Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-16 / 269. szám
UJ KELET Megyénk életéből / 1995. november 16., csütörtök 3 Műveltség és demokrácia — Kedves Basel Péter, mi is megköszönjük — megyénk nevében — azt az ajándékot, amit a minap adott át a Német Népfőiskolái Szövetség nevében. Kérjük, szóljon olvasóinkhoz a német népfőiskolák tevékenységéről.-— Munkánkat minden politikai képződménytől — tehát pártoktól, mozgalmaktól — függetlenül végezzük. Az ajándékok átadása Mindenre nyitottak vagyunk, ami célkitűzéseinket szolgálja, azonban gondosan vigyázunk függetlenségünkre. Ez olyannyira igaz, hogy nem támogatunk semmilyen párt-, de még egyházi rendezvényt sem, erre ott vannak az egyházi népfőiskolák. — Kapcsolatban állnak önök a szintén a népfőiskolái mozgalmat támogató Friedrich Ebert Alapítvánnyal is? — Nem, mi függetlenek vagyunk tőlük. Ok a szociáldemokrata párttal állnak kapcsolatban. —Mikor alakult meg a szövetség? — Majdnem ötven évvel ezelőtt. Az akkori cél a német nép és a német társadalom szellemi és lelki talpra állítása volt a második világháború okozta sokk után. Akkor is, most is azt valljuk, hogy a kultúra eszközeivel igenis felemelhető egy romjaiban lévő nemzet. A demokráciához kulturált emberfők kellenek, akik értik, hogy mi történik körülöttük, és ismereteik lehetővé teszik a közvetlen és értelmes politizálást. Egy népet, amely érti a körülötte zajló folyamatokat, nem lehet szélsőséges áramlatok sodrába vonni, és ez, ha úgy tetszik, még a béke feltétel- rendszerének is szerves része lehet. —Mennyi támogatást kapnak a német szövetség tagfőiskolái? — Általában a tevékenység költségeinek egyharmadától az ötven-ötvenöt százalékáig-— Mit tapasztal hazánkban? Mennyi a támogatás? — Hát... az itteni helyzet következtében — tárja szét kezét Basel úr—, sajnos, nem tud az állam ennyi segítséget nyújtani. Azonban hozzájárulást itt is kapnak a népfőiskolák. Különben ez a feltétele a mi segítésünknek is. Most Nyíregyháza is azért kapott, mert az önkormányzat is adott támogatást. így a szándék komolysága sokkal világosabban kitűnik. Különben az önkormányzatoknak rá kéne már végre döbbenniük, hogy mekkora lehetőségek rejlenek a népfőiskolái tevékenység mögött. Németországban például a Társadalombiztosító is hozzájárul a működésünkhöz, de az egészségügy is. Világos dolog, hogy egy nép, amelyik ismeretekkel rendelkezik — mondjuk egészségügyi téren —, az kevesebb ideig nyomja a betegágyat. Márpedig ez világos anyagi érdeke a tb- nek is... —Ingyenes a népfőiskolái oktatás? — Azok a piacosítható ismeretek — például szakmai tanfolyamok, nyelvek —, amiket a népfőiskolák is oktatnak, nem ingyenesek, azonban lényegesen olcsóbbak, mint más intézmények tandíjai. Az egyéb — általános ismereteket, műveltséget fejlesztő — kurzusaink magától értetődően ingyenesek. — Palotai — Tegnap álom, ma valóság, holnap történelem Ne várjuk a sült galambot! Egy-egy fontos adat megszerzéséért kilométereket utazhatunk, hosszú és fáradságos felméréseket végezhetünk, könyvtárnyi könyveket olvashatunk, mégsem biztos, hogy megtaláljuk, amit keresünk. A számítógépes adatbázisok segítségével a szobánkból, felesleges munka nélkül kukkanthatunk be a világ információs rendszerébe. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola számítóközpontja bekapcsolódott az Internetbe, ami egy kommunikációs hálózat, egymással összekapcsolt rendszerek együttese. A rendszerben különböző adatbázisok találhatók a magyar, valamint külföldi állam- és közigazgatás, a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és a tudományok szakterületéről. A hálózaton keresztül a számítógépeket ideiglenesen, vagy akár üzemszerűen is össze lehet kapcsolni, és adatokat, állományokat lehet továbbítani. Ezzel olyan lehetőséget nyitottak meg, amellyel Nyíregyháza (és egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) számára kitágulhat a világ. — Szerencsére a megyei és városi önkormányzatokkal korán egymásra találtunk — mondta Budi Antal, a főiskola számítóközpontjának vezetője. — Érdeklődtek irántunk, és megérezték, hogy fontos és életképes dolgot szeretnék véghezvinni. Mindenki által ismert, hogy ennek a megyének fejlődni kell, mégpedig egyedül, önmagunk erejéből, egyébként hiába várjuk a sült galambot. A Szab-I-Net program, amit elkészítettünk, nemcsak fejlesztést, hanem összefogást is magában foglal. — Mutassa be, kérem, a programot! — Célja, hogy a megyében fellelhető telekommunikációs csatornákat felhasználva megnövelt értékű szolgáltatásként, költségtakarékos módon teremtse meg — a kábeltévé- és telefonhálózatok segítségével — az Internet-kapcsolatot Nyíregyházán és a megyében. A Szab-I-Net program megvalósításához létre kell hozni egy nonprofit Internet-szolgáltató szervezetet, amely felelős az Internet által megkövetelt szabványok betartásáért, és technológiai segítséget nyújt a hálózatba kapcsolódó szervezetek és felhasználók számára. A vállalkozás a megyei és a városi önkormányzat, valamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kezdeményezéséből indult ki. A főiskolán felhalmozott eszközökből és tudásbázisból kiindulva,* a létrehozó felek anyagi hozzájárulásával egy közhasznú társaságot kellene erre a célra megalapítani. Egy ekkora feladat megvalósítása több évet vesz igénybe és jelentős anyagi ráfordítást igényel. A közhasznú társaság tevékenységét elsősorban az jellemezné, hogy a szolgáltatás költségeinél tekintettel kell legyen a terület fizetőképességére. A társaság nyeresége nem osztható fel az alapítók között, így abból fenntartható a rendszer folyamatos továbbfejlesztése és bővítése is. A számítástechnika fejlődik a világon a leggyorsabban, így annak követése elengedhetetlen számunkra is, hogy a terület versenyképességét növelni tudjuk. A társaság elsődleges céljának a Nyíregyháza és a megye területén kialakított számíBódi Antal tógépes hálózatot és annak folyamatos fejlesztését szolgáló természettudományos kutatást és fejlesztést tekintené. Továbbá, hogy a települések és a helyi önkormányzatok, valamint más csatlakozók közti információáramlás felgyorsulásával a térséget felzárkóztathassa, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő szolgáltatásitarifa-rend- szer szerint a megyében és azon kívüli szervezetek kommunikációját elősegítse. —Eszerint az Interneten mindenki megtalálja azt, amire szüksége van? — így van, de fontos megjegyezni, hogy egymás segítsége nélkül nem tudjuk a közhasznú társaságot létrehozni. Az egész megyét érintő összefogásra azért van szükség, mert a megyei hálózat működtetése nágyon speciális szakértelmet követel, és ez a nagy távolságú kommunikáció egy-egy intézmény számára elviselhetetlen terheket jelentene. — A megyében mostanában sokat beszélnek a fejlesztésről, új utakat, módszereket keresünk. Ón szerint a belépés az Internet hálózatba a gazdasági élet fellendítésében is segítene? — Úgy vélem, hogy az információs rendszerek segítik a vérkeringés felgyorsítását. Az üzleti életben, kereskedelemben fontos, hogy bizonyos hírek mihamarabb eljussanak az érintettekhez, és azokat legrövidebb idő alatt az Interneten keresztül lehet megszerezni. Ezzel elébemehetünk a kapcsolatoknak, a lehetőségeknek. Mi a főiskola számítóközpontjában akkor kezdtük el a belépést az Internet hálózatba, amikor még nem volt ennyire ismert. Ezzel lépéselőnyünk van az ország más megyéihez képest. Az Internet egyfajta kihívás, aminek meg kell felelni a világban. Itt, Szabolcs-Szat- már-Bereg" megyében fel kell gyorsítani ezt a folyamatot, hogy még nagyobb hatékonysággal tudjunk dolgozni. Amit leírtunk a Szab-I-Net programban, az nem egyszerű szándék, hanem folyamatos fejlesztés. A kábeltévé bekapcsolása az Internet hálózatba már folyamatban van. Én azt szeretném, ha a megye legkisebb és legtávolabbi falujában is beléphetnének az Internetbe. S igazán boldog akkor lennék, ha nemcsak önkormányzatok, gazdasági szervezetek és cégek vehetnék igénybe ezt az információs adatbázist, hanem egyszerű emberek is. Ezzel a rendszerrel gyakorlatilag elérhetjük az egész világot, ebből a szempontból pedig teljesen mindegy, hol él az ember: egy eldugott és csendes községben vagy egy füstös és forgalmas nagyvárosban. Be kell bizonyítanunk, mi sem vagyunk rosszabbak, mint nyugat-európai társaink. Meggyőződésem, hogy az itt kialakított kapcsolatok többet érnek. Személy szerint sok ismeretségem van már—amelyek a rendszer segítségével jöttek létre — Kanadában, az USA-ban, Alaszkában és a világ sok más pontján. Ha elektronikus levelet