Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-29 / 280. szám
4 1995. november 29., szerda Gazdaság A biogazdálkodás több, mint termesztési alternatíva Harmincszázalékos felárral Nem baj, ha férges az alma, de legalább nem érte semmiféle vegyi anyag. Egyes piacokon lényegesen magasabbra értékelik az így megtermelt árut. Világszerte jelentkeznek olyan törekvések, hogy a mezőgazdaságban teljesen vegyszermentesen termeljenek zöldséget, gyümölcsöt, szántóföldi növényt. Nagy kérdés persze, hogy a fejlődő mezőgazdaság, a növekvő élelmiszerigény lehetővé teszi-e a termést védő vegyszerek „kikapcsolását”. Az összes vegyszermennyiség hazánkban mintegy 11 kilogramm évente, hektáronként mintegy 70 ezer tonna jut minden évben a 6 millió hektár művelt területre. A felhasznált vegyszerek 60 százaléka gyomirtó, 27 százaléka gombaölő, és mintegy 10 százaléka rovarirtó szer, míg 3 százaléka egyéb kémiai anyag. A másik „kiátkozandó" anyag a műtrágya, melyből 1938- ban egy hektár területre 3 kilogramm jutott, míg az 1980-as évek elején 270 kilogramm körül volt ez a mennyiség. Használata kétségtelenül a terméshozamok hihetetlen megnövekedését eredményezte. Igaz, a mezőgazdaságban bekövetkezett változások révén számottevően csökkent a felhasznált mennyiség. — Nálunk is halaszthatatlan feladattá vált a környezet veszélyeztetettségének csökkentése — emeli ki Veisz János, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, okleveles kertészmérnök, biogazdálkodási szakmérnök. Ez utóbbi diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerezte ez évben. Veisz János nem pusztán elméleti szakember s a biogazdálkodás „igéjét hirdető apostol”, hanem művelője, folytonos kísérletezője a vegyszermentes termesztésnek, gazdálkodásnak. Elhivatottságát a saját két kertjének látnivalói is igazolják. Alsósóskúton és Pap-tanyán. Tapasztalatait a közelmúltban egy tanulmányban összegezte a szakmérnök. Veisz János igazgatóhelyettes, szakmérnök — Mi a biotermesztés lényege? — A biogazdálkodás a vegyszerhasználat csökkentésére, illetve teljes kiküszöbölésére törekvő újabb keletű gazdálkodási mód a mezőgazdaságban, főként a kiskertekben — mint biokertészet. Az ilyen gazdálkodó a biológiai egyensúly fenntartása érdekében elsősorban természetes eredetű trágyát használ, a növények kártevők elleni védelmét növényi kivonatokkal, riasztó illatú növények ültetésével, társításával, illetve hasznos paraziták elsza- porításával oldja meg. Egyszóval a vegyszeradagok ésszerű mérséklését, avagy teljes elhagyását tűzi ki célul, s a természetes erőforrásokat igyekszik minél célszerűbben kiaknázni a környezet kímélésével. — Mennyire számít ez újkeletűnek? — Apáink, nagyapáink idejében is biogazdálkodást folytattak, minden parasztember úgynevezett teljes körű gazdálkodást valósított meg, amikor az állattenyésztéssel képződött trágyát visszajuttatta a földbe, és természetes hatóanyagú készítményeket használt a növények védelmére. Az én apám is eszerint gazdálkodott Rakama- zon, ismerve és alkalmazva a norfolki négyes vetésforgót. A paraszti gazdálkodást időközben felváltó nagyüzemi termelés a gyomirtó, növényvédő szerek arzenálját „vetette be”, iparszerűvé téve ezzel a mező- gazdasági termelést. A vegyszer— amelynek közben az ára is csillagászati mértékeket öltött — óriási mennyiségű fel- használása sok, felelőséggel gondolkodó embert aggodalommal tölt el. A környezetünk védelméért kiálló mozgalom a 70-es években jelentkezett, majd világméretűvé terebélyesedett. A felismerés, hogy ez az út tovább már nem járható, a figyelmet mindinkább a biogazdálkodásra irányította, amely nemcsak mint lehetséges alternatíva kerül előtérbe, hanem mint szükséges megoldás. Ma ott tartunk, hogy többnyire elismerik a kemikáliák okozta A régi paraszti kerteket idéző vegyeskultúra Raktárból feldolgozó A felszámolás során három vállalkozó vásárolta fel részeiben az őri tsz-telepet. A mátészalkai fűrészüzemet