Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-07 / 261. szám
UJ KELET Sztrájk, demonstráció 1995. november 7., kedd 7 Napról napra halljuk, hogy a különféle szakmák képviselői, szervezetei, kollektívái valamilyen közös megmozdulásra készülnek. Pedagógusok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, vasutasok, közalkalmazottak kívánják kifejezésre juttatni elégedetlenségüket, és kivívni életkörülményeik jobbítását. Ezen az oldalon megkíséreljük összefoglalni a sztrájkok és demonstrációk megyénkbeni pillanatnyi helyzetét. A Móricz Zsigmond Színház dolgozói ° /Icy^ ° is közalkalmazottak... Megkérdeztük a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház néhány prominens tagját, hogy — maguk is közalkalmazottak lévén — mondjanak néhány szót a várható közalkalmazotti sztrájkhullámmal kapcsolatban. Verebes István igazgató: — Rettenetesen utálom a sztrájkot, bár a színészek sincsenek jobb helyzetben, mint az ápolónők. A színész nem sztrájkol, hanem felmegy a színpadra és elmondja a véleményét. Ez sokkal hatékonyabb eszköz. Kovács István felügyelő: — Nem nyilatkozom! Pregitzer Fruzsina színművész: — Egyetértek velük! Ez azonban nagyon hosszú, és én rohanok a színpadra, mert ma nekem premierem van. (Übü király) Kerekes László színművész: — Nem vagyok közalkalmazott. Bétés vagyok. Csorba Ilona színművész: — Igazuk van! A helyükben én is ezt tenném. A fiam pedagógus végzettségű és nem tud elhelyezkedni. Két kis unokám van. A jövőjükről van szó. Persze, mint színész nem érthetek egyet, csak mint ember. A színházban nem lehet sztrájkolni. Virág Krisztina öltöztető és stúdiós: — Nem tudok hozzászólni. Horváth László Attila színművész: — Teljesen egyetértek velük. A színháznak viszont nem ez a dolga. Lakatos Lajos jelmezfelelős: — Egyetértek. A színházban gyakorlatilag nem lehet sztrájk, csak elméletileg... — tai — Torgyán-telefoninterjú A sztrájkhullám a kormány csődje A várható közalkalmazotti sztrájkhullámmal kapcsolatban munkatársunk telefonon kérte nyilatkozattételre dr. Torgyán Józsefet, a kisgazda- párt elnökét. Az elnök úr a következőket mondta: — A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt országos vezetősége értékelvén a jelen belpolitikai fejleményeket, arra a következtetésre jutott, hogy az MSZP- SZDSZ-koalíció nem tartható tovább. A várható — és immár elkerülhetetlen — sztrájkhullám a sikertelen kormányzás eredménye. A gazdaság az összeomlás szélén áll, vagy még egy lépéssel előbbre. Teljes a csőd. Az ország kormányozhatatlanná vált, a közbiztonság a nullával egyenlő. A vezetőség erkölcsi szintje adekvát értékeket mutat az ország erkölcsi szintjével. A korrupció, a maffiával való összefonódás, a közbenső kereskedelem haszonelszívó tendenciái már elkendőzhetetlenek és elviselhetetlenek. A mai napon — amennyiben a frakció ezt jóváhagyja — napirend előtti felszólalásban felszólítjuk az Országgyűlést, hogy készüljön fel az előrehozott választásokra! Tekintettel az ország anyagi helyzetére, javasolni fogjuk — az eddigi 30 napos gyakorlattal szemben — a 8 napos kampányidő bevezetését. Ha ez a gyakorlat az angol demokráciának megfelel, miért ne felelne meg nekünk. Javasolni fogjuk továbbá a kopogtatócédulák nélküli rendszer bevezetését, ezzel kívánjuk megszüntetni a szavazópolgárok választás előtti folyamatos molesztálását. Az egyéni választókerületekben, de a listákon is azt fogjuk javasolni, hogy mindenki, aki indul, fizesen be 100 000 forintot. Ha nem éri el a szükséges minimumot, pénze vesszék el! Ezzel többletbevételhez is juttatjuk az államot, míg némileg csökkenthetjük a választási kiadásokat. Az elsődleges szándékunk azonban az, hogy a komolytalan önjelölteket elriasszuk. Azért tartjuk fontosnak mindezt most a parlament elé tárni, mert nincs olyan társadalmi réteg — beleértve az MSZP szavazóbázisát is —, amely elfogadná a jelenlegi helyzetet, amint ezt a várható és napokon belül bekövetkező országos sztrájkhullám bizonyítja — mondta Torgyán József. — Palotai — Munkabeszüntetés a TITÁSZ-nál Tegnap délelőtt Debrecenben a TIT ÁSZ Rt.-nél is meg- alakult a sztrájkbizottság. Mint azt Juhász Bertalantól, a Tiszántúli Villamosipari Szakszervezet (TIVISZ) vezetőjétől megtudtuk, a bizottságnak minden TITÁSZ Rt. és társasági szervezet tagja.-—Mi a céljuk a megmozdulással? — Szeretnénk, ha a tulajdonosok teljesítenék azt a követelésünket, melynek értelmében minimum 6,8 százalékos bértömegfejlesztést követelünk. A szükséges papírok aláírásával a sztrájk bejelentését a dolgozók 71 százaléka támogatta. Ez évben már átlagosan kaptunk 13,2 százalékos emelést, s mostani követelésünkkel érnénk el éves szinten a 20 százalékot. — Mikorra tervezik a figyelmeztető sztrájkot? — Ha a vezetőséggel való tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor november 14-én délelőtt 8 és 10 óra között kerül sor a megmozdulásra. Erről a két óráról azonban tudni kell, hogy kiesést nem okoz az áramszolgáltatásban. Sőt, ha sikerül a tulajdonjogot gyakorlókkal írásbeli megállapodást kötnünk, a figyelmeztető sztrájkot is eltöröljük. — Mikor kerül sor a tulajdonosokkal való egyeztetésre? — Az első időpontot az elkövetkezendő napokra tűztük ki, de mivel egyikőnk sincs tisztában a legújabb kormányhatározattal, elnapoltuk a tárgyalást. —Az is elképzelhető, hogy a figyelmeztető sztrájk után sem jutnak közös nevezőre. — Természetesen ezzel is számoltunk. Ha nem sikerül megegyeznünk, akkor a figyelmeztetést korlátok nélküli leállás követi. Minden feltételnek eleget tettünk, így jogilag is formális a konfliktushelyzet kialakítása. Rendőrségi szemel... A szolgálati törvény elsőbbsége A Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) Országos Választmánya november 3-án ülésezett Budapesten. E tanácskozáson a szakszervezeti képviselők áttekintették és kiértékelték a csütörtöki kormányülésen elhangzott véleményeket. Mindezt Illés Béla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrség vezetője ismertette. Korábban, mintegy két hete Horn Gyula kormányfő látogatást tett az Országos Rendőrfőkapitányságon, ahol Pintér Sándor, az ORFK vezetőjével folytatott megbeszéléseket, illetve megismerkedett a közbiztonsági szervezet életével. Ekkor — az állapotokat tapasztalva — a kormányfő támogatásáról biztosította a rendőri állományt, hogy a legalább 20 százalékos bérfejlesztésre jogosan tartanak igényt. A helyzet áttekintése végett megkérte az ORFK vezetőjét, hogy írásban nyújtsa be a javaslatait a rendőrség munkájának hatékonyabbá tételével kapcsolatban. A kérésnek Pintér tábornok haladéktalanul eleget tett. Ezen előzmények után az elmített kormányülésen csak nagyon szűk, zárt kör támogatta a rendőrség által benyújtott javaslatokat, amik három pontban voltak összefoglalva. A kérések között elsőként a működéshez szükséges anyagi körülmények megteremtése szerepelt. Második javaslatként a már közel öt éve húzódó állományi jogbiztonság, a jogi keretrendszer megteremtése szerepelt, ami magában foglalta a hivatásos állományban szolgálók tevékenységének egyértelműszabályzását. Mindezek után, csak harmadsorban szerepelt a javasla- tok között az inflációt követő, béremelésre vonatkozó kérések. A jogi körülmények rendezése terén már történtek előrelépések, az erről szóló módosítások hamarosan elkészülnek, de sajnos az idei parlamenti törvénykezési ciklusba előreláthatólag már nem férhet bele. Az FRSZ véleménye szerint a mielőbbi változtatások elkerülhetetlenek. így az a javaslat látott napvilágot, hogy ameny- nyiben vagy a bérek minimum nettó 20 százalékos növekedését, vagy a szolgálati törvény ez évben történő megvitatását nem hagyja jóvá a parlament, akkor a szakszervezet nem áll el a december 2-ára tervezett budapesti figyelmeztető demonstrációtól. Pedagógussztrájk Nem kizárt a bezárt iskola? — Tegnap megbeszéléseket