Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-10 / 264. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 10., péntek 3 Költözik az Agrárkamara A búzaügy csak egyike Kiváló takarmánykiegészítő a mezőgazdaság bajainak A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara és a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. sertéstakarmányozási tájértekezletet tartott Probios márkanevű takarmánykiegészítők használatának jelentősége és üzemi tapasztalatai címmel tegnap délelőtt 10 órától Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. A megnyitót és a bevezető előadást Bíró Miklós, az Agrárkamara ügyvezető alelnöke tartotta, majd a Probios hatásmechanizmusát és alkalmazásának jelentőségét dr. Knódel János, a Pioneer cég munkatársa ismertette. A Probios felhasználásának üzemi tapasztalatairól Bán György, a tiszadobi Sertés- tenyésztő és Értékesítő Szövetkezet elnöke beszélt. Felkért hozzászólóként a mátészalkai Szatmárhús Kft. és a nagykállói R-KO-N- telep képviselői mondták el véleményüket a vetőmagvairól méltán világhírű Pioneer cég által forgalmazott takarmánykiegészítőről. Tapasztalataik alapján minden sertéstartó számára csak javaLassan már hagyománnyá válik, hogy a nyíregyházi nyár színházi életének szerves részeként működő Thália Társaság egy-egy újabb bemutatóval kedveskedik a közönségnek. Az idén a polgármesteri hivatal udvarán — szép és kulturált miliőben — mutatták be a Bolondok grófja című színművet. A nagy közönségsikert aratott nívós előadás is bizonyítja, hogy igenis szükség van a nyári, kamarajellegű színházi estékre városunkban. Berki Antal színművészt, a Thália Társaság vezetőjét kérdezem további terveiről. — Hány előadást tartott eddig a társaság? — Összesen mintegy ötven- szer léptünk fel Nyíregyházán az évek során. Eddig három bemutatót tartottunk. Az első a Maharadzsa volt, majd ezt követte a Piros bugyelláris és idén a Bolondok grófja. (Folytatás az 1. oldalról) Elfogadta viszont a vásárlók másik kérelmét a hatéves lejáratú részletfizetési kedvezHelyreigazítás Tegnapi számunk harmadik oldalán a Megfagynak a hajléktalanok? című cikkben hibásan jelent meg, hogy a — Nádor utcai menedékhely kivételével — valamennyi hajléktalanokat ellátó intézmény a Családsegítő Központ felügyelete alá kerül. Nos, az intézmények irányítását nem a családsegítő, hanem a Gondozási Központ veszi át. Az érintettektől elnézést kérünk! solni tudták a Probios szuszpenzió és granulátum használatát. Ezt követően a Szabolcstej Rt. képviseletében Kaiser Zoltánná ismertette a jelenlévőkkel a minőségi tejtermelés „tízparancsolatát”. Tapasztalataik alapján ugyanis a tej minősége — az — egyes tejtermelő gazdák esetében— az előírtakhoz képest romlott. A tej könnyen szennyeződik és gyorsan romlik. Amilyen egészséges táplálék a tiszta, friss, olyan veszélyes a fogyasztó egészségére a tisztátalanul termelt és kezelt tej, mert igen sokszor betegségeket okozó baktériumokat is tartalmaz. A tej helyes, tiszta termelése és kezelése közegészségügyi érdek, de elsőrendű a gazdáknak is, mert a szennyezett tej sem forgalomba nem hozható, sem jó minőségű tejtermék előállítására nem alkalmas. Az egész napos értekezleten szót kapott dr. Fesztóry Sándor, az FM megyei hivatalának állattenyésztési főmunkatársa is, aki a kamarai gazdajegyzőknek a 9/1995-ös és a 86/1995./VII. Berki Antal — Mit láthatunk jövőre? — Jókai Mór Gazdag szegények című