Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-27 / 252. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. október 27., péntek 3 Kerekasztal a megyei érdekvédelemben Képzési központok új feladatokkal Munkanélküliség ellen — A Megyei Szakszervezeti és Munkavállalói Érdekvédel­mi Kerekasztal résztvevői ok­tóber 24-én tartották soron következő ülésüket Nyíregy­házán, a Szakszervezetek Székházában — tájékoztatta lapunkat Vaskó Mihály, a kerekasztal soros elnöke. Elsőként a megyei fejlesz­tési koncepciót tárgyalták meg, az előadó Mrenkó Lász­ló, a kerekasztal delegáltja volt. A vitában nagy hang­súlyt kaptak azon prioritások, melyek a megyében meglévő súlyos munkanélküliség eny­hítését célozták. Ezek között is kiemelten szerepelt a térség infrastrukturális fejlesztése, amely az elvárható minőségi fejlődésen túl hozzájárulhat a megye foglalkoztatási problé­máinak a csökkentéséhez. Egybehangzó volt a vélemény abban is, hogy a megye lakos­sága számára elfogadhatatlan az állami szerepvállalás hiá­nya, a kormánynak e téren jelentkező regionális fejlesz­tési politikája. A kerékasztalon megvitat­ták a társadalombiztosítási ön- kormányzatok megyei testü­letéinek létrehozásával kap­csolatos előkészítő feladato­kat. A megyében a Nyugdíj- biztosítás megyei testületé 21 fős, az Egészségbiztosítási Bizottság 11 fős létszámmal alakul, melybe a munkaválla­lók hat, illetve tíz főt delegál­nak. A delegálás az 1993. évi tb önkormányzati választási eredmények alapján az MSZOSZ-t, a SZEF-et, a Li­gát és a Munkástanácsot ille­ti. A tervek szerint mindkét testület (nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás) még ez évben megalakul, így a jövő év elejétől megkezdheti tevé­kenységét. A tanácskozáson súlyos vá­dak, elmarasztaló vélemé­nyek hangzottak el az orszá­gos szintű érdekegyeztetés nem megfelelő volta miatt. Elmaradt például a legutóbbi, az október 20-ai ÉT-ülés is, amelyen a munkavállalókat érintő lényeges kérdéseket tárgyaltak volna, többek kö­zött az 1996. évi költségve­tést, az adótörvények módo­sítását, a szakszervezetek ál­tal sürgetett ár- és bérmegál­lapodást stb. Ez utóbbihoz kapcsolódva tájékoztatta a kerekasztalt az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezeté­nek megyei titkára az egész­ségügy és az egészségügyben dolgozók helyzetéről, gondja­iról, ezzel együtt az EDDSZ érdekvédelmi törekvéseiről, kérve a kerekasztal részt­vevőinek aktív támogatását, szolidaritását. A kerekasztal pozitívum­ként értékelte az országos szakszervezeti konföderációk — így az MSZOSZ és a SZÉF; az MSZOSZ és a Mun­kástanács — közeledését , együttműködési szándékának kinyilvánítását — fejezte be Vaskó Mihály a tájékoztatást. (lefler) Törvényt fogadott el az Or­szággyűlés 1993-ban új felada­tú képzőközpontok létrehozá­sára. Ennek megfelelően jött létre a miskolci Észak-Magyar­országi Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Központ. Ennek volt egy kirendeltsége Nyíregyházán, ami egy éve Nyíregyházi Regionális Mun­kaerőfejlesztő és Képző Köz­pont néven önállósult. Az eltelt egy év tapasztalatairól, az in­tézmény működéséről kérdez­tem Várkonyi István igazgatót. — Intézményünk alaptevé­kenysége szerint költségvetési szerv, különböző szakképzé­sek, felnőttoktatás, tanfolyami oktatás, vizsgáztatás, munka­ügyi szolgáltatások a feladata­ink, összefoglava: egy humán szolgáltató társaság vagyunk. Létrehozónk és fő támogatónk a Munkaügyi Minisztérium, a megyei és megyeszékhelyi vá­rosi önkormányzat. — Kiépített oktatási rendszer van hazánkban. Mi indokolta egy újabb típusú szervezet lét­rehozását? — Ez az intézménytípus is­meretlen volt a mi oktatási rendszerünkben, mert valóban:" iskola is vagyunk, meg nem is. A rendszerváltással megjelent a munkanélküliség, rá kellett döbbenni, hogy az eddigi szak­munkásképzés, szakképzés nem elég rugalmas. A szak­munkásképzőbe beiratkozik a gyerek, három-négy év múlva elvégzi, és lehet, hogy addigra már nincs is szükség tanult szakmájára, de