Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-23 / 275. szám

1995. november 23., csütörtök VAROSRÓL m. ^UJ KELET MÁTÉSZALKÁN Újabb adó? A helyi iparűzési adó, a ma­gánszemélyek és vállalkozók kommunális adórendeleteinek módosítására nyújtott be elő­terjesztést dr. Szilágyi Dénes polgármester. Javaslatát körül­tekintően tette meg, figyelem­be véve a lakosság egyes réte­geinek teherbíró képességét. A testületi ülés előtt a bi­zottságok elé került a terve­zet. A mezőgazdasági vállal­kozási és foglalkoztatási bi­zottság hétfői összejövetelén csak részben fogadta el a módosítást. A bizottság tag­jai is tisztában vannak az ön- kormányzat költségvetés­ének jelenlegi hiányával, an­nak ellenére nem javasolják újabb adónem bevezetését. Egyhangúlag elvetették a ga­rázsadót, elfogadták viszont a többi helyi adó tételeinek emelését. Ezt ugyanis indo­kolja az infláció, a közvilá­gítás tarifáinak emelkedése. A lakosság kényelmét szol­gálják az új utak, járdák is, amelyek komfortosabbá tet­ték a várost. Némi vita után az iparűzé­si adó esetében változatlanul hagyták a beterjesztett javas­latot. Jelenleg az áruelőállító és szolgáltató tevékenységet folytató személyek a teljes (áfa nélküli) nettó árbevétel­ük után 4 ezrelék adót fizet­nek. A kereskedők árrésük után a korábbi adótétel felső határát, 8 ezreléket. A vegyes tevékenységből — kereske­delmi és szolgáltató —* szár­mazó adóalap után 6 ezrelé­ket fizettek eddig a vállalko­zók. A fenti adók mértékét a következőképpen fogadta el a bizottság: a kereskedők 12 ezreléket, a termékelőállító és szolgáltató tevékenységet végzők 4 ezreléket (ez nem emelkedett), a vegyes tevé­kenységből származó adó­alap után 8 ezreléket fizetnek jövőre a magánszféra tagjai, amennyiben a testület is ál­dását adja a módosításra. Szintén a városatyákon mú­lik a vállalkozók és a nem vállalkozó lakosság kommu­nális adójának emelése is. A tervezet szerint azt a duplájára kívánják emelni. A mostani 1000 forint/ fő/év összeget a helyi adókról szó­ló törvényben foglalt maxi­mumára, 2000 forintra vál­toztatnák, az illetékes bizott­ság 50 százalékot tartott el­fogadhatónak a lakosság kommunális adójánál, így 1000 forintról 1500 forintra emelkedne éves viszonylat­ban. Az eredeti előterjesztés szerint 1996-ban az előírt adóbevétel 20 millió forint­tal emelkedne. Amennyiben a testület csü­törtöki ülésén nem az eredeti változatot fogadja el, úgy az önkormányzatnak más for­rásból kell pótolni a hiányt. A csütörtöki ülésen tíz napi­rendet tárgyalnak, ezek kö­zött kettő önkormányzati in­gatlanok vételárának megál­lapításával, illetve ingatlanok elidegenítésével foglalkozik. Nagy várakozás előzi meg dr. Sőreg Istvánnak, a városi rendőrkapitányság vezető­jének tájékoztatását a város és vonzáskörzete bűnügyi, közbiztonsági viszonyairól. Erről részletesen olvashatnak későbbi számunkban. Pénzes László Mátészalka UJ KELET Magatartásformák Mátészalkán Nehéz a helyzet, de nem reménytelen A legutóbbi képviselő-testületi ülésen dr. Kovács László vezető ügyész tájékoztatta a városatyákat a gyermek- és ifjúkori de­vianciákról. A beszámolóból, a sok negatívum mellett az is ki­derült, hogy a városban és környékén a helyzet nem reményte­len. Az ügyész úr szavait egyaránt