Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-22 / 274. szám

Belföld-külföld 1995. november 22., szerda Boszniai megállapodás Bili Clinton amerikai elnök kedd délelőtt bejelentetette, hogy a daytoni béketárgyalásokon részt vevő bosnyák, horvát és szerb küldöttség megállapodásra jutott a bosz­niai háborút lezáró békeegyezményről. Walesa óvni kíván Lech Walesa választási bizottsága szerdán beadványt ter­jeszt a Legfelsőbb Bíróság elé, melyben választási csalás vádjával illetik Aleksander Kwasniewskit, a vasárnap meg­választott új lengyel államfőt - jelentette be kedden Jerzy Gwizdz, Walesa kampányfőnöke. Gwizdz szerint Kwas­niewski a többi között hamis adatokat tett közzé iskolai végzettségéről, tényleges anyagi helyzetét pedig eltitkolta a szejmnek benyújtott vagyonbevallásában. „Walesa környe­zetét úgy látszik egyáltalán nem zavarja, hogy a jobboldal mindkét ügyet már a választási kampány során előtérbe állí­totta, ám a lengyel szavazók többsége ennek tudatában is Kwasniewskire adta le a voksát” — hangzottak az elnökvá­lasztásokon győztes szociáldemokrata politikus környe­zetéből érkező első reagálások. Clinton gratulált A Fehér Ház hétfőn gratulált Aleksander Kwasniewskinek Lengyelország elnökévé történt megválasztása alkalmából - jelentette az AFP, a PAP és a Reuter. Mike McCurry, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: Washington számára nem jelent problémát Kwasniewski kommunista múltja, sem az a tény, hogy 13 éven át tagja volt az utolsó két kommunista kor­mánynak. Mind ő, mind Lech Walesa a demokratikus piac- gazdaság reformjának folytatását és Lengyelország nyugati orientációjának fenntartását ígérte a kampány során — han­goztatta a Fehér Ház szóvivője. Elnöki tárcák A lengyel kormányfő egyelőre még nem döntött az úgy­nevezett elnöki tárcák vezetői által benyújtott lemondások ügyében. A keddi kormányülést követően kijelentette, hogy a lemondások mögött egyértelműen érzelmi okok húzódnak meg, s ezeket illik tiszteletben tartani. Oleksy szerint Wladyslaw Bartoszewski külügy, Andrzej Milczanowski bel- ügy és Zbigniew Okonski nemzetvédelmi miniszternek mo­rális joga lemondania, bár eddig azt gondolta, hogy tárcáik élén mindhárman az államot és a közt szolgálták. UJ KELET • • Önkényes beavatkozás a lakáshitelekbe Alkotmányellenes kamatemelés Az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek ítélte és visz- szamenőleges hatállyal meg­semmisítette a pótköltségveté­si törvény azon rendelkezéseit, amelyek a lakáscélú kölcsönök kamatát 25 százalékra emel­ték. Mint ismeretes, az Alkot­mánybíróság korábbi határoza­tában alkotmányosnak találta azt az 1990-ben hozott rendel­kezést, amely a korábban ka­matmentes vagy alacsony ka­matú lakáscélú kölcsönök ka­matát évi 15 százalékra emel­te. A határozat szerint a rend­szerváltással összefüggésben olyan lényeges változás követ­kezett be a hitelszerződésekkel kapcsolatos állami szerepválla­lásban, amely az állam lénye­ges és jogos érdekeinek sérel­mével járt, ezért az Alkotmány- bíróság a rendelkezések egyol­dalú módosítását alkotmányo­san megengedettnek találta. A mostani módosításkor is a költ­ségvetési nehézségekre, az inf­lációra és az adósságnöveke­désre hivatkozott a jogalkotó, azonban ez esetben nem volt szó a körülmények rendkívüli változásáról. Annál kevésbé, mert akkor az eredetileg kamat­mentes vagy 3,5 százalékos ka­matozású és az 1991. évi 32 százalékos piaci kamatszint kü­lönbözeiét térítette meg az ál­lam a pénzintézeteknek, azóta viszont a piaci kamatláb 32 szá­zalékról csak 35 százalékra emelkedett. A hitelszerződések újabb egyoldalú módosításának kivé­teles és ennek folytán alkotmá­nyos indoka tehát nincs. A ha­tározat hangsúlyozza, hogy a költségvetési hiányok pótlásá­ra és az adósságállomány csök­kentésére kidolgozott gazdasá­gi és jogi megoldásoknak meg kell felelniük az alkotmánynak. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó által hivatkozott in­dokok a gazdasági stabilizáci­ós törekvések, az infláció nö­vekedése, a piaci kamatlábak emelkedése az 1991-es helyzet­hez képest nem lényeges és jo­gos érdeksérelemmel járó nyo­mós körülményváltozások, s nem haladják meg a tartós jog­viszonyoknál elfogadható koc­kázat mértékét sem. A határozat szerint külön súllyal esik latba az, hogy a tar­tós lakáshitelszerződéseket az állam egyszer már egyoldalú­an megváltoztatta. Akkor az adósok választhattak aközött, hogy tartozásuk felét egy ősz- szegben kifizetik vagy tartozá­suk 50 százalékét elengedik és a maradék 50 százalék után pi­aci kamatot fizetnek, esetleg a teljes tartozás megmarad, és ka­mata 15 százalékra emelkedik. Az utóbbit választók joggal hi­hettek abban, hogy az akkor választott kedvezményt a szerződések lejártáig élvezni fogják — hacsak nem követ­keznek be rendkívüli körül­ményváltozások. Ők a két má­sik megoldást választókhoz ké­pest a mostani kamatemelés kö­vetkeztében lényegesen hátrá­nyosabb helyzetbe kerülné­nek. A kifogásolt jogszabályok te­hát sértik a jogbiztonságot, a szerződési szabadságot, mert önkényes beavatkozást jelente­nek a lakáshitelek egy csoport­jába, továbbá sértik az egyenlő elbánás elvét is, mert megen­gedhetetlenül különböztetnek az egykori kedvezményes la­káshitelt felvevők között. Ezért az Alkotmánybíróság a táma­dott rendelkezéseket a törvény hatályba lépésének napjával megsemmisítette. Nem lesz pályakezdősegély? Lehetséges, hogy jövőre megszűnik a pályakezdők mun­kanélküli-segélye. Az egységes munkaerőpiaci alapra vonatko­zó, a Munkaügyi Minisztérium­ban kidolgozott törvényterve­zetben szerepel ez a javaslat is. Az érdekegyeztető partnerek még nem foglaltak állást ebben a kérdésben. A pályakezdők munkanélküli-segélyét jelenleg fél évig vehetik igénybe azok a fiatalok, akik másfél évnél nem régebben szerezték a kö­zépiskolai vagy felsőfokú ok­levelet. Feltétel az is, hogy a munkaügyi központnál három hónapos regisztrációs idővel rendelkezzenek, együttműköd­jenek a munkahelykeresésben. A segélyt viszont ebben az eset­ben is csak akkor kaphatják meg, ha a munkaügyi központ nem talál részükre a képzettsé­güknek megfelelő munkahe­lyet. A segély összege idén július­tól változott a minimálbér 75 százalékáról a nyugdíjmini­mum 80 százalékára. A segély­re 1993-ban 2,2, múlt évben és idén 3,8-3,8 milliárd forintot költöttek, illetve használnak fel a szolidaritási alapból. A se­gélyt a másfél éves időtartam alatt akkor is igénybe veheti a pályakezdő, ha közben munkát talált, majd elbocsátották. A Munkaügyi Minisztérium szakértői szerint a segély nem ösztönzi eléggé a fiatalokat az elhelyezkedésre. Az erre fordított pénzt szerin­tük hatékonyabban lehetne használni, ha ebből a gyakor­noki foglalkoztatást támogat­nák. Az ilyen foglalkoztatás lényege, hogy a minimálbér legfeljebb kétszeresét fizetnék ki fél évig azoknak a munka­adóknak, akik ilyen összegért közép- vagy felsőfokú végzett­ségű pályakezdő fiatalokat al­kalmaznak gyakornokként. Ezzel a fiatalok tényleges mun­kahelyi tapasztalatokhoz, gya­korlati, szakmai ismeretekhez jutnának. Mindez megfelelő átképzéssel, továbbképzéssel együtt jelentős mértékben javí­taná hosszabb távú elhelyezke­dési lehetőségeiket. A jövő évi gyakornoki foglalkoztatásra ki­dolgozott tervezet mintegy 10 ezer fiatal bevonását javasolja a központi programba. A megyei munkaügyi taná­csok a helyi keretekből is támo­gathatják a gyakornoki foglal­koztatást. Erre szükség is len­ne, hiszen a pályakezdők segé­lyét jelenleg az iskolaév befe­jezésekor több mint 30 ezren veszik igénybe. 7 All a bál: slovensko kontra madarsko Hogyan tovább, merre menjünk? Családipótléktervek a parlamentben Az Országgyűlés megkezd­te a családi pótlékról benyúj­tott kormányelőterjesztés álta­lános vitáját. A javaslat főbb rendelkezé­sei szerint családi pótlékot egy évre lehetne megállapítani, oly módon, hogy a jogosultsági év május 1-jétől a következő év április 30-ig tart. 1996-ban a jogosultsági év egy hónappal korábban kezdődne, vagyis a kormány javaslata szerint a csa­ládi pótlék új rendszere 1996. április 1-jétől lépne életbe. A családok, akik 1996. március 1- jéig benyújtják az igényérvé­nyesítő nyilatkozatot, az ellá­tást folyamatosan kapják. Az igényjogosultságnál az 1995. évi jövedelmeket veszik figyelembe, ezért a kormány' javaslatában felemelte a jöve­delemhatárokat. A családi pót­lékra jogosító jövedelemhatár 19 500 forint, teljes összegű el­látásra viszont a 18 000 forin­tos egy főre jutó jövedelmet meg nem haladó családok szá­míthatnak. Az eredeti javaslat­hoz képest változás, hogy az egygyermekes, kétkeresős csa­ládok a gyermek hatéves kora után is az általános jogosultsá­gi feltételek mellett vehetik igénybe a családi pótlékot. Jövedelemcsökkenés eseté­ben a határ elérésekor a családi pótlék azonnal megállapítható, és ha csak utólag igazolódik be a hat hónapot meghaladó kere­setcsökkenés, a kiesett idő­szakra jutó családi pótlék összegét visszamenőleg is ki­fizetik. A jövedelemszámítás­nál figyelembe vehető család­tagok köre bővül azokkal, akik­nek tartására az érintettek a csa­ládjogi törvény alapján kötele­zettek, és ennek eleget is tesz­nek. A nettó jövedelmeket csökkentő tételek köre is szé­lesedett ennek megfelelően a tartás összegével. A vagyont a jelenlegi tör­vényjavaslat nem veszi figye­lembe a jogosultság megállapí­tásánál, mert a figyelembevé­tel módját eddig a kormány nem találta meg. Hosszú távon azonban nem mondtak le erről a szándékról. — A Felső-Tiszán és mellék­folyóin korábban kialakult je­lentős árhullám az elmúlt na­pon nem kapott utánpótlást, mert a folyók vízgyűjtő terüle­tére nem hüllőt számottevő csa­padék — tájékoztatta lapunkat Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa, a védelemvezető helyettese.—Ennek következ­tében a tetőzés a gyors folyású felső szakaszokról levonult Záhony alá, ahol már lényege­sen kisebb a folyó esése. A Tú­ron és a Tisza Tiszabecs— Vásárosnamény közötti szaka­szán a víz jórészt visszatért a folyók medrébe, így a készült­séget megszüntettük. Vásá­rosnamény alatt a Tiszán és a mellékfolyók (Szamos, Krasz- na) torkolati szakaszán tovább­ra is fokozott figyelőszolgálatot tartanak a vízügyi igazgatóság munkatársai. Tiszabercelnél november 20-án reggel hat, Záhonynál nyolc órakor, Dombrádnál pedig 21-én hat órakor rendeltünk el első fokú készültséget. A felső szakaszon korábban elrendelt harmadfokú készült­séggel együtt megszüntetük a védelmi osztag készenlétét is. A folyók magas vízszintje lehetővé tette, hogy megkezd­jük a megye vízszegény terü­letein az évek óta tartó csapa­dékhiányból adódó talajvíz pót­lását. Tiszaszalkán a zsilip nyi­tásával vizet juttatunk a beregi erdőknek, Szabolcsveresmart- nál pedig a Rétközi-tavat tölt­jük fel, eddig már 3,5 millió köbméter vizet engedtünk. A védekezésben az elmúlt 24 órá­ban összesen 489-en, az igaz­gatóság munkatársaiból 138-an vettek részt. KvZ Szlovákia és Magyarország — két ország, két nép, évez­redes közös történelem és egymásra utaltság. Hazánk és északi szomszédunk egy — ugyan még ratifikálatlan — alapszerződéssel kézenfogva egymást Európa felé menetel, időnként kisebb-nagyobb lé­péselőnyökre szert téve. Az öreg Duna, az Északi-közép­hegység vonulatai és a szőke Tisza csupán földrajzi határ, mert népeink összekevered­tek, egymással házasodtak, kereskedtek, egy istent hisz­nek és rendületlenül bíznak egy szebb, jobb életben, a kö­zös Európa Házban, ahol mindenki egyforma jogokkal ülhet ahhoz a képzeletbeli asztalhoz, amihez, hogy fala­tozhassunk, újfent jogot kell nyernünk. Magyarországon alkotmányos elvek alapján a napokban kisebbségi önkor­mányzati választások voltak, míg Szlovákiában életbe lép­tettek egy olyan törvényt, ami a nemzeti kisebbségek alap­vető jogait korlátozza. Hová tartunk, merre megyünk? E kérdést Antall Istvánhoz, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) sajtóreferenséhez in­téztük. A napokban felhevültek a telefonvonalak a szövetség és a szlovákiai magyar képviseleti szervek között, de egyelőre mindenki csupán kérdez vagy tanácstalanul hallgat a kagyló­ba. Mi történt, hová lettek a két ország vezetőinek forró kézfo­gásával és kölcsönös, egymást igazoló bizonygatásával meg­pecsételt alapszerződés-álmok? — Alapvető különbség van a román és a szlovák állam ki­sebbségi politikája között — ismertette az MVSZ álláspont­ját a sajtóreferens. — Amíg délkeleti szomszédunk felső vezetőinek ajánlatai látszólag békességet sugároznak — mi­közben hagyják, hogy önkor­mányzati szinten végrehajtsák az általuk kellemetlennek ítélt népek ellen hadjárataikat —, addig a szlovák kormányzat burkolatlanul felrúg minden eddigi megállapodást — ezzel mintegy lecsitítva az ellenzékét —, amit Horn Gyulával kötött Kormányfőnk bizonygatta az alapszerződés jóságát, fontos­ságát, amellett érvelt, hogy Meciar elnök szavahihető. Csu­pán nem figyelt az MVSZ- szakértők, a történészek, a jo­gászok meglátásásaira alapo­zott véleményre: a már eddig is sok kritikát megért kétolda­lú szerződésében nincs olyan jogalap vagy garancia, amire támaszkodni tudna. De a hétfő esti, Duray Miklóssal és Dobos Lászlóval folytatott telefonbe­szélgetésem meggyőzött arról, hogy a magyar véleményeket legalább annyira lesepri magá­ról Meciar elnök, mint ahogyan rácsapta az ajtót hétfőn a nyu­gat-európai és az EU-képvise- lők orrára, akik egy tiltakozó jegyzéket szerettek volna Szlo­vákia első emberének átnyújta­ni. A Jeszenszki Géza vezette magyar külpolitikai irányvonal óta a magyar óhaj pusztába ki­áltott szó. Ezt nem lehet más­ként csak a Hom-kormány kül­politikai csődjeként értékelni. A március 3-án — az alap- szerződés megkötéskor —* jó­solt MVSZ-vélemény nem csu­pán falra festett ördög volt. Egy hónap múlva elbocsátották ál­lásából Tóth Sándor rozsnyói iskolaigazgatót. Azóta közel 50 szlovákiai magyar pedagógus pályafutása tört ketté. Az MVSZ első felindulásában egy tüntetést fontolgatott a ko- márom—komamói híd mind­két oldalán, de a szervezet el­vetette az ötletet, mert ehhez feltétlenül szükséges a szlová­kiai magyar érdekképviseletek véleménye. Dobos László ha­marosan Budapestre látogat, s együttesen, a legfrissebb infor­mációk bir* 'kában alakít ki közös állásp t a két szerve­zet. Hogyan tovább, merre menjünk? —vip—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents