Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-02 / 257. szám
8 1995. november 2., csütörtök Külföld I UJ KELET Innen-onnan “Eí Zürich — Egy 44 esztendős svájci autóst kedden rajtakapott a rendőrség azon, hogy 12 éve jogosítvány nélkül vezet. Az előállított férfi jogosítványának 12 évvel ezelőtti bevonása óta 250 ezer kilométert vezetett Svájc és Európa útjain, anélkül, hogy akárcsak egyszer is ellenőrizték volna iratait. Sikersorozata a héten ért véget. Arról nem szól a fáma, hogy az illegalitásban megtett negyedmillió kilométer balesetmentesen telt-e hősünk és a körülötte közlekedők számára. T? Luxor — Az ókori Egyiptom utolsó jelzett, feltáratlan templomának kiásását kezdték meg magyar kutatók szerdán Luxor-Théba nyugati partján, a Királyok Völgyétől néhány kilométerre magasodó Thot-hegyen. A középbirodalomban négyezer évvel ezelőtt épült templom régészeti feltárására Vörös Győző egyiptológus és Pudleiner Rezső régész vállalkozott. A fiatal kutatók az MTI-nek telefonon elmondták, hogy a Thot-hegy csúcsán elhelyezkedő szentély Théba legkorábbi épülete, amelyet Mentuhotep Szánhkaré 11. dinasztiabeli uralkodó állíttatott. Mivel a fáraókori Egyiptom egyetlen hegytetőre emelt épületéről van szó, az ásatók nagy jelentőségű felfedezésekre számítanak. Válaszra vár például az, hogy milyen kultusz folyt a templomban, miért épült hegytetőre a szentély, és hova vezet az a hasa- dék, amely sírba nyíló mesterséges akna is lehet. ÍT Managua — Egy ismeretlen eredetű járvány tizenöt halálesetet okozott Nicaraguában, ahol október közepén ütötte fel fejét a megbetegedés, és azóta a szomszédos Hondurasban is három haláleset történt hasonló tünetekkel — jelentette az AFP egy keddi bejelentésre hivatkozva. A „vérzéses láz” — ahogy az orvosok és a helyi sajtó emlegeti az egyelőre névtelen betegséget — León tartományban több mint 1500 megbetegedést okozott — számolt be a Reuter is. Nyolc további, valószínűsíthetően e betegségnek tulajdonítható halálesetet egyelőre még tanulmányoznak. A szomszédos hondurasi tartományban, Cholutecában három 13—60 év közötti személy halálát okozta a titokzatos kór, és további öt gyanús megbetegedést regisztráltak. A Nicaraguában kitört járvány okát sem a helyi orvosok, sem pedig az Egyesült Államokból és Kubából érkezett hét szakértő nem tudta megállapítani. ^ Párizs — Franciaország a jelek szerint a botrányos lakásügyek országává vált: miután korábban kiderült, hogy mind Jacques Chirac államfő, mind Alain Juppé kormányfő rendkívül olcsó áron kapott luxuslakást a korábban általuk irányított párizsi tanácstól, a Le Canard Enchainé című francia szatirikus lap szerdai számában megírta, hogy ugyanez a helyzet Roland Vandermeerennél, a párizsi közigazgatási bíróság elnökénél is. Talán nem véletlen, hogy az általa vezetett testület nemrégiben elutasította Jaques Chirac lakásügyének bírósági tisztázását, pontosabban, hogy egy felháborodott adófizető a párizsi tanács nevében indíthasson pert az államfő ellen. Lemondott a québeci kormányfő ENSZ- j avaslat A kísérleti atomrobbantá- sok betiltását sürgető közös határozati javaslatot terjesztett kedden 26 ország az ENSZ Közgyűlése elé. A dokumentum, amelyet a Közgyűlés nemzetközi biztonsági bizottságában köröztetnek, egyetlen országot sem említ név szerint, határozottan elítéli azonban a jelenleg folyó nukleáris kísérleteket, és haladéktalan