kapok tőlük, alig várom, hogy megnézhessem, mit írtak. Bízom abban, hogy a megyében ki tudjuk használni az eddig elért eredményeket. Ez a rendszer annak való, aki szereti a kihívásokat, az újabb problémákat, aki kreatív és tenni akar. Én nem mondom, hogy ebben a rendszerben csak jó és szép dolgok vannak, de ilyen a világ. Koznia Ibolya Munkában a számítógép és kezelője (Fotó: Bozsó) Örmény kisebbségi önkormányzati választás Viharos, gazdag közös történelem Aram Hacsaturján zeneszerző, Tigran Petroszjan sakkvilágbajnok, Charles Aznavoure sanzonénekes, Cher Oscar-dí- jas színésznő, Agárdi Gábor, Voight Ági vagy Benkő Dániel —e közismert, híres személyiségeknek van két közös vonásuk: mindannyian örmény kötődésűek, és annak a szórvány örmény nemzetnek a leszármazottai, akik ugyanannyian — közel hárommi llióan — élnek hazájuk határain kívül, mint az Örmény Köztársaságon belül. A kis nép vérzivataros történelmének első, önálló államát, Urartut az időszámítás előtti 9. században alapították. Ennek romjain épült újjá Armenia, amelynek határait a Krisztus születése előtti első évszázadDr. Malhazjan Armen ban — a törekvő Nagy Tigran király uralkodása alatt — már három tenger mosta. III. Trudat örmény király 301-ben tette államvallássá az üldözött kereszténységet. Száz évvel később Meszrop Mastoc megalkotta az örmény, 36 betűs ábécét. 1915. április 24. az örmény nemzet gyászkoszorús napja, mert ekkor vette kezdetét az örmények Holocaustja. Törökországban pár hónap alatt 1,5 millió örményt lemészároltak, illetve elüldöztek a hatóságok. Többen Magyarországra menekülve itt kerestek új hazát, és alapítottak kolóniát. Hazánk és az Örmény Köztársaság történelme ezelőtt közel ezer éve több-kevesebb találkozási ponton összefonódott. Már a 10. században Kézai Simon krónikái is említést tesznek örmény származású magyar lakosokról. Három évszázaddal később III. Béla az esztergomi kolóniának földbirtokot és kolostort adományoz, s a 15-16. században, a levéltári okiratok tanúságai szerint az akkori Magyarországon több örmény elöljáró és főbíra tevékenykedett. 1672-ben, alig három hónap alatt több mint 3 ezer menekülő örmény család telepedett le hazánkban, pontosabban Erdélyben. Szamosújvár vált a legnagyobb településükké. Az 1848 —49-es szabadságharcban közel 1200 örmény önkéntes harcolt hazánk, az ő új hazájuk függetlenségért, mintegy 70-en tiszti rangban, mint például a Habsburg megtorlásnak Aradon áldozatul esett Lázár Vilmos vagy Kiss Ernő tábornok. A Magyarországon élő közel 5 ezer örmény 1988-ban megalapította az Arménia Magyar— Örmény Kulturális Egyesületet. Négy évvel később a szervezet nevének első szavait felváltották a nemzeti költészetük hagyományaiban sokszor megénekelt Arménia Népére. Még ebben az évben megalakult több budapesti kerületben és Veszprémben az Örmény Kisebbségi Önkormányzat, és elkezdte működését az Országos Örmény Ön- kormányzat is. Azóta több vidéki nagyvárosban—Székesfehérváron, Debrecenben, Dorogon — jöttek létre az önigazgatási szervezetek. Nyíregyházán mintegy 25 örmény család él, s november 19- én, vasárnap azért járulhatunk az urnák elé, hogy ők megalakíthassák a kisebbségi önkormányzatukat a megyeszékhelyen. Hogy egy korábban jól működő egyesületből miért szeretnének önkormányzati szintre lépni, erre a kérdésre dr. Malhazjan Armen, a megyei kórház intenzív-terápia szakorvosa adta meg a választ: — Szerveződésünk az örmény nemzetünk viharos történetéhez hasonlatos magyar politikától szeretné magát távol tartani — mondta a leendő kisebbségi ön- kormányzat képviselőjelöltje. — Független önkormányzatként tovább ápolnánk a már korábban elkezdett örmény-keresztény hagyományokat, népünk kulturális, saját és Magyarországgal közös történelmi értékeit a lehető legszélesebb körben szeretnénk megismertetni. Mindezeken túl céljaink között szerepel az Armenia című újság újraindítása, a hazai örmény múzeum gyarapítása, az együttműködés a magyar örmény önkormányzatokkal, és az anyaországi kapcsolatok szorosabbá tétele. A nyíregyházi leendő örmény önkormányzatnak — amelynek megalakulásáról Nyíregyháza polgárai vasárnap szavazhatnak — öt képviselőjelöltje van: Kiss Éva, dr. Kiss Gabriella, dr. Koháry Emőke, Szatmári Pál és dr. Malhazjan Armen. __Ví„__ 1
