Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

Türelem — szombati állatvásárt terem Nagy felháborodást váltott ki a gazdák körében, hogy a kétszázéves múltra visszatekintő állatvásár időpontját a nyír­egyházi képviselő-testület júniusban a megyeszékhelyen szombatról hétfőre helyezte át. Az indokok között elsősorban a KGST-piac nehéz megközelítése, a Tokaji út túlterheltsé­ge szerepelt. Hámoriné Rudolf Irén, a Piaciroda vezetője a napokban a következőkről számolt be: — Tapasztalataink szerint az el­múlt időszakban a gazdák nem pártoltak el tőlünk, hanem a felhozatal kis mértékben még növekedett is. Az állattartók azonban folyamatosan kérték, hogy a vásárt helyezzük vissza hétfőről szombatra. Nos, úgy néz ki, hogy a kérés a Tiszavasvári és a Tokaji utat összekötő út megépülése előtt teljesíthető. 1996. június elsejétől az állatvásártér a török bazár mögötti téren, nagy területen várja majd a vásárlókat. Ad­digra elkészül az állatorvosi és járatkezelő szoba, és lófuttatótól felhajtóig minden megépül, amivel ma egy kor­szerű állatvásártémek rendelkeznie kell. Ez az átrendezés azt jelenti, hogy az állatvásár miatti for­galom a jövőben szombatra visszahelyezve nem terheli majd a Tokaji utat, hanem a Tiszavasvári út felöl lesz majd a be­hajtás. Mint megtudtuk, halvány ígéret van arra, hogy az ál­latvásártér megnyitására ez az út szilárd burkolatot kap, mint a Tiszavasvári—Tokaji összekötőút egy része. (száraz) „Fújja a szél, fújja...” legalábbis október 30-ig még fújta a Zorán-plakátot Szent Miklós az Egyház közben A közművelődési bizottság május végén úgy döntött, hogy a közelmúltban megnyitott Egyház közben épüljön meg egy szép, a teret díszítő alko­tás, hasonló stílusban, mint Orr Lajos Kakasos kútja a Hősök tere északnyugati átjárójában. Olyan köztéri alkotás egyéb­ként már elég régen készült a megyeszékhelyen, amelynek elsősorban esztétikai funkció­ja van, s nem emlékmű jelle­gű. Az Egyház közben egyéb­ként az építők még a járda- burkolat lerakása előtt előké­szítették a majdani szobor he­lyét, a vizes köztéri alkotáshoz szükséges vízvezetékekkel együtt. A közművelődési bizottság augusztus 14-én úgy döntött, hogy az Egyház közt díszítő köztéri alkotás elkészítésére Tóth Sándor Munkácsi-díjas szobrászművészt kéri fel, aki bár régóta Nyíregyházán él, nagyobb lélegzetű köztéri alko­tás elkészítésére eddig nem ka­pott megbízást. Több művet készített Nyíregyháza közterü­leteire, de például a máriapócsi Bazilika kapuját is ő csinálta. Nyíregyházán azonban nem készült még nagyobb lélegze­tű köztéri alkotása. Azóta elké­szült a makett, a bizottság hét­főn megtekintette, és javasolja a szobor elkészítését. így most már a közgyűlésen a sor, hogy felkérje a művészt aSzent Mik­lóst ábrázoló négyméteres bronzszobor, illetve az ehhez kapcsolódó díszkút elkészíté­sére. Ha a közgyűlés a következő ülésen támogatja a közmű­velődési bizottság javaslatát, akkor Szent Miklós szobra már jövő nyáron díszítheti az Egy­ház-közt. Szent Miklós vigyá­zó tekintete egyébként majd a parókia felé néz... (sz. a.) Nem biztos, hogy olcsóbb a gázfűtés Az Örökösföldön lakó — volt — szomszédommal a fű­tésdíjakról beszélgettünk a mi­nap. Irigykedve hallgatta, hogy mi az elmúlt hónapban alig több mint száz köbméter föld­gázt használjunk