leállításukat követeli — egyértelmű utalásként a Franciaország és Kína által felújított kísérleti robbantásokra. A tervezet — amelynek aláírói közt olyan befolyásos országok szerepelnek mint Norvégia, Ausztrália. Új- Zéland, Mexikó, Brazília, Japán, Dél-Afrika, Dél-Ko- rea vagy Indonézia—megfigyelők szerint leghamarabb november második felében kerülhet szavazásra. Akkor azonban elsöprő többségű jóváhagyásra számíthat a világ- szervezetben, ha nem is változatlan tonnában. Franciaország hosszú mo-' ratórium után szeptemberben újította fel kísérleti atomrobbantásait, amelyekből pénteken hajtotta végre a harmadikat, a Csendes-óceán déli részén. Jacques Chirac elnök, a nemzetközi tiltakozással szembeszállva közölte, hogy országa egy végső kísérletsorozatot folytat, mielőtt örökre beszüntetné a robbantásokat, és aláírja jövőre a kísérleti robbantásokat betiltó nemzetközi szerződést. Kína idén két föld alatti atomrobbantást hajtott végre, mindössze néhány nappal azután, hogy az atomhatalmak meghatározatlan időre kiterjesztették az atomso- rompó-szerződés hatályát. Kedden, egy nappal azután, hogy a québeci szeparatisták vereséget szenvedtek a függetlenné válásról megrendezett népszavazáson, lemondott tisztségéről a legnagyobb kanadai tartomány kormányfője, Jacques Parizeau. Kedd esti sajtóértekezletén Parizeau azzal indokolta döntését, hogy már korábban eltökélte: távozik posztjáról, ha az elszakadás hívei alulmaradnak, és nem sikerül valóra váltani a függetlenség kivívásához fűzött reményeket. A tizenöt éven belül másodszor megrendezett referendumon — igaz, hajszálnyival, de — ismét azok kerültek többségbe, akik az egység mellett álltak ki. Az elszakadáspártiak vezéreként ismert kormányfő közölte, hogy az őszi parlamenti ülésszak végeztével feladja tisztségét, és egyúttal átadja másnak a szeparatista mozgalom irányítását is. Orosz parlamenti meghallgatás A moszkvai vezetés mindmáig alulértékeli a közép-európai térség országaihoz fűződő viszony jelentőségét, amiben nagy tartalékok vannak. Ezt Oleg Bogomolov akadémikus jelentette ki kedden a duma külügyi bizottságának meghallgatásán. Bogomolov, aki a külügyi bizottság helyettes vezetője, elégtelennek nevezte a térség országaival folytatott politikai párbeszédet, illetve a gazdasági kapcsolatok szintjét. Úgy véle- ■ kedett, hogy jórészt nem valósultak meg, vagy válasz nélkül maradtak az egy évvel ezelőtti, hasonló meghallgatás után a kormányhoz és a külügyminisztériumhoz intézett, a kapcsolatok aktívabbá tételét célzó ajánlások. Bogomolov a politikai szándék hiányáról beszélt, és leszögezte: a térség országaival való viszony aktívabbá tétele Oroszország érdeke. Az egy évvel ezelőtti meghallgatáson részt vett Nyikolaj Afanaszjevszkij külügyminiszter-helyettes után a külügyminisztérium ezúttal alacsonyabb szinten, osztályvezető-helyettessel képviseltette magát. O leg Voronkov, az illetékes területi osztály helyettes vezetője elmondta: a gazdasági együttműködés problémáinak megoldása nélkül aligha sikerül a partnerség jelenlegi szintjét megőrizni. Pozitívumként említette, hogy megvan a szükséges szerződéses jogi alap a kapcsolatok fejlesztésére. Adós maradt viszont a válasszal arra a kérdésre, hogy miben áll az orosz külpolitika lényege az érintett országok irányában. Az orosz külgazdasági minisztérium jelen lévő képviselője egyebek közöt beszámolt arról, hogy a gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében állami programon dolgoznak, viszont hangsúlyozta, hogy a KGST-re emlékeztető viszony nem járható út. Közölte, hogy meg kell határozni Oroszországnak a CEFTA-hoz fűződő viszonyát. Jelcin betegsége )olitikai kilátások Jelcin szíve titokban ver című írásában szintén aggasztónak nevezi, hogy félinformációkat közölnek Jelcin állapotáról, és valójában nem lehet tudni, hogy mi is az elnök baja. A Kommerszant Daily azt feszegeti, hogy ki dönthet a hatalom átadásáról, ha Jelcin nem képes ellátni teendőit, és arra a • következtetésre jut, hogy erre az esetre Oroszországban hiányzik a törvényes eljárás. Emiatt formailag minden szabályozatlan lépés államcsínynek minősíthető. — Az orosz politikai rendszer jelenleg Jelcinre épül, és nem tudni, hogy esetleg nem használja-e ki valaki a bizonytalanságot. Nem tudni azt sem, hogy Jelcin indul-e az elnökválasztáson, jelenleg azonban mindenki abból indul ki, hogy nem indul. Teljes a bizonytalanság az események további alakulását illetően, hacsak Jelcin meg nem nevezi utódját, ugyanis kizárólag ő képes a bizonytalanságot megszüntetni — írta a Kommerszant Daily. A Nyezaviszimaja Gazeta már az elnökválasztásra tekint. — Oroszország komoly politikai változások küszöbén áll. El kell döntenie, hogy a szabad választások jelentette demokratikus úton, a konzervatív népszavazás, vagy a tekintélyuralom útján halad tovább. Ha az elnök- választásra sor kerül, az elnöki tisztségre négy, párton felüli tömörülés emberei pályáznak majd — véli a lap. A hatalom képviselői mellett a radikális demokraták, a kommunisták, illetve a nacionalisták jelöltjei szállnak ringbe az elnökségért. A Benes-dekrétumokról A szerdai moszkvai lapok élénken kommentálták a Borisz Jelcin elnök betegsége nyomán előállt helyzetet és a belpolitikai kilátásokat. Az Izvesztyija szerint bármely ország számára elenyészően kevés lenne az orosz elnök egészségi állapotáról szóló tájékoztatás. Különösen minimális ez egy olyan ország esetében, mint Oroszország, ahol az elnök munkaképtelensége megingathatja a politikai egyensúlyt, és megrázkódtatásokat okozhat. A Jelcin kórházi kezelését övező információ- hiány az orosz demokrácia betegségének talán legkomolyabb jele, s kiváló terepet biztosít a kulisszák mögötti, messzemenő következményekkel járó hatalmi intrikák számára. A Komszomolszkaja Pravda A Benes-dekrétumok érvénytelenné nyilvánítása a feltétele annak, hogy Csehország beléphessen az Európai Unióba — jelentette ki Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke abban az interjúban, melyet a prágai Právo szerdai száma közölt. Habsburg Ottó szerint Prága ezzel „megszüntethetné a németek csehországi diszkriminációját” amely Csehországnak az Európai Unióba való felvétele előtt a „legnagyobb akadályt jelenti”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miben is rejlik konkrétan a németek diszkriminációja Csehországban, a politikus kifejtette: „A németek nem vásárolhatnak maguknak (CsehorMilosevic derűlátó Derűlátóan nyilatkozott Slobodan Milosevic szerb elnök kedd este, amikor megérkezett a daytoni Wright- Patterson légitámaszpontra, a boszniai béketárgyalások helyszínére. — Véleményem szerint a tanácskozás eredményre fog vezetni — mondta. Közölte, hogy Belgrád nagy jelentőséget tulajdonít a rendezésre irányuló amerikai kezdeményezéseknek. — A magunk részéről