Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-31 / 255. szám
8 1995. október 31., kedd Magazin UJ KELET Csődöt mondott a magyar illuzionista A városháza tornya nem mozdult Nem sikerült eltűntetni az osztravai városháza 42 méter magas tornyát Rafael Richard magyar illuzionistának. Az észak-morvaországi metropoliszban széles körű reklámkampány után szombaton késó' este megrendezett nagyszabású show-műsorra a városháza előtti téren több mint 30 000 személy gyűlt össze, akik a beígért tökéletes varázslat elmaradása után csalódottan és elégedetlenül széledtek szét. A 31 éves magyar fiatalember mintegy fél óráig „bűvészkedett” a közönség színe előtt, majd újabb fél óra telt el, míg a sokezres tömeg tudatosította, hogy a városháza tornya egy pillanatra sem tűnt el a helyéről, időközben azonban a kulisszák mögé ment a sikertelen bűvész, s az őt kereső számos újságírónak aztán már nem sikerült a nyomára bukkannia. így a nagy hűhóval beharangozott varázslatos est egyetlen művészi élménye a mintegy 15 perces, valóban színpompás tűzijáték volt. Jirina Deklevova, a Dekle- vova Divatház tulajdonosa és az egész show főrendezője a félresikerült produkció után nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak. „Most nincs mit mondanom. Semmit nem kívánok kommentálni” — jegyezte meg. Hozzátette, hogy az est szponzorai számára, melyek a régió legnagyobb iparvállalatai voltak, mégpedig a Nova hűt vasmű, Moravske chemicke zavody kémiai üzem és a Rade- gast Nosovice sörgyár, természetesen készít egy írásos jelentést a történtekről. Nem hivatalos információk szerint a produkció kétmillió koronába, tehát mintegy tízmillió forintba került. A produkción június közepétől mintegy 150 ember dolgozott Osztravában Rafael vezetése alatt. Az illuzionista a hét elején tartott sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy korábban Magyarországon már végzett hasonló kísérleteket, s egyebek közt eltüntetett egy kisebb köztéri szobrot is, mégpedig úgy, hogy az csak évek múlva került vissza eredeti helyére. Konkrétumokat viszont nem volt hajlandó elárulni. Az állítólag aggódó osztravai honatyáknak viszont nyíltan megígérte: most mindent nagyon alaposan előkészített, s nem kell félniük attól, hogy a városháza tornyának eltűnése után esetleg hétfőn nem lesz hova munkába menniük. Nos ezt az ígéretet Rafael valóban betartotta, bár a torony beígért eltüntetése bizony már nem sikerült. Jaggerkaland Pikánsnak indult, plátói barátsággal végződött kaland színhelye volt a budapesti Grand Hotel Corvinus, ahol Mick Jagger, aRolling Stones frontembere egy magyar .modellel” folytatott röpke flörtöt — az esetről a News of the World című londoni bulvárlap számolt be terjedelmes „exkluzívban”. A két teljes oldalon közölt, színes fotókkal tarkított tudósítás szerint egy Dessy Orsolya nevű 22 éves hölgy volt a románc hazai főszereplője. Orsolya maga mesélte el, hogy jóllehet nem engedhette meg magának a 30 fontnyi összeg kifizetését az élő rocklegenda budapesti koncertjének jegyéért, a gondviselés mégis az útjába sodorta az általa bálványozott énekest. A hölgy éppen a Fortuna nevű szórakozóhelyen múlatta az időt barátnőjével a hangverseny éjszakáján, amikor az előadás után, kora hajnalban egyszercsak megjelent Jagger, testőrei társaságában. Az egyik kísérő odaintette Orsolyát a sztárhoz, aki azután „rendkívül udvariasan” bemutatkozott, és fizetett egy gintonicot. Jagger elkérte Orsolya telefonszámát, s a hölgy legnagyobb meglepetésére este meg is csörrent a készülék otthonában. Rövidre fogva: a hívást pazar vacsora követte a méregdrága pesti szálloda elnöki lakosztályában; az étkezés végén az énekes saját kezűleg etette meg somlói galuskával vendégét, akinek egy dalt is elénekelt, kárpótlásul a kihagyott koncertért. Rövid belvárosi night club-körutat letudva Orsolya és lovagja ismét a lakosztályban kötött ki, ahol azonban a továbbiak felé megtett, határozott kezdő lépések után a magyar hölgy kifejezte abbeli igényét, hogy mégis szeretné megőrizni a kapcsolat plátói mivoltát — „nem akartam egy újabb rovátkaként bevonulni Mick gyűjteményébe”. A popsztár „igazi úriemberként” viselkedett, s közölte: testi szerelem nélkül is Orsolyával kívánja tölteni az éjszakát. A terhesség és az immunrendszer A terhesség alatt az immun- rendszer bizonyos részei „szüneteltetik” működésüket — állapították meg heidelbergi kutatók állatkísérletek alapján. Ez a magyarázata