Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-28 / 253. szám

12 1995. október 28., szombat Külföld UJ KELET NAT O -főtitkárj elöltek Javier Solana spanyol kül­ügyminiszter is kész arra, hogy amennyiben erre igény mutat­kozik, vállalja a NATO-főtit- kári posztra a jelölést, s erről nem hivatalosan már tájékoz­tatta némely kollégáját — szellőztette meg brüsszeli kel­tezéssel az EFE spanyol hír- ügynökség. Solana immár a harmadik „új jelölt” azon a lis­tán, amelyet a brüsszeli és a nemzetközi sajtó többnyire dip­lomáciai értesülésekre hivat­kozva nap mint nap tárgyal, az egy hete lemondott Willy Claes főtitkár lehetséges utódait tag­lalva. Miközben továbbra is szilár­dan tartja vezető pozícióját a „jelöltlistán” a dán Uffe Elle- mann-Jensen volt külügymi­niszter, valamint a holland Ruud Lubbers korábbi kor­mányfő, a héten melléjük irat­kozott Sir Leon Brittan, euró­pai bizottsági alelnök, Sergio Balanzino, a NATO főtitkár­helyettese, valamint immár Javier Solana is. A legnagyobb feltűnést Sir Leon neve keltette. Róla köz­tudott, hogy egész eddigi nem­zetközi pályafutását gazdasági, kereskedelempolitikai kérdé­sek menedzselésével töltötte: értékes trófeákat szerzett a hét éven át húzódó Uruguay-fordu- ló másfél évvel ezelőtti tető alá hozásával, és ismert próbálko­zása volt az is, hogy 1994-ben benevezett az európai bizottsá­gi elnöki posztért folytatott ver­senybe. Azt, hogy most egy merőben új területen merült fel a jelölése, a nemzetközi sajtó azon az alapon tárgyalja, hogy kiszivárgott: John Mayor jelez­te Wim Kok holland kormány­főnek, hogy London esetleg saját jelöltet állít a NATO élé­re. Némely értesülések tudni vélték, hogy ez a bizottsági al­elnök lehetne. A belga Le Soir pénteken ehhez a következő magyaráza­tot fűzte: nem kizárt, hogy az euroszkeptikusok szavazataira kacsingató brit kormányfő sze­retné eltávolítani túlzottan fö- deralista emberét az Európai Bi­zottságból, és a belpolitikailag kevésbé kényes NATO élére szeretné „átjátszani”. A bizott­ságnál „szolidabb brit” politikus követhetné Sir Leont — a Le Soir már azt is tudni véli, hogy ez esetleg Lord David Owen Te­hetne. Brittan brüsszeli környe­zete egyelőre határozottan cáfol­ja, hogy a bizottsági alelnök ef­féle váltásra készülne. Folyamatosan javulni látsza­nak viszont Lubbers esélyei, akit állítólag csütörtökön Jacques Chirac is méltatóan ajánlott Helmut Kohlnak. Hírek szerint Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter a közelmúltban jelezte holland kollégájának, Hans van Mierlónak, hogy ha úgy alakulna, Bonn nem emel­ne vétót a volt holland minisz­terelnök kinevezése ellen. Románia: Soros-hét Csütörtök este nemzet­közi sajtóértekezlettel és fogadással zárult Buka­restben a Soros-hét, amelynek keretében a ne­ves amerikai üzletember által létrehozott romániai „Nyílt társadalomért” Ala­pítvány ötödik születés­napját ünnepelték. Az elmúlt öt évben ez volt a legnagyobb nem kormányzati adományozó szervezet az országban, és az egyedüli, amely oktatá­si, média, civil társadalmi és demokratikus projekte­ket egyaránt finanszíro­zott. A támogatás, amely évről évre megkétszere­ződött, 1993-ban már elér­te az 5 millió, 1994-ban a 10 millió dollárt. Az alapítvány többek között segítette az angol nyelvű oktatást, a függet­len médiákat, ösztöndíja­kat nyújtott, létrehozott egy kortárs művészeti köz­pontot, egy központot a főiskolák számítógép-ellá­tására, egy alapítványt a vizuális művészetek támo­gatására, diák tanácsadó központokat, diák-elhelye­zési