Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-09 / 263. szám
UJ KELET Záhony 1995. november 9., csütörtök A határváros polgára Szkibák Gyula Az utcákat járva városlakókat állítottunk meg, és három kérdést tettünk fel nekik: 1A családtagok közül jár- e valaki rendszeresen uszodába? 2„ Mit jelent önnek az országhatár közelsége? 3., Ha valaki városi képviselő lenne, min változtatna legelőször? Szkibák Gyula: 1. — Sajnos nem jár közülünk senki. 2. — Előnyt is, hátrányt is jelent a határátkelőhely közelsége, bár az utóbbi időben visszafogták az emberáradatot. A határátkelőhelyek viszonylag nyitottabbá váltak. Ezzel nemcsak a határon túli magyarok jöhetnek át köny- nyebben, hanem mindenféle náció is. Elsősorban nem a turisták jönnek, hanem a seftelők és a gyanús személyek. Hosszú távon azonban nincs más lehetőségünk a felzárkózásra, mint elősegíteni a határok átjárhatóságát. Bízzunk benne, hogy előbb- utóbb előnyünkre válik majd. 3. — Záhony, nevében város már, és ideje volna belőle valóban várost csinálni. A központ és egy utca városi képet mutat, de ezenkívül inkább falunak néz ki. Ha képviselő lennék, akkor nagyobb figyelmet és főként több pénzt fordítanék a külterületekre. Juhász Attiláné: 1. — Csak a kislányom jár rendszeresen uszodába, ő még óvodás. Nyáron viszont a családdal gyakran mentünk fürödni. 2. — Több hátrányunk, mint előnyünk származik a határ közelsége miatt. Mindszerint... Juhász Attiláné ig a hét közepén lepik el a várost az ukrán üzletelők. Ezekben a napokban alig lehet tőlük lépni a boltokban. 3. — Szigorúbb feltételekkel engedném be a városba a külföldi állampolgárokat. Igaz, nem a város területéhez tartozik, de a négyes számú főutat is bővíteni kellene. Van, amikor olyan hosszú a kamionsor a határátkelő előtt a magyar oldalon, hogy Záhony szinte megközelíthetetlen. Ráadásul télen járó motorral várakoznak és a levegőt is jelentős mértékben szennyezik. Pásztor Jenő és családja: 1. — Nem járunk uszodába. 2. — Sajnos több hátrányunk, mint előnyünk származik a külföldiek jelenlétéből. A határnyitás eredményeként beáramlanak nemkívánatos személyek is. Ugyanakkor jót is jelent, mert mi is át-átmegyünk néha a túloldalra. Amióta nem árusíthatnak a külföldiek a piacon, azóta elcsendesedett a környék. Az, ahogy a gépkocsikkal közlekednek, egyszerűen életveszélyes. Nemcsak az áruikat, hanem a közlekedési „kultúrájukat” is hozzák magukkal. 3. — Képviselőként sürgetném a négyes számú fő- közlekedési út kiszélesítését, ezzel együtt a közúti határ- átkelőhely bővítését. Nagyon balesetveszélyes ez a szakasz. Rengeteg karambol történt már, ami sok halálos áldozatot követelt. A várost gépkocsival nagyon nehéz megközelíteni, mintha elzárnának bennünket a külvilágtól. Pásztor Jenő és családja Nem félnek a privatizációtól A főutcán már bontják az aszfaltot Záhonyban jártunkkor azt tapaszataltuk, hogy a várost keresztül-kasul feltúrták, árkok nehezítik a közlekedést. A város lakói emiatt egyáltalán nem bosszankodnak, hiszen a „felhajtás” értük, miattuk van, a gázt vezetik be a lakásokba. — Ebben az évben a legfontosabb beruházásunk a gáz kiépítése a lakossági és a közületi fogyasztókhoz — tájékoztatott Oláh Lajos, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője. — Szeptemberben a város több mint kilenc- száz lakója fizetett be 30-30 ezer forintot. Most már negyvenet kell, de még így is vállalják. Ugyanez a helyzet a közületi