Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-21 / 273. szám

Nyírtelek UJ KELET A malacokat borjúra cserélték Hudák András és felesége, Erzsiké Nyíregyházáról költöz­tek a községbe. A városban ki­csi volt a lakás és építési enge­délyt sem kaptak. Nyírtelek megnyerte tetszésüket, telket vásároltak, és felépítették a la­kásukat. Mindketten a cipő­gyárban dolgoztak, és a jobb megélhetés érdekében kocákat tartottak és kismalacokat adtak el. Egy alkalommal nem volt kelendő a malac, ezért a vásár­ban bocira cserélték azokat. Sokáig Bedőbokorba hordták leadni a tejet, 1986-ban már maguk építettek tejbegyűjtöt. Ma harminc tehenet tartanak, saját földjükön maguk terme­lik meg az állatok ennivalóit. A tejcsamokban begyűjtik a tejet a falu gazdáitól is. Erzsiké nyáron fél négykor, télen fél ötkor ébred. Megfeji a teheneit, majd a tejcsamokban folytatja a munkát. Aztán elvég­zi a ház körüli munkát, főz, ta­karít és segít férjének a betaka­rításban vagy amiben szüksé­ges. Este újra: fejés, begyűjtés. Este hét óra után jut be a lakás­ba. Ekkor a kisebbik lányának segít a házi feladat elkészítésé­ben. Ilyenkor már olyan fáradt, hogy kedvenc tévéműsorán, a Daliáson is képes elaludni. Nemrégiben nagyszabású épít­kezésbe kezdtek, bővítik az istál­lót és korszerű fejőberendezése­ket szerelnek fel. Ezzel kicsi csö­veken keresztül rögtön a hűtőbe kerül a tej, így az nem érintkezik semmivel, és megakadályozzák, hogy baktérium kerüljön bele. Erzsiké tagja a Holstein Fríz Tenyésztők Egyesületének, tan­folyamokra, előadásokra jár. Ilyen módon szerez ismereteket és információkat. Pályázatokat ír, konferenciákon vesz részt. Kikéri a PRIMOM Alapítvány tanácsait. Megyőződése, hogy csak tisztasággal lehet tejet ter­melni, másképp nem szabad. Szeret állatokkal foglalkozni. A kemény munka azonban na­gyon fárasztó. Kora reggeltől késő estig meg sem áll. A jó­szágokat ünnepnapokon is el kell látni, nyaralni, üdülni in­kább a lányokat küldik. Tavaly nyáron előbb a férj utazott el néhány napra, Erzsiké csak két napot tölthetett pihenéssel. András hazahívta, őaem győz­te egyedül a munkát. Repülés és rádiózás Sápi Imre már gyermekkorá­ban vonzódott a technika vívmá­nyaihoz. Középiskolás korában a repülés érdekelte. Szülei fél­tették, ezért a hétvégi gyakorlás idején igyekeztek munkát bízni rá, csakhogy lemaradjon a tré­ningekről. Később rádiós tanfo­lyamra iratkozott be. Ezt a szü­lők nem ellenezték, úgy vélték, mégis jobb, ha a földön van a fiuk, mint a levegőben. Imre sze­rint legalább olyan veszélyes volt ez a kedvtelés is, hiszen az árammal működő szerkezetek könnyen okozhatnak problémá­kat is. A katonaságnál a rádió- többtusa-válogatott tagja lett. A morzeadás, morzevétel, rá- dióháló-keresés, tájfutás és lö­vészet kategóriákban eredmé­nyesen vett részt. Sikeres spor­tolóként járt Bulgáriában, Né­metországban és a régi Szovjet­unió területén. Eredeti foglalko­zása szerint esztergályos, emel­lett gépkarbantartó technikumot is végzett. Jelenleg a Nyírtele­kért Alapítvány alkalmazottja, és mindent megtett azért, hogy kábeltévé legyen a községben. Egy ideig munkanélküli volt, ekkor felkereste a falu összes la­kóját, és kikérte a véleményüket kábeltévéügyben. Sajnálja, hogy viszonylag későn kezdte a „né­zők” toborzását, hiszen romlott az életszínvonal, a nyírtelekiek kö­zül is többen veszítették el állásu­kat, ennek következtében sokan küzdenek pénzgondokkal. Há­romszáz lakásban már működik a kábeltévé, egyelőre csak a dózsaszőlői részen. Imre bízik abban, hogy hamarosan bekötik a település másik felét is. Jelen­leg tizenegy csatornát foghatnak, mivel hattal kezdtek, ez óriási fej­lődést jelent. A tizenkettediket de­cemberben indítják, reméli, hogy mindenki elégedett lesz. A kábeltévé központját az óvó-, da egyik helyiségében állították fel, kazettán vetítik le a Nyíregy­házi Városi Televízió adásait, ugyanis Nyírteleken erre is van igény. A község híreit képúj­ságon közvetítik. Mivel a Nyírtelekért Alapít­vány egy kulturális alap, újsá­got is létrehoztak, a Nyírteleki Nyitogatót. A faluhoz több bo­kortelepülés is tartozik, így oda is elérhetnek az önkormányzat és egyéb szervezetek hírei. A lapot csaknem tízen írják, va­lamennyien a község lakói. A rádiós szerelem—huszon­öt év elteltével is — tartósnak bizonyult. A lakás egyik eme­leti szobájában van a felszere­lés. Versenyekre nevez be, ilyen alkalmakkor huszonnégy órán keresztül ül a rádió előtt és állo­másokat keres. A teával és éte­lekkel a gyerekek és felesége, Ági látja el. Imre nem értékeli a felesleges fecsegést a rádió hul­lámhosszán sem, sokkal jobban érdekli, ha kapcsolatot létesít a világ távoli pontján élő embe­rekkel. Többet ér számára, ha egy Japánban élő rádióssal be­szélget, mint egy dunántúlival. Ez a hobbi, úgy tűnik, a gyer­mekét is megfertőzte, a kicsi Imi is gyakran ül az édesapja helyére, már egy régi fülhall­gatót is talált magának. Ági, Imre felesége, vallja, hogy minden férfinek van vala­mi hobbija, amitől nem lehet el­téríteni. Nincs is értelme megpró­bálni, így kell elfogadni őket Őt csöppet sem zavarja a félje kedv­telése, amikor hozzáment felesé­gül, akkor is ismerte páija ked­venc szórakozását. Alkalmazko­dik hozzá, már neki is van saját hívójele, amivel ő is bármikor beszélhet a rádiós ismerősökkel. 1995. november 21., kedd Nyírtelek a megyeszékhely közvetlen szomszédságában,azzal szorosan együttélve található. A község önkormányzata csaknem hatvannyolc négyzetkilométer nagyságú köz- igazgatási területtel rendelkezik. Lakosainak száma: 6675. A lakásépítés még mindig számottevő, 1993-ban 22 új lakás készült el. A lakásállomány kilenctizedé vezetékes víz­zel ellátott, háromnegyedében a lakáson belül, hatodának az udvarán van a kifolyócsap. A közterületi kifolyók száma is magas, 147 van belőle. A közcsatornahálózat elenyésző, a rákötött néhány lakás nem számottevő.Vezetékes gázt viszont 1286 háztartás használ. Bolthálózata szakosodott, a 85 üzletből 44 élelmiszer jellegű. Rajtuk kívül 27 vendéglá­tóhely is üzemel. A településen 4 háziorvos dolgozik. Az idősek klubjának 22 tagja van. A 260 óvodai férőhely teljesen kihasznált, a gyermekekkel 24 óvodapedagógus foglalkozik. A 750 általános iskolás oktatásának tárgyi és személyi feltételei a megyei átlaghoz hason­lóak, 33 tanteremben 68 pedagógus oktat. Mozi nincs, az önkormányzati könyvtárban mintegy 21 ezer kötet található. A gazdasági hátteret a megyeszékhely vonzásán túl 37 helyi gazdasági szervezet(amiből 8 kft. és 23 bt.), valamint 254 egyéni vállalkozó — köztük 87 kereskedő, illetve ja vításssal foglalkozó, 48 ipari és 14 építőipari tevékenységű — végzi. (KSH-adatok alapján) Királytelek, Sőrekút, Nyírtelek Nyírtelek (egykor Király telek) legtávolabbi pontjai egy­mástól 20 km-re találhatók. A falu még ma is tizenöt részből tevődik össze: Alsósóskút, Bedóbokor, Belegrád, Dankóbokor, Felsösóskút, Ferenctanya, Görögszállás, Gyulatanya, Horváthbokor (egy része), Jakusbokor, Pallagpuszta, Szekeresbokor, Varjúlapos, a régi Királytelekpuszta és Királytelekszölö. A település a tokaji hegy ár­nyékában, lapályos részen fek­szik. Felszínét a víz és a szél munkája alakította ki. Korábban folyóban, tavakban gazdag volt, ezek a lecsapolás után megszűn­tek. Eddigi ismeretek szerint hatezer évvel ezelőtt telepedtek meg itt először az emberek. Tár­gyi emlékek bizonyítják, hogy éltek itt már a réz-, bronz- és a vaskorszakban is (kelták, szar­maták). A nagy népvándorlás­kor megfordultak a területen avarok, s a honfoglaló magya­rok is itt leltek hazára. írásos források először 1213-ban említik a települést Királ néven. Az elnevezés a királyi birtok­testhez való tartozásra utal. A tatárjárás után a település el­pusztult, ekkor járult hozzá a „telek” szó, jelentése a trgaikus eseményre utalva „elpusztult egyháztalan falu”. A feltétle- zések szerint a Báthory-család őse királyi adományként kapta a XIII. század végén a birtokot, ami a következő század végén már Báthory László magánbir­toka lett. Földrajzi fekvésénél fogva hol virágzó élet, hol pusz­tulás jellemezte. 