Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 14., kedd 5 Földhivatali halozatepites A magyar földhivatalok mintegy 1,3 milliárd forintos PHARE-támogatást kaptak a számítógépes hálózat fejlesz­tésére, és emellett közel 300 millió márkás kedvezményes német hitel segíti a több mint 2 millió tulajdoni lap feldolgozá­sának gyorsítását. Az eló'zetes felmérések szerint az említett tőkeinjekció segítségével a számítógépes adatfeldolgozás el­maradásának pótlása egy éven belül elvégezhető lenne. A magyarországi ingatlan-nyilvántartás feldolgozása — a hivatalok jelenlegi lehetőségei miatt—elmaradt a korábbi ter­vekhez képest. A PHARE-támogatás első, 3,5 millió ECU-s része 1992-től áll rendelkezésre, amiből két ütemben — tíz­tíz megyére osztva az országot — megkezdődhetett az adat- feldolgozás infrastrukturális hátterének kiépítése. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye földhivatalai a II. hullámban jutottak hozzá a nélkülözhetlen pénzügyi alaphoz. Mint Oroszvári István, a megyei földhivatal vezetője elmond­ta, nagy előrelépést jelent az úgynevezett kézi módszerről a gé­pesített adatfeldolgozásra áttérni. Az ingatlan-nyilvántartó lapok első oldalát már 20 éve a számítógépek memóriájában tárolják. Ezt a munkát kettős könyveléssel végezték régebben a hivatalok: helyben, kézzel kitöltötték a tulajdoni lapokat, s azokat Buda­pestre kellett küldeni, ahol gépre vitték az adatokat, s idővel nyom­tatásban visszaküldték a megyei irodákba. Ez év elején a megyei iroda a központi nyilvántartóból megkapott minden szükséges nyomtatványt, a közel 400 ezer ingatlani lap első oldalát. így a megyei földhivatalban „csupán” a tulajdon-nyilvántartó lapok második és harmadik oldalát kell számítógépre rögzíteni. A PHARE-segélyből minden megyei iroda átlagosan öt számítógép­hez jutott hozzá. Az elvégezendő feladat hatalmas, például a nyír­egyházi kirendeltség akár negyven munkatársat is tudna ezzel fog­lalkoztatni, de a technikai háttér ennél kevesebbet enged meg. Pil­lanatnyilag közel 150 ezer ingatlanadatot—a teljes adatbázis több mint 30 százalékát — rögzítettek eddig a megyében. A tervek sze­rint a teljes munkát 1996. december végéig tudják befejezni. A munkák gyorsítása végett a megyei hivatal mintegy 5,5 millió fo­rintért további 7 nyomtatót és 17 számítógépet vásárolt. Mint a hivatalvezető elmondta, 1997-től a feltöltött adatbá­zissal a földhivatali hálózatnál maximálissá válhat az irodák ki­használtsága és az ott folyó munka. Lényegesen csökkenhet az ügyintézésre fordított idő, a nyilvántartott ingatlanadatokat ke­zelő program lehetővé teszi, hogy az egyes határozatoknak, szer­ződéseknek az alapmintáját tartalmazza, amit csak a személyes adatokkal kell kitöltenie az ügyintézőnek, s nyomtatás után az új vagy módosított földhivatali lap már kézbe is vehető. Aranyérmes dámagancs A Nyírerdő Rt. legje­lentősebb üzemi vadász- területe Gúthon van. Az idén is jártak itt német, osztrák, svájci, amerikai vadászok, akik 15 dám- bikát ejtettek el. Ezek közül egy aranyérmes is akadt, mely a világrang­lista 11. helyét foglalja el ez ősztől. A romantikus környezetben lévő va­dászházban most a téli vaddisznóvadászatra készülnek (jobb oldal kép) Betakarítottak Az őszi betakarítás utol­só nagyobb munkáját jól meg­szervezték. György gazda szor­galmasan segített a család minden tagjának, a szomszé­doknak az őszi munkákban. Nem érdektelenül tette, hi­szen most visszakapja a se­gítséget. Úgy számolt, lesz­nek vagy tizenöten a kukori­catörésen. Nem tudott mit kezdeni a visszakapott föld­del, hát beültette tengerivel. Jól jön a ház körül szalad­gáló aprójószágnak, meg a két májusi süldő is kihízik rajta a disznóvágásra. A fö­löslegnek pedig jó ára lesz — állítólag... — elmélke­dett, míg gyülekeztek a sógo­rok, komák, jó szomszédok. Szólt is az asszonynak előző este: — Te, anyjok, aztán készít­sél elemózsiát rendesen, meg legyen itóka is, valami jobb­féle konyak meg üveges sör, egy kis tavalyi bor még akad, de iható már a korai szüret murcija is, ha valaki bort kí­ván. Tudod, nem szeretném, ha bárki is nem érezné jól magát, ha már ingyen dol­goznak, az ellátás legyen jó. Meg aztán ne gondolják azt, hogy nincs mit aprítani a tejbe, még ha olyan szűkös világ is van. Az útbaigazítást megér­tette Annus asszony. Késő es­tig sütött-főzött. A rúd szalá­mik mellé még reggel frissen készített fasírtot meg sajtos pogácsát. Az alaposan meg­rakott tarisznyák alig fértek el a vő tizenhárom éves Zsi­gulijának csomagtartójá­ban a két láda sör mellett. Meg is jegyezte az indulás­kor Sándor koma: — Te, Gyuri, nem mondtad, hogy több napig odaleszünk. — Lesz annak gyomor, meg az­tán hosszú még a nap — vá- laszolt a gazda a tréfás meg­jegyzésre. A kis csapat megérkezett a kukoricaföldre. Jó kis táb­la volt, meg a sorok is jó hosszúak voltak. Étlen-szom- jan nem lehet elkezdeni a munkát — jegyezte meg György. Szólt az asszonynak, hogy pakoljon ki, és egyen- igyon mindenki, mielőtt hoz­zákezdenek a nagy munká­hoz. Korán volt még, alig múlt nyolc óra. A férfiak inkább ittak egy felest, míg az asszo­nyok a frissen főzött feketé­ből kortyolgattak. Szabódtak az evéstől. Mondták többen is, hogy ettek otthon reggel, inkább kezdjenek hozzá, fa­latoznak majd dél körül, akkor már jobban esik az en­nivaló, ha megdolgozott érte az ember. György gazda nem is erőltette tovább a kínál- gatást. Beljebb vitték a ha­lom enni-innivalót. A bizton­ság kedvéért három bicikli­vel még körbe is rakták, ne­hogy valami kóbor kutya meg­dézsmálja, míg fordulnak egyet. A kocsiban nem ma­radhatott, mert a vőnek mun­kahelyére kellett mennie, dol­gozni a városba. Két-két sorra állt minden­& t Szabolcs-Szatmár-Beregből is sokan rándulnak át szívesen a Deb­recen melletti Bánki Arborétumba. A kellemes környezeten kívül az itteni tájház is látványosságot kínál, az erdős puszta szépségeit is­merheti meg a kiránduló. A közelben kilátótorony is van, ahonnan hatalmas területet láthat be az érdeklődő turista (balra) A tölgyek telepitese igen szép erdészfeladat. Ebben az esztendőben is vetettek makkot Fehérgyarmat és Nyíregyháza térségében. Ez a fafaj honos ezen a tájon, így pótlása, felújítása és telepítése kötelessé­ge a Nyírerdő Rt. erdészeteinek. Mint képünkön látni, őszre szépen fejlődtek a kis tölgyek, melyek elkezdték hosszú életüket, hogy majd unokáink lássák őket erős faként (alsó kép) ki, egy forduló bizony majd egy órába