irodákat, egy könyvtá­ri központot Kolozsváron, egy könyvalapítványt Bu­karestben. Az első két év­ben 2582 román állampol­gár és szervezet részesült a Soros Alapítvány támoga­tásában, 1993-ban 1770, 1994-ben 1710. A bukares­ti központ mellett irodák nyíltak Kolozsváron, Te­mesváron és Iasiban. A látványos eredmények ellenére az alapítvány mű­ködése vitákat is kavart, erőteljesen nacionalista és magyarellenes reagáláso­kat váltott ki — muta­tott rá az öt évet összeg­ző tanulmány. Az alapít­vány ezért arra töreke­dett, hogy más nemzetkö­zi partnerekkel együtt lép­jen fel. Gyilkos kutyák A csallóközi Somorjához közeli Kispakán a héten két őrkutya halálra mart egy hat­éves kisgyereket. A szörnyű tragédiának nincs szemtanúja. A kis Harry Petriík a somorjai méntelepen lakott a szüleivel, akik mindketten ne­ves zsokék. A most edzőként dolgozó apa a nyolcvanas években a híres „pardubicein” kívül minden jelentős csehszlo­vákiai versenyen első lett. A kisfiú édesanyja két évvel ezelőtt nyert Európa-bajnoksá- got. A szülők korábban már elve­szítették egyik gyermeküket. A zsoké-házaspár naponta többször utazott ki a Somorjá­hoz közeli Kispakára, ahová egy kutyákkal őrzött sertéste­lepre jártak dolgozni. A kis Harryt délutánonként rendsze-' résén magukkal vitték. A srác különösen vonzódott az álla­tokhoz és a sertéstelep őrkutyái sem voltak számára idegenek. Kedden alkonyaikor a kisfiú el­ment az édesanyja közeléből. A szülők húsz perccel később ke­resni kezdték a gyereket, akit az édesanya perceken belül, vérbe fagyva talált az egyik épület falánál. Az elvérzett kisfiú testén — arcán, nyakán, mellkasán — súlyos kutyaharapások éktelen­kedtek, a közelben pedig a te­lep kerítésén belül szabadon mozgó őrkutyák — egy német juhász és egy alaszai malamut — futkostak véres pofával... A hetvenkilós kutyák állító­lag „igen barátságos” állatok voltak, még a sertéstelepre többször betörő tolvajokat sem bántották. A vizsgálat eddigi eredményei nem hagynak két­séget afelől, hogy a kisgyere­ket az azóta agyonlőtt kutyák ölték meg. Perry—Gracsov Nincs áttörés Valamelyest szűkült ugyan a szakadék Washington és Moszk­va álláspontja között az orosz csapatok boszniai szerepvállalását illetően, de áttörés egyelőre még nem következett be az amerikai és orosz védelmi miniszter egyeztető megbeszélésein. William Perry és Pavel Gracsov csütörtökön több mint három órán át tárgyalt egymással Washingtonban annak a mégbízásnak az alap­ján, amelyet a hét elején megtartott csúcstalálkozó után jelentett be Bili Clinton és Borisz Jelcin. Az alapvető problémát az okozza, hogy míg Washington ra­gaszkodik a boszniai békemegállapodás ellenőrzésére tervezett nemzetközi kötelék NATO-irányításához, Moszkva hallani sem akar arról, hogy harci csapatait szövetségi parancsnokság alá helyezze. William Perry a csütörtöki megbeszélésekről nyilatkozva kö­zölte, hogy többféle elképzelést is megvitattak, és noha az állás­pontok némileg közeledtek egymáshoz, az ellentétek továbbra is nagyok. Jelezte, hogy a tárgyalásokat még pénteken is folytat­ják, hiszen együtt utaznak Kansas államba, ahol megszemlélik a közös amerikai—orosz békefenntartó hadgyakorlaton részt vevő csapatokat. Reményét fejezte ki, hogy a megbeszélések végül eredményre fognak vezetni. Hasonló szellemben nyilatkozott Pavel Gracsov is. Újságírók­kal beszélgetve azt mondta: bízik benne, hogy sikerül megálla­podásra jutniuk. Tolmácsgépek, beszélő automaták Tábornokok pere A volt keletnémet határ­őrség hat egykori tábornoka