozót is nyomon követtek, és hoszszasan tartózkodtak a Trident tengeralattjáróknak otthon adó kikötők közelében is. A nemzetközi vizeket azonban egy esetben sem hagyták el. Haditengerészeti elemzők elmondták, hogy 1987 óta nem tapasztaltak hasonló „csúcsforgalmat,, az Egyesült Államok körüli vizekben: az orosz tengeralattjárók általában a Csendes-óceán északi, fagyos körzeteiben teljesítenek szolgálatot. Megítélésük szerint a mostani felfokozott tevékenységgel Moszkva jelezni kívánja, hogy nem hajlandó lemaradni a „tengerek mélyéért” vívott versenyben, még annak ellenére sem, hogy igencsak szűkében van a szükséges forrásoknak. Az Akula a világ egyik legcsendesebb tengeralattjárója: állítólag gyorsabban mozog és mélyebbre tud merülni, mint a Los Angeles osztályba tartozó amerikai harci tengeralattjárók. William Perry védelmi miniszter csupán annyit mondott az orosz tengeralattjárók tevékenységéről: — Semmi okunk feltételezni, hogy ellenséges szándékkal akarnának fellépni az amerikai erőkkel szemben. Jackson életveszélyben
