Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-09 / 263. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 9., csütörtök 3 __ / Dr . Eisert Árpád tiszteletére A befejezetlen sakkparti... Az elmúlt héten Pécsett felavatták az Orvostudományi Egyetem és Irgalmasrend II. Számú Sebészeti Klinikájának új szívsebészetét, ahol az egyik műtőt dr. Eisert Árpádról, a legendás hírű nyíregyházi szív- specialistáról nevezték el. Ki volt ő, akinek nevét a hazai orvostudomány kalendáriumában aranybetűkkel szedték, akit sok száz, gyógyíthatatlannak ítélt beteg áldása kísér? Dr. Eisert Árpád 1911-ben született Rozsnyón. A gimnáziumi éveit Eperjesen töltötte, majd a prágai Károly Egyetem hallgatója lett, ahol 1936-ban szerzet diplomát. A rendkívüli tudással és képességekkel rendelkező orvos életpályáját a II. világháború majdnem kettétörte. A világégés utáni szlovákiai magyarok üldöztetése elől Nyíregyházára menekült, ahol tudását igazoló okmányok hiányában csak kertésznek vették fel a kórházba. Az akkori vezetősebészt, Körmendy főorvost nem a papiijai, hanem a tudása érdekelte, s a legelső napokban a fiatal Eisert Árpád már megoperál egy komplikált hasnyálmirigy-gyulladást. Néhány hónapos „kertészkedése” után, 1947-ben elvégzi az első radikális hólyagkiírtást, a vesevezeték vastagbélbe történő beültetésével. Az alkalmazott módszere gyakorlatilag ismeretlen volt az akkori magyar orvosok előtt! Az első szívbu- rok-eltávolítást — elsőként Magyarországon — 1948. július 12-én végezte el. Az újszerű eljárásokat segítség nélkül, autodidakta módon sajátította el. 1951. január 26-án sikeresen elvégezte hazai földön a legelső tényleges szívműtétet, gyakorlatilag középkori körülmények között. Az első szívbillentyűműtéthez egy amerikai orvos leírása alapján látott neki, az akkor még ismeretlen segédkeringtető motor nélkül — a szivet végig működése közben operálta... — A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1962-ben Dr. Eisert Árpád (1911—1974) végeztem—emlékezett vissza dr. Bodnár Ákos főorvos, dr. Eisert Árpád munkatársa —, s egy olyan sebészt kerestem, aki a legjobb á „szakmában”, aki mellett tanulhatok. Felkerestem az akkor már nagyhírű szívspecialistát, ő befogadott a munkacsoportjába. Sajnálatos haláláig, 12 éven keresztül dolgoztam mellette, a mai tudásomnak a 80 százalékát neki köszönhetem. A professzor úgy tartotta, hogy a sebész egy olyan iparos, aki a rutinná váló mozdulatok mellett egy gondolkodó, tapasztalatgyűjtő, tudását folyamatosan továbbfejlesztő lény marad. Emberileg nagyon nehezen megközelíthető, zárkózott, magának való ember volt. Sokat elmélkedett, rengeteget olvasott csillagászattal, irodalommal foglalkozó könyveket. Nagy ismerője volt az antik görög-római kultúrának. Társaságban, ha nem volt számára szellemileg építő jellegű a társalgás, akkor türelmetlen tudott lenni. Sokévi közös munkánk után felajánlotta, hogy tegeződ- jünk, amit nehezemre esett betartanom a közel emberöltőnyi kor-, illetve tudáskülönbség miatt. Ebben az a kapcsolat is közrejátszott, hogy az unokája és a lányom közel egyidősek voltak, s együtt vittük a gyerekeket iskolába. Halála napján együtt sakkoztunk a professzorai, s ő a játék közben gyalogelőnyre tett szert. A partit soha sem tudtuk befejezni... Úgy érzem, hogy bábuelőnyének jelképe örökre megmarad. Sajnos ő már nincs közöttünk, de a tudása, a szakmaszeretete, elhivatottsága mindig, a legjobb akaratom ellenére is behozhatatlanul előttem jár. —vip— A hőlégballon-találkozót is elfújta a szél Nehéz idők járnak a nyíregyházi