folytattak megyénk pedagógus szakszervezete alapszervezeteinek a képviselői — tájékoztatta lapunkat Béres János titkár. — A tárgyaláson nemcsak a bérköveteléseket, hanem a közoktatást érintő tervezett intézkedéseket, így az oktatási törvény módosítását, a kötelező óraszám növelését, az oktatás finanszírozási feltételeit is áttekintettük. A tárgyaláson úgy döntöttünk, továbbra is fenntartjuk a 25 százalékos béremelési igényünket. Amennyiben az érdekegyeztető tárgyaláson követeléseinket nem teljesíti a kormány, megyénk több száz pedagógusa is részt vesz november 15-én a tüntetésen. A pedagógus, a felsőoktatási és a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete már megalakította sztrájkbizottságát, jelenleg folyik a sztrájkkészség felmérése. Ha nem kapunk elfogadható ajánlatot és nem születik megállapodás, még a jövő évi költségelfogadás előtt sztrájkba lépnek az említett szakszervezetek dolgozói. — Mit jelent a gyakorlatban egy pedagógussztrájk? — Pillanatnyilag még nem tisztázódott a közoktatásban az elégséges ellátás követelménye. Egy mostani sztájk során a gyerekek felügyeletét ellátják a pedagógusok, és étkezést is kapnak a tanulók, oktatás azonban nem lesz. Később nem kizárt, hogy bezárt óvodák, iskolák várják a gyerkeket. KvZ Egy középiskolai tanár A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban a tanárok átlag- keresete bruttó 34 286 forint, az óradíj átlagosan bruttó 444 forint. Szerényi Róbert második éve tanít történelmet és földrajzot a Zrínyiben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett, ötödéves korában már tudta, hogy milyen fizetésre számítson, mégis úgy érezte, hogy ha öt évet tanult, ki kell próbálnia a tanítást. Az El-es kategóriába van besorolva, ez bruttó 25 500 forint fizetést jelent havonta. Természetesen Szerényi úr is túlórázik, így átlagosan bruttó 31 ezer forintot keres, ebből 21 ezret kap kézhez. A nőtlen fiatalember nem elégedett a fizetésével. Azt mondja, ez csak arra elég, hogy fenntartsa magát és a lakását, félretenni nem tud belőle. — Ha családom lenne, bizonyára nem tudnék kijönni ebből a fizetésből és elképzelhetőnek tartom, hogy más foglalkozás után kellene néznem — mondja. — Ha sor kerülne rá, én mégsem csatlakoznék a sztráj- kolókhoz. Véleményem szerint, ha a kormány bármely sztrájkoló fél követelését teljesíti, egy láncreakciót indít el az országban. Bár nem látok bele a kártyákba, mégis azt gondolom, hogy a költségvetést nem lehet annyira átformálni, hogy teljesíteni lehessen a követeléseket. Reálisan vizsgálva a helyzetet, azzal is elégedett lennék, ha a reálbérek követnék az inflációt. Vasas László Született már közös álláspont „Ma nagy mérkőzés várható” Az október 30-ai Vasutas Érdekegyeztető Tanácsülésen (VÉT) a MÁV vezetői már nem beszéltek a jövő évi béremelési elképzeléseikről, így a három reprezentatív vasúti érdekképviselet közül a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) is azt a következtetést vonta le, hogy a munkáltató továbbra sem kíván a 15 százalékos ajánlatán változtatni. Ezen a tárgyaláson a munkáltató egyetlen fontos bejelentést tett: hajlandó nyolc hónappal meghosszabítani a vasutasok kollektív szerződését, amennyiben a VÉT-en megállapodás születik a jövő évre vonatkozó végkielégítésről, a 13. havi fizetésről, a távolléti díj bevezetéséről és a motivációs rendszerről. Mint ahogyan Samu János, a VDSZSZ nyíregyházi választmányának vezetője elmondta, november 7-én folytatódnak a tárgyalások, ahol a munkáltatót első ízben a MÁV vezér- igazgatója fogja képviselni, ami a mielőbbi megegyezés sürgősségét és a téma fontosságát is jelzi. A VÉT kitart a mielőbbi kompromisszum mellett, de el szeretnék érni, hogy az április 30-án lejáró kollektív szerződést határozatlan időre hosszabbítsa meg a munkaadó. A november 7-ei tárgyalásoktól teszi függővé az országos választmány az esetleges sztrájkról való döntést.
