Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-06 / 260. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 6., hétfő 3 Leendő diákok a régi tablók előtt V M /Matol pályavalasztasi hetek Megyénk középiskoláiban hétfőtől pályaválasztási heteken ismerkedhetnek az általános iskola után tovább tanulni szándékozók. Baktalórántházán, a Vay Adám Gimnázium és Szakmunkásképző Intézet tornatermében ebből az alkalomból ünnepélyes megnyitót tartottak. Először Vida Károly, Bakta- lórántháza polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy az ország kétszáz városa közül Baktalórántháza az egyik legkisebb, mégis középiskolája van. Azért egy középiskoláról kell beszélni, mert az önkormányzat szeptemberi döntése alapján a gimnáziumot és a szakmunkásképzőt összevonták. Harmincéves a középfokú oktatás a nyírségi városban, és ezen az évfordulón — a hagyományoknak megfelelően — az iskola fejlesztése a legfontosabb. A közbiztonsági osztályt egy éve vezették be, a tapasztalatok azt mutatják, van igény erre a speciális osztályra, tehát a következő tanévben is indul. Tervezik a keleti kereskedelem közelsége miatt az ukrán nyelv tanítását és külkereskedelmi szak ndítását. A középfokú intétet szakmunkásképző része jól működik, folyamatosan fejlődik, de ott is megvalósítható a szakközépiskolai képzés. Ezt követően Bagoly Albert, a középiskola igazgatója tájékoztatta a megjelenteket a Vay Adám Gimnázium és Szakmunkásképző Intézet felvételi lehetőségeiről. Elmondta, hogy tovább bővítik, korszerűsítik intézményüket, hogy minél jobb körülmények között készülhessenek életpályájukra a tanulók. Először látogatott a baktai- akhoz dr. Kiss Sándor, a Debreceni Református Tanítóképző igazgatója. Kifejtette, hogy látogatásának oka: megismertetni a felsőfokú oktatási intézményt és jó kapcsolatot kialakítani a baktalórántházi középiskolával. Indokolja ezt az is, hogy a gazdasszonyképzősök között már most is van olyan tanuló, aki a főiskola nulladik évfolyamára jár. Ebből a megyéből közel harminc hallgatója van a tanítóképzőnek, és szeretnék, ha minél több nyírségi is nálunk folytatná tanulmányait. Szalanics János, a megyei pedagógiai intézet munkatára volt a következő előadó. Elmondta, hogy Magyarországon még csak most ismerkednek azzal, hogy egy szakma elsajátítása után másikba is belefoghatnak. Külföldön ennek már nagy gyakorlata van. Ebbe az irányba próbál a Nemzeti Alaptanterv is hatni, amikor tízéves alapképzésben gondolkodik, és utána a szakmát tanulóknak csak szakismereti tantárgyat kell tanulni. Végül megszólalt néhány általános iskolás tanuló is. Arról beszéltek, miért szeretnének a baktalórántházi középiskolában tovább tanulni. Dulányi Beáta, Bocskai Agnes, Tóth Judit leveleki nyolcadikosok egybehangzóan állították, hogy érdekli őket a rendőri munka, szép az egyenruha és a közbiztonsági osztályban szeretnének tanulni. Az ófehértói Paró János, a besenyődi Tisza Bertalan és Fi ser Tamás a helyszínen döntött úgy, hogy a baktai iskolát választja, mert szépnek, érdekesnek találta és olyan szakmát tanulhat, ami szüleinek is tetszik. t------------------------------------O kos emberek gyülekeztek, ültek, tanácskoztak, az ország e részének sorsát fordító dolgokról ejtettek szót. A gazdaság, a munkanélküliség, a turizmus, a befektetések, az együttműködés, a fejlődés, a kitörés gyakran elhangzott fogalmak voltak. Aztán felállt a végén egy úr, és soron kívül szót kérve tudakolta: —Gondoltak-e, uraim, arra is, hogy e sok szépet és jót, vágyat és tervet semmiképp sem lehet más módon megvalósítani, csak ha figyelünk arra a tényezőre is, amiről itt elég kevés szó esett? Az emberre! És gondoltak-e arra, hogy ebben a megyében milyen nagyon betegek az emberek?! Sorolni kezdte a tényeket, a leszázalékoltak hadát, a munkában megrokkantak seregét, a korán halókat említette, akik e haza