működtető Redimpex Kft. vett egy részt, amelyben 30 főt foglalkoztat, a Triófal Kft. üzemelteti az állattartó telepet, a harmadik részhez pedig a Számyasker Kft. jutott hozzá, és egy raktárt átalakítva baromfi-feldolgozót hoznak létre. Az üzemet november 30-án adják át műszakilag, éppen a napokban szerelik be a Kecskemétről érkező gépsorokat a szakemberek. Induláskor 40 embernek adnak munkát. Már kiválasztották őket, december elsején indul az átképzésük, március elsején kezdenek dolgozni. A körzetben felvásárolt kacsát, csirkét és libát dolgozzák fel itt tavasztól. D. környezetszennyezést, s azt; lehetséges másképpen is termelni. Ez, ha nem is bio-, de az integrált termesztés felé mutat. — A két kertjében milyen tapasztalatokat gyűjtött eddig a biogazdálkodással kapcsolatosan? — A melioratív tereprendezéssel nagyon csínján kell bánni. A termőréteget külön kupacoljuk (depóz.zuk), majd terítsük vissza a felszínre. Az őszibarackfák ültetés utáni jobb eredését elősegíthetjük tavaszi kitermeléssel és azonnali ültetéssel. Még jobb megoldás, ha helybenszemzést végzünk. Mielőtt átállnánk a biogazdálkodásra, szerezzük be a növényvédelemhez szükséges biokészítményeket, hogy ne akkor rohangáljunk utánuk, amikor már használni kell őket. Ne essünk kétségbe, ha az első fertőzéseket meglátjuk, különösen az átállás idején, mert a növény is segít magán, fokozatosan javul a természetes ellenállóképessége. Telepítéseknél a ritkább térállásra törekedjünk, hogy a fát (növényt) körbejárhassa a szél, a napfény. A tiszta fajú és fajtájú gyümölcsök mindig sérülékenyebbek a károsítókkal szemben, a vegyes ültetvények jobban megvédhetők, és „védik” is egymást. A fajták vagy a hibridek közül a jobb rezisz- tenciájúakat részesítsük előnyben; sokszor a helyi fajták a legjobbak. Igyekezzünk a vetésforgót, de legalábbis a vetésváltást megvalósítani. A monokultúrás termesztés a legnaAlföldi magyar szürke csorda, mint „biotermék” gyobb ellensége az ökológiának. Érdekes tapasztalatokat szereztem a különböző növénytársítások vizsgálata terén is. Klasszikus példának számít a sárgarépa és a vöröshagyma termesztése egymás melletti sarokban: távol tartják egymástól a sárgarépa- és a hagymalegyet. Hasonló céllal próbáltam ki a fokhagymát a szamócában, a borsmentát pedig a káposzta- félék és a borsó társaságában. Jó szolgálatot tesz egy marga- rétaágyás a kertünkben: a fészkes virágú növényeket szívesen keresik fel hasznos segítőink, a lebegő- és a zengőlegyek. Számos termesztéstechnológiai megfigyeléssel éltem, melyek révén a növények meghálálták az effajta gondoskodást. A legfontosabb ajánlásom az lehet, hogy mindig nyitott szemmel járjunk a kertben. Az igazi biokertész együtt lélegzik, érez a növényekkel. — Milyen piaci lehetőségek vannak a biogazdálkodást folytatók számára? — A német HIPP cég -— amely csak biominőségű alapanyagokból készíti a bébiételeket — szerencsére rátalált megyénkre. Nyíregyházán működik a céggel kapcsolatban álló OBANEX Kft., amely a megtermelt biotermékeket felvásárolja, így alapvetően búzát, kukoricát, napraforgót, borsót, kertészeti kultúrákat (alma, szilva, dió, szamóca stb.) szállít megyénkből. A felvásárolt termékek 30 százalékos felárral kelnek el a piacon. Vannak a megyében igazi biokertészek, biogazdaságok, ám a lehetőségek a jelenleginél jóval nagyobbak, amire oda kellene figyelni. A biogazdálkodás általában kézimunkaigényes, de megéri a fáradságot. Tisztes jövedelmet ígér. Lefler György A jóléti társadalom felé haladva az emberek többsége után az intézmények is az elszegényedés, a mindennapi pénzügyi gondok mocsarába süllyedtek. Különösen igaz ez az önkormányzatokra: egy ideje már csak feladatokat kapnak, de azokra fedezetet nem. A forráshiányos önkormányzatok listájára 1996-ban számos település iratkozik fel. Közéjük tartozik Őr község is, amely eddig még felszínen tudott maradni, de a november harmincadikán a testület elé kerülő költségvetési koncepció már 4 millió forint hiányt mutat. Ha másként nem megy, el fogják adni az önkormányzat tulajdonában levő egy-két ingatlant — mondta Hódi Miklós polgármester. A tartalékok egyike egy 250 négyzetméteres épület, amelyet a tsz felszámolása során vásároltak, olyan szándékkal, hogy vagy kiadják bérbe, vagy az önkormányzat saját maga fog vállalkozásba. Közhasznú társaság létrehozásán gondolkodtak, de ehhez két-három település összefogása kellene. Közterület-fenntartási, -ápolási feladatokat, intézmények karbantartását, szemét- szállítást végezne egyebek mellett a társaság. Ennek előnyei között szerepel, hogy ha ezeket gazdasági társaság folytatja, akkor az áfa visszaigényelhető. Ez évente megközelítőleg hárommillió forint megtakarítást jelentene, majdnem fedezné a forráshiányt! A településen rengeteg mezőgazdasági munkagép van, amelyeknek szervizelése, karbantartása Őrben nem oldható meg. Az önkormányzat a tsz-fel- számolás során az ehhez szükséges felszerelést, szerszámokat, esztergapadot is megvásárolta, így ezt a tevékenységet is beépíthetnék a társaság munkakörébe. Az indulás egymillió forintba kerülne, de nincs ennyi a kasszában. A reményt nem adták fel, bíznak abban, hogy pályázatokkal, és a szomszédos településekkel összefogva feloldható ez a patthelyzet. Dojcsák Stabilizáció, növekedés Felemelkedik-e vagy még lejjebb csúszik az életszínvonalunk? — kérdezzük. Erre a kérdésre próbált választ adni Vértes Andrást, a Gazdaságkutató Rt. elnök vezérigazgatója. Az idén megkezdődött a stabilizációs fordulat — mondta előadásában —, a gazdasági folyamatok az egyensúlyjavulás irányába haladnak. Ugyanis nem nő a folyó fizetési mérleg (beáramló működő tőke) és a külkereskedelmi mérleg hiánya, bár az adósság még emelkedik. Az államháztartási deficit is csökken, ennek okai például a márciusi kormánydöntések. A fordulatnak természetesen ára van, hiszen az infláció kiszámíthatatlan. Nem volt társadalmi ár- bérmegállapodás, 10—11 százalékosa reálbércsökkenés (tavaly hét- százalékos növekedés volt — megalapozatlanul). A reálbércsökkenés miatt természetesen kevesebb a lakosság fogyasztása is. Gazdasági fejlődés csak akkor lehetséges, ha előbb stabilizálódik a helyzet. A szakember szerint a növekedés fennmarad az export- orientált területeken, mivel az ipari jövedelmek aránya a GDP-ben (nemzeti össztermék) mindössze harminc százalékot tesz ki. A jövőben a vállalkozók az ideinél alacsonyabb exportmozgásra számíthatnak. A saját helyzetüket illetően nem fognak optimistábbá válni, de az ország gazdasági helyzete remélhetőleg kedvezőbb lesz. Vértes András veszélyekre, bizonytalanságokra is felhívta a figyelmet. Szerinte nem folytatódik az exportnövekedés, ehhez ugyanis tartós modernizációs eszközök szükségesek. A közeljövő kulcskérdését az átfogó államháztartási reformban fogalmazta meg, amely nem halad a szakmai munka lassúsága miatt. A hangsúlyt most az államháztartási reformra helyezi. A privatizációból véleménye szerint jövőre legalább egy- milliárd USA-dollár többlet- bevételhez kellene jutni, ugyanis csak akkor állhat meg az adósságnövekedés. A többletkiadások miatt várhatóan fellazul a költségvetés is, Vértes András szerint öt százalékos államháztartási deficit mellett még menedzselhe- tők a folyamatok. Összegezve; a jövő év első felében azok a folyamatok folytatódnak, amelyek az idei év első felében voltak, miszerint az exportálók helyzete jó, míg a belföldi piacra termelőké gyengébb. Az év első felében fogyasztáscsökkenés várható, és folytatódik a reálbércsökkenés. Az év második felében a lakossági jövedelmek lassú növekedésével lehet számolni. A magyar gazdaság letért a fenntarthatatlan egyensúlyromlás útjáról, de nem tért rá a fenntartható növekedés útjára. A jövőben a kulcskérdések az infláció tartós leszorítása, a megtakarítások növelése és az államháztartás reformjai lesznek — fejezte be előadását a gazdasági szakember. Kozma Ibolya ÚJ KELET