ajánljuk a szülőknek és gyer­mekeiknek. A megoldás kulcsa ugyanis az ő kezükben van. A hatóságok csak segítséget tudnak nyújtani a problémák rende­zéséhez. ( Az alábbiakban az előadásból idézünk.) Dr. Kovács László — A téma értékelése előtt bevezetőképpen szeretném hangsúlyozni, hogy az ország társadalmi, gazdasági átalaku­lása során mutatkozó negatív jelenségek szűkebb hazánk, Mátészalka és a környékén élőkre, családokra, gyermekek­re, fiatalokra még károsabb következményekkel hatnak. Mindenekelőtt a már szinte elviselhetetlen munkahelyszű­külés következményeként je­lenlévő országos átlagon felüli munkanélküliség jelenti a leg­nagyobb gondot. A megnehezült megélhetés a családokat, főleg a nagy csalá­dokban lévő gyermekeket sújt­ja a legjobban. Ezzel szorosan összefügg a családi élet szétzi- láltsága, a válások magas száma, az alkoholizmus. A csonka csa­ládokban élő gyermekek pedig a legveszélyeztetettebbek. A szociális állami gondoskodás szűkülése, az önkormányzatok pénztelensége tovább nehezíti a tanulás körülményeit. Egyre több gyerek marad ki az iskolai étkeztetésből, a tanulószobai el­látásból, az iskolán kívüli ellá­tási lehetőségekből. Az úgyne­vezett .kulcsos gyermekek” így az utcára szorulnak, amely táp­talaja a devianciának: a csopor­tokba verődés, a csavargás az ellenőrizhetetlenebbé váló sza­badidő-eltöltés. Iskolán kívüli szervezett sza­badidőprogram szinte nem lé­tezik. A fiatalság szórakozásá­hoz is egyre több pénz kell, a diszkóba járás, a játékautoma­tákkal való szórakozás, az ital- fogyasztás anyagi kihatásait a családok ma már nem tudják fedezni, az ehhez szükséges pénzszerzés alapja a vagyon elleni szabálysértések, bűncse­lekmények elkövetése. A családi, szülői nevelésben végletek találhatók, a nemtö­rődéstől az elkényeztetésig. A szülők egy része nem foglalko­zik a gyermeke iskolán belüli és kívüli tanulásával. Egyre több „szabadságot” enged a gyermeknek, távollétét, szóra­kozását nem ellenőrzi. Egyes szülők viszont — a tehetősebbek — az anyagi ja­vak ellenőrzés nélküli megadá­sával, elkényeztetéssel, kiva­gyiságukkal sodorhatják rossz irányba gyermekeik fejlődését. Az iskolai nevelés is nagy gondokkal küzd. Nem tudja fedezni a megnövekedett anya­gi terheket a tanulásban, és egyéb, a neveléssel, szórako­zással összefüggő programok szervezésében. Az ifjúsági szervezetek, egyesületek a ma már megkívánt szintű tevé­kenységet nem tudják kifejte­ni, egyre kevesebb gyermeknek tudnak iskolán kívüli tartalmas programot kínálni. A ma előforduló, fent vázolt csupa negatív jelenség ellené­re úgy érzem, hogy városunk­ban a gyermek- és ifjúsági bű-, nözés helyzetéről nem kell ilyen „hangulatban” beszámol­nom. A lakosság létszámához viszonyítva átlag alatti a terü­letünkön a bűnözés, és ez még jobban igaz a gyermek- és fia- talkorúakra. Mátészalkán dön­tően a vagyon elleni bűncselek­mények elkövetése a jellemző. Az erőszakos, garázda cselek­mények szerencsére ritkák. Vagyon elleni bűncselekmé­nyeknél az alkalmi, a megélhe­tésért elkövetett bűncselek­mény a leggyakoribb. Élelmi­szer-, üdítő- és italárulopás, to­vábbá ruházat és sportfelszere­lési tárgyak megszerzése volt a cél. Előfordult a társas, a fel­nőttkorúval vegyesen, illetve a csoportos elkövetés. Főleg ok­tatási és kulturális intézménye­inkből a szórakoztató elektro­nikai cikkeket, sportszereket vitték el, továbbá iskolán belül ruházatot. Több esetben előfor­dult gépkocsik vagy járművek megszerzése, használatra, gép­kocsiból üzemanyagot illetve kényelmi felszereléseket, to­vábbá magnót, kazettákat elő­szeretettel loptak el. Az utóbbi években egy-egy al­kalommal volt jelentősebbnek mondható csoportos és soroza­tos vagyoni fosztogatás a fiatal­ság körében. A lakosságot is élén­ken foglalkoztatta a telefonfülkék pénztartályainak sorozatos feltöré­se, amiket jómódú szülők gyerme­kei követtek el, továbbá egy kö­zépiskolás fiú és lány profi bű­nözőkre jellemző butikfeltörés- sorozata. Jelenleg az értékes ke­rékpárok lopása új jelenség. A ke­rékpárlopásokat nemcsak a nehéz sorsú fiatalok követik el, hanem az igen jó anyagi körülmények között élő családok gyermekei is. Az el­követés motívumai a kivagyiság, a kalandvágy, a „jó buli”-ként való szórakozás. A kalandvágy motiválta azt a fiatalkorú párt is, akik a vá­roskörnyéki víkendházakban történő együttlét miatt sorra tör­ték fel azokat. ­Szólni kell még az alkoholos állapotban elkövetett közleke­dési balesetekről. Szinte min­den évben előfordul, hogy egy­két fiatal megfeledkezik magá­ról, szórakozás során leittaso- dik, majd járművet vezet, s ese­tenként balesetet okoz. Sajnos nincs olcsó, a helyes nevelést, szórakozást elősegítő program a városban. Jellemző a hétvégi diszkó, ahol a ven­déglátó tulajdonosok érdeke a minél drágább belépőjegyek értékesítése és a minél nagyobb alkoholfogyasztás. (Szinte minden héten kapunk hírt az országban értelmetlen halálhoz vezető diszkós közlekedési balesetekről.) Természetes igénye a fiatal­ságnak a lelki, testi szerelem. A szülőkön az iskolán a kisebb- nagyobb közösségeken múlik az, hogy a fiatalság normális, helyes életvitelben gyakorolja ezt, vagy pedig másokat zavaró, illetve közbotrányt okozó módon. Egyre elhanyagoltabb terület az egészségügy, amely megint anyagi helyzetünkkel függ össze. Iskolán kívül szinte nem sportol a fiatalság, a természet és a környezet iránti szeretetre nevelés nagyon szűkkörű. Az ifjúság testi felépítésével gon­dok vannak. A dohányzás egy­re jobban terjed. Az elhangzottak indokolják a következő feladatok megoldását: sürgősen meg kell teremteni a gyermekek és az ifjúság nevelé­sének szervezeti kereteit, azt tar­talmas munkával kell megtölte­ni. Támaszkodni és segíteni kell az erre szakosodó karitatív szer­vek és az egyházak munkájára, tapasztalatára. Az állami és tár­sadalmi szerveknek, az önkor­mányzatoknak a gyermekeket és az ifjúságot érintő kulturális, szabadidős, természetvédő prog­ramjaikat át kell tekinteniük és koordinálniuk. A társadalmi egyesületeket segíteni kell, hogy karolják fel a gyermekeknek és az ifjúság­nak készülő programokat. Jó példa városunkban a Tridea és a Rotary egyesületek ez irányú tevékenysége. A legfontosabb azonban, hogy a szülők figyeljék gyermekük vi­selkedését és tereljék őket helyes útra, amíg nem késő. ______Gépészeti szakközépiskola, Mátészalka______ Új profil: számítástechnika A szálkái Esze Tamás Gimná­ziumban a hatvanas évek köze­pén mezőgazdasági gépszerelő osztály indult — ez volt a kez­det. A