telt. A harmadik fordulóból araszoltak visz- szafelé, amikor a gazda meg­biztatta a fáradni látszó tár­saságot. —Ha kiérünk, eszünk- iszunk, mert most már itt az ideje, madárláttát meg nem akarunk hazavinni. Nem is vittek haza sem­mit, mert a madár előtt más is meglátta az ételhalmazt. Meg ám! Ahogy kiértek, a gazda azt hitte, hogy megszé­dültek a forgolódásban, és a másik végén vannak a föld­nek, mert ott az ennivaló­nak, láda söröknek nyoma sem volt. De még a kétke­rekű járművek is hiányoz­tak. Tájolás ide vagy oda, ki­derült, hogy mégis jó helyen vannak. Az álmélkodó szorgos- kodók előbb viccnek vélték az egészet, de hamar kiderült az igazság. Mindent elvittek tőlük, s hogy könnyebb legyen a szál­lítás, elvitték a három bicik­lit is... Még két forduló hátravolt. Szótlanul sorra álltak, és befejezték a tengeritörést. György gazda lehajtott fej­jel törte le a csöveket, úgy megszorította őket, hogy né­melyik szétroppant a kezé­ben: azt gondolta, hogy a gálád tolvajok nyakát szo­rítja. Annus asszony lema­radva a sor végén kullogott, nem tudta, miért csordult ki a könnye, a dühtől vagy a szégyentől... Fullajtár A ndrás Veszélyes kukorica Még mindig jelentős meny- nyiségű kukorica van a megyei földeken. Ezzel kap­csolatos kérdésünkre vála­szolva Szénégető László, a megyei földművelési hivatal vezetője elmondta, a szártövi gombafertőzések miatt a nö­vény szára eldőlhet, illetve el­törhet, ez különösen gépi be­takarításnál okozhat prob­lémát. Különböző gomba- fertőzések következtében a gyengébb fajtáknál legtöbb­ször tőben törik el a szár; az ilyet géppel már nem lehet betakarítani. Túlságosan sű­rűn vetett és káliumban, nit­rogénben alultáplált növé­nyeknél középen törik a el a növény szára. A lehető leg­jobban leeresztett vágóasztal­lal az ilyen termés még beta­karítható, de ahol nagyon sok a törött növény, megfontolan­dó, hogy a gépi vagy a kézi tö­rés a gazdaságosabb. Nem igazán száradtak meg a későn — május végén, június első napjaiban — vetett kuko­ricák. A nedves kukorica kü­lönösen érzékeny a gomba- fertőzésekre, elsősorban a fuzáriumra, ilyenkor rózsaszí­nű penészbevonat képződik a szemeken és a szemek között. Az ilyen kukorica komoly bél­ártalmakat okozhat sertésnek, szarvasmarhának, juhnak, ba­romfinak egyaránt, de különö­sen nagy veszélyt jelent a vem­hes tenyészállatokra, melyek­nél elvetélést is okozhat. A ha­tározottan álló, sárgásbarna szí­nű, beérett növények, melyeket nem a fagy szárított ki, fel­szecskázva, répaszelettel, ab­rakkal összekeverve még a gombafertőzés ellenére is fel- használhatók, de a megfeke­tedett, gyenge növényekkel takarmányozni már nem ta­nácsos. A betakarítás végére remélhetőleg olvadni fog a hó. Nagyon fontos, hogy még az ősszel, ha szántani már nem is tudják, legalább szár­zúzóval dolgozzák el és tár­csázzák meg a tarlót. Ezzel felgyorsul a bomlás, és ta­vasszal sokkal erőteljesebb lesz az új kultúra növekedé­se. A kötött talajú földeket mindenképpen még az ősszel fel kell szántani, ez a munka nem várhat tavaszig. Hektá­ronként tonnákban fejezhető ki az ősz helyett tavasszal szántott földek terméshoza­ma, ez pedig már a gazdasá­gosságot teszi kétségessé. V.L.

Next

/
Thumbnails
Contents