elleni per kezdődött pénte­ken Berlinben. Az ügyészség vádirata szerint a határőrség perbe fogott egykori főparancsno­kai és helyettesei adták ki a nemzetvédelmi miniszter utasításán alapuló parancsot a belnémet határon Nyugat­ra szökni próbálók lelövésé- re, a határsáv elaknásításá- ra, az automata lőberendezé- sek felállítására. Az NDK szocialista rend­szerének fennállása alatt a keletnémet határőrök a két német állam határán össze­sen több mint nyolcszáz em­bert lőttek agyon szökés közben. Közülük 235-en a berlini falnál vesztették éle­tüket 1961 augusztusa és 1989 novembere között. A tábornokok véleménye szerint teljesen jogtalan az ellenük folyó eljárás, mert a belnémet határ a nemzetkö­zileg elismert Német De­mokratikus Köztársaság ha­tára, s egyben két világrend- szer választóvonala volt. Ami akkor egy szuverén ál­lam törvényes határvédelmi intézkedésének számított, utólag sem tekinthető jog­sértésnek— vélik az egyko­ri tábornokok ügyvédei. Nyelvészek, matematikusok, mérnökök, pszichológusok csoportjai dolgoznak világszer­te egy régi álom — az emberi kommunikációt a lehető leg­jobban megközelítő beszélő számítógép — megvalósításán. A feladat egyik része olyan programok létrehozása, ame­lyek segítségével átléphetjük a különböző nyelvek létéből adó­dó kommunikációs gátat. Eddig csak szűk körben hasz­nálható (például meteorológiai adatokat fordító), kezdetleges gépi programok kerültek a piac­ra. A bonyolult szövegek fordí­tására képes számítógép még csak távoli terv, ám a kérdésről a spanyolországi Bilbaóban ren­dezett nemzetközi tanácskozás szakértői szerint nem annyira távoli, hogy csupán a sci-fi iro­dalom eszköztárához tartozzon. Jelenleg még nagy űrök van­nak az emberi nyelvek szerke­zetéről való ismereteinkben. A Noam Chomsky amerikai nyel­vésznek az emberi nyelv „mély szerkezetéről” alkotott elméle­ti modellje alapján a számítás- technikai szakemberek folya­matosan tökéletesítik a szöveg­elemző programokat. A mun­ka jelenlegi szakaszában a fő nehézség az alapkutatások hi­ánya: alig ismertek azok a tör­vényszerűségek, amelyek alap­ján egy-egy konkrét elemet he­lyesen értelmezünk a szöveg­környezetében. A nyelvi ele­mek jelentésének (a használa­tukra vonatkozó szabályoknak) az összetettségét is csak a kö­zelmúltban kezdték el feltérké­pezni a nyelvészek — igaz, már számítógépprogramok segítsé­gével. A bilbaói konferenciát köve­tően Madridban az emberi be­széd gépi felismeréséről tanács­koztak a szakértők. Az emberi hangsorok számítógép számá­ra érthető jelsorrá alakítása a fordítóprogramok megszer­kesztésénél egyszerűbb feladat­nak ígérkezik, és a tolmácsgé­peken kívül a mozgássérültek, vakok, halláskárosultak életét megkönnyítő eszközökben is alkalmazást nyerhet. David Farwell és James Pus- tejovsky amerikai szakemberek szerint a következő 5 év során áttörés várható a lexikai és kontextuális tulajdonságok ku­tatásában, és 15—20 év múlva a fordítóprogramokhoz szüksé­ges, a maiakat sokszorosan meghaladó kapacitású gépek PC-méretben állnak majd a fel­használók rendelkezésére. A szinkrontolmács-gép tehát még távoli cél, „talán csak a kö­vetkező nemzedék számára lesz használható eszköz — de már ma sem mondhatjuk, hogy csak sci-fi” — idézi a két ame­rikai kutatót a spanyol El País című napilap. Jelcin orvosi felügyelet alatt Borisz Jelcin elnök november végéig alapos orvosi felügyelet alatt áll majd — jelentette be pénteken Szergej Medvegyev orosz elnöki szóvivő. Az MTI érdelődésére az elnöki sajtószolgálat illetékese közölte, az orvosi felügyelet nem jelenti azt, hogy Jelcin végig kórházban maradna a jövő hónapban. Az elnöki szóvivő szerint a pénteken elvégzett vizsgálatok, illetve az ovosi konzílium megálla­pításai alapján továbbra sem stabil az ischaemiás szívpanaszokkal előző nap kórházba szállított orosz államfő szívizmainak vérellátása. Medvegyev, akit az ITAR-TASZSZ idézett, közölte, hogy jelenleg nincs jele szívelégtelenségnek és az orvosok folytatják az aktív terápiát. A szóvivő az elnök egészségét felügyelő orvosi központot vezetőSzergej Mironovra hivatkozva elmondta: az orvosok arra a döntésre jutottak, hogy Jelcinnek a jövő hónapban alapos orvosi ellenőrzés alatt kell maradnia. Mironov ezt Viktor Iljusinnal, az orosz elnök első számú tanácsadó­jával közölte, és arra kérte Iljusint, hogy egyelőre tartózkodjék Jelcin meglátogatásától. Szlovákiáról Prágai lapvélemény Kártérítési igény Líbia ENSZ-nagy követsé­ge szerint a líbiai népnek kár­térítést kellene kapnia az 1911-ben kezdődött, és a negyvenes évek elejéig tartó olasz gyarmatosítás okozta szenvedésekért. A követelést az észak-afrikai arab ország olasz megszállásának 84. év­fordulója alkalmából kiadott tájékoztató füzet tartalmaz­za —jelentette a Reuter brit hírügynökség. A tájékoztató szerint a „líbiai arab nép kiirtását célzó hadműveletekben az olasz fasiszták 750 ezer lí­biait öltek meg. További 7000 embert elűztek hazá­jukból és szeretteik köréből, olaszországi börtönszigete­ken tartották fogságban őket embertelen körülmé­nyek között”. Líbia ENSZ-nagykövet- sége — nemzetközi jogi normákra hivatkozva kérte: a nemzetközi szervezetek működjenek közre annak érdekében, hogy az ország kártérítést kapjon az olasz megszállás okozta károkért. Rendkívül komoly diplomáci­ai lépés, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok figyel­meztette Szlovákiát, s ez példa nélküli a kelet-európai kormá­nyokhoz fűződő nyugati vi­szonyban. Ezért Csehországnak is megkülönböztetett figyelmet kellene fordítania arra, ami most Pozsonyban történik — írja szerkesztőségi kommentárjában a pénteki prágai Mladá Fronta Dnes című napilap. Megjegyzi, hogy a jelenlegi szlovákiai helyzet alapján Csehországnak elsősorban azt a tanulságot kell levonnia, hogy „mi is történhet akkor, ha a nemzet olyan populista dilet­tánsokat juttat hatalomra, akik képtelenek felelősen kormá­nyozni”. „Csak mérhetetlen hozzá nem értéssel, emberi haraggal, aljas hatalomvággyal és va­gyonszerzési mohósággal le­hetne magyarázni azokat a po­litikai képtelenségeket, ame­lyekben jelenleg Szlovákia ful- doklik” — véli a lap. Hangsú­lyozza, hogy „a szlovákiai nem kommunista kormány harag­ban van a demokráciával, ami például nem mondható el Len­gyelország és Magyarország posztkommunista kormányai­ról. Mindez azt bizonyítja, hogy a legmagasabb rangú szlovák politikusok többsége, beleértve az államfőt és a kormányfőt is, csupán minden­re képes bürokraták és gyógyít­hatatlan apparátcsíkok, akik számára az állam javára vég­zett felelős munka semmit nem jelent, s mindenük a cselszö­vés”. Nem vitás, hogy a szlováki­aihoz hasonlítható bonyodal­mak lehetetlenek a csehországi viszonyok közepette, mert az ilyen beállítottságú politikusok a múlt választásokon nem kap­tak bizalmat. Tudatosítani kell azonban, hogy egyetlen nem­zet sem védett a demagógok­kal szemben. Csehországban is vannak azonban olyanok, akik­nél a legnagyobb hajtóerő a másokkal szembeni gyűlölet. Ezekre nagyon vigyázzunk — szögezi le a Mladá Fronta Dnes.

Next

/
Thumbnails
Contents