Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-28 / 253. szám
Szűrös Mátyással a köztársaság hat évéről 1989. október 23. Csendes őszi nap. Először lehet szabadon emlékezni az 1956-os forradalom és szabadságharcra. A rádió közli, hogy délben a Parlament erkélyéről dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kikiáltja a Magyar Köztársaságot. Mire megkondulnak a harangok, az Országház környékét több mint százezer ember veszi körül és vár méltósággal. A harangszó után a dolgozószobája erkélyén elhelyezett mikrofon elé lép dr. Szűrös Mátyás. Húszpercnyi beszéd, a többi már történelem. Magyarország államformája ismét köztársaság. Az országgyűlés elnöke ideiglenes köztársasági elnök. Ekkor még mindenki bízott a rendszerváltásban, a bűnösök megnevezésében. Aztán eltelt hat év. Vajon ilyen köztársaságot szeretett volna az első elnök? Erről beszélgettem Szűrös Mátyással. — Az új államforma, a köztársaság valójában estik a Rákosi—Gerő-klikk utáni nemzedéknek új, mert korábban már volt Magyarországon ilyen államalakulat. Évtizedeket kellett azonban vámunk, amíg ezt is megélhettük. Ehhez viszont kellett néhány feltétel együttes megléte: a Szovjetunióban megindult változások, a hazánkban meglévő valódi ellenzék, az MSZMP-n belüli nemzeti szárny megléte. Volt egy olyan csoport, amelyik az MSZMP utasítására ellenzéki szerepet vállalt. Csak meg kell nézni, hogy az úgynevezett szamizdatosok közül kik akadályozták és akadályozzák a történelmi igazságtételt, a tényfeltáró bizottság működését, a nemzeti érdekek érvényesítését. A nyolcvanas évek elejétől azonban volt egy csoport a vezetésemmel, amelyik azt feszegette, hogy az elvont internacionalizmus a legnagyobb szocialista tömbön belüli hatalomnak, a Szovjetuniónak az érdeke, és Magyarország akkor még egyetlen pártjának, az MSZMP-nek a nemzeti érdekeik képviselete, érvényre juttatása a feladata. Ennek az újszerűén gondolkodó csapatnak a tagjai voltak többek között Szobai Imre, Tabaj- di Csaba, Nagy Gyula. O Hogyan fogadta ezt Kádár János, az akkori pártfőtitkár? — Az Aradi Vértanúk Napján, ’83-ban mondtam egy beszédet az újságíró-közösségben, amiben foglalkoztam a nemzeti függetlenség, az idegen elnyomás problematikájával. Andropov budapesti szovjet nagykövet feljelentett Kádárnál. Volt egy nyilatkozatom ’88- ban a rádióban, hogy a határainkon túl élő magyarság a nemzet része. Ezt a kijelentésemet előzetesen nem egyeztettem a központi bizottsággal, ezért megkezdődött az onnan való kiszorításom. Aktív részese voltam a politikai életnek ’51-től, berlini, moszkvai nagykövet voltam korábban, csak úgy tudtak semlegesíteni, ha megválasztanak az Országgyűlés elnökévé. O Miért jelentett ez félreállí- tást? — Mindenki tudja, hogy abban az időben a parlament a pártutasítások végrehajtója volt. A pártvezetésből kikapcsoltak ezzel a lépéssel, viszont bekövetkezett az, hogy ettől az időszaktól a rendszerváltás előkészítését az Országgyűlés hajtotta végre. O Eddig úgy tudtuk, hogy a demokratikus ellenzék... — Sokkolta a társadalmat, amikor bejelentették, hogy Magyarországnak milyen nagy összegű tartozása van, ugyanilyen hatást váltott ki, amikor Pozsgai Imre közölte, hogy ’56 forraHolnm volt A fínrhnrsinv vezette SZKP hajlott arra, hogy a szovjet csapatokat kivonják hazánkból. Mindezek hatására a képviselők belátták, hogy új helyzet van. Közben évtizedek óta először megtörtént, hogy képviselőket visszahívattak, időközi választáson ellenzéki személyek jutottak a parlamentbe. Nemzeti kerékasztal-tárgyalások kezdődtek, amelyek arról szóltak, hogyan jutunk a szabad, demokratikus választásokig. Javaslatot készítettek a választójogi törvény módosításáról, ami a többpártrendszer elfogadását jelentette, valamint az Alkotmány módosításáról, ami lehetővé tette a köztársaság kikiáltását. Nagy érdeme az akkori országgyűlésnek, hogy ezeket a sarkalatos törvényeket megszavazta. ÜÉs akkor következett a Magyar Köztársaság kikiáltása. — Az Alkotmány szerint, ha nincs az országnak köztársasági elnöke, akkor ideiglenesen az Országgyűlés elnöke látja el ezt a feladatot. Engem minden politikai erő elfogadott, mert addigra kialakult a kép rólam, hogy elfogulatlanul a nemzet érdekeit képviselem. így lettem annak a megismételhetetlen. kevés emberéletében egyszer adódó történelmi pillanatnak a részese, hogy kikiálthattam a köztársaságot. O Mire gondolt, amikor a parlamenti dolgozószobája erkélyére lépett? Gondolt-e egyáltalán valamire? — Amikor megláttam, hogy minden szervezés nélkül, saját belső érzéseitől indíttatva megszámlálhatatlanul sok ember állt meghatottan, várakozással, könnyekkel a szemében, arra gondoltam, hányszor és hányán becsapták már ezt a magyar népet. Kun Béla martalócaitól Rákosi verőlegényeiig. És mennyi balszerencse várhat még a magyarságra, ha a bankok csatlósaira. a nemzet kiárusítóira szavaz. Mert ekkortól már az volt a tét. A köztársaság kikiáltásával ugyanis lényegében megtörtént a rendszerváltás abban az értelemben, hogy a nép szavazatával, saját akaratából dönti el, kinek a kezébe adja sorsát, a magyarság vezetését. O Az első szabad választáson, '90-ben ezt a döntést is megismerhettük. — Akkor sokan azt hitték, hittük, hogy a választók jól döntöttek. Lényegében ez igaz is, mert a régi hatalmat „kiszavazta” a kormányzati pozícióból, és arra a pártra adta voksát, amelyiktől a rendszerváltás következetes véghezvitelét remélte. Sajnos, az MDF mellett „beszavazta” elég nagy arányban a magyar nemzeti érdekeket mindig is tagadó SZDSZ-t. Ez a két párt paktumot kötött, és ezzel végeredményben a kormányon kívüli SZDSZ akarata érvényesült, az MDF meg cserbenhagyta választóit, vagyis a nemzetet. Amit a szabaddemokraták hirdetnek —a liberalizmust —, azzal csak az a baj, hogy nem Kossuth, Deák nemzeti liberalizmusából táplálkozik, tehát a magyarság szempontjából indif- ferens. Inkább azt mondhatjuk, hogy az internacionalizmus felélesztése más köntösben. Az a cinizmus, ahogy az SZDSZ a nemzeti értékeket, érdekeket elutasítja, valójában elárulja igazi szándékukat is. O Maradjunk még egy kicsit a köztársaság első kormányánál. — Köztársasági elnök voltam, amikor letette a hivatali esküt az Antall-kormány. Antall József európai kaliberű államférfi volt. Ha eltűnnek róla a „sallangok”, a történelem majd rendszerváltó miniszterelnökként említi, aki nehéz örökséget kapott az ország vezetéséhez. Nemzeti tekintélye volt az országnak vezetése első idején, főleg ahogy a liberális irányítású taxisblokádot kezelte. Sajnos az MDF-kormányzást később már az arisztokratizmus, a tömegektől elszakadás jellemezte, saját párttagságukat is cserbenhagyták, ami bukásukhoz vezetett. O Ezzel egy kicsit hamar elintéztük a köztársaság első négy évét. — Az átfogó történelmi értékelést hagyjuk meg az arra hivatottaknak. Azt, hogy a privatizációt mindenki rosszul csinálja, tudjuk. Ezt azonban már nehéz egyenesbe hozni, mert az úgynevezett spontán privatizációval és 37 37t Vnvptn míiaannKÍtá<v<ial döntően olyanok jutottak vagyonokhoz, akiknek nemcsak a magyar nemzethez, de 1848 és 1956 örökségéhez sem volt sok közük. A tehetséges, dolgozó emberek a köztársaság első éveiben nem boldogultak, felerősödött a vadkapitalizmus, a pártharcok, és ez pesszimizmust okozott az ország lakosságánál. Q Aminek következménye lett... — ...az, hogy a köztársaság második szabad választásakor az előző kormányt leszavazta a nép. 1990-ben az előző rendszert, most az előző kormányt, és ebben az a rossz, hogy valójában nincs is igazi erő, amire jó szívvel szavazhatnának az emberek. Az elszegényedés viszont folytatódik, és ez segíthet a kalandorpolitikának, ami a szélsőségek térnyeréséhez vezethet. ü Mit nevez ön szélsőségesnek? — Minden olyan csoportosulást, amelyet bizonytalan eredetű háttérből pénzelnek, de arra jó, hogy zavart keltsen, önkényuralmi jelképekkel masírozzon, és az odarendelt külföldi tévék bemutassanak egy olyan képet, hogy lám: ez a magyarság, ez a magyar fiatalság. O Netán Szabó Albertre gondol? — Például. De van ennek a hazánkba visszatért egykori disszidensnek egy érdekes története. Az MDF vezette kormány idején bezáratták, hogy ne keltsen zavart. Az SZDSZ— MSZP-koalíció idején kiengedték, és most szabadon masírozhat, lehet vele riogatni, hogy mekkora nagy a fasizálódás veszélye Magyarországon. Q Onnan kanyarodtunk el, hogy a nép az MSZP-vei váltotta le a szavazáson az MDF-et. —-.A pesszimizmus azt váltotta ki a lakosságból, hogy a kádári stabilizáció örökösének remélt MSZP-re szavazott több mint ötvpn százalékkal Fnnek következménye az lett, hogy olyan emberek tömege jutott a parlamentbe, akik remélni sem merték, hogy országgyűlési képviselő lesz belőlük. O Ez éppen nem lenne baj. — Valójában az történt, hogy a gyakorlat egyre inkább azt bi- zonyítja az MSZP-ről: nem nemzeti elkötelezettségű párt. Sokan vannak a parlamenti képviselő között is, akik nyíltan vállalják liberalizmusukat, ami azt eredményezi, hogy az MSZP most már nem is szocialista párt. üMintha a Bokros-csomagra gondolna... — Arra is, meg a szociális juttatások fokozatos csökkentésére, a nemzeti oktatás ellehetetlenülésére meg ami még ezután várható. Amikor eldöntöttem, hogy a Bokros-csomagot nem szavazom meg, kérdeztem néhány képviselőtársamat, ők mit tesznek. Azt válaszolták, a kormánykoalíció iránti szolidaritásból igennel.szavaznak. Arra a kérdésemre, hogy a nemzet iránti szolidaritással mi lesz, nem kaptam választ. Nekem mindig az volt a véleményem, hogy az ember embernek születik, ha magyar földön született, a szülei is e nemzethez tartozónak vallották magukat, akkor először is ehhez a közösséghez tartozik, csak azután ideológiákhoz. Vannak, akik ezt megfordítják. Először is a választóknak tartozom szolidaritással, s hogy mi a jó a pártnak, csak ezután következethet. Inkább államférfinak tartom magam, aki egy nemzet érdekében politizál, s nem politikusnak, aki valamilyen érdekből manipulál. Sajnos akik ezt az országot most irányítják, nem ebben a sorrendben gondolkodnak. Talán ennek a magatartásomnak köszönhetem, hogy az előző és a mostani választási ciklusban is szülőföldemen, Püspökladányban az első fordulóban biztosan győztem. lJ Nem elhamarkodott megállapítások ezek? — Sokan felkapták a fejüket amikor Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke azt mondta, sok SZDSZ-megbízott van az MSZP-ben. Talán ennél is többen melepődtek, amikor Békési László egykori pénzügyminiszter azt mondta, nem Horn Gyula a legalkalmasabb miniszter- elnöknek. Ezek a legutóbbi kijelentések már jeleznek valamit. O Talán azt, hogy a pártjuk szakad? — Kérem, itt két dologról kell beszélni. Egyrészt a koalíció bomlásáról, másrészt és MSZP bomlásáról. Az SZDSZ ragaszkodik a hatalomhoz, mert általa újabb pozíciókat szerezhet meg. Sorozatban mondanak le egykori MSZP- miniszterek, ez nem az ő soraikat gyengíti. Mindenképp kiválnak a kormányzati szövetségből még a következő választások előtt, mért akkor a televíziónál, rádiónál és az írott sajtónál meglévő befolyásuk révén elhitethetik a lakossággal, hogy ők jót akartak, szakszerűen dol- aoztak. de az MSZP részéről ez nem volt meg, és azért jutott az ország oda, ahova még ezután kerül. O Hacsak addig nem bomlik a többségi kormányzópárt is. — Azért nem helyes idő előtti választásról beszélni, mert az MSZP képes egyedül is kormányozni, ha egységben marad. A Nánási úti, a hajósi pártcsoport- összejövetelek erőtlen kísérletek az egység demonstrálására, de már felhívják a figyelmet, hogy kezd elkülönülni a párton belüli nemzeti, liberális és szociáldemokrata irányzat. Csintalan Sándor, a párt alelnöke isfigyelmeztetett erre a jelenségre. OHorn Gyulának milyen szerepe lehet ebben a helyzetben? ■— Békési kijelentése óta sok a találgatás a személyét illetően. Olyan feltételezés is van, hogy Göncz Árpádot váltja a köztársasági elnöki pozícióban, és helyette az lesz a miniszter- elnök. akit az SZDSZ is elfogad. Hornnak mindenesetre nem tett jót, hogy sokszor visszakozott a kisebbik kormánypárt ellenvetése szerint. Ü Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékeztünk, a Magyar Köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulója volt. Az elkövetkező, a '96-os esztendőben a honfoglalás ezeregyszázéves évfordulója, az '56-os forradalom negyvenedik évfordulója következik. Van-e még teendőnk ebben a történelmi helyzetben? — Még mindig ott tartunk, hogy 1848 és 1956 örökségét kell megvalósítanunk. Van függetlenségünk, de ezt meg kell őriznünk még a gazdasági formában megjelenő külföldi érdekkel szemben is. Történelmi feladatunk, hogy az egész magyarság nemzeti függetlensége megvalósuljon. A honfoglalás ünnepe az egész Kárpát-medencében lévő magyarság ünnepe kell, hogy legyen! Kormányszinten kell fellépni az ellen, hogy a vajdasági, erdélyi, felvidéki magyarságot atrocitások érjék, Ehhez önmaga belső ellenségeivel is meg kell küzdenie a magyarságnak, hogy ismét Európába találjon a Szent István-i úton Kossuth és Széchenyi, Bartók és Ady nemzete. Mindenkinek a saját könyeze- tében kell a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy ne csak magunkat vonszoljuk, hanem másokat is magunkkal vigyünk. OIlyen köztársaságot akart, amikor hat éve a százezres tömeghez szólt? — Alapvetően köztársaságot akartam, akartunk. Szociálisan érzékeny kormányokat, vadkapitalizmustól mentes piacgazdaságot, társadalmi igazságszolgáltatást, nemzeti felemelkedést tervezgettünk. A hat év elég volt a tapasztalatszerzéshez, a frontok kirajzolódásához, a másság szándékának lelepleződéséhez. Még néhány év, és a magyar nép is ráeszmél, kiket támogasson szavazatával, hogy ennek az országnak olyan vezetése legyen, amely nem idegen érdekeket szolgál. Aradi Balogh Attila