annak, hogy az anya immunrendszere nem reagál az idegen apai sejtstruktúrákra, vagyis nem veti ki magából azt. A német rákkutató központ munkatársai szerint a védekezőrendszer egyik védelmi vonalát helyezi takarékra a szervezet, ennek pontos mechanizmusát azonban eddig nem sikerült felderíteni. Egyelőre csupán annyit tudnak, hogy az anyai szervezet toleranciája a T-limfociták működésével áll kapcsolatban. A mechanizmus működéséről azért is szeremének többet megtudni, mert ez segítséget nyújthat a szervátültetéseknél a kilökődés megakadályozására. Az eddig alkalmazott immunszupresszív gyógyszerek ugyanis a teljes immun- rendszerre hatnak. A terhességi vizsgálatokkal viszont — a kutatók reményei szerint — felderíthető, hogy pontosan melyik védelmi vonalat és milyen mértékben kell csak elnyomni a beültetett szervek kilökődésének megakadályozására. A vizsgálatok ugyanakkor az autoimmun-betegségek gyógyításában is segítséget nyújthatnak — írja a dpa. Állati Gyújtogatott a kutya Végső kétségbeesésében felgyújtotta gazdái házát egy éhező kutya a svájci Hettis- wilben. A kanton rendőrségének közleménye szerint a konyhába behatolt négylábú véletlenségből bekapcsolta az elektromos tűzhelyt, és attól lobbant lángra az épület. A percek alatt a helyszínre érkezett mintegy ötven tűzoltó gyorsan megbirkózott a lángokkal. de az üszkös romok alatt már csak a „gyújtogató” — és egy társa — tetemét találta. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a kutya hiába próbált hozzáférni egy tepsi alighanem ínycsiklandozó tartalmához, és eközben tehette azt a számára végzetesnek bizonyult mozdulatot, amellyel a tüzet előidéző tűzhelyet bekapcsolta. Hogy mi volt a tepsiben, arról az AFP szerint nem szól a fáma. Menekülés vagy harc Amerikai agykutatóknak sikerült a „menekülés vagy harc” parancsközpontját körülhatárolniuk az állati agyban. A Science című lapban megjelent beszámoló szerint ez a központ a hipotalamusz- ban, a köztiagy egy régiójában, a középagyban és az agytörzsben található. A tudós- csoport az idegi jelzés útját speciálisan előállított vírusok segítségével követte nyomon. A megfestett vírusok világosan megmutatták az utasítások kibocsátási pontjait. A veszélybe került állat szervezete az agy megfelelő idegközpontjának utasítására a szívműködést és a vérkeringést riadókészültségbe helyezi, és az adrenalinszintet megemeli. A több vért pumpáló szív a nagyizmokhoz több vért juttat. A megnövekedett adrenalinszint nyomán az anyagcsere is megváltozik és több energiával látja el a fenyegetett állatot — írja a dpa. Gyűjtögetünk, gyűjtögetünk! Hosszú éveken át gyűjtötte a szemetet, az állati tetemeket, csontokat és egyéb hasonlókat egy család a jugoszláviai Stremska Mitrovicában. A rendőrségnek a hétvégén összesen 456 tonna szemetet sikerült összegyűjtenie a házból. A hatóságokat a szomszédok riasztották, akik tovább már nem bírták elviselni az átható bűzt. A szemetet és a tetemeket az épületben helyenként két méter magasan halmozták fel. A házban ezen kívül 50 kutya, húsz macska és számos patkány is élt. A hatóságok közlése szerint a tulajdonos és felesége többször állt pszichiátriai kezelés alatt. Öreg elefánt A japán hadseregtől zsákmányolták a második világháborúban, megélte a kommunista hatalomátvételt Kínában 1949-ben, s most — gondozói szerint legalábbis — 78 éves lesz. Ő Lin Vang, Tajvan legöregebb elefántja. Több mint háromszáz felnőtt és gyermek gyűlt össze a hét végén a tajpeji állatkertben, hogy köszöntse az elefántapót és egyen az alkalomra készült hatalmas születésnapi tortából. Lin Vang — akinek neve szabad fordításban Virágzó Erdőt jelent — éle- medett kora ellenére jó egészségnek örvend, s egy elefántfeleséggel, Ma Lannal oldalán éldegél az állatkertben. Ma is hatalmas étvágya van: naponta 70 amerikai dollárnak megfelelő étket fogyaszt. Lin Vang egyike annak a 13 elefántnak, amelyeket a kínaiak 1943-ban Burmában zsákmányoltak a japánoktól. Bár pontos kora nem ismert, elefántszakértők szerint 26 éves lehetett, amikor a kínaiakhoz került — írja az AP. Metrókatasztrófák A nem végleges adatok szerint háromszáznál több halálos és legkevesebb 270 sebesült áldozatot követelő bakui metrókatasztrófa kapcsán a dpa és az AFP összesítést közölt az évszázad legsúlyosabb szerencsétlenségeiről, amelyek földalatti vasutakon történtek: 1903. augusztus 11. — A párizsi metró két szerelvénye kigyulladt. A szerencsétlenség következtében 90 ember vesztette életét. 1918. november 1. — New York Brooklyn negyedében kisiklott egy túl nagy sebességgel száguldó metrószerelvény. A fából készült öt vasúti kocsi pozdorjává zúzódott, a roncsok alól 97 utas holttestét szabadították ki a mentőalakulatok. Az 1961-ben Hamburgban, a tnagasvasúton bekövetkezett szerencsétlenség 33 halálos és számos sebesült áldozatot követelt. 1975. február 28. — 43 utas lelte halálát a londoni metróban, amikor Moorgate végállomáson egy zsúfolt szerelvény túlszaladt a sorompón, és az alagút falának ütközve szétron- csolódott. 12 évre rá egy újabb szerencsétlenség 31 halálos és 150 sebesült áldozatot követelt a brit főváros földalattiján. 1975-ben Mexikóvárosban 23 halálos és 55 sebesült áldozata volt a metróban bekövetkezett szerencsétlenségnek. 1977-benChicagóban 11 ember meghalt és 200 megsebesült, amikor egy magasvasút néhány kocsija az alatta húzódó úttestre zuhant. 1982-ben Moszkvában a metró egyik állomásának mozgólépcsője leszakadt. A baleset legkevesebb tíz ember halálát okozta, de az áldozatok száma ennél jóval nagyobb is lehetett, mivel hivatalos közleményt nem adtak ki. Az utóbbi öt esztendőben —jegyezte meg az AFP — világszerte bekövetkezett metrókatasztrófák, a legutóbbi bakuitól eltekintve, szerencsére viszonylag kevesebb áldozatot követeltek. 1990. márciusban Philadelphiában kisiklott egy metrószerelvény: három halálos és 162 sebesült áldozat. Ugyanannak az évnek decemberében New Yorkban metrótűz következtében egy ember meghalt és legkevesebb százan megsebesültek. 1991-ben újabb szerencsétlenség történt a New York-i metrón: öten meghaltak. Miután a szerelvény vezetőjénél a megengedettnél nagyobb alkohoíszintet állapítottak meg, vádat emeltek ellene gondatlanságból okozott emberölés címén. 1994. március 30-án és 31 -én a moszkvai metróban egymásután bekövetkezett három balesetnek összesen 23 sebesültje volt. Végül idén júniusban a New York-i metróban történt összeütközés egy vonatvezető halálát és hatvan utas sebesülését okozta, míg az augusztusban, feltehetően a jelzőrendszer meghibásodása következtében, Torontóban bekövetkezett metrókatasztrófa szomorú mérlege három halott és 36 sebesült volt. Védőháló nélkül Az 51 éves Jay Cochrane kanadai állampolgár szombaton drótkötélen sétált át a Jangce- folyó fölött és ezzel „a történelem leghosszabb útját tette meg drótkötélen az eddigi legnagyobb magasságban” —jelentette az Új Kína hírügynökség. Röviddel azután Cochrane telefonon közölte a dpa-val, hogy teljesítményét hitelesítette a Guninness Rekordok Könyvének szerkesztősége. Mintegy húszezer kíváncsi néző szeme láttára haladt át a bátor kanadai 375 méter magasságban a 628 méter hosz- szú drótkötélen, anélkül, hogy alatta háló feszült volna. Az 53 perces „séta” közben egyedüli segédeszköze egy 12 méter hosszú alumíniumrúd volt az egyensúlyozáshoz. A mutatványt megelőzően háromezer munkás, ötszáz csacsi segítségével, „tribünt” épített egy közeli hegycsúcson a nézők számára. Cochrane a bejelentett időpontnál fél órával később kezdte mutatványát, hogy megvárja, amíg a drótkötél a reggeli köd felszállta után kellően megszárad. A kanadai férfi egyébként 24 esztendeje gyakorolja a „kötéltáncot”. Legközelebbi tervei közt szerepel, hogy a pittsburghi stadionból az Allegheny és a Monongahela folyók találkozása fölött drótkötélen „átsétál” a szemközt fekvő Mount Washingtonra, majd 1996-ban a Niagara-vízesés fölött mutatja be tudását. Hódítanak a zsíros ételek A reklámok és a mozifilmek hatására Spanyolországban egyre többen fogyasztanak zsíros, túlfőzött angolszász ételeket a hagyományos és egészségesebb mediterrán étkek helyett — mondta a minap a spanyol táplálkozáskutatók szövetségének elnöke. Jesus Roman Martinez a kedvezőtlen jelenség okait abban látja, hogy a gomba módra elszaporodott gyorséttermek nem a régi, nemzedékek óta kedvelt mediterrán fogásokat kínálják, s ezzel egy időben a reklámok és a filmek sugallatára rendkívüli módon megnövekedett az angolszász ételek népszerűsége. Martinez ugyanakkor elismerte: a helyi ízek továbbra is kedveltek a lakosság körében. „Valóban szeretjük a sonkánkat, a hagyományos sajtunkat, lencsénket és minden más hazai terméket, de arra kell törekednünk, hogy ezek fenn is maradjanak" — hangsúlyozta. A táplálkozási szakértő nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy okozott-e egészségkárosodásokat a spanyol nép körében a zsíros ételek terjedése.
