Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-18 / 271. szám
12 1995. november 18., szombat Külföld UJ KELET Innen-onnan Athén — A rendőrség péntek hajnalban könnygázgránátokkal szorította vissza a görögországi Korüdallosz börtön körüli rendőrkordont fenyegető több száz zendülőt, és elfoglalta a börtön irodáit. Az épület többi része azonban továbbra is fellázadt foglyok kezén van. A főváros egykor legszigorúbban őrzött fegyintézetében teljes a zűrzavar: összetört bútorok, felgyújtott matracok között a vetélkedő gengsztercsoportok öldöklő harca folyik. Péntek hajnalban egy pokrócba burkolt holttestet hoztak ki a rabok az épületből. Az áldozatot felakasztották, majd meggyújtották. A halottak száma péntek reggelre hétre emelkedett. A rendőrök további 10—15, földön heverő testet láttak, de nem lehetett eldönteni, halottak-e vagy kábítószeres önkívületben vannak. A börtönben csütörtök óta tart a túlzsúfolt fegyintézet körülményei miatt kirobbant zendülés, amelyben legalább ezer rab vesz részt. Moszkva — Eltűnt egy orosz óceánkutató hajó a Fehér-tengeren. A hajón hatfőnyi legénység tartózkodik — jelentette be péntek reggel a rendkívüli helyzetek minisztériuma. Az AFP szerint a kutatóhajónak hétfőn kellett volna visszatérnie az Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszk kikötőjébe, miután a Kola-félsziget környéki tengermélység élővilágát tanulmányozta. Szerda óta hajókkal, köztük egy jégtörővel és helikopterekkel folytatódik a kiterjedt kutatás a hajó tevékenységének térségében. Kourou/Darmstadt — A Francia Guyana-i Korouról péntekre virradóra felbocsátott nyolcvanadik Ariane hordozórakéta kezdeti pályára állította az első európai csillagvizsgáló műholdat, az Infravörös Űrobszervatóriumot (Infrared Space Observatory — ISO). A múlt hétre tervezett startot komputerproblémák miatt halasztották mostanra—jegyezte meg a dpa, és hozzátette: az ISO olyan csillagokról, csillagközi gáz- és porfelhőkről szolgáltat majd képeket az asztronómusoknak, amelyek a Földről azért nem vehetők ki, mert túl hidegek látható fény kisugárzásához. Érzékelésükhöz az ISO-t infravörös hullámokra reagáló teleszkóppal vértezték föl. Az ISO optikája olyan érzékeny, hogy egy Holdon lévő gyertyát is meg tud különböztetni, és meg tudja állapítani a hőmérsékletét. Róma — Kocsár Balázs karmester, a debreceni operatársulat művészeti vezetője nyerte meg csütörtökön Rómában az első Franco Ferrara nemzetközi karmesterversenyt. Kocsár a verseny győztesének járó díjként Pietro Mascagni Fritz barátunk című operáját fogja november 30. és december 9. között négy előadásban vezényelni a római operaházban. Mintegy hatvanan neveztek a versenyre, három forduló után két olasz dirigens mellett jutott Kocsár a döntőbe. Itt sorsolás alapján Szergej Rahmanyinov 2. zongorahangversenyét kellett előadnia a római operaház zenekarával. Zongorán Roberto Cominati fiatal nápolyi zongoraművész játszott. A zsűri egyhangúlag ítélte az első helyet a magyar karmesternek, s ez a döntés a közönség teljes egyetértésével találkozott. Az atomkísérletekről Az ENSZ tagállamainak többsége csütörtökön határozatban követelte az atomkísérletek azonnali beszüntetését, és egyúttal mély sajnálkozását fejezte ki a már végrehajtott ilyen robbantások felett. A határozat éle nyilvánvalóan az utóbbi időben véghezvitt francia és kínai kísérleti atomrobbantások ellen irányul — jelentette a Reuter. A több mint 40 csendes-óceáni és latin-amerikai ország által benyújtott határozattervezetről az ENSZ leszerelési és