Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-04 / 259. szám
Megyénk életéből 1995. november 4., szombat ÚJ KELET Tízéves a Megyei Pedagógiai Intézet „Építő szándékkal dolgozunk!” Az intézmény igazgatóját, dr. Kuknyó Jánost kerestük meg ez alkalomból, aki az eltelt évtizedet a következőképpen értékelte: — Az 1985-ös oktatási törvényben fogalmazódott meg először a tanszabadság, az altemativitás gondolata. A korábbi erőteljes központi és megyei irányítást egy sokkal liberálisabb oktatási modell váltotta fel. A Megyei Pedagógiai Intézet nem egy újszülött intézményként jött létre, hanem a pedagógiai kabinet s a nevelési tanácsadó jogutódjaként, eleinte bizony a legitimitás gondolatával küszködve, küzdve. Az egyes igazgatási intézmények és a pedagógustársadalom szemében is szálka voltunk. A rendszerváltást követően az új hatalom részéről a kimondott bizalmatlanság jeleit tapasztalhattuk. A második kormány oktatáspolitikája viszont a mi munkánkat, elképzeléseinket erősítette meg, e rendszer kapott politikai támogatottságot. — Ez egy hosszú „lebegtetésnek” tűnik. Mivel jár ez ? — Az örökös bizonytalansággal, ami miatt több tehetséges embert veszítettünk. Az élni és —- mondhatni — az éltetni akarás, a megfelelésre való törekvés, az új utak, módszerek, kihívások keresése segített a túlélésben. Az, hogy stratégiai értelemben mindig az offenzív, az építő szándék dominált, mi mindig a fejlesztésre törekedtünk. így vált lehetségessé, hogy az országban szinte egyedülálló szolgáltatási háttérrel rendelkezik a Megyei Pedagógiai Intézet. — Milyen feladatokat látnak el? — Csak sorjázva: továbbképzések szervezése, szaktanácsadás, a pedagógiai informatikai rendszerek működtetése (például a Soros Alapítványtól kapott informatikai központ), tehetséggondozás, pályaorientáció, szakmai vélemények nyújtása, a pedagógiai közéletben való részvétel, pedagógiai innováció, iskolafejlesztés, így a NAT (Nemzeti Alaptanterv) bevezetésével kapcsolatos szakmai teendők ellátása, s még sorolhatnám szolgáltatásainkat, tevékenységünk körét. — Az intézet sikeres országos konferenciáknak adott helyet... — Ez hozzátartozik az életünkhöz, a megyének szüksége is van az ilyen jellegű rendezvényekre, a be- és kitekintés lehetőségére, de mégis fontosabb, hogy minden megyei iskolában ott legyünk, a közel hatszáz oktatási intézmény (közép- és általános iskola, óvoda) általunk megfelelő szakmai szolgáltatásban részesülhessen. Most lesz az ünnepélyes átadása a 70,5 négyzetméter hasznos területű tankönyvbemutató-teremnek, amelyet pályázat útján „nyertünk”. A tankönyvbemutatóval intézetünk — reményeink szerint — olyan komplex szolgáltatást tud majd nyújtani az iskolák részére, melynek keresettségét a már eddigi érdeklődések és jelentkezések is igazolni látszanak. A szabadpolcos bemutatásra 46 kiadó mintegy 3 ezer kötetét (1200 féle tankönyvet) helyeztük ki iskolafokozatonként és tantárgyanként. A terem kényelmes helyet nyújt húsz pedagógus számára az elmélyült munkához, s lehetőséget ad a videós könyvismertetésre is. A berendezés a kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola tervei alapján saját tanműhelyükben készült. Itt nagyszerű lehetőség van az egész tantestület részére, melyet „Töltsön egy napot intézetünkben” címszó alatt meg is hirdetünk a közeljövőben. Az intézmény kiterjedt bélés külföldi kapcsolatokkal rendelkezik; természetesen tovább kívánjuk ápolni a dán, a holland, a német, az osztrák, a francia és a finn kapcsolatainkat, és Kárpátalja sem hiányozhat a felsorolásból — fejezte be dr. Kuknyó János a beszélgetést. Egyéves a PB rádió Amikor egy évvel ezelőtt belevágtak, talán kicsit féltek. Most már tudják, nincs ok félelemre, kitűzték a távolabbi célokat, s a csapat nemcsak kialakult, hanem összeérett, s már nagy feladatokat is meg tudnak oldani. Az egy éve PB rádiónak mára hangulata, arculata lett, hallgatók tízezrei várják naponta a műsorukat. Rövidesen részletesen is beszámolunk a PB műsorkészítési titkairól. Addig is álljon itt Racskó Tibor kollégánk néhány felvétele. Hommage a Vántus Tisztelet Vántusnak Emlékműavatással és posztumusz szerzői esttel emlékeztek a 60 esztendeje Vaján született Vántus István Erkel-díjas zeneszerzőre. „Ó, arany hegyeket ígérő Tündér-világ!” A nyírbátori minorita templom-passióoltára építtető- jének, Krusay Jánosnak búcsúztatójából való ez a gyönyörű mondat, mely 1981 óta már úgy ismeretes, mint Vántus Frag- menta Bathoriana-kantátája második tételének kezdete. A Nyírség legdicsőségesebb urai, a Báthoryak emlékezete zeng kóruson, zenekaron, basszusszólón, s magát a fenséges nyírbátori templomot is belekomponálta kisoratóriumába a zeneszerző: annak harangjai külön szólamot kaptak a partitúrában. E tájon született, néhány száz méterre a Vay Ádám várkastélytól, s büszkén vallotta magát vajai születésűnek, csepp korának ködbe vesző, szinte misztikussá váló emlékeit több mint negyven évvel később rakta össze — ismét csak zenében. Elnémulások — adta a címet egyik legnagyszerűbb zenekari művének, magyarázatul hozzátéve: Kései üzenet szülőfalumba. Nyírbogát nevelte föl: itt tanulta a betűvetést, itt érett férfivá, itt tanulta meg a kétkezi munka fogásait, s itt találkozott a zenével, örök szövetséget kötve a hangzó világ csodálatos művészetével. S bár 15 éves korától már egyre messzibb városok hívogatták — Debrecen, majd Budapest és a Zeneakadémia —, csak Bogát maradt az otthona, amíg Szeged nem hívta, életfogytiglanig fogadott hazája. A Teremtő kérlelhetetlen keze szülőföldjéhez közel, Debrecenben nehezedett vállára, még 57 éves sem volt ekkor. A zeneszerző végső nyughelye a nyírbogáti ótemetőben van: itt a posztumusz születésnap alkalmából avathatta fel a község önkormányzata és a néhány hónapja Vántus István nevét viselő iskola az elhunyt mester síremlékét. Miholcsa József marosvásárhelyi szobrász- művész alkotása a legszebb magyar fejfák, a szatmárcsekei temető csónak alakú motívumait jelenítette meg: a művész tökéletesen őrizte meg azok sok évszázados tradícióit, miközben titokzatos hegedűt rejtett az emlékmű oromzatára; transzcendentális violinkulcsot a zeneszerző neve alá. Bírta Sándor nyírbogáti polgármester s több száz helybéli jelenlétében Sipos Kund Kötöny nyíregyházi református esperes tartotta az avatási istentiszteletet, grandiózus egyéniségével hatalmas nyomatékot adva az esemény fontosságának. Pál apostolt, a Szeretet himnuszát idézte az Első korinthusi levélből, mondván: Vántus szeretet- ben élő ember volt, s Isten ajándéka számunkra. A zeneszerző felesége, Vántus Istvánná és fia, György Rábán, valamint e sorok írója nem sokáig élvezhette a kedves nyírbogának szerető gondoskodását: már vártak bennünket Vaján, a Vay Ádám Múzeumban, ahol — az esti fényben is méltóságteljes várkastélyban—lassan már gyülekezni kezdett az emlékhangverseny közönsége. Balogh Gyula, Vaja polgármestere, Ficsor László jegyző, s különösen Molnár Sándor múzeumigazgató mindent megtettek, hogy tökéletes legyen a megemlékezés: a szegedi közreműködőkért mikrobuszt küldtek, s a rendezvény anyagi alapjait e szűkös világban is gavallérosan előteremtették. A zsúfolásig megtelt teremben nyithatta meg az emlékestet Kiss Ernő, a közeljövőben megjelenő Vántus- monográfia szerzője, majd szebbnél szebb részletek hangzottak el Vántus Aranykoporsó című operájából: Wendler Attila ario- só-ja, Réti Attila (Lactantius) és Altorjay Tamás (Bion) remekül felépített s elgondolkoztató tartalmú párbeszéde. Hatalmas teljesítményt, s valóban emlékestrangú produkciót nyújtott Réti Attila az opera katakomba-jelenetében, majd Wendler Attila és Bárdi Sándor (Quintipor és Benőni) kettősét hallgathattuk meg: a szerelme reménytelenségéből a hit bizakodásáig eljutó Quintipor gyönyörűségesen fájdalmas búcsúját. Dombiné Kemény Erzsébet zongoraművész vállalta a szegedi operaénekesek kíséretét, lendületes, stílusos, muzikális játékával a legnagyobb zönekari hangzásokat is pontosan idézve; neki köszönhetjük