1571-ben a tö­rök kiterjesztette rá is fennható­ságát, de adózott a magyar ki­rálynak is. A település felvirág­zását bizonyítja előkelő paróki­ája, 1638-ban Taraszovics Bazil görög katolikus püspök zsinatot tartott ezen a helyen. Az 1650- es években sok más szabolcsi köszséggel együtt hajdújoggal élő település lett. A XVII. szá­zad első felében Lónyay Zsig­mondi 1660-ban pedig Csáky István tulajdonába került. A szá­zad végére a garázda német ka­tonaság szinte teljesen elpusztí­totta. A XVIII. század elejétől örökösödés útján a Paloc 'sayak- ra, majd a Dessewjjyekre szállt, mely család döntő szerepet vál­lalt a település felvirágoztatásá­ban. Az elnéptelenedett vidék­re a felvidékről telepítettek csa­ládokat. 1849-ben az átvonuló orosz csapatok kolerajárványt terjesztettek, emiatt a lakosság megtizedelődött. A XIX. század második felében ismét fellen­dült a település élete, postája vasútvonala épült, 1867-ben Dessewffy Kálmán hitbizomá­nyi birtoktestet hozott létre, mely komoly szerepet játszott a település életében. 1870-ben az addig távol élő tulajdonosok Királytelekre költöztek, s a szá­zadfordulóra modem, mintasze­rű gazdaságot hoztak létre, ahol különösen a lótenyésztés vált országos hírűvé. 1918. után a trianoni béke- szerződés alapján a Dessewffy- család elvesztette felvidéki bir­tokait, s csak a szabolcsi uradal­mak maradtak meg. A 20-as évek közepén jelentős mennyi­ségű földet osztottak ki az arra rászorulók között. A település munkaképes lakosságának 90 százaléka dolgozott az uradalom­ban. A birtokos család tagjai a 40-es évek végén az ismert poli­tikai események miatt az ország elhagyására kényszerültek. A II. világháború a lakosságot nagyon megviselte. 1945-ben megkezdődött a földosztás, mely két évig húzódott el. 1948-ban létrejött az állami gazdaság és a gépállomás. A település közigaz­gatásilag Nyíregyházához tarto­zott. Az 1949-ben megalakuló Tanyai Tanács Királytelekpusztát jelölte tanyaközpontnak. Hosszas huzavona után 1952-ben Sőrekút néven létrehozták a községet. A lakosságnak nem tetszett az elne­vezés, ezért Nyírtelek néven törzs­könyvezték a települést. A köz­jog életében nagy szerepet játszott az 1950-es évek, amikor a hon­védséget a területre telepítették. Az oldalt írta: Kozma Ibolya A felvételeket készítette: Bozsó Katalin Mónika álmai valóra váltak Torta és luxusautó Gyönyörű ruhák között élni — talán ez minden nőnek vá­gya. Herpainé Seres Mónika gyermekkorában arról álmodo­zott, hogy menyasszonyi ruhá­kat fog tervezni és varrni. Ál­mai valóra váltak, hiszen menyasszonyiruha-kölcsönzőt nyitott. A ruhák nagy részét ő tervezi, a varrásban is sokat se­gít. A mosás és a vasalás is az ő feladata. Ezek a menyasszo­nyi ruhák tulajdonképpen min­den méretre megfelelnek. Álta­lában két (őszből állnak, az alsó rész egyetlen, míg a felső több méretben készül. Ez teszi lehe­tővé, hogy a negyvenkilóstól kezdve a százhúszkilósig min­denkire találjanak megfelelőt. Mónika szülei már nyolc éve lakodalmas kölcsönzéssel foglal­koznak, így a családnál szinte minden beszerezhető, amire egy esküvőre és a vacsorára szükség van. Fényképészt, videóst, vő­félyt, sőt tortát és luxusautót is lehet rendelni. Mónika igyekszik mindent a legpontosabban elin- temista Budapesten. Tervei tézni, hiszen ez a minimum, amit szerint az üzletet egy-két év az ügyfél elvár tőle. Akkor elé- múlva Nyíregyházára költöz- gedett, ha a menyasszony és a teti. rokonok is azok. Előfordult már, hogy egy állami gon­dozott lánynak in­gyen adta oda a kivá­lasztott ruhát, a nehéz anyagi körülmények között élőket pedig kedvezményekben részesítette. Kezdetben három kiadható ruha volt. ma már huszonhá­rom. Még Debre­cenből és Miskolc­ról is érkeznek hoz­zá kölcsönözni vá­gyó lányok. Mónika munká­ja mellett a kisba­báját gondozza és neveli. Ő a csa­ládfenntartó is, ugyanis férje egye- Egyik kedvenc ruhá jával

Next

/
Thumbnails
Contents