gépészeti szakközépisko­la 1975-ben költözött jelenlegi épületébe, majd két évvel később saját igazgatással önállósodott, és felvette mai nevét. A gimnáziumi idők kezdetén a szakmunkás-, majd ’71-től a szakközépiskolai oktatás utáni minőségi ugrást a technikusi képzés megkezdése jelentette. Az iskola a mai napig az ere­deti épületében működik. A súlyos helyhiányt jövő évtől megoldja egy folyamatban lévő bővítés. Az új szárnyban szá­mítástechnikai, villamos, hidra­ulika-, pneumatika-labor, anyagvizsgáló laboratórium készül és tervbe vették egy nyelvi labor létrehozását is. (Tanulható idegen nyelvek: angol, német, orosz.) Ezzel egy időben kialakítanak egy műsze- résztanműhelyet, és az átalakí­tás, pontosabban a régi épület felújítása során a könyvtárat is új helyre költöztették. így az nagyobb és komfortosabb lett. A mátészalkai gépészeti szakközépiskola ezentúl az „in­formatikai” kiegészítőt is hasz­nálhatja nevének első része előtt vagy után. Általában há­rom osztály indul, ebből egy ezentúl informatikai osztály lesz, ahol komoly számítógépes alapozást kapnak a diákok. Éz- zel érettségi után ^következő képesítéseket szerezhetik meg: számítástechnikai szoftver­üzemelő, kiadványszerkesztő, közgazdasági informatikus, középfokú programozó és hír- közlésiberendezés-üzemelő. A számítástechnikai szoft­verüzemelő- és kiadványszer­kesztő-oktatást a gépészetiben is be szeretnék indítani, de ha a pénzügyi feltételek nem lesz­nek adottak, akkor csak az egyik valósulhat meg. A többit a ter­vek szerint megyénk más isko­lái indítanák. Az iskolának egy­re jobbak az eszközei. Tavaly­előtt vásároltak 16 darab 386-os számítógépet, az elmúlt évben 18 winchester nélküli, de háló­zatról nagyon jól működő mo­dernebb, 486-os, színes monitor­ral ellátott gépet szereztek be. Jövőre egy PHARE-pályázaton nyert pénzen 16 darab, a legmo­dernebbnek számító multimé­diás számítógépeket vesznek. Ezek a kiadványszerkesztő-kép­zés elindításához is megfelelők. Dojcsák Tibor Diszkót rendeznek a közelmúltban az 5. Számú Általános Is­kolában. A hír mindennapos lenne, de ez a diszkó mégis más volt, mint a többi, hasonlóan „zajos” rendezvény. Az estet ugyanis a Magyar Élet Ajándéka Alapítvány javára rendezték, s a tiszta bevételt — 75 600 forintot — már át is utalták az alapítvány számlájára. így ez az összeg is hozzájárul a súlyos szívbetegség­ben szenvedő gyermekek külföldi gyógykezeléséhez. A résztvevők és a szervezők egyaránt állítják, hogy ilyen jól sikerült „buli” még nem volt a szálkái 5-ös iskolában. Gyaní­tom, nem csupán arra gondoltak, hogy a közel 300 gyermek remekül érezte magát. Hiszen aki megváltotta a belépőt, már se­gített bajban lévő kis társán, akit nem is ismer és talán sohasem lát. Gyermekek segítettek súlyos betegségben szenvedő gyerme­keknek. Ebben partnerre találtak a rendezvényt szervező felnőttekben (az SZMK, az iskolavezetőség és a tantestület) és a diszkót támogató magánszemélyekben, vállalkozókban, intézmé­nyekben, akik felsorolására sajnos itt nincs lehetőség. Köszönet minden gyermeknek és felnőttnek a segítségért azok nevében is, akik azt most nem tehetik meg, de egyszer egy mosollyal, egy simogatással biztosan meghálálják. Szamosi István

Next

/
Thumbnails
Contents