fogyasztóknál is, akiknek az említett összeg dupláját kell az építkezéshez befizetni. Záhonyban 78 millió forint, a körzet tizenegy településén összesen közel 800 millió forint a beruházás összértéke. Városunkban az önkormányzat 10-, a MÁV 43 millió forinttal szállt be az építkezésbe. — És az állam? — A beruházás kivitelezésére megalakult a Felső-Szabolcsi Gázkivitelező Kft., amely Záhonyban és a körzet tizenegy településén vezeti be a gázt a fogyasztókhoz. Csak a kivitelezőtől függ, hogy a terveknek megfelelően az év utolsó napjaiban meggyulladnak-e a gázlángok.Tudomásom szerint az országban az elsők között vagyunk, ahova az állam részvényesként száll be (230 millió forinttal), és nem valamilyen támogatási formával segíti az építkezést. Az üzemeltetésre monopolhelyzete miatt a Tigáz Rt.-vei kötünk — ideiglenesen — szerződést, bár több leendő gázszolgáltató, befektető megkereste az önkormányzatot ajánlatával. A Tigáz az említett kft.-ben anyagilag nem érdekelt, műszaki ellenőrként vesz részt a beruházásban, megismeri azokat a vagyontárgyakat, amelyeket üzemeltetésre átvesz. Hogy később hogyan rendeződnek a vagyoni viszonyok, nem tudom. — A gázközművagyon tulajdonviszonyai és a privatizáció eléggé rendezetlen... — Én nem félek a privatizációtól. Tudomásul kell venni, hogy közművagyonok nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is járnak. Egyelőre nem az gondunk, hogy az üzemeltetés nyereségességével foglalkozzunk, örülünk, hogy kiépül a rendszer, és élvezhetjük a gáz előnyeit. A korábbi megállapodások értelmében az állam három éven belül megvásárlásra felajánlja — elsősorban az önkormányzatok számára — részesedését. A képviselő-testületek vállalkozó szellemétől és pénzügyi helyzetétől függ. hogy élnek-e a privatizáció adta lehetőségekkel. „A vadász ül hosszú, méla lesben...” Szupervadászok Az Új Kelet már .többször tájékoztatta olvasóit a záhonyi határőrök életéről, eredményeiről, kudarcairól. Elsősorban a munkájukat reflektorfényben végző útlevélkezelők, a határforgalmi kirendeltség munkatársainak mindennapjait mutattuk be. Természetesen nem mulasztottuk el. hogy a záhonyi szupercsapatról. a határvadászokról is írjunk. A „fiúk” nemrégiben tértek vissza Baranya megyéből, ahol a délszláv válság miatt fárasztó megerősítő szolgálatot láttak el. Záhonyban működik még egy határőr-alakulat, amely csendben, álcázva, erdőn-mezőn. hóban, sárban védi a határt. Nincsenek és nem is akarnak előtérbe kerülni. Joggal orrolhatnának — de nem teszik —, hogy őket, a Záhonyi Határőrizeti Kirendeltséget, az ott dolgozók nehéz és felelősségteljes munkáját még nem mutattuk be olvasóinknak. Információink szerint — mint általában az egyenruhás csapatok — távolról sem optimális körülmények között dolgoznak. A képen látható hivatásos határőr e figyelő helyzetet a vasúti híd mellett fotós kolléganőnk kedvéért vette fel. Szerződést kötött egymással a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Nyírbau Útépítő Kft. november 2-án a polgármesteri hivatalban. A dokumentum értelmében a határátkelő átépítésének első munkálatait a kft. végzi. Ennek értéke 300 millió forint, és az elkövetkező hét hónap során elkészül a terület in- frastruktúrális hálózata, 46 ezer négyzetméter út és parkoló, valamint a térvilágítás. *** Két Yamaha motorral gyarapodott a záhonyi rendőrkapitányság járműparkja. Két rendőrt a megyszékhelyen képeztek ki, így már semmi akadálya, hogy a határ menti közutakon cirkáljanak a mozgékony és gyors motorok, melyek értéke milliós nagyságrendű. *** A háztartási tüzelőolaj árának emelkedése miatt az állam kompenzációs célra 3 milliárd forintot adott le a települési önkormányzatok részére. Az elosztáskor csak az adott település lélekszámát vették figyelembe, így fordulhatott elő az, hogy egy-egy, 100 százalékosan gázzal ellátott település több pénzt kapott, mint Záhony, ahol a tavalyi fűtési szezonban 337 család fűtött tüzelőolajjal. Idén eddig több mint 200 itteni család jelezte igényét V árosi hírek a támogatásra. Erre a kompenzációra az államkassza 1,3 millió forintot adott a városnak, amit az önkormányzat saját költségvetéséből még 800 ezer forinttal kiegészített. Október közepén érkezett a záhonyi polgármesteri hivatalba az a levél, amely arról értesített, hogy sikeresnek bizonyult az önkormányzat tavasszal beadott iskolabusz-pályázata. A 42 személyes Ikarus, közel 13 millió forint értékű, a város térítésmentesen kapja meg, így a zsurki és győröcskei tanulók bejárásának körülményei lényegesen javulnak, miután a korábbi 10 éves iskolabusz már nagyon elhasználódott állapotban volt. Idén ez már a második eredményes járműpályázat. Korábban a Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Irodája adott a körjegyzőségnek egy 1,7 millió forintos mikrobuszt. Ezt elsősorban idősek, szociálisan rászorultak hasznosíthatják majd. Október 31-én, a halottak napja alkalmából az 1956-ban az egykori záhonyi tüzérlaktanyában, szovjet tankok tüzétől elesettek emléktáblájánál, valamint az I. és II. világháborús emlékműnél koszorúzási ünnepséget rendezett a polgár- mesteri hivatal. Az emlékhelyeknél koszorút helyezett el a helyi önkormányzat, a MÁV- üzemigazgatóság, az MSZP helyi szervezete, valamint a szakközépiskola. November 9-én, csütörtökön tervezi következő ülését a képviselő-testület. Napirenden szerepel a városi piac működéséről, a helyi népszavazásról szóló rendelet elfogadása, tájékoztató hangzik el a költségvetés háromnegyed éves helyzetéről, valamint pályázatokat bírálnak el. Húsz építési telket alakított ki a záhonyi önkormányzata Nyugati-lakótelepen, és már csak háromnak nincsen gazdája. Már korábban kiépítették az infrastruktúrát, az idén a járda és az út alapja készül el, amely jövőre kap aszfaltburkolatot. A határ előtti torlódások miatt a rendőrök sokszor Győröcske felé terelik el a 4. számú főút forgalmát. A Közúti Igazgatóság még 2 millió forintért megerősíti az útszakaszt. A forgalom csökkentésére déli bekötőút megépítését tervezi a város. Az út tervezését és kivitelezését — a jövő év végéig — a Közelekdési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vállalta magára. Az önkormányzatnak ehhez meg kell vásárolnia az eddigi mező- gazdasági területet és azt ki kell vonnia a termelésből. A piac térségében korszerűsítették a közvilágítást, amelynek következtében fényesebb lett a környék, és az új izzóknak köszönhetően nem növekedett a villanyszámla. Jövőre a járda aszfaltburkolatot kap. A 4. számú főút mellett kialakított temető környékén jelenleg építik ki a közvilágítást, a munkálatokat még az idén befejezik. A napokban fejeződött be az Árpád és a Kárpát utca között a járda megépítése, amelyet a környék lakói társadalmi munkában készítettek el. Az oldalakat írta: Kovácsvölgyi Zoltán és Fekete Tibor A fotókat készítette: Bozsó Katalin és Harascsák Annamária