repülőtér háza táján is. Ősszel a szakadó eső mosta el a tervezett repülőnapot, most pedig a váratlanul és hamar beköszöntött tél húzta keresztül a hőlégballonosok számításait. A tegnapi napra tervezett — és elmaradt — nemzetközi hőlégballon-találkozóval kapcsolatban munkatársunk Fedor Lászlót, a nyíregyházi Aero Klub alelnökét kérte fel rövid nyilatkozattételre. Az alelnök úr elmondta, hogy az őszi — hűvösebb — időszak nagyon is kedvező a hőlégballonosok számára, azonban a szélről ez már nem mondható el. A repülésmeteorológiai szolgálat jelzései szerint csütörtökig semmilyen javulás nem váfható a magaslégköri viharos szelet illetően. így — bár szerényebb keretek között — vasárnapra edzőrepüléssel egybekötött bemutatót terveznek. A nemzetközi találkozó elmaradásának azonban más okai is vannak. — Azért szerveztük ezt a nagyszabású bemutatót, mert jövőre Nyíregyházán rendezzük a Magyar Hőlégballon Nemzeti Bajnokságot, és tapasztalatokat akarunk szerezni. Ennek érdekében meghívtuk az ország öt legjobb csapatát, valamint egy nagy nemzetközi rutinnal rendelkező svájci egységet. A svájciak képtelenek voltak h Európa-szerte dúló hóviharok miatt akár el is indulni, de ugyanez mondható el az öt magyar csapatról is. Senki sem merte kockáztatni a pénzét. Ez a két tényező — tehát a hóhelyzet és a magas légköri szélviharok — hiúsította meg terveinket — mondta Fedor László. — tai — Sietni kell a szántással A korán beköszöntött hideg és a havazás a mezőgazdaságban dolgozóknak is meglepetést okozott. Szendrei Kálmán, a Megyei Földművelésügyi Hivatal növénytermesztési főmunkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy ha enyhül az idő, a havazás csak néhány napra torpant- ja meg a betakarítási munkákat. A kukorica nagy részét már learatták és a legtöbb helyen a még fennmaradt csövekről is lepergett már a hó, a kombájnok tovább tudják folytatni munkájukat. Aki eddig esetleg arra várt, hogy csökkenjen a szemek víztartalma, annak most át kell gondolnia, hogy mi lesz nagyobb: a betakarítási veszteség, vagy a szárítási költség. Jelen körülmények között már ésszerűbbnek tűnik a minél előbbi betakarítás. Az összkerékhajtással, esetleg differenciálzárral rendelkező traktoroknak sem okoz igazán nagy problémát a hó, a talaj nem fagyos, tovább lehet folytatni az elmaradt szántást. A még a földben lévő cukorrépa elviseli a négy-öt fokos fagyot is, de a kiásott répát tanácsosabb minél előbb felszedni. Az olvadó hóié jót tesz a talajnak, de a cukorrépának gondot okozhat, ha olvadás után, a hótakaró védelme nélkül éri egy hat-hét fokos fagy. Bár a novemberi vetés szakmailag kifogásolható, a már becsávázott magokat érdemes minél előbb elvetni. A megyében egyébként időarányosan haladnak a vetéssel, inkább az őszi mélyszántás terén vannak elmaradások. Valószínű, hogy a hideg idő nem tart tovább és akinek még restanciája van, feszített tempóval pótolni tudja a hiányosságokat. V.L. Akiknek nem inge... Az utóbbi két napban valami olyasmi történt, amire ugyan számítani már régen lehetett, mégis reménykedtünk, hogy mégsem következik be. Pécsi Ildikó ország- gyűlési képviselő „nevesítette” is interjújában a kérdést, miszerint „... nem szabad hagynunk, hogy emberek fagyjanak meg". A napokban hirtelen beköszöntő tél valóra váltotta tehát a félelmeket, két nap alatt tizenhármán megfagytak. A jelentésekben nemcsak utcai fagyhalálokról olvashatunk, hanem sajnos az is megesett, hogy emberek otthonaikban lettek a hideg áldozatai! Tehát bekövetkezett. Nitks miről vitát nyitni. Az objektív nehézségek senkit nem érdekelnek immár! Az anyagi fedeztek hiánya sem! Európa kellős közepén, a huszonegyedik század hajnalán, megfagytak emberek Magyarországon. Nem volt hol meghúzniuk magukat és a dermesztő szélben az utcán töltötték az éjszakát. Az utolsó éjszakájukat. Másoknak nem volt mivel begyújtaniuk és kihűlt, szegényes otthonaikban altatta el őket végleg a hideg. Ez az ország állítólag Európába készük. Tagja kíván lenni egy államalakulatnak. A világ egyik legfejlettebb államszövetségének, ahol a szociális biztonság tagsági alap- feltétel. Ez az ország állítólag szo- ciálliberális vezetés alatt áll. Mondom állítólag, mert a valóság más. Nagyon is más! Vagy tán a liberális eszmék szabadsága magában hordozza annak a szabadságát is, hogy ott fagy meg egy ember, ahol és amikor akar? És ha — tegyük fel — nem akar? A szocialista eszmeiség teljes és végleges megcsúfolása pedig maga a tény, hogy mégis megtörténhetett! Azt állítják néhányon, hogy ennek a problémának a megoldására közös összefogásra lett volna szükség. Kivel? Az egyházak és civilszervezetek megteszik, amit tudnak. Összefognának ők akár az ördöggel is, csak segítsen. De sem az ördög nem segít, sem az ördögi hatalom. Mert ugyan mi másnak lehet titulálni azt a „ gyülekezetét” , amelyik önnön belső nyavalyáival többet törődik, mint bármi mással? Miféle farizeus dolog azt állítani, hogy jobb a racionalizálások szocialista válfaja, mint más politikai erőé? Tán így édesebb a fagyhalál?! A tény, hogy a kormány nem reagálja le ezt a szégyenteljes eseményt, már maga felháborító. Hát még az, hogy ezt hagyta! Hagyta? Hagyja. Mert ugyan mit tett az utóbbi napokban? Összeült talán egyetlen bármilyen szintű (kormány- szintű) válságstáb? Nem ült össze. November eleje van. Mi lesz decemberben, januárban? Hányán fagynak meg Magyarországon 1995-ben? Tegnap kaptuk a hírt, hogy betörtek a Szent Imre Gimnázium konyhájára és elloptak két kiló kenyeret. Igen kérem. Semmi mást. Pedig valószínűleg lett volna mást is elvinni. Aki ezt a bűncselekményt elkövette, az ártatlan! A bűnös pedig az, aki(k) ilyen helyzetet teremtettek hazánkban. Pártállástól függetlenül. Ók azonban sérthetetlenek. Érinthetetlenek. Nevük sincs, nemhogy felelősségük. Legfeljebb tologatni való. Senki sem fogja őket bíróság elé állítani, hiába is oda valók! Egy európai jogállamban ilyenkor egyet tehet egy tisztességes politikus, vagy szociálpolitikus: Lemond! Mindenki, aki tehetett volna valamit annak érdekében, hogy mindez ne történjen meg és nem tette meg, ne is hivatkozzon a nehézségekre. Már késő. Mondjon le! így, ha már önnön becsületét nem is, de az országét még megmentheti. — tai — Lapzártakor érkezett hír szerint tegnap Gyomaendrőd határában ismét megfagyott egy ember Megfagynak a hajléktalanok? Az utóbbi napokban tíznél többen szenvedtek iszonyú fagyhalált az országban. A hirtelen zordra fordult időjárás főleg azok számára jelent fizikálisán is veszélyt, akiknek nincs fedél a fejük fölött. A hajléktalanok várótermekben, lépcsőházakban, rosszabb esetben erdőkben, parkokban, temetőkben próbálják meg átvészelni a dermesztő éjszakákat. A települések önkormányzatainak és általában a társadalomnak kötelessége, hogy gondoskodjon ezekről az emberekről, akár saját hibájukból, akár tőlük független okok miatt kerültek ebbe a tragikus helyzetbe. Megérdeklődtük néhány városban, hogy mivel tudják segíteni ezeket a szerencsétlen sorsú embereket. Nyíregyháza Átalakulás alatt van a nyíregyházi hajléktalan-ellátás. Somogyiné Katona Anikó szociális munkástól megtudtuk, hogy minden menedéknek, szállásnak más gazdája van, az intézmények zártak, nem tartják egymással a kapcsolatot és főleg nem elegendő a férőhelyek száma. A szociális munkásokból álló Periféria Egyesület és az önkormányzat szociális irodája új koncepciót alakított ki, olyan ellátórendszer tervezetét, melyben a hajléktalan arra az ellátási szintre kerülhet, mely megfelel mentális és fizikai állapotának. A Nádor utcai menedékhely kivételével valamennyi hajléktalanokat ellátó intézményt a családsegítő központ fog irányítani. Az év elején megnyílt 17 férőhelyes, a családsegítő központ által üzemeltetett Bokréta utcai éjjeli menedékhelyet néhány napon belül úgy alakítják át, hogy lesz egy 25 fős éjjeli menedékhely és egy ugyancsak 25 fős átmeneti szálló része. Ha ez megtörténik, a 34 férőhelyes Csillag utcai átmeneti szállás csak a gyermekes anyák számára lesz fenntartva. Egyedül itt kell fizetni; egy gyermeknek 1000, egy felnőttnek 1500 forintot havonta. Az evangélikus egyház 30 fős, Árpád utcai éjjeli menedékhelye megszűnik, illetve ingyenes népkonyhává, nappali melegedővé alakul. Itt lesz a szociális munkások inEz a megoldás? formációs szolgálatának a főhadiszállása is. A férfiaknak fenntartott, 20 fős, Nádor utcai menedékhely és nappali melegedő marad a görög katolikus egyház kezében, de a kapcsolatot szorosabbra fonják a többiekkel. A szociális munkások utcai szolgálata azokon a haj-" léktalanokon igyekszik majd segíteni élelemmel, ruházattal és mentális gondozással, akik valamilyen ok miatt egyik menedékre, szállásra sem tudnak bekerülni. Minden bizonnyal sokan lesznek ilyenek, hiszen egyes becslések szerint nyíregyházán két-, akár háromszáz hajléktalan is él... Kisvárda Tíznél valamivel többre becsülik a kisvárdai hajléktalanok számát -— pontos adatot mondani azért lehetetlen, mert vannak akik oda „költöznek”, ahol jobb boldogulást remélnek. A kisvárdai önkormányzat az idén hatmillió forintot nyert a Népjóléti Minisztériumtól hajléktalan átmeneti szállás létesítésére. Pataki László, a népjóléti osztály vezetője elmondta, hogy eredetileg december 15- ére tervezték átadni a húsz főt befogadó, női és férfi részleggel is rendelkező intézményt. A napi tizenhat órás szolgálattal, melegkonyhával működtetni szándékozott átmeneti szállást valószínűleg csak jövőre vehetik birtokba a hajléktalanok. Az osztályvezető mégis megnyugtatóan tudott nyilatkozni a hajléktalanok téli elhelyezéséről, a rendelkezésükre álló eszközökkel kényszerből az öregek szociális otthonában és másutt is be tudják fogadni az utcán kóborlókat. Mátészalka A mátészalkai családsegítő központ Kölcsey téri hajléktalan szállójának hét-nyolc állandó lakója van .Felföldiné Huszti Judit elmondta, hogy a hatfős szállást szükség esetén duplájára lehet bővíteni, a rászorulók éjjel-nappal itt lehetnek. Természetesen van konyha, zuhanyzó, még a betegeket is helyben el tudják látni. A beköltözéstől számított harminc napon belül ingyenes a szálló, a későbbiekben azonban a keresettől függően fizetni kell, de a keresettel nem rendelkezők persze továbbra is ingyen lakhatnak itt. Vásárosnamény Tizenhármán laknak a Rákóczi utcai hajléktalan szálláson Vásárosnaményben. Vincze Györgyné, a családvédelmi csoport főelőadója elmondta, hogy sok hajléktalannak van rokkantsági, öregségi nyugdíja, néhányan munkanélküli segélyt is kapnak. Akik semmilyenjövedelemmel nem rendelkeznek, azoknak a szálláson dolgozó két gondnok segít alkalmi munkát találni. Feltétlenül keresniük kell, mert a szállásért havonta ezer forintot kell fizetni. Vasas
