Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-16 / 269. szám

UJ KELET

Új fehértó

1995. november 16., csütörtök

5

A polgárok szerint

Újfehértón járva megállítottuk az „utca emberét”, és három kérdést tettünk fel:

1. Havazás után takarította-e valaki az önök utcáját?

2. Mi a véleménye arról, hogy a Hajdúiéitól a Matáv vette át a telefonhálózat kiépítését a városban?

3. Ha városi képviselő' lenne, mit javasolna először a közgyűlésen? íme, hárman a válaszadók közül:

Seres József né

Gömöri Bálintné

Ancsán János

Seres Józsefné:

1. Én a Böszörményi utcán lakom, azt a hóesés után közvetlenül nem takarítoták, de másnap homokkal leszórták.

2. Nagyon nehezen megy ez a beruházás. A szomszédunkban csak a ház sarkáig hozták be a vezetéket, tovább nem.

3. Ilyennel még nem foglalkoztam, és nem is kívánok foglalkozni a jövőben sem.

Ancsán János:

1. Nem tudom, hogy takarították-e, mert nem voltunk itthon. Rövidesen megoldja ezt a problémát is az idő, mert elolvad a hó.

2. Mi is telefonigénylők vagyunk, és mélységesen felháborít, hogy mire bekötik a vonalat, addigra már több mint negyvenezer forintba fog kerülni. Két évvel ezelőtt még huszonötezer forintot kértek, és nem tudjuk, hogy mi lett e pénz nem is kevés kamatával. Becsaptak bennünket, mert nem ezt ígérték.

3. Csak akkor tudnám, ha már odakerülnék.

Gömöri Bálintné:

Tolólapos munkagéppel nem takarították a Százados utat, de homokkal azért leszórták. Lassan már el is olvad.

2. Örülök, ha szerényen megélünk, nekünk nem kell a telefon.

3. Az utak állapotával nem vagyok elégedett. Itt, előttünk is kiépítették a csapadékvízelvezetőt, de a víznyelő jóval magasabban van, mint a padka. A magas úttestről lefolyik az esővíz az udvarunkra, és a nyárj; konyhában áll meg. A vaskerítést sem tudjuk lefesteni, mert a gépkocsik állandóan felverik sárral. Valamit jó lenne már tenni, mert a partnak felfelé nem folyik a víz.

Városi hírek

Fűtéstámogatás

Röviden ülésezik az önkormányzat népjóléti bizottsága: megalkotják a helyi rendeletet a háztartásitüzelőolaj-támoga- tásokról. Támogatásban részesülhetnek azok, akik engedély alapján eddig is olajjal fűtöttek, illetve bárki, aki szociális helyzeténél fogva rászorul a segítségre. Az erre a célra szánt 4 millió forintból még azok is kaphatnak, akik korszerűbb fűtésre állnak át. A támogatás összege attól függ, hogy a bizottság hány igényt talál jogosnak.

Erősödő' polgárőrség

A közel négyéves múltra visszatekintő Polgárőrség Egyesület a napokban ülésezett. Értékelték a legutóbbi egy évben végzett munkát. Egyértelműen megállapítható, hogy a város jobb közbiztonsága érdekében létrejött önkéntes szervezet egyre hatékonyabban működik. Az egyesület jelenleg több mint 40 főt számlál, és éjszakánként csoportokban jár- őrözik a településen. A tagság havonta egy-két fővel növekszik, és a lakosság minden rétege megtalálható soraikban. Van közöttük vasutas, mezőőr, alpolgármester, boltos, diák, gazdálkodó... Az utóbbi időben a technikai felszereltségben is előrelépés történt, rádióval látták el a szolgálatban lévőket, és a kocsikra rákerült a „Polgárőrség Újfehértó” felirat. Tervbe vették, hogy rövidesen a város helységjelző táblája alá is elhelyezik a „Városunkban polgárőrség működik” feliratot, aminek, remélhetőleg, a bűnözők részéről visszatartó hatása

lesz. Értékelték azt is, hogy a rendőrséggel szoros és jó kapcsolatban vannak. Rendszeresek a közös akciók és járőrözések...

Épül a kábeltévé

Megkezdődött a kábeltévé hálózatának kiépítése a városban. A kivitelezési munkák elvégzésére az önkormányzat egy betéti társasággal megkötötte a megállapodást. A kábeltévé tervezett központját az általános iskola egyik helyiségében alakítják ki, és onnan sugározzák majd az adást. A hálózatra a rákötési díj lakásonként 18 ezer forint, aminek fejében 18 csatornát lehet majd fogni, ebből nyolc magyar és tíz külföldi. A kábeltévé várhatóan a jövő évben, január közepén kezdi meg működését. Aki csatlakozni kíván, annak a jelentkezését még elfogadják. Az előzetes tervek szerint az önkormányzat képúj- ságszerűen a városi híreket folyamatosan közli, illetve egyenesben közvetíti majd a testületi üléseket.