fel fűtésre, vízmelegítésre és a gáztűzhe­lyen főzésre. Ez napi áron szá­molva még a kétezer forintot sem éri el. O viszont — az ugyanakkora alapterületű laká­sára készenléti díjként fizet ennyit. Elsőre úgy tűnt a dolog, hogy a kettő közül a központi fűtés a drágább. Azután elkezdtünk tételesen utánaszámolni. Figyelembe vettük, hogy az én esetemben a hálózatfejlesztési hozzájáru­lás, a kazán, a vízmelegítő, egyáltalán: a telepítési költség több százezer forint egyszeri beruházást igényelt, ami csak nagyon hosszú idő alatt térül­het meg. Ha elromlik valame­lyik berendezés, akkor szerelőt kell hívni, és az sem olcsó mu­latság. Ráadásul csak úgy lehet igazán takarékoskodni a gázzal, ha napközijén takarékra állítjuk a hőfokszabályozót, amíg nem vagyunk otthon, addig 18 fok­nál nem fűt melegebbre. Szó szót követett, de nem tudtuk eldönteni, hogy melyik az ol­csóbb s melyik a drágább. Tegnap aztán kezembe került egy tanulmány egy összehason­lító vizsgálat adataival a lakó­épületek távhő- illetve föld- gázfűtésköltségeiről. A Nyírtávhő szakemberei részletes számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy egy 80 lakásos lakóépület fűtése és melegvízellátása milyen költ- séggekkel oldható meg távhő­szolgáltatással, illetve földgáz energiahordozó felhasználásá­val. A vizsgálat kiterjedt mind a létesítésre, mind az üzemel­tetésre és a fenntartásra,' továb­bá környezetvédelmi kérdések­re. Az összehasonlításnál abból az alaphelyzetből indultak ki, hogy a toronyház tövében meg­található mind a földgáz, mind a távhő gerincvezetéke. Erre tehát már nem kell költeni. A hőközpont létesítése laká­sonként 43 188 forint. Gázka­zánok esetében ugyanez 89 375 forint, napi áron számítva. A távhő alapdíja (ez az, ami ellen sokan berzenkednek) évente 18 638 forint egy hatvan négy­zetméter alapterületű lakásra számítva. A gázfűtésnél nem kell készenléti díjat fizetni, vi­szont még nem találták fel azt a kazánt, amelyik teljesen önálló­an és felügyelet nélkül működik hónapokon keresztül, és azt is karban kell tartani. A gázos hőközpont járulékos költsége 16 263 forint. Az energiaköltségben nem lenne eltérés, ha a gázka­zán százszázalékos hatásfokkal üzemelne, de sajnos, ez sem így van. Nem fárasztom tovább ez­zel önöket, inkább közlöm a vég­eredményt, hétéves ciklusra megbecsülve átlag tízezer forint­tal drágább a gáz a központi fű­téstől. Amíg utána nem számoltam, addig én sem gondoltam vol­na. Végezetül még egy adalék a témához: úgy hírlik, jövőre környezetvédelmi adóval sújt­ják a földgázfelhasználókat. Nem sokkal, csak annyival, hogy a költségvetésnek is jus­son belőle. Bár a készülő tör­vény környezetterhelési díjnak keresztelte el, adó ez a javából. Aki nem hiszi, járjon (szá­moljon) utána! — Fekete Tibor — Emlékezés az elhurcoltakra Megemlékezést tart a Történelmi Igazságtételi Bizottság Kelet-magyarországi Területi Szervezete, a megyei közgyű­lés és a nyíregyházi önkormányzat november 2-án, csütörtö­kön 10 órakor Nyíregyházán, az Országzászló téren. Az ün­nepségen, amelyet koszorúzás követ, az ötvenegy éve „malenykij robotra” a Szovjetunióba elhurcolt honfitársainkra emlékeznek. Vásár a szeretetakcióért A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete a hagyomá­nyokhoz híven az idén is megszervezi