igyek- szükcsatlakozni az erőfeszítésekhez — hangoztatta. Daytoni jelenléte azonban nem talál egyöntetű helyeslésre. A boszniai külügyminiszteregyenesen úgy vélekedett, hogy a szerb elnöknek nem volna szabad részt vennie a béketárgyalásokon, mert a boszniai szerbek által elkövetett atrocitásokért végsősoron őt terheli a legfőbb felelősség. Hasonló nézetet fejtett ki Robert Dole amerikai szenátor, a kongresszusi felsőház republikánusTöbbségének a vezetője is. szágban) vagyont, elsősorban földet, de más, a Benes-dekré- tumokból eredő tiltások is érvényben vannak. Ezek a dekrétumok ellentmondanak az emberi jogoknak. Amennyiben nem szüntetik meg őket, problémák lesznek. Legyetek okosak, a cseheknek ez az érdeke”. A Páneurópai Unió elnöke úgy véli, hogy a Benes-dekrétumok semmissé nyilvánítása nem rengetné meg alapjaiban a cseh jogrendszert, ahogy azt ma a hivatalos Prága állítja. „Ez nem igaz, ez jogilag rosszul van megfogalmazva. De amennyiben a köztársaság valóban ilyen alapokon áll, akkor az szánalomra méltó köztársaság, hiszen az emberi jogok eltiprásán alapul”. Leszögezi továbbá, hogy „nem kell félni a németek vagyoni követelésétől, mert mindig meg lehet egyezni, s nem szabad feledni: már fél évszázad telt el azóta, s mindenki tudja, hogy a teljes vagyoni jóvátétel nem lehetséges”. Hangsúlyozza, hogy a németek számára nem „előnyöket” hanem „jogokat” követel. A politikus az interjúban figyelmeztette a cseheket, hogy okuljanak a szlovének példájából, akik a kitelepített olaszoknak nagyon megnehezítik, hogy bármit is vásároljanak volt hazájukban, s ezért most Szlovéniának problémái vannak az Európai Unióba való felvétellel. Horn—Máj or találkozó A Skót Gárda színpompás katonai tiszteletadása fogadta szerdán a brit miniszterelnök hivatalánál Horn Gyulát. A magyar kormányfő, aki egynapos látogatásra ékezett kedd este Londonba, mintegy háromnegyed órás, a Downing Street által „szívélyes hangulatúnak és baráti jellegűnek” minősített megbeszélést tartott vendéglátójával. John Major szóvivője a tárgyalás után az MTI tudósítójának elmondta: a találkozó elsődleges napirendi pontja Magyarország EU- és NATO- tagságának előkészítése volt. A brit kormányfő „erőteljes hangsúllyal” emlékeztetett arra, hogy London elkötelezett híve az európai szervezetek bővítésének, és utalt arra, hogy ezt legutóbb személyesen is kifejtette a mallorcai uniós csúcsértekezleten. Major biztosította Horn Gyulát arról, hogy brit részről mindent megtesznek, ami ebben az ügyben megtehető. Hóm Gyula közölte: pontosan ismeri a kedvező brit álláspontot az EU és a NATO bővítésével kapcsolatban, s „többször is kifejezte köszönetét” Major személyes hozzáállásáért. A két vezető politikus megállapodott abban, hogy fenntartják a kapcsolatot e kérdésben — közölte a Downing Street szóvivője az MTI-vel. Hóm Gyula már előző nap, londoni érkezése után is kijelentette: szeretné, ha a középeurópai országok már az EU- integráció jövőjéről döntő, 1996-ra összehívott közösségi kormányközi értekezlet után legfeljebb fél évvel, de legkésőbb 1998 elején a tárgyaló- asztalhoz ülhetnének az unióval, s kívánatos lenne, ha az érdemi felvételi tárgyalások az ezredfordulóig lezárulnának. Malcolm Rifkind külügyminiszter, aki még kedd este találkozott a magyar kormányfővel, úgy nyilatkozott: a brit kormány is szeretné a csatlakozási megbeszélések mielőbbi elkezdését.
