Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-09 / 263. szám

UJ KELET Záhony 1995. november 9., csütörtök A határváros polgára Szkibák Gyula Az utcákat járva városlakó­kat állítottunk meg, és három kérdést tettünk fel nekik: 1A családtagok közül jár- e valaki rendszeresen uszodá­ba? 2„ Mit jelent önnek az or­szághatár közelsége? 3., Ha valaki városi képvi­selő lenne, min változtatna legelőször? Szkibák Gyula: 1. — Sajnos nem jár közü­lünk senki. 2. — Előnyt is, hátrányt is jelent a határátkelőhely kö­zelsége, bár az utóbbi időben visszafogták az emberárada­tot. A határátkelőhelyek vi­szonylag nyitottabbá váltak. Ezzel nemcsak a határon túli magyarok jöhetnek át köny- nyebben, hanem mindenféle náció is. Elsősorban nem a turisták jönnek, hanem a seftelők és a gyanús szemé­lyek. Hosszú távon azonban nincs más lehetőségünk a fel­zárkózásra, mint elősegíteni a határok átjárhatóságát. Bíz­zunk benne, hogy előbb- utóbb előnyünkre válik majd. 3. — Záhony, nevében vá­ros már, és ideje volna belőle valóban várost csinálni. A központ és egy utca városi képet mutat, de ezenkívül in­kább falunak néz ki. Ha kép­viselő lennék, akkor nagyobb figyelmet és főként több pénzt fordítanék a külterüle­tekre. Juhász Attiláné: 1. — Csak a kislányom jár rendszeresen uszodába, ő még óvodás. Nyáron viszont a családdal gyakran mentünk fürödni. 2. — Több hátrányunk, mint előnyünk származik a határ közelsége miatt. Mind­szerint... Juhász Attiláné ig a hét közepén lepik el a várost az ukrán üzletelők. Ezekben a napokban alig le­het tőlük lépni a boltokban. 3. — Szigorúbb feltételek­kel engedném be a városba a külföldi állampolgárokat. Igaz, nem a város területéhez tartozik, de a négyes számú főutat is bővíteni kellene. Van, amikor olyan hosszú a kamionsor a határátkelő előtt a magyar oldalon, hogy Zá­hony szinte megközelíthetet­len. Ráadásul télen járó mo­torral várakoznak és a leve­gőt is jelentős mértékben szennyezik. Pásztor Jenő és családja: 1. — Nem járunk uszodá­ba. 2. — Sajnos több hátrá­nyunk, mint előnyünk szár­mazik a külföldiek jelenlété­ből. A határnyitás eredmé­nyeként beáramlanak nemkí­vánatos személyek is. Ugyan­akkor jót is jelent, mert mi is át-átmegyünk néha a túloldal­ra. Amióta nem árusíthatnak a külföldiek a piacon, azóta el­csendesedett a környék. Az, ahogy a gépkocsikkal közle­kednek, egyszerűen életve­szélyes. Nemcsak az áruikat, hanem a közlekedési „kultú­rájukat” is hozzák magukkal. 3. — Képviselőként sür­getném a négyes számú fő- közlekedési út kiszélesítését, ezzel együtt a közúti határ- átkelőhely bővítését. Nagyon balesetveszélyes ez a sza­kasz. Rengeteg karambol tör­tént már, ami sok halálos ál­dozatot követelt. A várost gépkocsival nagyon nehéz megközelíteni, mintha elzár­nának bennünket a külvi­lágtól. Pásztor Jenő és családja Nem félnek a privatizációtól A főutcán már bontják az aszfaltot Záhonyban jártunkkor azt tapaszataltuk, hogy a várost keresztül-kasul feltúrták, árkok nehezítik a közlekedést. A vá­ros lakói emiatt egyáltalán nem bosszankodnak, hiszen a „fel­hajtás” értük, miattuk van, a gázt vezetik be a lakásokba. — Ebben az évben a legfon­tosabb beruházásunk a gáz ki­építése a lakossági és a közüle­ti fogyasztókhoz — tájékozta­tott Oláh Lajos, a polgármes­teri hivatal műszaki osztályá­nak vezetője. — Szeptember­ben a város több mint kilenc- száz lakója fizetett be 30-30 ezer forintot. Most már negy­venet kell, de még így is vál­lalják. Ugyanez a helyzet a közületi fogyasztóknál