Átadták a kerékpárutat

A kerékpáros közlekedés nagyon veszélyessé vált a Kossuth úton, ezért az önkormányzat egy közel háromkilométeres kerékpárutat épített, amit a napokban adtak át a forgalomnak. így a város ezen részén lakók és a temetőbe látogatók ezentúl zavartalanul közlekedhetnek járműveikkel.

A város múzeuma

Múzeumot avattak a közelmúltban. A közönség előtti megnyitást kemény munka előzte meg, ugyanis az épület rendkívül rossz állapotban volt, és régebben más célt szolgált. Legutóbb például óvoda működött benne. Az intézmény pontos neve Helytörténeti Múzeum. Újfehértó város szellemi, tárgyi örökségét mutatja be. Három állandó kiállítás tekinthető meg: egy helytörténeti, egy parasztház belseje és Koncz Zoltán festőművész hagyatéka. Nagyon szép népi szőtteseket is láthat a múzeum látogatója.

A polgárőrség kocsijai megkülönböztető jelzést kaptak

Még mindig a hagyományos a legnépszerűbb

Listavezető az Idared

Leesett az első hó és az éjszakai fagyok is állandósultak. A talaj felső rétege hol megfagy, hol pedig kienged. A kertészek tudják, hogy ilyenkor már nem lehet facsemetét ültetni. Akik elkéstek ezzel a művelettel, már csak tavasszal pótolhatják.

Újfehértó nemcsak a megye, de az egész ország almanemesítő központja is. Az idei telepítésekről Szabó Tiborral, a kutatóintézet munkatársával vontuk meg a mérleget.

— Hogyan alakult a telepítési kedv megyénkben 1995- ben?

— Az elmúlt évekhez viszonyítva többen és nagyobb termőterületre nyújtottak be pályázatot ebben az évben. Összesen 700 hektár gyümölcsös kialakításához kértek pénzügyi segítséget, ebből 615 hektár az almaültetvény. Nem számottevő az egyéb más gyümölcsfajok aránya.

— Melyek voltak a legdivatosabb fajták?

— A benyújtott pályázatok alapján (a pályázaton kívüli telepítésekről nincs adatunk) a legkeresettebb az Idared volt, az igénylők 40 százaléka ezt kérte. Ezt követik a Jonatán színes fajai 30 százalékkal és a Golden delicsesz 20 százalékkal. A maradék 10 százalék az egyéb típus. A Magyarországon előállított oltványok nem voltak elegendőek ennek a megnőtt igénynek a kielégítésére. Idared már nincs, színes Jonatánt még néhol lehet látni a faiskolákban. Starking és néhány Golden még imitt-amott kapható. Tavaszig a földművelési tárca illetékesei még megpróbálnak importból (Romániából) beszerezni oltványokat, de ez nagyon bizonytalan. Ez a helyzet nemcsak megyénkre, de az egész országra nézve jellemző.

—Mi lesz azokkal a gazdákkal, akik az idei évre vették fel a telepítési kölcsönöket?

— A pályázat elbírálói, az Állami Fejlesztési Intézet munkatársai megkérdezik ezeket a termelőket, hogy kívánják-e átütemezni a jövő évre a csemeteültetést. Egyébként a pályázóknak azt szabták feltételül, hogy ebben az évben kezdjék el a beruházást. Akik a talajt előkészítették, a területet körbekerítették vagy kutat fúrattak, azok nyugodtan ültethetnek jövőre. Bár kétségtelen, hogy a vállalkozás legköltségesebb része a megfelelő alanyok beszerzése.

—Ha már a pénznél tartunk: a csemetetelepítés eléggé tőkeigényes beruházás. Ebben az évben a gazdák milyen arányban vehettek igénybe támogatást?

— Az igénylőknek a pályázat benyújtásához előbb pénzügyi tervet kellett készíteni. A teljes beruházás összegének felére kérhettek kamatmentes hitelt, 30 százalékára vehettek fel banki hitelt. A banki kölcsön kamatainak kétharmadára kaphattak kamattámogatást, és a maradék 20 százalékot önerőből kellett hozzátenni — mindezt kedvező visszafizetési feltételekkel. Akik 1995-ben

alakítottak ki almáskertet, 1999- ben fordul termőre az ültetvényük, és csak 2000-ben kell elkezdeni a pénz visszafizetését. De még akkor is kérhetnek egy év haladékot türelmi idő címén. A banki hitel lehetőségével nagyon kevesen éltek, még a kamatkönnyítés ellenére sem vették igénybe ezt a hitelforrást. Inkább rokonoktól vagy barátoktól kértek pénzt.

Szabó Tibor

—A szakemberek a fajtaváltás mellett már régóta sürgetik, hogy a termelők térjenek át az intenzív művelési módokra. Mennyire honosodott meg ez a típusú termesztési rendszer megyénkben?