szomorkás vígjátékát tervezzük bemutatni — természetesen ehhez még szükség van a polgármesteri hivatal, de az egyéb szponzorok támogatására is. — Mikor és hol lennének az előadások? ményt és a kamatmentességet illetően. A Szalkatávhő részéről Farkas Sándor ügyvezető igazgató tartott beszámolót, és ismertette a hőközpont korszerűsítéséről szóló koncepciót. A képviselő-testület döntése alapján a Szalkatávhő 1996-os költségvetésében szerepelnie kell a műszaki tervek díjának. A jövőben a legmodernebb gázmotoros fűtőerőművi rendszerre kívánnak áttérni a lakosság biztonságosabb és energiatakarékos kiszolgálása érdekében. A rendszer melléktermékként melegvizet állít elő. Egy másik beszámolóból arról értesülhettek a képviselők, hogy jó ütemben halad a Baj- csy-Zs. E. Kollégium 100 férőhelyes rekonstrukciós, és a gépészeti szakközépiskola nyolctantermes bővítése. A befejezéshez rendelkezésre áll a szük14./ számú rendelettel kapcsolatban adott tájékoztatást. Az előbbi állattenyésztési támogatási igénylés, míg a másik úgynevezett exportárualap növelésére szolgáló pályázat, amelynek a határideje ez év december 15., ám a megyei FM-hiva- talokhoz november 15-éig véleményezésre be kell érkezniük. Zárásként Bíró Miklós tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a megyei agrárkamara a napokban új helyre, a Dózsa György útról az Arany János u. 7. szám alá költözik. (A volt MHSZ- épületbe). Az agrárkamara új telefonszámai: 314-435 és 314- 133. Szólt arról is, hogy a soron következő elnökségi ülés november 20-án lesz, amelyre a tervek szerint Lakos László földművelésügyi minisztert is várják. A megye gazdajegyzőinek újabb értekezletét november 22-én tartják, melyen Szénégető László FM megyei hivatalvezető ad tájékoztatást a földkiadó bizottságok munkájáról. _____________________ (l efler) — Június 28. és augusztus 20. között tíz este tervezzük játszani a Gazdag szegényeket, de — a nagy érdeklődésre való tekintettel — felújítjuk a Bolondok grófját is, amiből három előadás lenne. A színházi előadások mellett tizenkét úgynevezett „könnyű-komolyzenére” épített kamarazenekari estet is tervezünk, mert ezekből is hiány mutatkozik városunkban. A környezet szinte sugallja a komolyzenei hangversenyeket... — Kiket láthatunk majd a Gazdag szegényekben? — Szántó Sándor, Kührner Éva, Agyagási Edit, Koblicska Kálmán, Tóth Gyula és Kame- niczky László játssza a főszerepeket. Az előadás rendezője, — a hagyományokhoz híven — természetesen Berki Antal. Palotai séges anyagi fedezet, így a tanulók hamarosan birtokba vehetik az új létesítményeket. Több éves probléma látszik megoldódni a zöldségpiaccal kapcsolatban. A piaccsamok az eredeti elképzelések szerint a körben felépült pavilonsorok közé került volna, de a pénzügyi lehetőségek ismeretében erre a közeljövőben nincs reális esély. A pavilonsorok közötti földterület eladásából és egyéb forrásokból van lehetőség a piac térburkolatának kivitelezésére. A vállalkozók jelezték vételi szándékukat és jelentős értékű társadalmi munkát is felajánlottak. A kora esti órákban dr. Kovács László városi vezető ügyész tájékoztatta a testületet a gyermek- és ifjúsággal kapcsolatos devianciákról. Pénzes László A közvéleményt erősen foglalkoztató búzaüggyel kapcsolatban sokan úgy vélik, hogy annak előidézője valamiféle spekuláció. Horváth Gábornak, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárának nyilatkozata azonban arra világít rá, hogy ez az ügy csak egyik tünete az agrárágazat gondjainak, az ágazat évtizedes problémái okozzák az egyre bizonytalanabb terméseredményeket. Tudatosítani kell a közvéleménnyel, hogy a hattonnás átlagtermésű búzahozam már a múlté. A MOSZ-főtitkár a búzaügy hátteréről a következőket nyilatkozta: — A búza ára szinte mindig nyomott, alacsony volt, növekedése önmagában nem baj, hiszen a termelőknek is meg kell élniük. A nyomott árak konzerválásához hozzájárult az is, hogy az előző kormányzat ’91-ben épp az aratás idején csökkentette a minimálárát, a garantált ár is mindig alacsony, a termelő számára semmiféle nyereséget nem tartalmaz. A búza árának emelkedése tehát törvényszerű volt, csak az a fájdalmas, hogy abból a termelők szinte semmit sem érezhették, pedig már égetően szükségük lett volna a pénzre ahhoz, hogy szakszerűen ápolják a talajokat, pótolják a hiányzó tápanyagokat, végre új gépeket vehessenek az elavultak helyett. —Joggal kérdezhetjük, hogy miért nem a termelőhöz kerül az ártöbblet. Ennek egyik oka az, hogy az utóbbi évek privatizációs folyamatából a termelők zömmel kiszorultak. Nem valósulhatott meg a termelők, a feldolgozók és a kereskedők érdekszövetsége sem, melyben az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elv kiteljesedhetett volna. A mai agrárgondoknak ugyancsak oka, hogy az előző kormányzat a meglévő mezőgazdasági szervezetek szétverését tartotta egyik legfőbb feladatának, miközben a létrejött új birtokosok gyámolításá- val senki nem törődött. Az aszálykár, az adósságok tömege, a hitelképtelenség, a kiszolgáltatottság mind-mind termelést hátráltató tényező. A búza- termesztésre államilag garantált, hektáronként 16 ezer forintos hitel már önmagában is szakszerűtlenséget feltételez, ez az összeg nem teszi lehetségessé a jó minőségű, biztonságos és nagy termést. Ilyen körülmények között akár öttonnás átlagterméssel számolni is komolytalan dolog. (Folytatás az 1. oldalról) Ebből az alkalomból a Magyar Radiológusok Társasága Tiszántúli Szakcsoportja és a Jósa András Kórház rendelőintézet tudományos bizottsága a röntgenosztály szervezésében Centenáriumi Tudományos Ülést tart ma 14 órai kezdettel a kórház sebészeti tömb előadótermében. A konferencián Borsod, Hajdú, Szolnok, Szabolcs és Békés megyék radiológus szakemberei vesznek részt, dr. Péter Mózes pro— Már eddig is meg kellett volna valósítani egy olyan rendszert, mely — ha a termelőt természeti kár éri — a hiteleit automatikusan kitolja. Olyan pénzügyi rendszer kellene, mely nem a betakarítást követően teszi lejárttá a hiteleket, hiszen akkor a legalacsonyabb az ár, és a termelő a legrosszabbkor kénytelen a portékájától megválni. Az is lehetetlen állapot, hogy az exporttámogatásnak csak nyolc százaléka jut el a termelőhöz. Persze az is nagy gond, hogy a termelő alig tud biztosítékot ajánlani a hitelezőnek, hiszen például a termelés legfontosabb tényezőjének, a földjének telekkönyvi bejegyzése még nem történt meg, szövetkezetek esetében pedig a törvény nem teszi lehetővé a földvásárlást. A bankok szempontjából a termelők nem jó adósok, helyettük a közvetítő, a kereskedő kapja a hitelt. A bank értékesítési szerződést kér a gazdálkodótól, és a közvetítő is előre állapodik meg vele. A kör tehát bezárul, a termelőnek nincs mozgástere. — A magyar parasztember októberben úgy veti el a búzát, hogy semmit nem tud a jövő évi támogatási rendszerről. Magyarországon az utóbbi időben nem nőtt a búza vetésterülete. Ebből az következik, hogy átlagos évben kiemelkedő termés esetén kétmilliótonna külpiacokra kerülhet. Ez azt is jelenti, hogy tartós exportpiacokra van szükségünk, amelyekhez kell az exporttámogatás, hiszen sok exportáló ország a mienknél ötször, esetenként nyolcszor nagyobb mértékben támogatja a kivitelt, és van olyan ország, amelyik százszázalékos vámmal védi belföldi termelőit. Természetesen kétszáz dollár körüli búzaár esetében meggondolandó a támogatás szüneteltetése, de ez különleges helyzet. Az idén tavasszal még voltak készletek a tavalyi termésből, ezért kérte a MOSZ a tavalyi búzaár exporttámogatáfesszor (DOTE) és dr. Frey József elnökletével. A főorvosnő tájékoztatott továbbá, hogy ma már nemcsak röntgenezésről beszélhetünk, hanem úgynevezett „képalkotó diagnosztikáról”, mely fogalomkörbe — a röntgenezés mellett — beletartoznak még az ultrahangos, a CT (compu- tertomográf), a mágneses rezonancia, az izotópos vizsgálatok is. A számítástechnika ,e .területen is a fejlődést jelenti. Technikailag óriási előrelépés tasi határidejének meghosszabbítását. Sajnos az állam saját búzából származó készleteivel épp akkor jelent meg a piacon, amikor még a termelők tárolóiban is volt. Ez volt az igazi piaczavarás, ráadásul az idei termés becslői igen nagyot tévedtek... Azt azonban az arra illetékeseknek tudniuk kellett volna, hogy a fent említett okok miatt az öttonnás átlagtermés eleve illúzió. Az idei betakarítás kezdetén ugyan már látható volt a chicagói tőzsde árainak elmozdulása, ám arról, hogy ez miként hat az európai és a magyar piacra, információ nem állt rendelkezésre, ami irányt adott volna a termelőknek az ártárgyalásokon. A betakarítás kezdetén azonban már az anyagilag jobban álló termelők is kénytelenek voltak ártárgyalásokba bocsátkozni. A tavalyi búzaárakhoz képest egyébként — a forintleértékelések hatását tekintve is — természetesnek kellett volna lennie a tonnánként tizenegyezer forintos árnak. Akik már eleve közvetítővel állapodtak meg, már semmilyen mozgásterük nem maradt. Nem fogadták el azt a MOSZ-javaslatot sem, mely azt szorgalmazta volna, hogy úgynevezett amerikai típusú intervenciós felvásárlással közraktári ügylet formájában vegyék meg a termelők búzáját. Ennek az a lényege, hogy a termelő megkapja a közraktárban elhelyezett áru értékének hatvan százalékát, majd a kialakult piaci helyzet alapján eldöntheti, hogy visszavásárol- ja-e az árut és eladja jobb áron, vagy végképp az államnak értékesíti a terméket. — Ahhoz, hogy hasonló helyzetek ne fordulhassanak elő, az kell, hogy az agrárrendtartási törvény kötelezze az Agrárrendtartási Hivatalt a pontos és megbízható információk átadására, legyen végre átlátható agrárszabályozás, a termelő tudjon készletezni. Mindezeken kívül persze új garancia-, hitelezési és támogatási rendszerre is szükség van. Vasas pasztaiható, s a berendezések — rendkívüli költségigényük miatt — az egészségügyi intézmények számára nem minden esetben azonnal hozzáférhetőek. A röntgenosztályon évente mintegy 180 ezer ember fordul meg, amely óriási terhet ró az osztály dolgozóira. A röntgenkészülékeket napjainkra megfelelő sugárvédelemmel látják el, az ott dolgozókat rendszeresen ellenőrzik,.így veszélyességét a minimálisra korlátozták. (lefler) A Thália Társaság tervei Piaccsarnok: nem, térburkolat: igen Radiológusok konferenciája