is, akik­nek az említett összeg duplá­ját kell az építkezéshez befizet­ni. Záhonyban 78 millió forint, a körzet tizenegy települé­sén összesen közel 800 millió forint a beruházás összérté­ke. Városunkban az önkor­mányzat 10-, a MÁV 43 millió forinttal szállt be az építke­zésbe. — És az állam? — A beruházás kivitelezésé­re megalakult a Felső-Szabol­csi Gázkivitelező Kft., amely Záhonyban és a körzet tizenegy településén vezeti be a gázt a fogyasztókhoz. Csak a kivi­telezőtől függ, hogy a tervek­nek megfelelően az év utolsó napjaiban meggyulladnak-e a gázlángok.Tudomásom szerint az országban az elsők között vagyunk, ahova az állam rész­vényesként száll be (230 mil­lió forinttal), és nem valami­lyen támogatási formával segí­ti az építkezést. Az üzemelte­tésre monopolhelyzete miatt a Tigáz Rt.-vei kötünk — ideig­lenesen — szerződést, bár több leendő gázszolgáltató, befek­tető megkereste az önkormány­zatot ajánlatával. A Tigáz az említett kft.-ben anyagilag nem érdekelt, műszaki ellenőrként vesz részt a beruházásban, megismeri azokat a vagyontár­gyakat, amelyeket üzemeltetés­re átvesz. Hogy később hogyan rendeződnek a vagyoni viszo­nyok, nem tudom. — A gázközművagyon tulaj­donviszonyai és a privatizáció eléggé rendezetlen... — Én nem félek a privatizá­ciótól. Tudomásul kell venni, hogy közművagyonok nem­csak jogokkal, hanem kötele­zettségekkel is járnak. Egyelőre nem az gondunk, hogy az üze­meltetés nyereségességével foglalkozzunk, örülünk, hogy kiépül a rendszer, és élvezhet­jük a gáz előnyeit. A korábbi megállapodások értelmében az állam három éven belül meg­vásárlásra felajánlja — első­sorban az önkormányzatok szá­mára — részesedését. A kép­viselő-testületek vállalkozó szellemétől és pénzügyi hely­zetétől függ. hogy élnek-e a privatizáció adta lehetősé­gekkel. „A vadász ül hosszú, méla lesben...” Szupervadászok Az Új Kelet már .többször tájékoztatta olvasóit a záhonyi határőrök életéről, eredményeiről, kudarcairól. Elsősorban a munkájukat reflektorfényben végző útlevélkezelők, a határfor­galmi kirendeltség munkatársainak mindennapjait mutattuk be. Természetesen nem mulasztottuk el. hogy a záhonyi szupercsa­patról. a határvadászokról is írjunk. A „fiúk” nemrégiben tértek vissza Baranya megyéből, ahol a délszláv válság miatt fárasztó megerősítő szolgálatot láttak el. Záhonyban működik még egy határőr-alakulat, amely csendben, álcázva, erdőn-mezőn. hóban, sárban védi a határt. Nincsenek és nem is akarnak előtérbe kerül­ni. Joggal orrolhatnának — de nem teszik —, hogy őket, a Záhonyi Határőrizeti Kirendeltséget, az ott dolgozók nehéz és fe­lelősségteljes munkáját még nem mutattuk be olvasóinknak. In­formációink szerint — mint általában az egyenruhás csapatok — távolról sem optimális körülmények között dolgoznak. A képen látható hivatásos határőr e figyelő helyzetet a vasúti híd mellett fotós kolléganőnk kedvéért vette fel. Szerződést kötött egymással a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága és a Nyírbau Útépítő Kft. november 2-án a polgármesteri hivatal­ban. A dokumentum értelmé­ben a határátkelő átépítésének első munkálatait a kft. végzi. Ennek értéke 300 millió forint, és az elkövetkező hét hónap során elkészül a terület in- frastruktúrális hálózata, 46 ezer négyzetméter út és parkoló, valamint a térvilágítás. *** Két Yamaha motorral gya­rapodott a záhonyi rendőrkapi­tányság járműparkja. Két rend­őrt a megyszékhelyen képeztek ki, így már semmi akadálya, hogy a határ menti