Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-08 / 262. szám

Füstölgő füstölők AZ UJ KELET M ELLÉKLETE Papás-mamás játék a parkban Lapunk 1995. október 11-ei számának Közelkép mellékle­tében Örökös napfogyatkozás­ban címmel jelent meg írásunk, amely a Deák Ferenc út külö­nös kontrasztját mutatja be: a bal oldali „ottfelejtett” családi házak fölé jobbról kinövő magasházak vetnek állandó ár­nyékot. A családi házak meg­szólaló lakói az emeletekről történő dobálást sérelmezték (krumpli, paradicsom, dinnye­héj, alma, de a vérvörös csütör­tökön átesett tampon sem hiá­nyozhat a felsorolásból, aho­gyan a szeméttel teli reklámsza­tyor, a kétdecisek — üresen, s a kevésbé jó ízűnek talált bor­sóleves — fazekastól, leves- szedőstől sem), s ennélfogva a gyakori cserép- és palatörést. A csatabárdot egyébként elásták a két oldal lakói, a nevezettek letudták azzal, hogy egy akko­ra házban mindenféle ember élhet: jó és kevésbé jó. Az összvérmegoldásból a legna­gyobb gondot a napfény hiánya jelenti számukra, s az amiatt hideg-rideg lakás. A cikk megjelenése után egy olvasó jelentkezett a szerkesz­tőségi telefonon: meghallgat­nánk-e problémáját. így talál­kozhattunk Bétéri István csa­ládjával a Deák Ferenc út 90. alatt. Az eltérő méretű házak együttéléséről ők is a korábban elmondottakat erősítették meg azzal, hogy az erősen gyöngén látó papát nem nagyon merik kiengedni, mert bizony poten­ciálisan életveszélyben van a dobálások miatt. A közelben lévő park mindenféle csavargó­nak búvóhelyül szolgál, a hát­só kerítésen, garázsokon át gyakran érkeznek hívatlan lá­togatók. A szomszédos, gazdát­lan ház is menedéket nyújt ne­kik. Bétériék ily módon körös­körül védtelenek, s a rendőrség sem avatkozik be kellőképpen. Elmondásuk szerint a csavar- gók-bűnözők, állandó megfi­A magyar lakosság legna­gyobb része — talán a vegetá­riánusok kivételével — napon­ta fogyaszt, vásárol valamilyen húskészítményt. A hús alap- élelmiszer, mert a szervezet számára fontos elemeket, nyomelemeket tartalmaz. A tá­rolására, árusítására különösen szükséges gondot fordítani, mert nagyon sok fertőzést, be­tegséget lehet megelőzni ezál­tal. Minderről Oláhné Bíró Boglárka, az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület nyíregyházi irodavezetője be­szélt. Először is csak olyan hús­boltban szabad vásárolni, ahol a vásárlói első benyomás pozi­tív, például ízlésesen rakták ki a húst, nem nyüzsögnek a bolt­ban, a kirakatban a legyek és Az érem (az utca) két oldala gyelés alá vették a házukat, Bétériék emiatt négy kutyát is kénytelenek tartani. A park „életét” pedig minősítheti egy hatéves kislány megfigyelése, miszerint ő tudja, hogy a bácsik és nénik papás-mamást játsza­nak ott, a bokrokban. A család tagjai elmondták, hogy egy ízben például az ut­cafront felőli fakapun e mihasz- nák késdobáló versenyt rendez­tek, és még lehetne sorolni eb­beli sérelmeiket, kifakadásai- kat. A megkeresés mégis más okból történt, egy levél miatt, amelyet a szomszédos ma­gasházból írtak nekik, s dobtak a postaládájukba. A levél így hangzik: „ Tisztelt lakótársunk! Evek óta tűrjük, hogy a ké­ményből büdös, mérgező gáz jön ki. Most egy hosszú nyár következik. Szeretnénk, ha gondoskodna valami más fűté­tisztának, illetve higiénikusnak tűnik az üzlet. Szükséges, hogy az ár mindig egyértelműen megállapítható legyen, mert csak ebben az esetben lehet el­lenőrizni az eladót, és esetleg eldönteni, hogy mit vegyünk. Egy-egy üzletben sokféle húst forgalmaznak, de mind­egyikre igaz, hogy kereskedel­mi forgalomba csak hatósági állatorvos által ellenőrzött, elő­hűtött (legalább 10 fok alatt tar­tott) friss hús kerülhet. Néhány esetben találhatunk az üzletek­ben fagyasztott húst is, amiről a vásárlót jól látható módon tá­jékoztatni kell. Közegészség- ügyi alapszabály, hogy