Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-06 / 260. szám
UJ KELET Gávavencsellő 1995. november 6., hétfő Községi hírek Tervek, elképzelések Küszöbön a telefax A négyezerötszáz lelket számláló település jegyzője, Szántó Zsolt tájékoztatott bennünket az önkormányzat terveiről. — Ebben az esztendőben kezdődik a telefonhálózat fejlesztése. A beruházás a Matáv berkein belül valósul meg, így az önkormányzatot ez anyagilag nem terheli. A fejlesztés egy korábban elindult folyamatnak lenne az eredménye, ugyanis Tímártól Nagyhalászig a települések a telefonhálózat kialakítására pályázat útján 260 millió forintnyi összeget nyertek az Állami Fejlesztési Intézettől. Ezt az összeget a Matáv kapta meg, és azt ígérték, hogy az idén lefektetik azt a kábelt, amely Nyírbogdánytól indul és Gá- vavencsellőn ér véget. Három digitális telefonközpont megépítését tervezik. Itt a normál beszélgetéseken és a telefaxos üzeneteken kívül a számítógépes információk továbbítására is lehetőség lesz. A másik nagyobb beruházás lenne a közeljövőben a már meglévő szennyvízrendszer további bővítése. Ez azt jelentené, hogy a három kilométer hosszú szennyvízcsatorna-hálózatot tovább építenénk és a szennyvíztisztítótelepünket környezetkímélőbbé szeretnénk tenni, továbbá növelni akarjuk kihasználtságát. Ehhez az elképzelésünkhöz Balsa is csatlakozni kíván, az ottani szennyvizet is itt tisztítanánk. A Környezet- védelmi Alaptól pályázaton nyertünk egy bizonyos összeget, de a céltámogatást nem kaptuk meg. Ezért egy másik megoldáshoz folyamodunk: az önkormányzat felügyelete mellett egy külföldi befektetőcég pénzügyi kereteit használnák fel a szennyvíztisztítómű megépítésekor. A létesítményben ennek a befektetőcégnek tulajdonjoga lenne, amit a beruházás befejezése után az önkormányzat hosszú távra megvásárolna, és így önkormányzati tulajdonba kerülne, vagy pedig a későbbi üzemeltetését önálló gazdasági társasággal folytatnánk. Terveink között szerepel még a meglévő, elavult víztornyunk kicserélése. Egy modernebb, nagyobb víz- mennyiség tárolására alkalmas víztornyot akarunk építeni, a mostanit pedig szeretnénk eladni. Ezt a hidrogló- buszt helikopterrel kell elszállítani, mert ha szétszednénk, az összeállítása olyan sokba kerülne, hogy egy új építése sem lenne sokkal több. Azért fontos egy új víztorony építése, mert a közeljövőben valószínűleg már nem lenne elég a kapacitása a falunkban. Szeptember 1-jén megalakult a Tiszamenti Víz- és Csatornamű Kft., amelynek központja Gávavencsellőn van. A társaság elnöke Karakó László, Gávavencsellő polgármestere. A Sörkert bérleti joga Szabó Zoltán tiszaberceli lakosé lett 50 ezer forintért. A képviselő-testület megbízta a gázrendszer gesztorát, Ibrány polgármesterét, Berencsi Bélát, hogy az ön- kormányzatok tulajdonában lévő gázvezeték értékesítésében közreműködjön. A gávai részen lévő ön- kormányzati tulajdonú legelő bérleti díja évente 2500 forint. Ezt az összeget minden, a legelőre kihajtott szarvasmarha után kell megfizetni. A volt gimnázium épületét és a mellette lévő területet a rajta található autósbolttal együtt egymillió forinttért adta el az önkormányzat egy nyíregyházi lakosnak, aki ott felvásárlói, illetve export-import tevékenységet folytat. A képviselő-testület döntése értelmében a polgár- mesteri hivatal, az óvoda, az általános iskola és a könyvtár dolgozói közül összesen több mint 20 személyt, bocsátottak el takarékossági okokra hivatkozva. Kerülő Ferenc 1961 óta dolgozik rajztanárként az általános iskolában. Bujon született, de már évek óta Gávavencsellőn él. A tanítás mellett a festészetnek szenteli minden szabad idejét, már gyerekkora óta végigkíséri ennek a képzőművészeti ágnak a szeretete. Középiskolai évei alatt a nyíregyházi tanítóképzőben Z. Szalai Pál szerettette meg vele a rajzot, és az ő indíttatására folytatta tanulmányait a szegedi pedagógiai főiskolán. A tanári diploma megszerzését követően Gávavencsellőn kapott rajztanári állást. Szerencsés embernek vallja magát, ugyanis a megyében nagynevű, elismert festőkkel hozta össze a sors, például Berecz Andrással, Pál Gyulával, Huszár Istvánnal és Soltész Albertiéi. Ezek a festők magas művészi mércét állítottak azok elé, akik be akartak jutni az ő „körükbe”. Kerülő Ferencnek nem volt könnyű bizonyítania rátermettségét és tehetségét a festészetben, annál is inkább, mivel ő falun él, míg a többi ismert művész nyíregyházi. Sokat kellett dolgoznia, míg sikerült megszereznie az alaptagságot, és úgymond „hivatásos” lett. Egyre jobban kezdték megismerni a nevét nemcsak megyénkben, hanem az országban is. Nagyon sok helyen nyílt önálló kiállítása, és külföldi művésztelepekről is kapott meghívást, többek között Lengyelországból. Egy budapesti alkotóközösségnek, a Zichy- galériának a tagja. Elmondása szerint nagyon sokat köszönhet e körnek, ugyanis alkotásai a galéria tagja révén az ország legkülönbözőbb tájaira is elkerültek. Festőként eléggé termékenynek mondja magát, alkotásainak száma több százra tehető. Fiatalabb korában „világmegváltó” tervei voltak, a legmodernebb irányzatokat szerette volna követni. Ahogy idősebb lett és tapasztalatokat szerzett, rájött arra, hogy az embernek önmagát kell adnia, a művészetben az őszinteség az egyik legfontosabb tényező. Amikor fest, a kiindulópont minden esetben a valóság. Realista művésznek vallja magát. Az ő műve az általános iskola névadójáról, Rakovszky Sámuelről készült festmény, amelyet az intézmény tanári szobájának falán helyeztek el. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Tóth Mihály K iterjedését tekintve nagy területen fekszik a település, és lakóinak számát tekintve is a nagyközségek közé sorolható. Az önkormányzat szerint annak, hogy rövidesen várossá vál jon a település, egyelőre nincs realitása, de később ez lehetővé válhat. A közeli városok (Ibrány, Nagyhalász) ugyanis olyan térségi szerepet töltenek be és akkora vonzáskörzetben, hogy Gávavencsellő pillanatnyilag nem tudja felvenni velük a versenyt. Az egészségügy területén viszont elkezdték az első lépéseket: kihelyezett sebészeti utókezelő és nőgyógyászati szakrendelő is található a faluban. N_________________________________________________________________________/ Felújítják a Dessewffy-kastélyt A Dessewffy-várkastély Gávavencsellő műemlék jellegű épülete. Ahol található, a 11 hektáros területen fekvő erdős parkot az önkormányzat szeretné eladni. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy a polgármesteri hivatal bevételre akar szert tenni, a másik, hogy a gyönyörű kastély állapota egyre inkább romlik, és ezen az önkormányzat pénz hiányában nem tud változtatni. Mindenki azt akarja, hogy az épület ne legyen az enyészeté, de ez csak úgy képzelhető el, ha valamilyen úton-módon magánkézbe kerül. Ezzel kapcsolatban előrehaladott tárgyalásokat folytat az önkormányzat két céggel is, amelyek nyilatkozatot tettek, hogy megvásárolnák a létesítményt, felújítanák, és idegenforgalmi célra hasznosítanák. A restaurálási munkálatokat a Műemlékvédelmi Felügyelőség szakértőinek bevonása mellett kívánják elvégezni, és mivel műemlék jellegű épületről van szó, eredeti formájában akarják hagyni. Kulturális pezsgés A művelődési ház és az általános iskola szinte elválaszthatatlan egymástól. A kultúrháznak tavaly még főállású igazgatója volt Takácsné Márton Katalin személyében, aki ebben az esztendőben már csak mellékállásban tölti be ezt a posztot. Az intézmény vezetőjétől megtudtuk, hogy évente egyszer-kétszer tartanak műsoros rendezvényt, általában tavasszal és ősszel. Legutóbb a népszerű televíziós műsor, az EZ+AZ humoristái léptek fel a gávaven- csellői általános iskolában. Az előadás nagy sikert aratott, ennek ellenére nem volt nyereséges. A suliban többször is rendeztek rendhagyó irodalmi órákat. Ezeken többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei adtak elő irodalmi műsorokat. Nagy hagyománya van a minden esztendő februárjában megtartandó mezőgazdasági hétnek, melyet a Primom Alapítvány helyi szervezetével és a kisebbségi fejlesztési társulás vezetőjével, Márkus Lászlóval közösen szervez a művelődési ház. Ezt az eseményt az idén Bálint György, mindenki „Bálint gazdája” is megtisztelte jelenlétével. A létesítményben novemberben népművészeti kiállítás megrendezését tervezi megyénk iparművészeinek alkotásaiból. A tanintézmény diákjainak részére a kultúr- ház nyaranta olyan kerékpár- és gyalogtúrákat szervez, melyek kevés pénzből megvalósíthatók. Ősszel több alkalommal is színházba látogatnak a gyerekek. Az önkormányzat esetenként támogatja a művelődési ház rendezvényeit. A vállalkozók anyagilag segítették az anyatej világnapja alkalmából lebonyolított egész napos rendezvény megrendezését. A művelődési ház költségvetését a maximális takarékosság, az ésszerű gazdálkodás jellemzi, és csak a legszükségesebb dolgokra költenek pénzt. Olasz tészták gyára A település új, munkahelyteremtő üzeme a Lasagne Tésztaipari Kft. A gyár dolgozói a helyi vegyesipari szövetkezettől vásárolt épületben kezdik meg a termelést. A közel 60 millió forintos beruházással kapcsolatban Csáki József ügyvezető adott tájékoztatást. — Kétféle mirelit vezérterméket gyártunk majd az üzemben. Az egyik a Lasagne mirelit készételcsalád, amely az olasz nemzeti eledelnek számító, húsos tészta, a másik vezértermék a főtt, zúzott burgonyából készülő mélyhűtött krokett, gombóc és derelye. A gyárban 40—45 embernek tudunk munkát adni. Megyénkben egyedüli ez a tésztagyár. Dolgozóink képzésen vettek részt az Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben, ahol élelmiszeripari, higiéniai és munkavédelmi tudnivalókat sajátítottak el. Ezenkívül a tészta- és a húsipar általános ismeretanyagát oktatták számukra, illetve egy nemzetközi mirelitkutató cég magyarországi képviselőitől előadásokat hallgattak meg a mirelit-technológiáról. A dolgozók műszakbeosztása attól függ, hogy mekkora lesz majd a kereslet az itt előállított termékek iránt.