közutakon cirkáljanak a mozgékony és gyors motorok, melyek értéke milliós nagyságrendű. *** A háztartási tüzelőolaj árá­nak emelkedése miatt az állam kompenzációs célra 3 milliárd forintot adott le a települési önkormányzatok részére. Az elosztáskor csak az adott tele­pülés lélekszámát vették figye­lembe, így fordulhatott elő az, hogy egy-egy, 100 százaléko­san gázzal ellátott település több pénzt kapott, mint Zá­hony, ahol a tavalyi fűtési sze­zonban 337 család fűtött tüze­lőolajjal. Idén eddig több mint 200 itteni család jelezte igényét V árosi hírek a támogatásra. Erre a kompen­zációra az államkassza 1,3 mil­lió forintot adott a városnak, amit az önkormányzat saját költségvetéséből még 800 ezer forinttal kiegészített. Október közepén érkezett a záhonyi polgármesteri hivatal­ba az a levél, amely arról érte­sített, hogy sikeresnek bizo­nyult az önkormányzat ta­vasszal beadott iskolabusz-pá­lyázata. A 42 személyes Ikarus, közel 13 millió forint értékű, a város térítésmentesen kapja meg, így a zsurki és győröcskei tanulók bejárásának körülmé­nyei lényegesen javulnak, mi­után a korábbi 10 éves iskola­busz már nagyon elhasználó­dott állapotban volt. Idén ez már a második eredményes jár­műpályázat. Korábban a Nép­jóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Irodája adott a körjegyzőségnek egy 1,7 mil­lió forintos mikrobuszt. Ezt elsősorban idősek, szociálisan rászorultak hasznosíthatják majd. Október 31-én, a halottak napja alkalmából az 1956-ban az egykori záhonyi tüzérlakta­nyában, szovjet tankok tüzétől elesettek emléktáblájánál, vala­mint az I. és II. világháborús emlékműnél koszorúzási ün­nepséget rendezett a polgár- mesteri hivatal. Az emlékhe­lyeknél koszorút helyezett el a helyi önkormányzat, a MÁV- üzemigazgatóság, az MSZP helyi szervezete, valamint a szakközépiskola. November 9-én, csütörtökön tervezi következő ülését a képviselő-testület. Napirenden szerepel a városi piac műkö­déséről, a helyi népszavazásról szóló rendelet elfogadása, tájé­koztató hangzik el a költségve­tés háromnegyed éves hely­zetéről, valamint pályázatokat bírálnak el. Húsz építési telket alakított ki a záhonyi önkormányzata Nyugati-lakótelepen, és már csak háromnak nincsen gazdá­ja. Már korábban kiépítették az infrastruktúrát, az idén a járda és az út alapja készül el, amely jövőre kap aszfaltburkolatot. A határ előtti torlódások miatt a rendőrök sokszor Győ­röcske felé terelik el a 4. szá­mú főút forgalmát. A Közúti Igazgatóság még 2 millió forin­tért megerősíti az útszakaszt. A forgalom csökkentésére déli bekötőút megépítését ter­vezi a város. Az út tervezését és kivitelezését — a jövő év végéig — a Közelekdési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um vállalta magára. Az önkor­mányzatnak ehhez meg kell vásárolnia az eddigi mező- gazdasági területet és azt ki kell vonnia a termelésből. A piac térségében korszerű­sítették a közvilágítást, amely­nek következtében fényesebb lett a környék, és az új izzók­nak köszönhetően nem növeke­dett a villanyszámla. Jövőre a járda aszfaltburkolatot kap. A 4. számú főút mellett kialakí­tott temető környékén jelenleg építik ki a közvilágítást, a mun­kálatokat még az idén befeje­zik. A napokban fejeződött be az Árpád és a Kárpát utca között a járda megépítése, amelyet a környék lakói társadalmi mun­kában készítettek el. Az oldalakat írta: Kovácsvölgyi Zoltán és Fekete Tibor A fotókat készítette: Bozsó Katalin és Harascsák Annamária

Next

/
Thumbnails
Contents