más részein élőknél is előbb távoznak, az alkoholt, a rossz táplálkozást és még sok egyebet. S leszögezte: ha mindezekkel nem számolnak, hiába minden igyekezet, fölösleges az erőfeszítések jelentős része — egyszerűen nem lesz, aki elvégezze, amit el kell végezni. Ezen a tanácskozáson a megye, illetve e régió fejlesztésének lehetőségei álltak a középpontban. Gyakran említették a nemrég elkészült megyei fejlesztési program tervezetét, ami e hetekben forog szakemberek kezén, vitatják, formálják sokan. Az egyik ilyen megbeszélésen nemrég azt mondta valaki: „Kérem szépen, azt kell megfogalmazni nagyon erőteljesen, hogy a legfontosabb a megyénkben a gazdasági szerkezetváltás!” Egyetértőn bólogattak a résztvevők, prioritást, súlyozást és hasonlókat emlegetve. Nos, a szerkezettel valóban baj van. Ahogyan dr. Szabó Péter kifejtette: a szerkezet legeslegfontosabb elemével, az emberrel van a legnagyobb baj. S ha nem figyelünk oda, a szerkezet nélkülözhetetlen fogaskereke esik ki... Ha tehát prioritásokat jelölünk meg, hasznos lenne, ha ezt is számba vennénk. (tarnavölgyi) A szerkezet Nagyon színvonalas képzés kell! Az elmúlt hét végén megyénkben járt dr. Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki előadást tartott a térségfejlesztési konferencián, majd felkereste a Start Rehabilitációs Vállalatot, a megyei munkaügyi központot és a Regionális Fejlesztési Ügynökséget. Munkatársunk rövid interjút készített a vendéggel. — Ón szakmája szerint közgazdász. Hogyan ismeri a mi megyénk gazdasági helyzetét ? — Azt gondolom, hogy valamivel jobban, mint a többi megyéét, hiszen éppen a sajátos gazdasági helyzetből fakadóan és elsősorban a kiemelkedő munkanélküliségi ráta miatt több ismeretet kell szerezzek az északkeleti régióról. Sajnálatos, hogy amellett, hogy a mezőgazdaság, amely ennek a területnek munkát biztosíthatna, közismerten nehéz helyzetben van, emellett a régebben sem túlságosan fejlett ipar is szétesett. —Itt van háta sokfelesleges és nem feltétlenül kurrens szakmára kiképzett munkaerő, az a bizonyos emberi erőforrás. Fontos lehet-e ez mint érték a jövőben? — Feltétlenül. Az is igaz, hogy nem jó a képzés struktúrája, hiszen manapság sok pályakezdő marad munka nélkül... — ...s ez bizony társadalmilag is súlyos probléma, hiszen emiatt sokan érzik magukat feleslegesnek ebből a korosztályból. Tud javaslatot tenni a minisztérium a képzés irányára? —* A termeléssel szemben a szolgáltatások irányába kell elmozdulni igen jelentős mértékben. Igényesebb képzésre van szükség. A szakmunkásképző iskolákat szakközépiskolákká kell alakítani, s ott is a négy alapévre egy-két évet még „rá kell tanulni”. Ezekből az iskolákból jó nyelvismerettel és számítástechnikai alapokkal rendelkező végzősöket várunk. Csak ilyen tudással lehet olyan színvonalon dolgozni, ami ma Európában természetes elvárás. —Bizonyára ez az elvárás az előbb említett oktatásra is vonatkozik. A jól felkészült, kreatív, dinamikus fiatalokból könnyen lehetne akár sikeres vállalkozó is. A megyében a munkanélküliség is sokakaTkésztetett vállalkozásra. Most viszont a tervezett intézkedések nagyon nehéz helyzetbe hozhatják ezt a réteget. — Magam is tapasztalom, hogy nehezedik ennek a rétegnek a helyzete. Hosszú idő óta először csökken a vállalkozások száma, és ez nemcsak amiatt van, hogy az alkalmatlan és nem megalapozott elképzelések megbuknak, hanem azért, mert a kis- és gyakran a közép- vállalkozások is tőkeszegények, ekkora elvonások mellett nem bírják kitermelni az erőn felül vállalt hiteleket, és egyre ne- hezebb helyzetbe kerülnek. Szerintem nagyon oda kellene figyelni erre a jelenségre. — Van ennek a megyének egy új szlogenje, amely a területfejlesztés jegyében született. így hangzik: „a legkeletibb nyugat”. És ebbe mi itt jó néhányon beleértjük a közvetlenül határaink mellett lévő ukrán, román és szlovák területeket. Hatalmas gazdasági potenciál szunynyad itt. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az a bizonyos nyugati tőke elakad Budapesten... — ...nem is elsősorban Budapesten, hanem a Duna vonalán. Székesfehérvár, Győr környékén koncentrálódik a legtöbb ilyen befektetés, ebbe a megyébe jó, ha egy százalék jut. Nagyon frappáns az önök szlogenje, csakhogy nagyon könnyű megfordítani is. Vigyázni kell, nehogy a legnyugatibb kelet lehessen belőle. —Ezen igyekszünk. Bizonyára hallott már a záhonyi vállalkozói övezet terveiről. — Hallottam és nagyon hasznosnak tartom. Ha mindenféle kedvezményekkel oda lehet vonzani a kül- és belföldi tőkét, akkor megmozdulhat a megye gazdasága is. — Az előbb éppen a vállalkozók súlyosbodó terheiről beszéltünk. Ön hisz abban, hogy Záhony környékére sikerülhet kedvezményeket szerezni? — Biztos vagyok benne, hogy ezek a kedvezmények megteremthetők az ott beruházni, vállalkozni szándékozóknak. (Kézy) Információs rendszert építenek T anköny vbemutató A tankönyvpiac és az iskola címmel szakmai konferenciát tartottak pénteken a megyei pedagógiai intézetben. A rendezvényt Együd János, a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Szűcs Miklós, az MKM tanügyigazgatási főosztályvezetője szólt az oktatás és a tankönyvkiadás tartalmi szabályozásáról. Előadásában elmondta, hogy a tankönyvfejlesztésnek általánosan elfogadott és törvényesen jóváhagyott tantervi alapokon kell nyugodnia. Szükség van a tankönyvinformációs rendszer kiépítésére, melybe az érintett önkormányzatokat is be kell vonni. A jó működéshez az iskolák számítógépes rendszerét is fejleszteni kell. Minthogy a tantervek a tankönyvek legjobb terjesztői, a kiadók érdekeltté tehetők abban, hogy a tantervfejlesztés finanszírozásában is részt vegyenek. Ezáltal a tankönyvpiac a piaci részesedés fejében részt vállal a pedagógiai kultúra terjesztésében is. A tantervhez kapcsolható és a terjesztést önállóan is kiszolgáló infomációs rendszer az iskolák, a könyvterjesztők és -kiadók közös érdeke. Szükség van olyan tanácsadókra, akik az iskolákban ténylegesen folyó munkákra tapasztalatukkal hatással lehetnek. Fejleszteni kell az oktatásban lévő vezetők szakmai vezetői képességét, annak érdekében, hogy megfeleljenek az új oktatási követelményeknek. A tankönyvárak emelkedésével-számolni kell az iskolai használt- tankönyv-kereskedelem megjelenésével. Ezt követően a tankönyvpiac és az oktatásfejlesztés témakörében Karlovitz János, a TANOSZ elnöke elmondta, hogy Magyarországra jellemző volt a reformkortól a Rákosikorszakig, hogy egy-egy tantárgyhoz több tankönyvből lehetett választani. Az elmúlt ötven év pártdiktatúrájának idején viszont nem volt könyvpiac. Mára azonban, a rendszer- váltás ötödik évében ez már nem jellemző. Egy tankönyv- kiadó helyett már több van, és azok közül sok nem á' fővárosban végzi munkáját. Még azt is megérhetjük, hogy Kolozsvártól Kassáig mindenütt legyen magyar nyelvű tankönyvkiadás, úgy, mint a dualizmus korában. Probléma azonban, hogy a minőség és a tartalom még nem mindig jó és magasak a könyvárak. Karlovitz úr után dr. Kuknyó János, az MPI igazgatója elmondta, hogy az országban elsőként a mai napon tankönyvbemutató-termet nyitnak intézetükben. Itt minden, Magyarországon forgalmazott tankönyv megtalálható a középiskoláktól az alsófokú iskolákig. A pedagógusok órákat tölthetnek el a bemutatóteremben, hogy meggyőződjenek arról, melyik tantárgyhoz melyik könyv felel meg leginkább a tanítványaik életkorának, érdeklődésének. Két sorozat van a bemutatott könyvekből, és az egyiket mozgó állományként viszik a kis települések általános iskoláiba, hogy ezzel is segítsék a tankönyvválasztást. Mindez a minisztérium támogatásával jött létre, és már a szomszéd megyék pedagógusai is érdeklődnek a tankönyvbemutató-terem látogathatósá- gáról.
