Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-21 / 273. szám
Nyírtelek UJ KELET A malacokat borjúra cserélték Hudák András és felesége, Erzsiké Nyíregyházáról költöztek a községbe. A városban kicsi volt a lakás és építési engedélyt sem kaptak. Nyírtelek megnyerte tetszésüket, telket vásároltak, és felépítették a lakásukat. Mindketten a cipőgyárban dolgoztak, és a jobb megélhetés érdekében kocákat tartottak és kismalacokat adtak el. Egy alkalommal nem volt kelendő a malac, ezért a vásárban bocira cserélték azokat. Sokáig Bedőbokorba hordták leadni a tejet, 1986-ban már maguk építettek tejbegyűjtöt. Ma harminc tehenet tartanak, saját földjükön maguk termelik meg az állatok ennivalóit. A tejcsamokban begyűjtik a tejet a falu gazdáitól is. Erzsiké nyáron fél négykor, télen fél ötkor ébred. Megfeji a teheneit, majd a tejcsamokban folytatja a munkát. Aztán elvégzi a ház körüli munkát, főz, takarít és segít férjének a betakarításban vagy amiben szükséges. Este újra: fejés, begyűjtés. Este hét óra után jut be a lakásba. Ekkor a kisebbik lányának segít a házi feladat elkészítésében. Ilyenkor már olyan fáradt, hogy kedvenc tévéműsorán, a Daliáson is képes elaludni. Nemrégiben nagyszabású építkezésbe kezdtek, bővítik az istállót és korszerű fejőberendezéseket szerelnek fel. Ezzel kicsi csöveken keresztül rögtön a hűtőbe kerül a tej, így az nem érintkezik semmivel, és megakadályozzák, hogy baktérium kerüljön bele. Erzsiké tagja a Holstein Fríz Tenyésztők Egyesületének, tanfolyamokra, előadásokra jár. Ilyen módon szerez ismereteket és információkat. Pályázatokat ír, konferenciákon vesz részt. Kikéri a PRIMOM Alapítvány tanácsait. Megyőződése, hogy csak tisztasággal lehet tejet termelni, másképp nem szabad. Szeret állatokkal foglalkozni. A kemény munka azonban nagyon fárasztó. Kora reggeltől késő estig meg sem áll. A jószágokat ünnepnapokon is el kell látni, nyaralni, üdülni inkább a lányokat küldik. Tavaly nyáron előbb a férj utazott el néhány napra, Erzsiké csak két napot tölthetett pihenéssel. András hazahívta, őaem győzte egyedül a munkát. Repülés és rádiózás Sápi Imre már gyermekkorában vonzódott a technika vívmányaihoz. Középiskolás korában a repülés érdekelte. Szülei féltették, ezért a hétvégi gyakorlás idején igyekeztek munkát bízni rá, csakhogy lemaradjon a tréningekről. Később rádiós tanfolyamra iratkozott be. Ezt a szülők nem ellenezték, úgy vélték, mégis jobb, ha a földön van a fiuk, mint a levegőben. Imre szerint legalább olyan veszélyes volt ez a kedvtelés is, hiszen az árammal működő szerkezetek könnyen okozhatnak problémákat is. A katonaságnál a rádió- többtusa-válogatott tagja lett. A morzeadás, morzevétel, rá- dióháló-keresés, tájfutás és lövészet kategóriákban eredményesen vett részt. Sikeres sportolóként járt Bulgáriában, Németországban és a régi Szovjetunió területén. Eredeti foglalkozása szerint esztergályos, emellett gépkarbantartó technikumot is végzett. Jelenleg a Nyírtelekért Alapítvány alkalmazottja, és mindent megtett azért, hogy kábeltévé legyen a községben. Egy ideig munkanélküli volt, ekkor felkereste a falu összes lakóját, és kikérte a véleményüket kábeltévéügyben. Sajnálja, hogy viszonylag későn kezdte a „nézők” toborzását, hiszen romlott az életszínvonal, a nyírtelekiek közül is többen veszítették el állásukat, ennek következtében sokan küzdenek pénzgondokkal. Háromszáz lakásban már működik a kábeltévé, egyelőre csak a dózsaszőlői részen. Imre bízik abban, hogy hamarosan bekötik a település másik felét is. Jelenleg tizenegy csatornát foghatnak, mivel hattal kezdtek, ez óriási fejlődést jelent. A tizenkettediket decemberben indítják, reméli, hogy mindenki elégedett lesz. A kábeltévé központját az óvó-, da egyik helyiségében állították fel, kazettán vetítik le a Nyíregyházi Városi Televízió adásait, ugyanis Nyírteleken erre is van igény. A község híreit képújságon közvetítik. Mivel a Nyírtelekért Alapítvány egy kulturális alap, újságot is létrehoztak, a Nyírteleki Nyitogatót. A faluhoz több bokortelepülés is tartozik, így oda is elérhetnek az önkormányzat és egyéb szervezetek hírei. A lapot csaknem tízen írják, valamennyien a község lakói. A rádiós szerelem—huszonöt év elteltével is — tartósnak bizonyult. A lakás egyik emeleti szobájában van a felszerelés. Versenyekre nevez be, ilyen alkalmakkor huszonnégy órán keresztül ül a rádió előtt és állomásokat keres. A teával és ételekkel a gyerekek és felesége, Ági látja el. Imre nem értékeli a felesleges fecsegést a rádió hullámhosszán sem, sokkal jobban érdekli, ha kapcsolatot létesít a világ távoli pontján élő emberekkel. Többet ér számára, ha egy Japánban élő rádióssal beszélget, mint egy dunántúlival. Ez a hobbi, úgy tűnik, a gyermekét is megfertőzte, a kicsi Imi is gyakran ül az édesapja helyére, már egy régi fülhallgatót is talált magának. Ági, Imre felesége, vallja, hogy minden férfinek van valami hobbija, amitől nem lehet eltéríteni. Nincs is értelme megpróbálni, így kell elfogadni őket Őt csöppet sem zavarja a félje kedvtelése, amikor hozzáment feleségül, akkor is ismerte páija kedvenc szórakozását. Alkalmazkodik hozzá, már neki is van saját hívójele, amivel ő is bármikor beszélhet a rádiós ismerősökkel. 1995. november 21., kedd Nyírtelek a megyeszékhely közvetlen szomszédságában,azzal szorosan együttélve található. A község önkormányzata csaknem hatvannyolc négyzetkilométer nagyságú köz- igazgatási területtel rendelkezik. Lakosainak száma: 6675. A lakásépítés még mindig számottevő, 1993-ban 22 új lakás készült el. A lakásállomány kilenctizedé vezetékes vízzel ellátott, háromnegyedében a lakáson belül, hatodának az udvarán van a kifolyócsap. A közterületi kifolyók száma is magas, 147 van belőle. A közcsatornahálózat elenyésző, a rákötött néhány lakás nem számottevő.Vezetékes gázt viszont 1286 háztartás használ. Bolthálózata szakosodott, a 85 üzletből 44 élelmiszer jellegű. Rajtuk kívül 27 vendéglátóhely is üzemel. A településen 4 háziorvos dolgozik. Az idősek klubjának 22 tagja van. A 260 óvodai férőhely teljesen kihasznált, a gyermekekkel 24 óvodapedagógus foglalkozik. A 750 általános iskolás oktatásának tárgyi és személyi feltételei a megyei átlaghoz hasonlóak, 33 tanteremben 68 pedagógus oktat. Mozi nincs, az önkormányzati könyvtárban mintegy 21 ezer kötet található. A gazdasági hátteret a megyeszékhely vonzásán túl 37 helyi gazdasági szervezet(amiből 8 kft. és 23 bt.), valamint 254 egyéni vállalkozó — köztük 87 kereskedő, illetve ja vításssal foglalkozó, 48 ipari és 14 építőipari tevékenységű — végzi. (KSH-adatok alapján) Királytelek, Sőrekút, Nyírtelek Nyírtelek (egykor Király telek) legtávolabbi pontjai egymástól 20 km-re találhatók. A falu még ma is tizenöt részből tevődik össze: Alsósóskút, Bedóbokor, Belegrád, Dankóbokor, Felsösóskút, Ferenctanya, Görögszállás, Gyulatanya, Horváthbokor (egy része), Jakusbokor, Pallagpuszta, Szekeresbokor, Varjúlapos, a régi Királytelekpuszta és Királytelekszölö. A település a tokaji hegy árnyékában, lapályos részen fekszik. Felszínét a víz és a szél munkája alakította ki. Korábban folyóban, tavakban gazdag volt, ezek a lecsapolás után megszűntek. Eddigi ismeretek szerint hatezer évvel ezelőtt telepedtek meg itt először az emberek. Tárgyi emlékek bizonyítják, hogy éltek itt már a réz-, bronz- és a vaskorszakban is (kelták, szarmaták). A nagy népvándorláskor megfordultak a területen avarok, s a honfoglaló magyarok is itt leltek hazára. írásos források először 1213-ban említik a települést Királ néven. Az elnevezés a királyi birtoktesthez való tartozásra utal. A tatárjárás után a település elpusztult, ekkor járult hozzá a „telek” szó, jelentése a trgaikus eseményre utalva „elpusztult egyháztalan falu”. A feltétle- zések szerint a Báthory-család őse királyi adományként kapta a XIII. század végén a birtokot, ami a következő század végén már Báthory László magánbirtoka lett. Földrajzi fekvésénél fogva hol virágzó élet, hol pusztulás jellemezte. 1571-ben a török kiterjesztette rá is fennhatóságát, de adózott a magyar királynak is. A település felvirágzását bizonyítja előkelő parókiája, 1638-ban Taraszovics Bazil görög katolikus püspök zsinatot tartott ezen a helyen. Az 1650- es években sok más szabolcsi köszséggel együtt hajdújoggal élő település lett. A XVII. század első felében Lónyay Zsigmondi 1660-ban pedig Csáky István tulajdonába került. A század végére a garázda német katonaság szinte teljesen elpusztította. A XVIII. század elejétől örökösödés útján a Paloc 'sayak- ra, majd a Dessewjjyekre szállt, mely család döntő szerepet vállalt a település felvirágoztatásában. Az elnéptelenedett vidékre a felvidékről telepítettek családokat. 1849-ben az átvonuló orosz csapatok kolerajárványt terjesztettek, emiatt a lakosság megtizedelődött. A XIX. század második felében ismét fellendült a település élete, postája vasútvonala épült, 1867-ben Dessewffy Kálmán hitbizományi birtoktestet hozott létre, mely komoly szerepet játszott a település életében. 1870-ben az addig távol élő tulajdonosok Királytelekre költöztek, s a századfordulóra modem, mintaszerű gazdaságot hoztak létre, ahol különösen a lótenyésztés vált országos hírűvé. 1918. után a trianoni béke- szerződés alapján a Dessewffy- család elvesztette felvidéki birtokait, s csak a szabolcsi uradalmak maradtak meg. A 20-as évek közepén jelentős mennyiségű földet osztottak ki az arra rászorulók között. A település munkaképes lakosságának 90 százaléka dolgozott az uradalomban. A birtokos család tagjai a 40-es évek végén az ismert politikai események miatt az ország elhagyására kényszerültek. A II. világháború a lakosságot nagyon megviselte. 1945-ben megkezdődött a földosztás, mely két évig húzódott el. 1948-ban létrejött az állami gazdaság és a gépállomás. A település közigazgatásilag Nyíregyházához tartozott. Az 1949-ben megalakuló Tanyai Tanács Királytelekpusztát jelölte tanyaközpontnak. Hosszas huzavona után 1952-ben Sőrekút néven létrehozták a községet. A lakosságnak nem tetszett az elnevezés, ezért Nyírtelek néven törzskönyvezték a települést. A közjog életében nagy szerepet játszott az 1950-es évek, amikor a honvédséget a területre telepítették. Az oldalt írta: Kozma Ibolya A felvételeket készítette: Bozsó Katalin Mónika álmai valóra váltak Torta és luxusautó Gyönyörű ruhák között élni — talán ez minden nőnek vágya. Herpainé Seres Mónika gyermekkorában arról álmodozott, hogy menyasszonyi ruhákat fog tervezni és varrni. Álmai valóra váltak, hiszen menyasszonyiruha-kölcsönzőt nyitott. A ruhák nagy részét ő tervezi, a varrásban is sokat segít. A mosás és a vasalás is az ő feladata. Ezek a menyasszonyi ruhák tulajdonképpen minden méretre megfelelnek. Általában két (őszből állnak, az alsó rész egyetlen, míg a felső több méretben készül. Ez teszi lehetővé, hogy a negyvenkilóstól kezdve a százhúszkilósig mindenkire találjanak megfelelőt. Mónika szülei már nyolc éve lakodalmas kölcsönzéssel foglalkoznak, így a családnál szinte minden beszerezhető, amire egy esküvőre és a vacsorára szükség van. Fényképészt, videóst, vőfélyt, sőt tortát és luxusautót is lehet rendelni. Mónika igyekszik mindent a legpontosabban elin- temista Budapesten. Tervei tézni, hiszen ez a minimum, amit szerint az üzletet egy-két év az ügyfél elvár tőle. Akkor elé- múlva Nyíregyházára költöz- gedett, ha a menyasszony és a teti. rokonok is azok. Előfordult már, hogy egy állami gondozott lánynak ingyen adta oda a kiválasztott ruhát, a nehéz anyagi körülmények között élőket pedig kedvezményekben részesítette. Kezdetben három kiadható ruha volt. ma már huszonhárom. Még Debrecenből és Miskolcról is érkeznek hozzá kölcsönözni vágyó lányok. Mónika munkája mellett a kisbabáját gondozza és neveli. Ő a családfenntartó is, ugyanis férje egye- Egyik kedvenc ruhá jával