van egy alap- képzettsége, amire a mi okta­tási szisztémánkban építhet. — Ebből azonban még nem derül ki, hogy mi a különbség a hagyományos és az önök ál­tal folytatott képzés között. — Bennünket nem terhelnek az olyan hagyományok, mint például telepített iskolaépület, a szeptemberi indítás, a kötött képzési időszak. A munka­erőpiaci helyzettől függően a Nyugaton már bevált quick- start, azaz a gyorsindítás rend­szerével bármikor képesek va­gyunk egy vállalkozás szakmai igényeinek megfelelő oktatás elindítására az észlelést követő két héten belül. Ezt azzal érjük el, hogy oktatásunk nem stati­kus, hanem mobil, az állandó vagy időszakos szakgárdánk is erre felkészített. — Az eltelt egy év gyakorla­tában előfordult már ilyen gyorsindítás? — Több is. Megemlítem azonban példaként a kisvárdai Hajdú Bét Rt.-nél indított kép­zést a baromfi-feldolgozás új technológiájának alkalmazásá­ra. Az oktatás eredményeként a termelékenység nagy mérték­ben nőtt, ami modellértékű lett, és erre a technológiára Debre­cenben is kiképeztünk négy­száz embert. Jelenleg is több tanfolyam, például gombaszak- értő-, fafeldolgozó-tanfolya­mok szervezése van folyamat­ban megyénkben és azon kívül. — Honnan van pénz ezekre a képzésekre? — A béren kívül semmit nem adnak az alapítók, mindent magunknak kell kigazdálkod­ni. Az egyik nagy megrende­lőnk a megyei munkaügyi köz­pont. A másik nagy finanszíro­zási lehetőség a munkaadók támogatása. Vannak olyan ok­tatási formák, amelyek önkölt­ségesek, és vannak külföldi pályázati támogatások, végül a felsoroltak kombinációi. — Van-e szakemberük ezek­hez a tevékenységekhez? — Mivel a legegyszerűbb munkásbetanítástól a poszt­graduális képzésig mindennel foglalkozunk, képtelenség, hogy minden területre rááll- junk. Alapvető dolog, hogy diplomás embereink vannak, ha nem is mind pedagógus. Vannak alkalomszerű foglal­koztatottjaink is. Amikor egy éve vezetője lettem ez intéz­ménynek, sok olyan munkatárs került ide, akik korábban dip­lomás munkanélküliek voltak, a jogelődünknél vettek részt to­vábbképzésen. Az ő alkalma­zásuk azzal az előnnyel jár, hogy átérzik az oktatottak pszi­chikai helyzetét. — Néhány különös tantár­gyat is észrevettem tanfolyama­ikon. — Vannak általános tantár­gyaink, úgynevezett modulok, amiket mindenki tanul. Ezek között található a vállalkozási ismeretek, kommunikációs tré­tanulás ning, az álláskereső tréning. A pozitív hozzáállást tanulják ez­zel a hallgatók. — Hozzáállást, de mihez? — Az úgynevezett fejlett Nyugaton sem nagyobb az em­berek szellemi kapacitása, de pozitívabban szemlélik a dol­gokat. Ha nálunk valaki elkap­ja az influenzát, akkor azt mondja: „Valaki már megint rámtüsszentett, az időjárás is ellenségem, mert északról fúj a szél”. Ezzel szemben Nyugaton azt mondják: „Megint nem öl­töztem rendesen, nem szedtem elég vitamint”. Lefordítva a munka világára: ha valaki itt munkanélküli lesz, másokat okol, ahelyett, hogy tanulna, mindig újraképezné magát. A pozitív hozzáállásra képzés te­hát azt jelenti, hogy mindenki keresse optimális lehetőségeit. — Esetleg úgy is, hogy van egy ötlete valamilyen képzésre, és jelentkezik önöknél egy tan­folyam indítására? — Ez sem kizárt. Ha van fan­tázia egy képzési formában, a végzősök elhelyezkedését, fog­lalkoztatását garantálja az ötlet­adó, támogatjuk elképzelését. — Lehet-e ehhez mindent Nyíregyházáról irányítani? — Tervezzük egyik vidéki városunkban is kirendeltség lét­rehozását, hogy még hatéko­nyabbá tegyük munkánkat. ■ Aradi Fiatal értelmiségiek és vállalkozók találkozója „Nem akarunk háborút” Vízi vetélkedő és szombat esti láz Egyházi lesz a Kodály Zoltán Iskola? Ember-tengerparti, „elmés edzés”, szombat esti „láz” ...