Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04 / 259. szám

- t/nn— — MA Családi magazin (8—9. oldal) Hétvégi interjú (5. oldal) KHVM—MÁV- sajtótájékoztató Kiszámíthatóbbá, zavarta­lanabbá válhat a magyar— ukrán vasúti teherforgalom a csütörtökön Ukrajnában alá­írt kétoldalú szándéknyilat­kozat révén — mondta el Ko­vács Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium politikai államtitkára ukrajnai látogatásából haza­térve pénteken Budapesten. Vasárnapi kormányülés A kormány vasárnapi ülé­sén megtárgyalja, hogy lehet­séges-e — és ha igen, akkor milyen mértékű — béremelés az állami többségi tulajdon­ban lévő nyereséges vállala­toknál. Mint ismeretes, e hét csütörtökön a kabinet nem tudta megtárgyalni az ülés valamennyi tervezett napiren­di pontját, ezért ülnek össze vasárnap is a kormánytagok. Paskai László hazatérhet Paskai László bíboros, prí­más, Esztergom-Budapesti érsek november 8-án, szer­dán elhagyhatja a szanatóri­umot és hazatérhet. Erről az Esztergom-Budapesti Fő­egyházmegye pénteken tájé­koztatta az MTI-t. Paskai László a tervek szerint no­vember 19-én, a budapesti Szent István bazilika fel­szentelésének 90. évforduló­ján celebrál először nyilvá­nosan szentmisét. Külkereskedelem A Magyar Külkereskedel­mi Bank (MKB) és az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénteken ke­reskedelemfejlesztési garan­cia-megállapodást írt alá Bu­dapesten. A szerződés értel­mében a két pénzintézet egyenként 25 millió dollár keretösszegig megosztja az ország- és hitelkockázatokat, a kelet- és közép európai or­szágokba irányuló magyar külkereskedelem finanszíro­zása terén. A gazdasági folyamatokról Folyamatos javulás ta­pasztalható március óta a külgazdasági és a pénzügyi folyamatokban. Negyed­évről negyedévre csökken a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya. Iskolaszentelés November 3-án, pénteken Bosák Nándor, a Debrecen— Nyíregyháza egyházkerület püspöke felszentelte a nyíregy­házi Szent Imre Katolikus Gim­názium és Kollégium épületét. A jeles eseményre azért került most — már a tanévben — sor, mert a gimnázium csak ezekben a napokban vehette át az egész épületet a kiköltöző általános iskolásoktól, s mert vasárnap lesz Szent Imre napja. Az ünnepség az iskola kó­rusának műsorával vette kez­detét, majd a diákok képvi­selője mondott köszönetét. Ezt követően a püspök kö­nyörgése és áldása hangzott el — kérvén az Urat, hogy se­gítse az Istent szerető embe­rek közösségét. A kórus mű­sorának második részével feje­ződött be az iskolaszentelés. Ezek után a tornateremben szentmisét tartottak, majd a diákok emlékműsora követke­zett Szent Imre életéről. A későbbiekben fogadás volt az aulában, majd a vendégek nyílt nap keretében megtekint­hették az iskolát. Megyénkbe látogatott Szekeres Imre Ellenvélemények: oktatás, egészségügy Szekeres Imre, az MSZP par­lamenti frakciójának vezetője, a párt alelnöke .tegnap Nyír­egyházán megbeszélést tartott a megye kongresszusi küldöt­teivel. A kongresszusi szekció vitájára készülve a küldöttek­kel megvitatta a politikai tevé­kenységet alapvetően megha­tározó kapcsolatrendszert, amely a párt — az országgyű­lési képviselőcsoport — és a koalíciós kormány között ki­alakult. Megállapították, hogy a párt a választási győzelem után — több vonatkozásban — nem ismert és követhető minta nél­küli helyzetbe került. Megvizs­gálták annak alternatíváit, hogy miként válhat az MSZP alkalmassá arra, hogy az általa képviselt értékeket és érdeke­ket a törvényhozásban és a kor­mányzásban érvényesítse. Megállapítást nyert, hogy az MSZP mint kormányzó párt hosszú távú politikai célja nem feltétlenül egyezik a kormány szükségképpen rövidebb távú politikai céljaival, azonban ér­deke, hogy kormánya és frak­ciója eredményes legyen. Ugyanakkor a kormány és a frakció tevékenységét kritiku­san és folyamatosan kell ellen­őrizni. Szekeres Imre A párt tagságában, a párt szakértőiben folyamatosan erő­södik a felelősség érzése, a „nem lehet tudni, hol születnek a döntések” okozta dilemma. Jelenleg az elégedetlenség ér­zése közvetítődik „felfelé”, vi­szont az információ „vételé­nek” jelzése és a visszacsatolás elmarad. A vitaindító irat azt is leszögezi, hogy a frakció hete­rogén érdekcsoportok meg­jelenítője, amelyek befolyása, illetve befolyásolásii igénye legtöbbször konkrét ügyekben jelenik meg, és 1995 őszéig nem okozott alapvető megosztottsá­got. Folyamatos annak az igé­nye a frakcióban, hogy a szak­mai kérdéseken túl politikai ügyekben is véleményt formál­hassanak a képviselők, oldva az eddig tanúsított — és eseten­ként túlzottnak ítélt — politi­kai lojalitás gyakorlatát. Felvetődik a kérdés: hogyan teremthető meg a szakmai és a politikai tevékenység egyen­súlya? Külön hangsúlyt kapott a kérdés: hogyan biztosítható az államapparátus politikai függetlenségének és a több­pártrendszer szerves működé­séhez tartozó kormányzó poli­tikai akarat érvényesítésének összeegyeztetése? A vitairat kijelenti, hogy az MSZP, a kormány és a frakció működése a jövőben sem lesz konfliktusmentes, ezért olyan együttműködési mechanizmu­sokat, csatornákat és innovatív politizálási stílust kell kialakí­tani, amelyek a konfliktusok elmélyülése ellen hatnak. A kongresszusi szekció vitá­jára készülő képviselőcsoport munkaülése után Szekeres Imre tájékoztatót adott a sajtó kép­viselőinek. Bevezetőjében elmondta, hogy ez a tizedik kongresszusi szekciócsoport, amellyel találko­zott. Beszámolt arról, hogy a vi­taanyag témáján kívül fajsúlyos politikai kérdések is szóba ke­rültek. hiszen a kongresszus el­kerülhetetlenül színtere lesz a gazdasági és személyi kérdések­nek is. Azonban ennek a novem­beri konferenciának azokat a kérdéseket kell leginkább vizs­gálnia, amiket az elmúlt tizenöt hónap kormányzati, politikai, parlamenti tapasztalatai felvet­nek. Az tény, hogy mindhárom területen változtatni kell a dol­gokon. Az ország társadalmi, gazdasági átalakításának fel­adatai, ennek kísérőjelenségei elengedhetetlenül megkövete­lik azt, hogy magatartásunkon változtassunk. Az állam szere­pének átértékelésével egyide­jűleg meg kell valósítani a gaz­daság stabilizálásával együtt járó feladatokat. (Folytatás a 2. oldalon) November 4. Harminckilenc évvel ezelőtt bezáródott a gyilkos gyűrű. Egy idegen nagyhatalom lélekpusztító medveöleléssel szo­rította újra magához „renitens szövetségesét”. Akkoriban még könnyet sem ejtettünk magunkért, illetve csak nagyon nagy áron... Kiszáradt szemünkből nem lövell­tünk gyilkos sugarakat, mert már arra sem volt erőnk. Nem életünk kellett nekik, hanem a mosolyunk, a bóloga- táaunk. Ezt viszont évekig nem kapták meg, hacsak nem az árulóktól a Judások rettegő mosolyát. Elbuktunk. Elbuktunk? El. Azonban ők is. Méghozzá vég­érvényesen. Ezen a napon mégsincs mit ünnepelnünk — ezért hát inkább hajtsunk fejet azok előtt, akiket akkor meg kellett volna siratnunk... Nagy Imre Társaság A Újjáválasztott megyei tisztségviselők Lapunk pénteki számában képes tudósításban számoltunk be olvasóinknak a Nagy Imre Társaság országos vezetőinek nyíregyházi látogatásáról. Lap­zárta után tartották meg a me­gyei szervezet tisztújító köz­gyűlését, melyen részt vett: Nagy Erzsébet, a társaság örö­kös elnöke, Vészi János alel- nök, író, újságíró, dr. Kopácsi Sándor alelnök, altábornagy és felesége. A megyei szervezet munká­járól szóló beszámoló után új­jáválasztották a tisztségvi­selőket. Tiszteletbeli elnök Izsá­ki Istvám, elnök Kovács László, alelnökök: Lakatos István és Soltész Albert; a kulturális bi­zottság vezetői: dr. Katona Béla és Madár János, a gazda­sági bizottság vezetői: Bakti Károly és Mohácsi Erzsébet; az etikai bizottság vezetői: dr. Bálint István és Estók Károly. A szervezet megyei ügyésze: dr. Kovács Mihály, az elnökség szóvivője: Dragos Gyula. A választás után Nagy Erzsé­bet köszöntötte a„ tisztség- viselőket, méltatta munkájukat s annak jelentőségét a Nagy Imre Társaság életében. Térségfejlesztési konferencia Csökkenteni kell a kockázatot Tegnap délelőtt Nyíregyhá­za Megyei Jogú Város Tudo­mányos Alapítványa Regioná­lis Térségfejlesztési Konferen­ciát tartott a megyeszékhely polgármesteri hivatalában. létén élők lassan kikerülnek a válságból. Cégek alakulnak, munkahelyek jönnek létre, ezeket kissé irigykedve figyel­jük, de mi is tenni is akarunk fejlődésünk érdekében. Öröm­Csabai Lászlóné polgármester asszony megnyitóbeszédében elmondta, hogy a statisztikák szerint az ország két részre sza­kadt, a Dunán innen és a Du­nán túl lévő területekre. A sza­kadás a gazdasági életet is jel­lemzi, de ebből a helyzetből mi magunk szeretnénk kikerülni. A polgármester asszony el­mondta, hogy tapasztalatai szerint a hazánk nyugati terű­méi jelezte, hogy elkészült a megye fejlesztési koncepciója, amelynek vitaanyagát mostan­ság tárgyalják az illetékesek. Dr. Zilahi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Köz­gyűlés elnöke a Regionális térségfejlesztés motivációs té­nyezői a századfordulótól napjainkig címmel tartott előadást. (Folytatás a 2. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents