Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-20 / 272. szám

Belföld-külföld 1995. november 20., hétfő Szárny korlátozás ok Andrej Kozirev orosz külügyminiszter üdvözölte a hét vé­gén, hogy az európai hagyományos fegyverzetcsökkentési (CFE) megállapodást aláíró országok készek az úgynevezett szárnykorlátozások problémájának megoldását célzó erőfeszítéseket folytatni. Kozirev az érintett országok pénte­ki, bécsi nyilatkozatát kommentálva hangsúlyozta: Oroszor­szágnak ily módon továbbra is lehetősége van biztonságá­nak erősítésére, illetve az európai fegyverzet-ellenőrzésben való részvételre. Vizsgálat Sebrenia ügyében A Politika című belgrádi napilap vasárnap felszólította a boszniai szerbeket, hogy folytassanak alapos vizsgálatot an­nak kiderítésére, hogy mi történt a kelet-boszniai Sebrenia elleni júliusi szerb támadást követően. „A vizsgálatot attól függetlenül meg kell kezdeni, hogy a hágai nemzetközi tör­vényszék vádjai igazak-e, vagy sem. Amennyiben a vádak igazak, akkor meg kell keresni a bűnösöket, s szerb, nem pedig különböző külföldi bíróságoknak kell megbüntetniük őket” — írja kommentárjában a kormányhoz közeli napilap. A Hamász pártot hoz létre A Hamász terrorszervezet iszlám politikai pártot hoz létre Megmentés Nemzeti Iszlám Párt néven, amely indul a pa­lesztin választásokon. Ezt egy Hamászhoz közeli forrás kö­zölte vasárnap a Reuter gázai irodájával. A hírügynökség­nek nyilatkozó illetékes szerint az új párt ellenzi a palesz­tin—izraeli békemegállapodás békés és demokratikus esz­közökkel történő megvalósítását. ' Polgárháborúba torkollhat a választás Polgárháborúhoz vezethet Csecsenföldön a köztársaság új vezetőjének december 17-ei megválasztásáról hozott döntés. Erre figyelmeztetett a Doku Zavgajev által újjáélesztett Legfelsőbb Tanács (parlament) szombati határozatát kommen­tálva Hozs-Ahmed Jarihanov. A csecsen politikus a több mint egy hónapja szünetelő csecsen—orosz tárgyalásokon Dzsohar Dudajev elnököt képviseli. Jarihanov szerint a választások fel­tétele a harci cselekmények beszüntetése, illetve az orosz csa­patok kivonása, valamint a lakosság lefegyverzése. Hangsúlyoz­ta, hogy a lakosság nagy része ellenzi a december 17-ei válasz­tások megtartását, ami fegyveres összecsapásokhoz vezethet. Lakossági fórum Nyírmadán (Folytatás az 1. oldalról) A kiadási rublikákba az aktí­vumemésztő nyírmadai szoci­álisjuttatások kerülnek: a rossz munkahelyi lehetőségek miatti segélyek és jövedelempótlások, a kedvezményes étkeztetések vagy az állandó szociális jutta­tások. Ezeken felül a szociális földprogram, a gáz- és a tele­fon-bevezetés terhei nyomják a képviselők vállát. így megeshetett, hogy a la­kosság részéről többször is el­hangzott, 15-20 éve(!) nem fej­lesztett, járhatatlan, sártenger­ben fürdő, aszfaltozatlan úthá­lózat építéséről szóló érdeklő­désre a polgármester hamleti értelmű választ adott: enni vagy járni — tisztelt állampolgár, ez itt a kérdés, ugyanis 1800 fo­rint az aszfaltszőnyeg négyzet- métere, s mellette több mint 30 millió forint kerül segélyként kifizetésre, ami közel 420 mé­ter aszfalt ára. A polgárságot csak nem hagyta nyugodni e kérdés, s tovább alkudoztak: mondván, ha nincs út, akkor legyen járda, illetve a gázcső fektetés okozta ralikrosz pá­lyát szüntesse meg az önkor­mányzat, vagy sportcélra hasz­nosítsa azt. A polgármesteri válasz utalt a pénzügyi kor­mányzattól függő helyi lehető­ségektől kezdve a csőhálózat­fektetőktől átvállalt útrendbeté- telen keresztül a többszörös európai kőrútjain beszerzett ta­pasztalataira. Leszögezte: az út egyébként jó, ha nem esik az eső, és különben is, a települé­sek és lakóinak szegénysége- gazdagsága politikai kérdés­körbe tartozik, ebbe nem sok i beleszólása van a képviselő-tes­tületnek. Bele kell törődni a hely­zetbe, ez van, ezt kell szeretni. Lehet, hogy a fórumon gyér számban megjelenő nyírmadai- ak az utakkal kapcsolatos kér­déseikkel a jövőképük iránti vágyuknak adtak hangot. Le­het, hogy szerettek volna hal­lani valamiféle álomról, vágy­ról vagy tenni akarásról, de ehelyett meg kellett elégedni­ük azzal a rideg polgármesteri válasszal, hogy jövőre bizony­talanná válik a a kedvezményes étkeztetés, és az önkormányzat által befolyásolhatatlan(?) okok miatt szennyvízcsatornázás sem lesz, mint a szomszádos, sokkal kisebb, negyedakkora lakosságú Ilken. Ez van, bele kell törődni!? —vip— Előkészületek az ár-bérmegállapodásra A kormány csütörtökön már jóváhagyta az ár-bérmegálla­podás alapelveit, a munkavállalói és a munkaadói érdekkép­viseletek többsége pedig a jövő héten vitatja meg a dokumen­tumot. Az érdekegyeztető felek vállalták, hogy jövő hét pén­tekig testületeikkel is tisztázzák: a szerdán előzetesen jóvá­hagyott alapelvek mentén kidolgozható, illetve megköthető-e az 1996-os ár-bérmegállapodás. Jövő héten pénteken már ennek megvitatása érdekében kezd tárgyalást az Érdekegyez­tető Tanács plenáris ülése. Addig még a Költségve­tési Intézmények Érdekegyez­tető Tanácsát is tájékoztatja a kormányzati oldal arról, hogy miként érhető el a köz- alkalmazottaknál is a ver­senyszférában országosan aján­lott 19,5 százalékos bruttó béremelési átlag. A kormány megpróbál jelentős összeget átcsoportosítani más terü­letekről a közalkalmazotti pozíciók javításához. Mint ismeretes, a pedagógusok és a közművelődési dolgozók a héten megtartott tüntetésü: kön 25 százalékos bértömeg­emelést és az ehhez szüksé­ges költségvetési forrásokat követeltek. A sztrájkról az egészségügyhöz hasonlóan később döntenek, de nyilván mérlegelik majd azt is, milyen keresetemelési lehetőségekről és ehhez szükséges garanciák­ról tájékoztatja a kormányoldal a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsát a jövő héten. A munkaadói érdekképvi­seletek aláírták ugyan szer­dán a tervezett ár-bérmegál­lapodás alapelveit, de több kiegészítő megjegyzéssel. így például az egyik megjegy­zésük, hogy hiányolják a konkrét fogyasztói árindex és az átlagos bruttó keresetnö­velési mérték meghatározá­sát az alapelvek közül. A tár­gyalások alapját szolgáló ki­induló pontok között kíván­ják szerepeltetni a bérekhez kötődő járulékok mértékét. A munkaadók által fizetendő társadalombiztosítási járulé­kot 1,5 százalékkal kívánják csökkenteni a jelenlegi be­tegszabadság és táppénz- rendszer fenntartásával. A szolidaritási járuléknál szin­tén 1,5 százalékos csökken­tés az igényük, valamint az, hogy megszűnjön a bérgaran­cia-járulék fizetési kötelezettsé­ge. Tárgyalási alapelv számuk­ra, hogy a munkanélküliek jö­vedelempótló támogatását a jövőben se finanszírozza a Munkaerőpiaci Alap. Az alá­írás kiindulópontja számukra az is, hogy a megállapodásban egyébként szereplő 2 százalé­kos, 1996. évi reálbércsökkené­sen felül a személyijövedelem­adó-tábla ne növelje tovább a bruttó és nettó bérek közötti különbséget. A szakszervezeti szövetsé­geknél is hosszas viták várha­tók majd az alapelvekről a jövő héten. Több szövetség, illetve a szövetségekhez tartozó tag- szervezet ugyanis elégedetlen az alapelvekben 1997-re és 1998-ra vonatkozó kormányza­ti vállalással. Szerintük, ha jövőre ismét elfogadják a dol­gozók a reálbércsökkenést — az alapelvekben rögzített, kial­kudott 2 százalékos mérté­ket —, akkor 1997-1998-ra már legalább a reálbérek szinten tar­tását kellene szerepeltetni az alapelvekben. Az Érdekegyez­tető Tanács munkavállalói ol­dala által előzetesen elfogadott alapelvek ugyanis csak arról szólnak, hogy a személyi jöve­delemadó és a társadalom- biztosítási járulékfizetés re­formja révén nem csökken az 1996-os induló pozícióhoz ké­pest a dolgozók nettó keresete ezekben az években. Ez viszont jóval kevesebb, mint a reálbé­rek szinten tartásának válla­lása. Az alapelvek szerdai előzetes aláírása, majd a csütörtöki jó­váhagyás kompromisszumot jelentett a kormányzat részéről is. A november 6-án átadott ár- bérmegállapodás-tervezetben például a kormányzat még csak nem is szerepeltette az 1996-os reálbérpozíciók konkrét meg­határozását. Ehhez képest a pénzügyminiszter az Érdek­egyeztető Tanács szerdai ple­náris ülésén már a 4 százalékos reálbércsökkentést nevezte meg a megállapodás, illetve az országos egyensúly egyik alap- feltételeként. Végül a kormány­zat is elmozdult a 4 százalékos reálbércsökkentéstől a 2 száza­lékra. Ugyanígy a szakszerve­zetek is engedményt tettek, a reálbérek szinten tartása helyett elfogadva a 2 százalékos csök­kenést. Amennyiben a munkavál­lalói és a munkaadói érdek- képviseletek jóváhagyják az előzetesen aláírt alapelve­ket, akkor jövő héten pénte­ken ezek mentén kezdődhet meg a jövő évre szóló, de hosszabb távra is előremu­tató ár-bérmegállapodás ki­dolgozása, illetve az aláírás előkészítése. Mágusok vetélkedtek Szolnokon A Corodini Országos Bűvész Egyesület 30. szü­letésnapja alkalmából bű­vésztalálkozónak és ver­senynek adott otthont a hétvégén Szolnok. A Ma­gyar Honvédség helyőr­ségi klubjában péntektől vasárnapig zajlott szóra­koztató és látványos prog­ramon a vetélkedés mellett arra is lehetőséget terem­tettek a szervezők, hogy a bűvészek — szeminá­riumon — fejleszthessék szakmai tudásukat. A kö­zép-európai bűvésztekin­télyekből —cseh, szlovák, osztrák és magyar mes­terekből — álló zsűri hét kategóriában értékelte a pódiumon bemutatottakat. Az általános kategóriában Giczi Ágnesnek (Budapest) tulajdonították a legna­gyobb varázserőt. A mani­puláción alapuló bűvész­kedésben Zsirai Lajos (Bu­dapest), a mikromágiában Nagy Csaba (Tiszabura) szerezte meg az elsőséget. Az illuzionistáknál ifj. Tóth Lászlót (Budapest), míg a bűvészkomikusok­nál Farkas Zoltánt (Buda­pest) ítélték a legjobbnak. Az egyéb kategóriát a Ka­rel néven ismert fakir, Pék Károly (Érd), a bűvészina­sokét. azaz a juniorokét pedig Simon Tamás (Buda­pest) nyerte. A verseny rangját jelezve ezúttal is szavaztak az Év mágusára. A kitüntető címet az álta­lános kategória győztese, a bírálók szerint a bűvészke­désben sokra hivatott Giczi Ágnes viselheti. ÚJ KELET Kongresszus előtt (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan fogadja a me­gyei szervezet az Ön ilyen irá­nyú politizálását? Nyilván Öntől nem ezt várták, hanem azt, hogy egyszerű,,gombnyo­mogatóként” vegyen részt a parlament munkájában. Nem így van? — Valamennyi képviselő arra van kárhoztatva, hogy egyszerű „gombnyomogatók” is legyenek, hiszen nem fog­lalkozhatunk minden kérdés­sel, minden témában. Tudo­másom szerint megyei kép­viselőtársaim nagy többsége hasonlóképpen gondolkodik, mint én. Hiányérzetük van, nem egészen találják a helyü­ket. Van egy nagyon-nagyon erős szándék bennük, hogy a helyzeten javítsanak. Éppen ezért semmiféle kritikai ész­revételt, megrovó intelmet nem kaptam tőlük. Figyel­meztetés a párttagoktól ér­kezett: tessék jobbat csi­nálni! —Hajóson még csak ketten voltak szabolcsiak, Ön és Baja Ferenc. A frakció munkájának felülvizsgálatát már több sza­bolcsi képviselő aláírta... — A hajósi találkozó egy baráti beszélgetés volt. Alföldi Albert hívott meg bennünket saját szülőfalujába. Igen széles kör volt jelen. Azok, akik a képviselővel a parlamenti fo­lyosón olyan kapcsolatba ke­rültek, hogy tudtak a problé­mákról beszélni, közösen gon­dolkodni. Ez nem jelzi azt, hogy mások a frakcióban nem így gondolkodnának. O ezt a viszonylag szűkebb kört ismer­te, ennyi embernek tudott he­lyet biztosítani. Nincs szó ki­zárólagosságról, mást elutasító politikai állásfoglalásról. Be­szélgetés folyt arról, hogy mit csináljunk a következő idő­szakban. Éppen ezért jelent meg több miniszter, maga a miniszterelnök is. — Az aláírásról... Amikor felvetődik, hogy gond van a frakció munkájával, akkor ter­mészetesen szó esik nemcsak a szervezet eddigi tevékenységé­ről, hanem ehhez szorosan kap­csolódik az, hogy megvizsgál­juk a vezetőket is: alkalmasak-e arra, hogy vezessék a frakci­ót? Az az ív, amit elsőként ír­tam alá, arról szólt, hogy a költ­ségvetési vitát követően egy hónapon belül a frakció vizs­gálja meg saját tevékenységét, és válassza újjá a frakcióveze­tést. Ez beleillik abba a folya­matba, ami a párt hétvégi kong­resszusával kezdődik, és annak programját, később majd a vezetőtestületeit érinti. Úgy gondolom, hogy ez teljesen ter­mészetes folyamat, nagy kár, hogy korábban nem került rá sor. Nekem erkölcsi alapot az jelentett, hogy az ívet elsőként írjam alá, hogy korábban egyet­len voltam a frakcióban, aki nem értett egyet azzal, hogy a frakcióvezetőség egy évvel au­tomatikusan tovább vigye man­dátumát. —Ön azok közé tartozik, akik azt szerették volna, ha a kong­resszus már most foglalkozik személyi kérdésekkel is? — Nem, én azok közé tarto­zom, akik azt szeretnék, ha a párt eldöntené, pontosan mit akar. Melyek azok a fő kérdé­sek, amelyekkel foglalkozni akar, milyen módon szeretne a társadalommal, a társadalmi szervezetekkel párbeszédet folytatni? A kormányzati és a saját munkánkból le kell von­ni a megfelelő konzekvenci­ákat, fel kell mérni a lehető­ségeket, és azokhoz kell iga­zítani a párttestületeket, a frakcióvezetést és annak mun­káját is. — Véleménye szerint a hét­végi kongresszus eleget fog tenni azoknak az elvárások­nak, amit most megfogalma­zott? — Igen. Van egy ilyen re­ményem és vágyam, mert nem egy-két ember rossz közérzetéről van csak szó, ha­nem — a helyzetből faka­dóan — valamennyiünknek rossz a közérzete. Nyilvánva­ló, hogy a képviselőtársaim, illetve az alapszervezeti párt­küldöttek, akik teljesen más oldalról érzik ugyanezt, ennek hangot fognak adni. Nagyon bízom abban, hogy a sok hoz­zászólásból választ kapunk a „Hogyan továbbra?”. Száraz Attila

Next

/
Thumbnails
Contents