az idősek, az egyedül­állók, a gyermekotthonban élők, a fenyőünnepet kórházban töltők karácsonyi szeretetakcióját. Az ajándékvásárlás pénz­ügyi alapját többek között a szervezet számára eljuttatott adományok értékesítéséből gyűjtik össze. Korábban a Vö­röskereszthez eljuttatott árucikkek — új és haszált ruhák, élelmiszerek, vegyi áruk, könyvek, haglemezek stb. — ol­csó vásárát legközelebb november 8-án és 9-én 9-től 17 órá­ig, 10-én, pénteken 13 óráig tartják Nyíregyházán, a Bethlen Gábor u. 61. szám alatt. Egyházak és önkormányzat Hétfőn a római katolikus, kedden a református és az evan­gélikus egyház vezetőivel tárgyalt Csabai Lászlóné polgár- mester asszony. Értesüléseink alapján a megbeszéléseken felvetődik a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola sorsa is. Mint lapunk már korábban tájékoztatta olvasóit, az evangélikus egyház véleménye szerint az önkormányzattal " kötött korábbi megállapodásuk mindkét fél számára előnytelen, ezért azt — lehetőleg közös megegyezéssel — fel kívánják bontani, és visszaigénylik a nagymúltú iskolát. A tárgyalások eredményeire és következményeire hamaro­san visszatérünk. KvZ Közbeszerzés kérdőjelekkel Nemrégiben ülést tartott a megyei jogú városok jegyzői kollégiuma. Dr. Fazekas János, Nyíregyháza jegyzője az ott elhangzott érdekesebb témák­ról számolt be a napokban új­ságírók előtt. — Először a november else­jén életbe lépő közbeszerzési törvénnyel foglalkoztunk. Ezentúl az állami és önkor­mányzati pénzek átlátható és ellenőrizhető módon használ­hatók fel. A törvény megha­tároz bizonyos összege­ket, amelyeken felüli vásár­lás, beruházás esetén kötelező bizonyos körű pályázat lebo­nyolítása. Nagyon fontos, hogy a pályázatra helyezik a hang­súlyt, és a legkedvezőbb aján­latot tevő lehet a nyertes. Ki­zárja az összebeszéléses szitu­ációkat — jegyezte meg közbevetőleg Fazekas Tários —, melyekre a korábbi évek­ben volt példa, hogy ki hogyan jutott hozzá a kivitelezési mun­kákhoz — A törvény többfajta pénz­ügyi kategóriát állapít meg. Árubeszerzéseknél például 10 millió forintnál — szolgáltatá­soknál ugyanez az értékhatár 5 millió forint — csak pályázta­tás útján lehet az üzletet lebo­nyolítani. Az önkormányzatok a maguk alapította költségve­tési intézményeknél kisebb összeghatárt is előírhatnak, ahol kötelező módon alkalmaz­ni kell a közbeszerzési törvény előírásait. Nálunk is lesznek ezzel kapcsolatban bizonyos lépések. A közgyűlés követ­kező ülésén felül kell vizsgálni egyrészt a vagyongazdálkodás­ról szóló rendeletünket — amelyben jócskán vannak ver­senytárgyalási utalások —, másrészt szintén felülvizsgálat­ra szorul az a határozat, melyet a képviselő-testület 1994 elején hozott. Ez a határozat az önkor­mányzati beruházások, felújítá­sok versenytárgyalásos rend­jéről szól. Dr. Fazekas János elmondta, hogy jelenleg előkészítés alatt van az anyag, amelyet a kép­viselő-testület a november 19- ei ülésén tárgyal. Az ő vélemé­nye szerint mindenesetre túl­zottan nem szabad levenni azo­kat az összeghatárokat, amelye­ket a törvény megfogalmaz, il­letve építési beruházásnál a tör­vény által meghatározott 20 millió forint helyett ő legalább tízet látna jónak. Felújításoknál ötmillió forintra vinné le a pá­lyáztatás összegét. Száraz A.

Next

/
Thumbnails
Contents