az opera pompás epilógusát is, melyben Altorjay Tamás zengzetes basz- szusán szólalt meg Móra-Ván- tus csodálatos mondata: „Csak az istenek halandók, de a föld, mely termi őket, halhatatlan!” Köszönjük ezt a napot, nyírbogának és vajaiak! A szegediek nevében: Kiss Ernő Millecentenáriumi sajtótájékoztató Szabolcs község lesz a megyei központi ünnepség színhelye A millecentenárium kapcsán A honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság titkársága sajtóbeszélgetésre várta tegnap délelőtt a helyi médiák képviselőit a Megyeházára, tájékoztatást adva a jubileumi év előkészületeinek jelenlegi állásáról. Az ópusztaszerit követően megyénk másodikként tájékozódhatott az emlékbizottság munkájáról. Dr. Deme Péter miniszteri biztos, az emlékbizottság titkárságának vezetője elmondta, hogy a kormány 1994 tavaszán, majd őszén foglalkozott az évforduló megünneplésével. Döntése világossá tette, hogy az ország teherbíró képességének megfelelően szerény, tárgyszerű, ám az esemény jelentőségéhez méltó, döntően a helyi kezdeményezésekre épülő eseménysorozat megvalósulását támogatja. A kormányzat létrehozta a tervek jóváhagyására jogosult országos emlékbizottságot, a szervezési és pénzügyi feladatok ellátásával pedig a művelődési és közoktatási minisztert bízta meg. A kezdeményezések összehangolására, a helyi tervek segítésére, a program széles körű megismertetésére és a gyakorlati szervezésére létrehozták az emlékbizottság titkárságát. Az emlékbizottság ez év szeptemberében Göncz Árpád elnökletével megtárgyalta és elfogadta az évforduló megünneplésének koncepcióját, jóváhagyta a kiemelt, központi rendezvények listáját és az 1996-ra javasolt költségvetést. A testület fontosnak tartja, hogy az évforduló erősítse nemzeti azonosságtudatunkat, bővítse hiteles történelmi ismereteinket, segítse elő természeti értékeink, kultúránk és művészetünk jobb megismerését, társadalmi és kulturális kapcsolataink erősítését hazai nemzetiségeinkkel, a határokon kívül élő magyarsággal, szomszédainkkal és más népekkel. A megemlékezés akkor éri el a célját, ha aktivizálja a helyi közösségeket társadalmi és természeti környezetünk szebbé tételére, ha segít összekapcsolni a múlt megismerését jelen feladataink megoldásával egy reálisabb jövőkép kialakítása érdekében. Az-elmúlt hónapok során kialakult a központi rendezvények listája, amiből az is kiderül, hogy a főváros, akárcsak száz éve, most is egyik — de nem kizárólagos — központi helyszíne lesz a megemlékezéseknek. A programsorozat szerves részét képezik a magyar iskoláztatás ezeréves történetéhez kapcsolódó rendezvények, események is. A két programhoz csatlakozni kívánók és támogatást remélők ez év tavaszán pályázaton vehettek részt. A több mint 1200 beérkezett pályamű közel négymilliárd forintos támogatási igényt jelentett. A bírálóbizottságok azonban csak 222,5 millió forintot oszthattak el, amelynek többségét helyi, kisebb rendezvények, programok kapták; összesen 394 pályázó részesült támogatásban. A megyében 16 pályázó közel 10 millió forintot kapott. Ezek: Balkány, Szabolcs vezér Általános Iskola; Beszterce, helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány; Fehérgyarmat, Szamos Közéleti és Kulturális Egyesület; Kisvárda, Városi Kulturális Egyesület, Várszínház és Művelődési ház; Mátészalka, Esze Tamás Gimnázium, városi ön- kormányzat; Nagyvarsány, községi önkormányzat; Nyíregyháza, Hajdúdorogi Püspöki Hivatal; Kölyökvár, Városi TV, Kórusszervezet, tanárképző főiskola; Nyírtass, Nyugdíjasklub; Szabolcs, polgármesteri hivatal; Tiszabezdéd, általános iskola. A megyei rendezvényekkel kapcsolatosan Vida János, a szervezőbizottság egyik vezetője elmondta, hogy a megyei önkormányzat tízmillió forintot különített el erre acélra. A központi ünnepséget Szabolcs községben tervezik megvalósítani június 29-én, a László napot követő szombaton, ahol a tervek között szerepel egyebek mellett az István, a király című nagy sikerű rockopera előadása a földvárban.
