Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-11 / 265. szám
UJ KELET Interjú 1995. november 11., szombat Hadszíntérré változhat az ország Thürmer Gyula 1953-ban született Budapesten. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerzett közgazdászdiplomát. Beszéli az orosz, az angol, a német, a szerbhorvát és a japán nyelvet. 1981-ben doktorált. Jelenleg a Munkáspárt elnöke, immár hatodik éve. O Elnök úr! A Munkáspártdelegáció élén Ön átadott a parlament alelnökének tizennégy csomagot, amely összesen 179 755 aláírást tartalmaz. Az aláírók kérik a népszavazás kiírását annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy csatlakozzon- e hazánk a NATO védelmi szervezetéhez. Mivel a kormánypolitika a csatlakozás mellett tör lándzsát, nyilvánvaló, hogy a Munkáspárt — mint ellenzéki párt—úgy gondolja: a csatlakozás negatív hatással lenne Magyarországra. Részletezné ezt a kérdést? — Több mint egy tucat érv szól a tagság ellen. A legsúlyosabb indok azonban az, hogy hazánk könnyen hadszíntérré válhat. A NATO-nak — gondolom, ez mindenki számára világos — nincs szüksége a magyar hadsereg katonai erejére. Nem a magyar fegyverekre van szükségük, hanem egyértelműen az ország területére mint potenciális felvonulási területre. A békepartnerség okán légterünket már használhatják is az AWACS gépek, és nem kétséges, hogy abban az esetben, ha nagy létszámú amerikai békefenntartó erők fognak állomásozni Boszniában, nagyon is szükségesek lesznek Amerika számára a magyar tartalék-repülőterek. Szép csendeserfel is kezdődtek a magyar repterek átalakítási munkái, amire fényes bizonyságul szolgálhat a tény, hogy a kecskeméti létesítmény jövőre közel egymilli- árd dolláros tételként szerepel az ország költségvetési terveiben. Mellesleg az amerikaiak maguk sem tagadják céljaikat. Joseph Charlier tábornok például kijelentette, hogy „...a délszláv válság nem állhat Magyarország tagságának útjába, sőt még előnyökkel is járhat, hiszen ilyen módon az esetleges műveletek kiindulási pontja közelebb lenne a végrehajtás színteréhez”. Na, ez az, amiből a Munkáspárt köszöni, de nem kér... OTöbb mint egy tucat ellenérvről tett említést. Felsorolná röviden ezeket? — Azzal, hogy az ország területén újra idegen csapatok jelennének meg, az atomfegyverek telepítése sem kizárt. Az állam szuverenitása újfent veszélybe kerülne. A NATO-tagság miatt feszült viszony keletkezne keleti és déli szomszédainkkal, s ez még a szomszédos országok magyarságának is ártana. A tagság alapfeltételeinek megteremtése óriási anyagi terhet róna az országra, a tagság pedig évi 2-3 milliárd dolláros folyamatos költséget jelent. Nem kapnánk segítséget a NATO- tól, sőt, azt is elveszítenénk, amit kívülállóként kapunk. A NATO- hűség alapján politikai tisztogatás megy végbe a hadseregben. A NATO-ba senki sem hív bennünket. Kétségeink vannak a NATO békés védelmi jellegét illetően. A Varsói Szerződés után minek „csöbörből vödörbe” esni. Ausztria sem akar tag lenni... és még sorolhatnám az érveinket. O Milyen védelmi rendszert vagy szövetséget ajánl a Munkáspárt a NATO helyett? — Ukrajna immár hivatalosan is kinyilatkoztatta, hogy be kíván lépni az el nem kötelezettek táborába. Svájc, Ausztria, Magyarország, Ukrajna együttesen egy olyan semleges zónát hozna létre, amely védelmi alternatívát jelenthet számunkra... O Ha jól értem, a Munkáspárt azt javasolja, hogy Magyarország nyilvánítsa ki a semlegességét? — Igen. Természetesen ennek alapfeltétele, hogy ezt az Alkotmány is rögzítse. O Tehát azt állítja, hogy a NATO-tagság kizárólag hátrányokkal járna hazánkra nézve? — Nem, erről szó sincs. Csak éppen, ha egyenleget vonunk a jó és a rossz kihatások között, véleményünk szerint negatív eredményt kapunk. O Mikorra derül ki, hogy lesz-e népszavazás kérdésben? — Úgy tűnik, hogy a kérdés politikai súlya sietteti az eljárást. Ezt abban látom felfedezni, hogy dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke már az átadás napján továbbította is az aláírásokat az Országos Választási Elnökségnek, holott erre a törvények értelmében hat napja lett volna. Most egy hónap áll rendelkezésre, hogy ellenőrizzék az adatokat, a nevek valódiságát és azt követően két hónapon belül ki kell írni a népszavazást. OMármint abban az esetben, ha találnak százezer hiteles aláírást... — Igen, így van. Remélem, hogy tisztességesen, demokratikusan fogják végezni a dolgukat. Mi mindent elkövettünk, hogy csak valós és ellenőrizhető nevek legyenek. Magunk is végeztünk előszűréseket, s ahol adatok hiányoztak, a neveket magunk húztuk ki. Elképzelhetetlennek tartom, hogy negyven százaléknál is több legyen a számításba nem vehető aláírók száma. OFeltételezem, azért kezdeményezik a népszavazást a kérdésben, mert úgy vélik, hogy a lakosság többsége nem óhajtja majd a NATO-tagságot. Végeztek már ilyen irányú felméréseket? — Természetesen. Egy közvélemény-kutató intézet adatai szerint tavasszal a lakosság 18, de most már 30 százaléka nem óhajtja a tagságot, míg 42 százaléka igen. A fennmaradó 28 százalék még nem tudja. Nekünk az emelkedő tendencia a lényeges! Azt jelzi: lassan kezd világossá válni az emberek előtt, hogy milyen hátulütői is vannak a tagsának. Lassan elmúlnak a romantikus álmok, és jön a kijózanodás. O Van még egyéb oka, hogy ezt a népszavazási kérdésupont most veti fel a párt? Nem túl korai ez? — Mi egy biankócsekket szeretnénk kiállíttatni a lakossággal. Hogy lehet korai valami, ami már eddig is milliárdo- kat vitt el? A kormány is „biankóban” teszi, amit tesz, hiszen üres ígéreteken kívül még nem kapott semmit a teljes jogú tagságért. Mikor? Hogyan? Mennyiért? Milyen konkrét feltételekkel? Ők sem tudnak semmit! Mégis milliárdokat költenek erre a „semmire” — a vágyálmaikra. Egyébiránt két más okból is lényegesnek tartjuk, hogy most írják ki a népszavazást. Nevezetesen magáról a demokráciáról van szó, amikor a népi kezdeményezésű népszavazáshoz szükséges aláírások számát fel akarják emelni a háromszorosára. Ma Magyarországon teljes képtelenség háromszázezer aláírást összegyűjteni. Az a meggyőződésem, így akarják elkerülni a népi kezdeményezésű népszavazások kiírását. A második — és mondhatni világpolitikai jelentőségű — indokunk az, hogy a volt szocialista országok közül elsőnek Magyarországon vetődjék fel ez a kérdés ilyen formában. O Ennek a témakörnek ösz- szefoglalása-képpen volna még mondandója az elnök úrnak? — Talán „csak” annyi: meg vagyok arról győződve, hogy a NATO nem bízik bennünk. Ezt azzal is bizonyította, hogy eleddig egyetlen — a nyugati hadseregekben rendszeresített — fegyvert sem juttatott magyar kezekbe... O Kérem, mondjon néhány szót a Munkáspárt elképzeléseiről a jelenlegi gazdasági problémák megoldására! — A mai kormány leegyszerűsíti ezt a kérdést. Ők azt javasolják — és csináltatják is velünk —, hogy együnk kevesebbet, fordítsunk kevesebb pénzt ruhára, kulturálódásra, oktatásra, egészségügyre. Ez rossz politika! Történelmi tapasztalatok mutatják, hogy az ilyen politikát folytató országok mindig lemaradtak. Mi az előremenekülés hívei vagyunk. Privilegizálni kellene néhány húzóágazatot, a mezőgazdaságot, a könnyűipart. Ez utóbbinál ügyelnénk rá, hogy a munkaerő ára olyan szinten maradjon, ami még éppenhogy vonzó a befektetői tőkének. A hadiipart is erősítenénk, amely a honvédség igényeinek mintegy harminc százalékát ki tudná elégíteni. Nem privatizálnánk tehát ezt az iparágat és főleg nem így... Ugyanilyen húzóágazat lehetne az építőipar is. aminek exportját újra kellene kezdeni. Előnybe helyeznénk az oktatást és az egészségügyet, mert az a meggyőződésünk, hogy ma már csak egy egészséges és művelt nép tudja megállni a helyét a nemzetközi versenyben. OMilyen módszert helyeselne a szociális háló finanszírozására? — Ehhez elsősorba* a pénzforrásokról kell pár szót ejtenem. Le kéne ülni Clintonnal és Kohllal, és feltenni nekik a kérdést, hogy akamak-e egy másik Jugoszláviát a térségben? Ha nem, akkor vállalják át azt az évi ötmilliárd dolláros kamatterhet, ami sújtja országunkat. Hozzanak létre egy alapot, amelyből fizetnék helyettünk ezt az összeget — ami egyáltalán nem is olyan sok, ha ennek a két országnak az anyagi kapacitását vesszük figyelembe. Van egyébiránt egy 4000 milliárd forintos belső adósságunk is, ami abból adódott, hogy az állam állami bankoktól napi üzleti kamattal vette fel a hiteleket. Ezt a kormány nem tudja visszafizetni. Egyszerűen közölni kéne velük, hogy ez így nem megy tovább, és ha nem változtatnak a kondíciókon, akkor megtagadjuk a fizetések további törlesztését. Nem a diákokon kell a hiányzó pénzeket behajtani, hanem a bankokon. A NATO-val kapcsolatos kiadásokat nullára kéne csökkenteni. Az ENSZ békefenntartó erőiben való részvételünket nem lenne szabad folytatni. Rengeteget emészt fel, nem is beszélve arról a Keleti György- féle rémálomról, hogy Boszniába magyar békefenntartókat vezényeljenek. Ennek iszonyatos politikai és katonai következményei lehetnek... Visszatérve a pénzforrásokra, az adók összegét úgy állapítanánk meg, hogy még éppen megérje fizetni a vállalkozóknak, hiszen ma nem éri meg nekik, ezért folyik rengeteg pénz a feketegazdaságba. Az elkótyavetyélt keleti piacokat újra visszaszereznénk. A tb.-alapokat — amire a kérdés vonatkozott — jelenleg gazdasági okokból még nem lehet piacosítani, ezért állami, költségvetési pénzekből kéne táplálni. Most is így működik, csak éppen tagadják... Q Hogyan közelítené meg megyénk felemelkedésének témakörét? — Végig kell gondolni az ország helyzetét, aztán ennek függvényében a válságövezetekét is. Kiszámítható gazdaság- politikára volna szükség. Szabolcs kimondottan agrármegye. A fejlődő és támogatott mező- gazdaság már majdnem megoldás lenne. De az építőipar fellendítése is fontos: (külföldi munkák, itthoni szociálislakás- Spítések) — ezek mind-mind ésszerű alternatívák. UMi a véleménye arról, hogy a 3-as számú autópálya építésére nincs nyugati jelentkező? — Az illetékes miniszter úgy nyilatkozott, hogy nincs jelentős forgalom, és ez az oka. Én ezt úgy helyesbíteném, hogy nincs—mai szóhasználattal élve — „levehető” nyugati autósforgalom... O Hogyan állítaná vissza a keleti régió és Ukrajna, Oroszország hagyományosan jó kapcsolatait gazdasági téren? — Ehhez néhány baráti lépésre lenne szükség. A politikai légkört melegebbé kellene tenni. Nehéz ugyanis elvárni tőlük a szívélyes kereskedelmet, ha mi a NATO felé törekszünk, Ukrajna pedig semleges akar lenni... QMit ért ön azon, hogy Európa? — Földrajzi egység, amiből politikai fogalmakat kreáltak. A különbség a „két” Európa között azonban tovább nőtt. Csak annyit példaként, hogy Ausztriában a határnál a benzinkúton magyarul, szerbül, románul, oroszul, lengyelül ki van írva, hogy „ne lopj!” Németül nincs kiírva. Hát, így tekintenek ránk azok, ahová igyekszünk... O Milyen jövőt jósol a koalíciónak? — A résztvevők még érdekeltek a fenntartásában. Még van „privatizálnivaló” is. Az SZDSZ-nek is van még kiaknázandó területe a média, az oktatás és természetesen a gazdaság területein. Az azonban a napnál is világosabb, hogy a választások előtt kellő időben fel fognak állni. Erre két jó okuk is van. Egyrészt így nem állnak majd „bűnösként” a jelenlegi helyzet miatt a választók előtt, másrészt így szépen „elvitetik majd a balhét” az MSZP-vel, eleve megtorpedózva a választási reményeiket. Az MSZP-ben egyre jobban érezhetők a törésvonalak, és ez csak erősödni fog a választások közeledtével. Sokan fognak a függetlenek közé ülni. ü Elnök úr, köszönöm a beszélgetést! Palotai