a felen­gedett fagyasztott húst tilos újra fagyasztani! Saját, vásárlói érdekből nem árt odafigyelni arra, hogy ser­si módról. Mi már nem bírjuk tovább. A füst beszivárog az ablakon keresztül is. Nem aka­runk tüdőbeteg gyerekeket fel­nevelni. Gondoljon csak bele! Nemrég született kisgyerme­keknek az Ön mérgező gázát kell lélegezniük. Mi lesz velük? Erre nem gondol? Ha ősszel újra füstölni fog, kénytelenek leszünk bírósági útra terelni az ügyet. Benne van az Alkotmányban, hogy min­denkinek joga van az egészsé­ges környezethez. Az ön füs­tölése alapvető emberi jogokat sért. Reméljük, hogy megértet­te álláspontunkat, és a jövőben másképp fogja megoldani a fű­tést. Tisztelettel: A környék lakói." Nos, elmúlt a nyár, sőt igazi ízelítőt kaptunk a télből is. Az elátkozott kémény pedig újból füstöl, a központi fűtést egy téshúsnál a hosszúkaraj tarja­részt nem tartalmazhat, a comb egyenletes, bevágásoktól men­tes legyen és maximum 0,5 centiméter zsiradék fedje. Az oldalasról az úgynevezett koro­nahúst nem lehet levágni. A dagadó nem tartalmazhat cson­tot és porcogós részt. A marhahús esetében a vas­taglapockán és az oldallapoc­kán legfeljebb 5 milliméter faggyúréteg maradhat. Az úgy­nevezett Stefánia rész, illetve a lapocka vastag int nem tartal­mazhat. A szegy hasüregi ré­szének faggyúmentesnek kell lennie. Sajnos nem kötelező, de sokat segít a vásárlói döntések­ben, ha a húsüzletekben ki füg­gesztik a húsállatok sematikus ábráját, a szabály szerinti dara­bolást feltüntetve. (Fotó: Harascsák) széntüzelésű kazán működteti, merthogy a ház lakói fáznának tüzelés nélkül. Elmondásuk szerint ők lennének a legboldo­gabbak, ha gázzal fűthetnének, a hiányzó utcai szakaszt viszont anyagilag egyedül nem tudják vállalni. Ehhez az önkormány­zat segítsége kellene, akár meg­előlegezve a környék foghíjas területei számára is a gázveze­téket. Enélkül marad a füstölgő ké­mény, a szemközti magasház lakóinak szintén jogos füstöl­gése, s az önmarcangoló Bé­tériék problémája, ami miatt a papa rosszul is lett. Merthogy nem az a fajta ember, aki más­nak ártani tudna. A családi ház fölé nyúló magasházat nem ő tervezte oda, s nem ő felejtette ott a másik oldalt, minden ba­jával, gondjával együtt. Ők így is megértőek — de segítségre várnak. (lefler) A kereskedelmi forgalomba kerülő friss húsnak mindenkép­pen rugalmasnak, a vágási fe­lületen az izmoknak fényesnek, a sertés fajtájától függően hal­vány, világos vagy sötétes pi­ros színűnek, marhahúsnál sö­tétpirosnak, a csontos felületek­nek világos színűnek kell len­nie. Idegen anyag nem lehet a felületén, és fontos, hogy a sza­ga természetes legyen. A tapin­tása nem lehet ragadós, nyál­kás. Az előrecsomagolt húst fel kell címkézni, a feliratnak tá­jékoztatnia kell: a hús fajtájá­ról, tömegéről, fogyasztói árá­ról, megnevezéséről, fogyaszt­hatósági idejéről. A bolti vásár­lás esetében a hús minőségének megfelelően előírt csomagoló­anyagot kell használni..—vip— Fogyasztási jó tanácsok Mire kell húsvásárlásnál figyelni? A víz ára Nagy csend van. Pedig milyen zajosan üdvö­zölték sokan a Győzelmet. Amikor a nyíregyházi vízmű (hogy egészen pontosak le­gyünk: a Nyíregyháza és Tér­sége Víz- és CsatornaműVál- lalat) diadallal bevonult a szolnoki székhelyű Tiszai Víz­mű (a pontos nevét már nem is nagyon tudjuk?) szabolcsi lövészárkaiba, azaz át\’ette— példás és némileg pánikszerű sebességgel—annak minden itteni dolgát, munkásokkal, eszközökkel, igazgatói dí­vánnyal együtt. Teljességgel jogos volt a di­adalünnep, talán még azt sem kérdőjelezzük meg, hogy meg­érdemelte a városi képivselő- testület előtti nyilvános dicsé­retet (és tetemes pénzjutal­mat) a Csapat, melyben mel­lesleg nem egy képviselő is volt. A cél, amit kitűztek és sikerre vittek, nem egyéb volt mint az: a vízszolgáltatást és a vízkitermelést egy kézbe kell tenni, mégpedig helyi kézbe, hiszen nevetséges, hogy a szolnoki központ évente 80— 100 millióval „nyúlja le” a megyét. Ugyanis—ez tény— igen nagy haszonnal adták to­vább a kitermelt vizet az azt szétosztó Nyitvicsavnak. Ha tehát a helyi vízmű végzi a ki­termelést is, nyilvánvaló: itt marad a haszon. Csakhogy légy került a le­vesbe: Legfelső bírósági dön­tés született: mégiscsak álla­mi kézben kell maradnia a víz- kitermelésnek. És megindult az újabb küzdelem. Amiben egyelőre nincs győztes. Nyo­mul a régi gazda Szolnokról, nyomul a helyi vízmű, amely most birtokon belül van, nyo­mul még a jó isten tudja ki, hiszen súlyos milliókról van szó. Szurkolok, keményen szorítok a Nyitvicsavnak — ha ugyanis az ő kezelésükben marad a már megszerzettnek tűnt vízművagyon, hamaro­san olcsóbb lehet a víz Nyír­egyházán. Hiteles források regélik: a Nyitvicsav a gyorsreagálású erőinek májusi bevetése óta legalább ötvenmilliót keresett már a bolton. Ugyanis most, hogy maga tartja kézben a vízkitermelést, nem kell a régi, magas áron megvennie a vizet, hanem önköltségi áron állítja elő. A bibi ott van, hogy ennek dacára sem hallani még ar­ról, hogy egy fülérrel is csök­kenteni szándékoznának a vízdíjat! Meg ott, hogy a képviselők közül erről még senki nem kérdezte a közgyű­lésben a vízmüvet! Pedig ér­dekes lenne meghallgatni a magyarázatot. Persze, lehet: gonoszkodás ezt feszegetni. Hiszen közel a Mikulás, hamar itt lesz a ka­rácsony is. Lehet (add, iste­nem!), hogy ünnepi meglepe­tésnek szánják az árcsökken­tés bejelentését. Csak egy aggályom van: itt a tél, a hideg. Be ne fagyjon idő előtt az az olcsó(bb) víz... (Sz. L.) Kinek kell, kinek nem Lapunk már tájékoztatta ol­vasóit, hogy Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere nemrégiben a megyeszékhely egyházainak vezetővel tárgyalt, amikor is az államosított egy­házi vagyonok visszaadásának helyzetét, a jövő feladatainak gyakorlati teendőit beszélték meg. Új elemként vetődött fel, hogy az evangélikus egyház korábbi álláspontjával ellentét­ben mégis igényt tart a Kodály Zoltán Általános Iskolára. Ä korábbi megállapodások alap­ján a Jókai Mór Általános Is: kola Kálvin téri épületét az egy­kori tulajdonos, a református egyház, a Színház utcait pedig a római katolikus egyház kap­ta meg. Az utóbbi tavasszal hároméves halasztást kért a rá eső intézményrész átvételére, így a református egyház annak fentartói jogát kapta meg. Ér­tesüléseink szerint a római ka­tolikus egyház a napokban vég­leg lemondott a rá eső tulajdon­ról. — A hír igaz — tájékoztatta lapunkat dr. Váradi József plé­bános. — Sajnos szűkében va­gyunk az anyagi forrásoknak, a Szent Imre Gimnázium elég sok pénzünket leköti. Dönté­sünk nem jelenti azt, hogy vég­leg lemondunk a jövőben egy önálló általános iskola működ­tetésről, várjuk a megfelelő időt és épületet. A Jókai Mór Álta­lános Iskola Színház utcai épü­letét egyébként csereingatlan­ként kaptuk, a Római Katolikus Központi Iskola a mostani pol­gármesteri hivatal felében fo­gadta a hívő gyermekeket. A Jókai Mór Református Iskolá­ban jelenleg is járnak római katolikus hitű gyermekek, akik nevelését, tanítását most is és a jövőben is vállaljuk. — Hivatalos tájékoztatót még nem kaptunk, de hallot­tunk a római katolikus egyház döntéséről — tudtuk meg Sipos Kund Kötöny református es­perestől. — Szívesen vállaltuk, hogy együtt, egymás mellett tartjuk fenn a római katolikus egyházzal az iskolát, de így, egyedül is megoldjuk az intéz­mény további működtetését. Azt hiszem, előnyösebb lesz, ha egy tulajdonosa lesz az is­kolának. Mi készek vagyunk arra, hogy egyedül is fenntart­suk az iskola két szárnyát. Az ingatlan tulajdonjogi kérdé­seiről hamarosan tárgyalásokat folytatunk az önkormányzat-

Next

/
Thumbnails
Contents