Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-04 / 259. szám
UJ KELET wmmm Főzési fortélyok Hétvége A főzés alfája és ómegája a jó szervezés. Ez, természetesen nem jelenti azt, hogy hirtelen támadt ötletünket száműzni kellene. Főleg kezdő szakácsnők esetében azonban nem árt előre végiggondolni, hogyan is kell elkészíteni a kívánt ételt. Ha így teszünk, nem fordulthat elő velünk, hogy ebéd vagy vacsora előtt fél órával a főz- nivaló még jéggé van fagyva a hűtőszekrényben. Nem feltétlenül fontos minden étkezésre a legdrágább ételeket feltalálni. Vacsorára például nyugodtan adhatunk sült krumplit a délről maradt hideg hús mellé. Fogadják meg a jó tanácsot, és mielőtt kezükbe veszik a fakanalat, nézzenek szét, van-e minden a háznál, ami a főzéshez kell. Kellemetlen ugyanis, ha a rántáshoz nincs liszt vagy ha esetleg só nélkül fő meg a leves. Szintén személyes tapasztalat, hogy ha szakácskönyvből főzünk, mindig több időt szenteljünk az elkészítésre, mint ahogy az meg van írva. Hiszen, ha tapasztalatlanok vagyunk még, nem jár olyan gyorsan a kezünk, mint mikor már harmadszor készítjük el például ugyanazt a főzeléket. Ha sok a ház körüli tennivaló, csak egyszerű fogásokat tegyünk fel főni, mert egyébként munkánk egyik részével sem boldogulunk igazán. Egyrészt ezért, másrészt az esetlegesen elrontott ételek helyrehozására jó, ha mindig tartunk készenlétben néhány konzer- vet. Hogy tényleg gyorsan és fittül menjen minden, szeretnék olvasóink elé tárni néhány jó tanácsot. Amikor csak lehet, — és persze — ha lehetőségünk van rá robotgéppel vágjuk apróra a zöldséget, mert azzal lényegesen gyorsabban megy. Ám még ennél is jobb megoldás, ha a répát és petrezselymet csak jól megmossuk, és úgy teszük oda főni. így fürgébben elkészülünk és az értékes vitaminokat sem „űzzük” el. Az egytálételek ízesítéséhez keverjünk össze hagymát, fokhagymát, sárgarépát és egy kis vizet. Turmixolva már csak hozzá kell keverni a fövő ételhez. Nagyanyáinktól azt tanultuk, hogy a szárazbab úgy fő meg leghamarabb, ha előző éjszaka beáztatjuk. Nekem erre is van egy jobb megoldásom. A hüvelyeseket keményen tegyük forró vízbe, főzzük 3-4 percig, majd egy órán át hagyjuk állni úgy, hogy a víz ellepje. Ezután a szokásos módon készíthetjük el az ebédet. Ugye mással is előfordult már, hogy összeragadt főzés közben a galuskatészta? Ezt megelőzhetjük, ha egy leveses- kanál olajat vagy majonézt rakunk a vízbe. A gyors főzéshez segítségeket is találhatunk a konyhában. Nálunk például rendszeres „látogató” a kukta és a rómaiedény. A kuktát nem- csak azért szeretem, mert gyors, de energiatakarékos is. Ügyesen el lehet készíteni benne a leveseket, főzelékeket és más olyan érteleket, melyek egyébként lassan készülnek el. Ilyen például a körömpörkölt is. Emellett a kukta előnyei közé soroható az is, hogy a konyhában használatával kevesebb a gőz, és a benne fövő ételek sem veszítenek aromájukból. A kuktát csak kétharmadáig töltsük meg, hogy a benne lévő gőz szabadon mozoghasson. A rómaitál tulajdonképpen egy széles agyagedény, melyet különböző méretekben és formákban lehet kapni. Nekem főleg azért tesz jó szolgálatot, mert egyszerre tudom benne sütőbe dugni a húst és a köretet. Nem kell tartanom attól, hogy odaég, ha magára hagyom. Bár a főzés benne kicsit tovább tart, mint hagyományosan, de ez idő alatt sok más házimunkát el tudok végezni. S. T. 1995. november 4., szombat Mosási praktikák 9 Hogy olcsóbb legyen Annyit írtunk mostanában lapunkban a központi és gázfűtés előnyeiről és hátrányairól, hogy úgy gondoltam, végre néhány olyan praktikáról is szólhatunk, melyekkel csökkenthetjük a fűtés költségeit. Hiszen a számlák rendezése szinte minden háztartásban felemészti a havi bevétel tetemes részét. Beszéljünk először a központi fűtésről. Nem árt, ha legalább évente egyszer leellenőriztetjük a rendszert. Ha valamelyik fűtőtest nem melegszik fel, valószínűleg légteleníteni kell. A fűtőtestek mögé elősorban a külső falakra ragasszunk alumíniumfóliát, mert ezáltal a hő visz- szaverődik és nem tud a falakon át a szabadba távozni. A fűtőtesteket általában minden lakásban az ablakok alá szerelik fel. Hogy a hő a szoba belsejébe, és ne az ablakokhoz terelődjön, tegyünk deszkalapot a radiátor fölé. Nem célszerű az sem, ha a függöny eltakarja a fűtőt, mert így visszatartja a meleget. Ha mindenképpen ragaszkodunk a hosszú függönyökhöz, a radiátornál akasz- szuk fel az alját az ablakkilincsre. Az éjjeli hőtárolós kályhákról tudni kell, hogy akkor termelik a hőt, amikor az általános áramfogyasztás alacsony és olcsóbb az áram. A takarékosságnak viszont elengedhetetlen feltétele, hogy a hőleadás