— A benyújtott tervek ösz- szegzéséből kiderül, hogy sűrű telepítésű (több mint ezer tő hektáronként) mindössze 68 hektár. Közepes sűrűségű (500—1000 tő/hektár) 247

hektárnyi. A hagyományos, ritka telepítésű (250—500 tő/hektár) 300 hektár. A számadatokból is kitűnik, hogy még mindig a hagyományos ültetési mód a legelterjedtebb. Nem azért nem akar váltani a termelő, mert fél az újtól, hanem azért, mert az sokkal kockázatosabb. Sűrű ültetéskor vékonyabb a fák törzse. A gyökérzet magasabban van, ezért télen jobban fenyegeti a fagykár és a mezei pocok kártevése. Nyáron csak öntözéssel védhetők meg a gyümölcsösök a kiszáradástól, de a legnagyobb melegben az sem segít. A homokos talajon kánikulában a relatív páratartalom 50 százalék alá esik. A bőséges öntözés ellenére is csak vegetálnak a fák. Az országos átlagtól eltérően megyénkben a tavaszi fagyoknak nagyobb a valószínűsége. Ilyenkor termést nem hoz az alma, és kinő a sűrű térállásból.

A szatmári részeken — Csen- ger környékén vagy Sonkád térségében — a mikroklíma kedvezőbb. Talán ott érdemesebb megpróbálni a sűrűbb telepítést. Szolgálhatok ellenpéldával is. Oroson a Jószolgálati Alapítvány megpróbálta az intenzív termesztést. Meg lehet nézni, hogy nyáron a szárazság miatt szinte szürke a fák levele.

Az évek óta tartó aszály miatt itt is kiszáradt a császári tó. Kutatóintézetünkben egy 120 és egy 106 méteres mélységű kút nem ad vizet, újabb kutak

fúrására nehezen adnak engedélyt. Pedig nekünk sokat kellene öntözni. A vadkárt mi is érzékeljük. Az őzeknek és a nyulaknak a természetes közege az erdő. Ezt egyre nagyobb területen irtják, ezért bemenekülnek a gyümölcsösökbe. Hozzánk is betelepült vagy 30 őz, és évek óta itt vannak, pedig mi erős mérgekkel permetezünk. Már megtanulták, hogy olyankor átugranak a kerítésen, és csak később térnek vissza.

— A beszélgetés elején kiderült, hogy a fajtaválasztásban is a konzervatívabb szemlélet a jellemzőbb. Mi ennek az oka?

— ízben és színben még mindig a Jonatán a legjobb, és kevésbé érzékeny az időjárásra. Nem véletlenül az Idaredet keresik a legtöbben, hisz ez a nemesítés során az egyik ágáról Jonatán. Tovább kísérletezünk, és ha sikerülne olyan fajtát nemesítenünk, amelyik itt is jól érezné magát, minden bizonynyal azt keresnék a legtöbben.

— A már termő gyümölcsösöknél a költségek legnagyobb részét a növényvédelem teszi ki. A kutatások mennyiben csökkenthetik ezeket a kiadásokat?

— A permetezések közül is a varasodás elleni védelem a legjelentősebb, közel 40 százalékos arányt tesz ki. Most a va- rasodással szemben ellenállóbb fajták létrehozásán dolgozunk.

Ha ezt sikerülne kiiktatnunk, akkor lényegesen olcsóbb lenne a szabolcsi alma. Ha csak léalmának lenne jó, már az is nagy eredmény lenne. A sűrítmény jó áron adható el, és az olcsóbb alapanyag is jelentős hasznot hozhatna a termelőknek. A megyében 320 ezer tonna léalma feldolgozására van kapacitás. A cél az lenne, hogy ezt a szükségletet itt, helyben állítsák elő. Félő, ha az olcsóbb importalap anyag bekerül a megyébe, akkor az bent is marad, és kiszorítja a hazai termelőket. Jó példával állt elő az anarcsi FAT Kft. A környező településeken pénzzel is segítette az új telepítéseket, és a varasodás elleni fajtákat részesítette előnyben.

— Az étkezési alma még mindig jobb áron adható el. Nem ennek a termelését kellene inkább ösztönözni?

— Igazából azt szeretnénk, ha a megtermett gyümölcs 70—80 százaléka étkezési almaként kerülhetne a piacra. Azonban a maradék 20—30 százaléknyi termés nem fedezi a feldolgozók szükségleteit. Ezért olyan ültetvények is kellenének, amelyek kimondottan léalma-termesztésére szako- sodnának. Az biztos, hogy a szabolcsi homokon a melegebb klíma miatt átlag két héttel hamarabb érik a gyümölcs, mint másutt az országban. Ha már augusztusban elkezdenénk hűtőházakban tárolni a termést, akkor az nagyon megdrágítaná

a téli almát;

A két oldalt Fekete Tibor és Fullajtár András írta A fotókat Boasó Katalin készítette