nemzetközi biztonsági bizottságában szavaztak, amelyben az összes tagállam képviselteti magát. A határozat elfogadása mellett szavazott 95, ellene 12 állam, 45-en pedig tartózkodtak. A döntés azt jelenti, hogy a közgyűlés valószínűleg vita nélkül jóváhagyja a határozatot a jövő hónapban. Az öt ismert atomhatalom egyike sem szavazott a határozat mellett. Franciaország, Kína és Nagy-Britannia ellene voksolt, Oroszország és az Egyesült Államok tartózkodott. Magyarország képviselője is a tartózkodók között volt. A határozat ellen a már említett országökon kívül néhány frankofon állam szavazott: Elefántcsontpart, Dzsibuti, Gabon, Mali, Mauritánia, Monaco, Niger, Szenegál és Togo. Simon Peresz nem enged Simon Peresz, Izrael kijelölt miniszterelnöke pénteken kizárta kompromisszum lehetőségét Jeruzsálem kérdésében. Ezt a politikusnak az az üzenete tartalmazza, amelyet amerikai zsidó szervezetek kongresszusához intézett. A zsidó népnek soha nem volt más fővárosa, mint Jeruzsálem, de ez a város soha nem volt sem palesztin, sem arab főváros — idéz az AFP Peresz üzenetéből. A megbízott kormányfő elutasította a politikai kompromisszumot Jeruzsálem státusáról. Mindamellett leszögezte, hogy Izraelnek — vallási szempontból — tiszteletben kell tartania az egyistenhit három vallásának, a kereszténységnek, az iszlámnak és a judaizmusnak a hagyományait. Szlovák nyelvtörvény Cseh lapok Az új szlovák nyelvtörvény teljesen nyilvánvalóan és egyértelműen sérti a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogait és ellenkezik az európai normákkal, a hatályos nemzetközi dokumentumokkal — vélik egybehangzóan a pénteki cseh napilapok, melyek többsége bíráló hangú kommentárokban foglalkozik a szlovákiai fejleményekkel. Az új nyelvtörvény elfogadásáról a szlovák parlament önmagáról állított ki bizonyítványt, és a saját képéhez illő ajándékkal kedveskedett a csehszlovákiai rendszerváltás hatodik évfordulója alkalmából a kisebbségeknek — írja a Li- dové Noviny. A „népi törvény- alkotás fesztiváljának fóruma” ismét hű maradt önmagához, s olyan terméket hozott létre, amilyen várható volt tőle. Ismerve a körülményeket nem is az az érdekes, hogy az elfogadott dokumentum sérti a hatályos alkotmányt és ellenkezik a nemzetközi dokumentumok paragrafusaival, beleértve a magyar—szlovák alapszerződést is, hanem az, hogy „bizonyítványt állított ki a szlovák parlamentarizmus állapotáról, hat évvel a rendszerváltás után”. Az nem volt meglepő, hogy a parlament a 19. század nemzeti megújhodási hangulatában dolgozott, de az viszont már igen, hogy ezt a törvénytervezet-paródiát 108 képviselő szavazta meg. „Ez a szlovák politika teljes csődje és veresége. A Demokratikus Unió és a Demokratikus Baloldal Pártja azzal, hogy bírálatai ellenére végül támogatta a törvényt, határtalan opportunizmusa, elvtelen- sége és hamissága bizonyítékát adta.” Ez nem más, mint a szlovák politika „szegénységi bizonyítványa” — szögezi le a lap. A Hospodárske Noviny szerint az ellenzéki képviselők egy része azért szavazta meg a nyelvtörvényt, mert attól félt, hogy nemzetellenesség- gel vádolják majd. A lap úgy látja: a hangzatos szózatok ellenére sem lehet azt mondani, hogy a nemzetieskedő képviselők kiforrott, jó hazafiak lennének. „Éppen a fordítottja igaz. Az új nyelvtörvény elfogadását úgy lehet értelmezni, mint a nemzeti identitás és az állam területi integritása iránt érzett történelmileg megkésett aggodalmat, s hogy ezeket az értékeket alkotmányosan kell megvédeni. Nyilvánvaló, hogy a törvénnyel erősen kidomborodott a Szlovák Köztársaság nemzeti jellege”. A Zemedelske Noviny szerint az új nyelvtörvény elfogadásával Vladimír Meciar önmagát cálfolta meg, mert öt évvel ezelőtt, az első nyelvtörvény elfogadásakor még ő volt az, aki kiállt az európai normák mellett. „Tendenciózus és nevetséges dolog azt magyarázni, hogy a magyarok egy része politikai okok miatt nem tanul meg szlovákul, hogy irredenta, és Dél- Szlovákia elszakításán, illetve Magyarországhoz való csatolásán tevékenykedik. Egyes magyarok idegenkedése a szlovák nyelvvel kapcsolatban teljesen normális módon abból ered, hogy nincs szükségük rá. A segédmunkásnak semmi szüksége az állami nyelv megtanulására, míg egy orvos vagy vállalkozó enélkül nem boldogulna. Az államnyelvről szóló törvény tehát sose fogja megoldani, befolyásolni azt, amit az élet maga is megold. Ugyanakkor a másik oldalon ellenszenvet válthat ki a szlovák nyellvel kapcsolatban”. A lap ezért úgy véli, hogy a törvényhozók is tudják ezt, de Meciar pártja szándékosan engedett a szélsőséges nacionalistáknak, mert csak így hajlandók támogatni a magyar—szlovák alapszerződés elfogadását. A szlovák államnyelvről szóló törvény egyaránt felháborította a szlovákiai magyarokat és a külföldieket is — írja a Mlada Fronta Dnes. A lap szerint a törvény miatt Szlovákia déli vidékein nyugtalanság alakulhat ki. Az Európai Parlament újabb intelme pedig azt jelzi: Vladimír Meciar semmibe vette az előző figyelmeztetéseket, hogy ne tapossa sárba a kisebbségi jogokat, s ezzel erősen megnehezítette Szlovákia nemzetközi helyzetét. „A külföldi visszhangokból egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy Szlovákia bizony még messze jár a demokráciától” — hangsúlyozza a lap. Német kommentárok „A bosszú néha törvényerőre emelkedik. A magyar nemzetiség képviselői mellett mások is úgy látják, hogy a szlovákok a minap elfogadott nyelvtörvénnyel a Habsburg-birodalom fennállása idején végrehajtott elmagyarosításért állnak bosszút” — írja a Süddeutsche Zeitung pénteki számában. A legnagyobb példányszámú német országos politikai napilap rámutat, hogy a külföld éles kritikája, az európai intézmények figyelmeztetése ellenére fogadta el a pozsonyi parlament a nyelvtörvényt, amellyel a lakosság 11 százalékát kitevő magyarság és a többi nemzetiség nyelvének kihalását szeretné elérni. Meglehetősen egyedülálló, hogy egy ország, amelyben több nemzetiség él, éppen a többség nyelvének védelmére hozzon törvényt - állapítja meg az újság és ismerteti a törvény főbb előírásait. A törvény álnokságát jól jellemzi, hogy a kormány szerint nem érinti a kisebbségek nyelvhasználatát, de az új jogszabállyal hatályon kívül helyezték azt a korábbi törvényt, amely biztosította az anyanyelv használatának jogát a nemzetiségek számára — állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, hogy Vladimir Meciar szlovák kormányfő „soviniszta koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) támogatását kívánta megnyerni, mert a magyar—szlovák alapszerződés ratifikálásához nagyobb szüksége van az SNS egyetértésére, mint a 17 magyar képviselő szavazatára”. A lap ismerteti a nyelvtörvény főbb előírásait, és beszámol a magyar nemzetiségnek a törvénnyel szembeni fő kifogásairól. „A magyarokat az zavarja elsősorban, hogy az új jogszabály hatálybalépésével érvényét veszítette az a törvény, amely lehetővé tette a kisebbségi anyanyelv használatát azokon a településeken, amelyeken a nemzetiségi lakosság aránya elérte a 20 százalékot. A magyar kormány tiltakozása és módosító javaslatai ellenére a pozsonyi parlament szokatlan egyöntetűséggel fogadta el a törvényt” — állapítja meg a lap. Úgy ítéli meg, csak a későbbiekben derül ki, hogy megalapozottak voltak-e a magyarok aggodalmai. A. Nagy László nyilatkozata Szlovákiában nem teljesültek azok az elvárások, amelyek 1989 novemberében, a rendszerváltás napjaiban fogalmazódtak meg — nyilatkozta a prágai Svobodne Slovo napilap pénteki számában A. Nagy László, a szlovákiai Magyar Polgári Párt elnöke. Nagy véleménye szerint nem történt meg a társadalom demokratizálódása, a piacgazdasági átalakítás és nem teljesültek az elvárások az emberi és kisebbségi jogok területén sem. „Szlovákiában ma olyan a helyzet, hogy a kormányzó pártok velünk, kisebbségekkel még tárgyalni sem akarnak. A gyakorlatban a magyar kisebbségi koalíciónak és az ellenzéknek nincs semmiféle beleszólási lehetősége a dolgok irányításába, nem tudják érvényesíteni elképzeléseiket a társadalom demokratizálásáról” — jegyezte meg a politikus. Hozzátette: az államnyelv védelméről szóló törvény sokkal rosszabb, mint az egykori Matica Slovenska által 1992- ben elkészített törvénytervezet, pedig akkor annak elfogadásáért a tömegek még a szlovák parlament kapuját is betörték. Pozsonyi lapok Egyesekben olyan illúzió támadt, hogy a magyar—szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálása gyakorlatilag hatályon kívül helyezné a nyelvtörvényt — írja a pozsonyi Új Szó pénteki kommentárja. A magyar nyelvű lap szerzője emlékeztet arra, hogy a szlovák alkotmány szerint a nemzetközi szerződések az ország törvényeivel szemben előnyt élveznek, amennyiben az alkotmányos jogok bővebb terjedelmét szavatolják. Az Új Szó viszont megemlíti azt is: néhány nemzetközi jogász úgy nyilatkozott, hogy az alapszerződés nem nemzetközi szerződés, tehát nem élvezhet előnyt a belső jogrenddel szemben. A lap szerint a magyar koalíció képviselői az alkotmánybíróság elé terjesztik a nyelvtörvényt, miközben a kormánykoalíció arra fog törekedni, hogy elérje: minden komolyabb döntés elfogadásához a 10 tagú testületben legalább nyolc alkotmánybíró szavazatára legyen szükség. A kommentár szerzője megjegyzi: a 162 módosító javaslat miatt ma senki nem tudja, milyen a törvény végső változata, de előfordulhat, hogy az országban nem jelenhet majd meg magyar nyelvű sajtótermék, s ha igen, akkor sem használhatja a magyar helységneveket. A szlovák nyelvtörvény buktatóira hívja fel a figyelmet a Národná Obroda pozsonyi polgári napilap pénteki kommentárja. A szerző szerint a törvény bírságokat kilátásba helyező részében olyan rendelkezések vannak, amelyek nem világos és nem egyértelmű megfogalmazása lehetővé teszi a visszaéléseket és a korrupciót, főleg azért, mert a tömegtájékoztatási eszközöket is érinti. A pozsonyi ellenzéki lap figyelmeztet: kérdéses a nyelvtörvény viszonya a szlovák alkotmányhoz és a nemzetközi dokumentumokhoz. „A nyelvtörvény elfogadásával jogi légüres tér keletkezett, hiszen nem létezik a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály, és annak leendő megfogalmazása is még egy nagy kérdőjel” — írja a lap. Hozzáfűzi, hogy a törvény nyomán kialakuló jogrend akár úgy is értelmezhető, mint a kisebbségek egyenjogúságának megkérdőjelezése. „A törvény körül kialakult politikai vitákat korántsem tekinthetjük lezártnak, mert annak szövegével foglalkozni fog az Európa Tanács, az Európai Parlament, s a magyar kormány ugyancsak megfogalmazta kételyeit a törvénnyel kapcsolatban” — állapítja meg a pozsonyi napilap.