mennyiségét termosztát vezérelje. Ezt igényeinknek megfelelő hőfokra állíthatjuk be, s a rendszer kikapcsol, ha a hőmérő a kívánt hőfok fölé emelkedik. Saját tapasztalatból tudom, hogy a gázüzemeltetésű konvektorok mellett sokat megspórolhat az ember. Persze elősorban akkor, ha főként csak este tartózkodik otthon a család. A reggelente gyújtólángra vett fűtőtest napközben alig fogyaszt valamit, délután pedig könnyen fel- fűthető segítségével a szoba. Nem árt, ha a fűtési idény kezdetén leellenőrizzük, hogy jól zárnak, szigetel- nek-e az ablakok. Ha az ablak széleit körbevonjuk pur- fix szigetelővel, sok meleget tarthatunk bent és hideget kint. A jó szigetelést segíthetjük elő azzal is, ha az ablakszárnyak közé összecsavart plédet teszünk. Ha a helyiségben túl meleg van, legokosabb, ha lejjebb vesszük a fűtést és kiszellőztetünk. Az azonban semmi jóra nem vezet, ha magas hőfok mellett résnyire mindig nyitva hagyjuk az ablakot, hiszen egyrészt komolyan megfázhatunk, másrészt így jócskán pocsékoljuk az energiát. Sikli A mosószer anyagai igen erősen károsítják a környezetet. A kímélés érdekében fogadjanak meg néhány jó tanácsot: A mosópor adagolásánál vegyük figyelembe a víz keménységét. Hogy mekkora ez az érték, a helyi vízügyi szervek szakemberei pontosan meg tudják mondani. Ez azért fontos, mert a lágy víz kevesebb mosószert igényel, mint a kemény. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mosószeresdobozok oldalán feltüntetett tájékoztatót sem. A mosógépbe célszerű mindenkor a lágy víznek megfelelő mennyiségű mosószert tenni, és azt kiegészíteni foszfátmentes vízlágyítóval. Ezáltal kevesebb tenzid, enzim és fehérítőanyag kerül a környezetbe. Soha ne indítsuk be a mosógépet egy-két ruhadarab miatt, mert így nemcsak mosószert, de tetemes mennyiségű vizet és energiát is elpocsékolunk. A finom mosóporok, amellett, hogy 60 fokos mosásig szépen tisztítják a ruhát, sokkal környezetkímélőbbek, mint az általános szerek. Az erősen szennyezett ruhákat nem árt mosás előtt beáztatni. Főzőmosást viszont csak csecsemők és betegek ruhadarabjainál szükséges alkalmazni. Kevesen tudják, de a finom öblítők használata nemcsak feleslegesbe a környezetet is tovább szennyezi. Tenzidet tartalmaznak ezek is, mely részben a ruhában marad, és csökkenti a nedvességfelvevő képességet. Ezenkívül bőrviszketést, a babák bőrének kisebese- dését, sőt, allergiát is okozhatnak. Amikor csak lehet, szárítókötélen szárítsuk ruháinkat, ne pedig szárítógépben. Ez egyrészt kíméli az anyagot, másrészt energiát takaríthatunk meg. Már óvodás vagyok! Ezt a büszkeséget hirdeti a saját kulacs, a tornazsák és a kispárna huzatára hímzett jel. Vegyük meg együtt az uzsonnatáskát is, hadd örüljön az apróság. Válasszunk lehetőleg oldaltáskát vagy kis hátizsákot, így a kicsinek mind a két keze szabadon marad. Nem árt, ha anyaga lemosható, hisz elkerülhetetlen, hogy rá ne kenődjön némi ételmaradék. Szükség van még benti papucsra vagy cipőre, törölközőre, fésűre és fogmosópohárra is. Az első hetekben nyugodtan elkísérhet minket a nagy útra a kedvenc mackó, esetleg kisautó is. A kedvencek majd a ruhazsákban pihennek addig, míg kis gazdájuk végez egész vagy félnapos „tennivalóival”. Legyünk következetesek, de lehetőleg ne kényszerítsünk olyat a gyerekre, amit ő maga nem akar. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy a kicsi számára az először oly nagy izgalommal várt óvodába járás kényszerű kötelességgé, börtönné váljon. Mindig legyen zsebkendő az aprócska zsebekben, és ne feledkezzünk meg a játszóruháról sem. A habos-fodros „költemény” nemcsak hogy kényelmetlen viselet egész napra, de, gondolom, a mamák sem örülnének annak, ha a fehér kis- ingből kellene „kivarázsolni” a gyurma- és festékfoltokat. Ebben az időszakban érkezik meg az első babazsúrok ideje is. Ezekre az összejövetelekre lehetőleg kevés gyereket hívjunk meg, s a zsúr ne legyen nagyon hosszú. Egészen kicsiknek csak apró harapnivaló- kat kínáljunk, például kekszet, zsömlét vagy pudingot. A gyerekek mindig rendetlenséget Csinálnak, így a zsúr előtt ne takarítsunk és az ételeket olyan műanyag tányérokon tálaljuk, melyeket a „buli” végén kidobhatunk. Az 1—2 éves babák szórakoztatására elég néhány játék, míg az idősebbek szívesen veszik, ha közös mókát eszelünk ki. Minden gyerek örül, ha egy-egy ilyen találkozásról aprócska emlékkel térhet haza. Nincs szükség drága vagy nagy dolgokra. Egy színes ceruza vagy gyufásdoboznyi apróság tökéletesen megfelel erre a célra. 'HR. PÁC0. B/J WNT A » < WMC ELNÖte, 0N6BN M ZLOZo Ton-éieresev rtee&zorf. AMALMVtíTAtM MAP tt/MT mAP ZlTuíAjűo v/roTTAK^ JopA fe PouWa A VAsSZAbek. aPAff.; (f