és még sok más érdekes esemény­ben lesz részük hétvégén a Magyar Ifjúsági Kamara tagja­inak, akik az ország különbö­ző területeiről látogatnak me­gyénk székhelyére. A helyi JCI-sek, a program rendezői igyekeznek a vendégekkel megismertetni a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében élő értékes és érdekes embereket. Meggyőződésük, hogy az or­szág ezen keleti területén is vannak olyan lehetőségek, amelyekért érdemes maradni, itt élni. A Nemzetközi Ifjúsági Ka­mara a világ legnagyobb, fia­tal menedzsereket, értelmiségi­eket és vállalkozókat tömörítő, vezetőiképesség-fejlesztő szer­vezete. A tréningeken és a szer­vezeten belüli aktív részvételen keresztül egyéni, helyi, nemzeti és nemzetközi projektek meg­valósításával, a „csinálva tanul­ni” elv alapján lehetőséget nyújt; vezetőimenedzsment- készségek fejlesztésére, vezetői gyakorlat elsajátítására, személyiségfejlsztésre, életve­zetési és szervezési képességek fejlesztésére, önbizalom, dön­téshozatali és kezdeményező­képesség fejlesztésére, nyilvá­nos szereplés és hatékonyság fejlesztésére, kulturális és ba­ráti kapcsolatok kialakítására, kommunikációs és vitakultúra fejlesztésére, szűkebb és tágabb környezetünket segítő progra­mok megvalósítására és hason­ló érdeklődésű fiatalokkal tör­ténő kapcsolatteremtésre, társa­sági együttlétre. A nyíregyházi szervezet, a Fiatal Értelmiségiek és Vállal­kozók Kamarája minden erőfe­szítésével azon van, hogy rend­kívüli és emlékezetes hétvégi programot rendezzen. A sok­sok játék, a péntek esti, a Júlia fürdőben rendezett vízivetél­kedő, a fergeteges szombat esti buli és tánc mellett természe­tesen komoly dolgokról is szó esik a közgyűlésen. Megbeszé­lést tartanak a JCI jövőjéről, az egyesület arculatának kialakí­tásáról. Tréningeken vesznek részt Személyes harmónia — szervezeti hatékonyság, vala­mint Konfliktuskezelés, avagy hogyan közelítsünk hatéko­nyan embertársainkhoz cím-; mel. A szabadidős program ideje alatt bemutatják a várost a magyar és külföldi vendégek­nek. Szombat este nagyszabá­sú állófogadáson vehetnek részt a JCI-tagok, valamint a megye és a város prominens képviselői, illetve akik anyagi­akkal és egyéb eszközökkel tá­mogatták a helyi szervezetet és a rendezvény létrejöttét. Kozma Ibolya (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen, ha az iskola dolgozói és a szülők az egyhá­zi átvételt kérik, felbontjuk a korábbi megállapodást. A vitá­kat, a megbeszéléseket nyugodt mederbe kell terelni. A tájékoztatók után a szülők tették fel,, kérdéseiket, fejtették ki véleményüket. — Miért változtatták meg korábbi elhatározásukat? — Miért nem a gimnáziummal foglalkoznak, hiszen annak működése kész csőd? (Koráb­ban az általános iskola műsza­ki állapota — finoman szólva — nem volt kifogástalan. — A szerk.) — Az önkormányzat tavasz- szal úgy döntött, hogy a volt egyházi vagyonok sorsát mi­előbb rendezni kell, és mi is tanultunk a korábbi hibáinkból, tapasztalatokat szereztünk — válaszolt Laborczi Géza. — Az evangélikus egyház elfogadta a saját oktatási törvényét, tisztá­zódtak a működés anyagi fel­tételei.' Még egyszer hangsú­lyozóm, mi a közös megegye­zés hívei vagyunk. Jelenleg az iskolának az önkormányzat biztosítja a'fenntartáshoz szük­séges pénzt, így függő viszony alakult ki. Egyházi tulajdonban, közös fenntartással nagyobb lenne a szabadság. A Kodály Zoltán Általános Iskola kiemelt bánásmódot igényel, amit az önkormányzat egyedül nem tud ellátni. Nem a szülők ellen„ha­A Kossuth is szóba került nem velük, együtt szeretnénk dolgozni. Garanciát tudunk vál­lalni, hogy az intézmény szak­mai irányvonala ne változzon. —- Az iskola igazgatójának kötelessége a szülők, a gyere­kek és az intézmény dolgozói­nak az érdekeit képviselni — mondta Alexa László. — Csak ha ők egyetértenek, akkor já­rulok hozzá az átadáshoz. A magam részéről akkor támoga­tom a tulajdonosváltást, ha biz­tosítékot látok arra,‘hogy meg­felelőbb körülmények között működhet és az eredmények is jobbak lesznek. A szülők határozottan a tu­lajdonosváltás ellen foglaltak állást, ha kell, aláírásgyűjtési akciót is kezdeményeznek. Fél­tik a jól működő iskola eddig elért eredményeit, amit egy tu­lajdonváltással nem szabad kockára tenni. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents