Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-25 / 250. szám
UJ KELET Nagykálló 1995. október 25., szerda 5 Olajcsepp a tengerben Valamikor a hetvenes években, amikor olcsó volt a kőolaj, biztatták az embereket , hogy tüzelőolajjal fűtsenek. Később bekövetkezett az árrobbanás és néhány hónap alatt a fekete arany hordónkénti ára tíz dollárról felszökött harmincra. A „bukaresti árelv” hazánkban csak öt évvel később éreztette hatását, de még ekkor is megfizethető volt a tüzelőolaj. Ettől sokkal drasz- tikusabbnak bizonyult a kormány márciusi döntése, aminek következtében egy árszintre hozták a gázolajat és a háztartási tüzelőolajat. így most nem csak forgalmi és nyereségadót fizet, aki ezzel fűt, de még útalapot is, pedig egy métert sem tesz meg az olajkályhájával. Ezzel fűteni ma többszörösébe kerül, mint akár a távhőszolgáltatással, akár gázzal, de még a drágának tartott hőtárolós villanykályhával is. Érezte ezt az ellentmondásosságot a pénzügyminiszter is, és úgy döntött, hogy akik lakásuk fűtésére használják a tüzelőolajat, azoknak árkiegészítést (kompenzációt) ad. Ez az összeg messze nincs arányban a fűtés többletköltségével. Ez a kevéske pénz nemrég érkezett meg az önkormányzatokhoz, és annak néztünk utána, hogy Nagykál- lóban miként kaphatják meg az igénylők jogos pénzüket. Mint azt a polgármesteri hivatalban megtudtuk, a városban százötven család került nehéz helyzetbe az áremelés hatására. Bár korábban voltak kísérletek a probléma megoldására a jegyrendszer bevezetésével, azzal két gond is akadt. Az egyik, hogy sokan visszaéltek a lehetőséggel és üzemanyagként használták fel a tüzelőolajat. A másik probléma, hogy a jegyigényléseket az önkormányzatokhoz kellett benyújtani, de ellenőrzési joga csak a Vám- és Pénzügyőrségnek volt. így nagyon nehéz volt tetten érni a csalókat. Mint azt Dorcsák Sándor- nétól, a polgármesteri hivatal előadójától megtudtuk, az áremelést követően (szeptember 12-én) megszületett az árkiegészítésre a jogszabály. Sajnos a sajtóban nem hitelesen ismertették a lakossággal a törvényt, ráadásul túl korán harangozták be a népjóléti miniszter rendeletét. Az előadónő véleménye szerint a normatív támogatási rendszer sok települést hátrányosan érintett, többek között Nagykállót is. A város összesen 3 138 461 forintot kapott erre a célra az év végéig. Ezt kellene százötven család között szétosztani. Egy-egy igénylő alig kaphatna többet húszezer forintnál. Ez messze nincs arányban a költségek növekedésével. Az is igaz: ezt a pénzt fel lehet használni a fűtés módjának megváltoztatására vagy korszerűsítésre, de ebből a pénzből még a — gázfűtés esetében — hálózatfejlesztési hozzájárulást sem tudnák kifizetni, hogy az átalakítás többi költségét már ne is említsük. Szinte érthetetlen, hogy hova lesz a fűtőolaj árából a magas adótétel. Elnyeli a költségvetés? Nagykállóban egyelőre elfogadják a kérelmeket is, de amikor a képviselő-testület a rendeletét jóváhagyja, akkor már a szükséges igazolásokat is be kell nyújtani. Nagyon lényeges dátum, hogy a kérelmek beadásának határideje november 20. Ezután már nem tudnak további kérelmeket elfogadni. A több mint hárommillió forintot nem egyenlő arányban osztják szét a családok között, hanem figyelembe veszik a rászorultságot is. A kapott pénzt december 31-éig kell felhasználni. Azt még nem tudni, hogy jövőre miként lesz, kapnak-e egyáltalán támogatást a tüzelőolaj-felhasználók? Ha kapnak, mi módon osztják szét közöttük? Ez a jövő évi költségvetés függvénye. A támogatás mértéke jelenleg olyan kicsi, hogy az éhen- haláshoz sok, a megélhetéshez pedig kevés. Még a fejfát is lopják Legyenek óvatosak a hozzátartozók Közeledik a halottak napja. Sokan keresik fel—hogy szebbé tegyék — hozzátartozóik sírhelyeit, és leróják kegyeletüket halottaik emléke előtt. Nagykállóban—a Temetkezési Vállalat utódjaként — a Településszolgáltató és Vállalkozói Kft. intézi a temetkezéssel kapcsolatos ügyeket. A hatvanhét százalékban önkormányzati tulajdonban lévő társasvállalkozás ügyvezető igazgatójával, Szabolcsi Lászlóval ezzel kapcsolatban beszélgettünk. — Mennyiben jelent Önöknek pluszfeladatot a halottak napja? — Különösebb készülődéssel nem jár, mert máskor is rendszeresen takarítjuk a temető útjait és a sírhelyek közötti sétányokat. Annyiban másabb, hogy most gondosabban tesz- szük mindezt. — Első ránézésre szembetűnő a különbség a temető két része között. A hozzátartozók a sírhelyek kiválasztásánál ragaszkodnak-e a korábban kialakult felekezeti szokásokhoz? — Már csak a régi fejfákon és sírköveken látszik, hogy a temetőnek melyik része volt a katolikus hívőké és melyik a reformátusoké. Mára egyre inkább eltűnik a különbség, oda temetkeznek, ahol szabad sírhely van. Az elmúlt tíz-tizenöt év alatt sokat változtak a körülmények és a szokások. Régebben, amikor háztól temettek, nem volt ekkora kultuszuk a gyászszertartásoknak. Legfeljebb két napig őrizték a halott hozzátartozót, csendben elsiratták és imádkoztak a lelki üdvéért. Mára státusszimbólummá vált, és családi esemény lett a temetkezés. A szülőhelyüktől mesz- szire került családtagok számára ez az a szomorú alkalom, amikor újra találkozhatnak. Régebben sírásók sem voltak, hanem a hozzátartozók maguk temették el halottaikat. A koporsót a vállukon vitték a sírig. Ma gyászkocsit használnak erre a célra, és a gyászhuszárok díszes ruhában kísérik a halottat. A változást jelzi a halottasház is. Nyáron nagy melegben roppant egészségtelen volt akár egy napig is a házban felravatalozni a halottat. Negyven-öt- ven évvel ezelőtt szinte minden sírhant végében csak fejfa állt. Legfeljebb a nagyuraknak, vitézeknek és egyéb méltóságoknak járt ki a síremlék vagy a kripta. Ha szétnézünk, láthatjuk, mennyivel rendezettebbek a sírhelyek. —Szinte minden parcellában található gazdátlan sírhely, idővel ezek alkalmi szeméttárolóvá alakulnak. Mit lehet ez ellen tenni? — Az utóbbi időben már csak úgy adunk el sírhelyet, ha három-négy hónapon belül elkészítik a síremléket, és vállalják a terület tisztán tartását. — Milyen gondokkal küzdenek még? — A temető területére is bevezettük az ivóvizet. Négy kút is van a területen, de a nyári kánikulában ez is kevésnek bizonyult. Visszatérő problémánk, hogy közel van a cigánytelep, és ezek még a síremlékeket is ellopják. Télen az esti szürkületkor átmásznak a kerítésen (éjszaka nem mernek, félnek), kivágják a fákat. Néha még a régebbi fejfákat is elviszik, és azzal tüzelnek otthon. Ezenkívül a drága márványtáblákat is ellopják, és jó áron értékesítik. Az egyik ilyen elkövetőt fülön csípték, rá is bizonyították tettét, mégsem lett semmi baja. Nyáron a virágokat csenik el, és a piacon eladják. Sok kárt okoznak, és egyre szemtelenebbek. Kft.- énk egyedül nem tud mit kezdeni velük. Megpróbáljuk a kerítés tövét végigültetni valamilyen gyorsan növő sövénnyel, mert a kerítést rendszeresen kivágják. Felelőtlen és lelketlen emberek tavaly nyáron felgyújtották a száraz aljnövényzetet. Három napig égett a temető, és félő volt, hogy a tűz tovább is terjedhet. Ezt nem tudom ép ésszel felfogni! — A temetés megrendezésén tű! miben nyújtanak még segítséget a hozzátartozóknak? — Tizenegy évvel ezelőtt temettük el édesapámat, és akkor tapasztaltam, hogy mennyi utánajárással jár egy ilyen procedúra. Akkor határoztuk el, hogy teljes körű szolgáltatást nyújtunk: csak a halotti anyakönyvi kivonatot kell behozni, és minden mást elintézünk az ügyfélnek, a halottszállítástól a sírhant elkészítéséig. — Ma már nagyon drága a temetkezési szolgáltatás... — Mi nem a nagy nyereség elérésében vagyunk érdekeltek, hanem abban, hogy a temetési szolgáltatások zavartalanok legyenek. Sajnos mi is tapasztaljuk, hogy már a kórházban „lerohanják” a hozzátartozókat lelketlen vállalkozók, és még azt sem várják meg, amíg feldolgozzák magukban a rokonok a szomorú eseményt. Kihasználják azt, hogy nem mindenki járatos az ügyintézésnek ezen területén, és jó borsos áron szinte rájuk erőltetik magukat. Csak azt tudom mindenkinek tanácsolni, hogy legyenek óvatosak az első ajánlatot tevővel szemben, tájékozódjanak az árak felől, nehogy később megbánják döntésüket. A városlakó szerint... Nagykálló utcáit járva megállítottuk az utca emberét, és három kérdést tettünk fel: 1. Mennyire elégedett az utak állapotával? 2. Ön szerint jó lenne, ha újra Nagykálló lenne a megye- székhely? 3. Hogyan emlékeznek meg a halottak napjáról? íme hárman a válaszadók közül: város vezetőségének nagyobb figyelmet kellene fordítania az úthálózatra. 2. Fogas kérdés! Szerintem nem lenne jó, mert Nyíregyházának akkora előnye van, hogy az már behozhatatlan. A megyeMunkácsi Gyuláné Munkácsi Gyuláné: 1. Egyáltalán nem vagyok megelégedve az utak minőségével, nagyon balesetveszélyeseknek tartom, különösen a mel- lékutakat. A gáz-, a szennyvíz- és a telefonhálózat kiépítésével az aszfaltos utakat összevágták, de nem javították ki rendesen. Egy-egy nagyobb esőzés után megáll rajtuk a víz. Amikor kerékpárral megyünk, néha nem is látjuk, hogy mekkora gödörbe hajtunk bele. 2. Nagykálló nem lehetne már megyeszékhely. Nincs ipari üzeme és a mezőgazdasági termelés is visszaesett. Megszűnt a város központi jellege. Nyíregyháza sokkal fejlettebb, mint Nagykálló. Városunk arculata sem lenne méltó a megyeszékhely rangjához. 3. Elmúlt-már 17 éve, hogy megözvegyültem. A férjem itt van eltemetve, a szüleim Szolnokon pihennek. Nálunk szokás gyertyát gyújtani és virágot vinni a temetőbe. A káliói nép ápolja a hagyományokat, ez abból is látszik, hogy már napokkal előtte alig lehet találni üres parkolóhelyet a temető előtt. Horváth Tamás: 1. A főútvonalak állapota még elfogadható, de a mellékutak siralmasak. Ahol én lakom — a Táncsics utcán — nagyon rossz minőségű az aszfaltburkolat. Nem a gázhálózat kiépítése miatt ment tönkre, már előtte is olvan volt. A Horváth Tamás székhelynek olyan nagy a szívóhatása (ipari üzemek, iskolák, intézményhálózatok), amit Nagykálló már sosem tud elérni. 3. Ugyanúgy, mint mások, halottak napján mi is kimegyünk a temetőbe. Virágot viszünk, gyertyát gyújtunk és felidézzük hozzátartozóink emlékét. Pálosi Józsefné: 1. Nem vagyok megelégedve. Nemhogy városi, de még tanyasi útnak is rossz lenne. A városközpontban még aszfaltFálosi Józsefné borításúak az utak (bár azok is kifogásolhatók), de a külső részeken kritikán aluli a földutak állapota. Amikor felbontanak egy-egy utcát, hatalmas dombokat hagynak maguk után az építők, pedig a munka díjában az útburkolat helyreállításának költségei is benne vannak. Ez végül a mi zsebünkből megy ki. 2. Persze, hogy jó lenne! Talán jobban figyelnének ránk. Az erkölcsi rangon túl minden bizonnyal anyagi előnyökkel is járna ez a városnak. Manapság gyakran előfordul, hogy elkezdenek valamilyen beruházást, és pénzhiány miatt nem tudják befejezni. 3. Engem mindig felkavar a halottak napja. Édesapám a II. világháborúban esett el, ottmaradt a Donnál. Nincs lelki erőm kimenni a temetőbe, hisz ő nem itt nyugszik. Városházi hírek Metzingenben járt a városi vezetők egy csoportja helyi vállalkozók kíséretében. Az Erms-völgyi gazdasági kiállítás és vásár jó lehetőséget nyújtott a Kálkontex. aKalluxésaKálfóJóléti Alapítványnak arra, hogy termékeiket megismertessék a német szakemberekkel és a vásár látogatóival. Nagykálló testvérvárosa ingyen adta a kiállítóterületet a magyar cégeknek. A háromnapos látogatáson a tíztagú delegáció sikerként könyvelhette el azt a megállapodást, amely szerint kölcsönösen egy-egy boltot nyitnak a testvérvárosokban. A nagykállói cégek népművészeti, konfekció-, cipő- és élelmiszertermékekkel próbálnak meg betömi a német piacra. A metzingeniek műszaki és kozmetikai cikkeket hoznának a magyar városba. Ezek elsősorban minőségi áruk lennének. Fodor János polgármester már a tanácskozás helyszínén felajánlott erre a célra egy üresen álló üzlethelyiséget a város központjában, amelyért természetesen nem kémének bérleti díjat. Van remény arra, hogy sikeres lesz az üzletkötés, mert a kiállítás végén a nagykállóiak által dekorációként kivitt termékek ott. helyben vevőre találtak. Belga építőipari műszaki főiskolások jártak tanulmányi kiránduláson Harangodon. Látogatásuk elsődleges célja a Makovecz Imre által tervezett faépítmények stílustanulmányozása volt. Ilyet Belgiumban nem láthatnak. Belga vállalkozói csoport is érdeklődik a városban textil- és konfekcióüzemek létesítése iránt. Ha az elképzelések valóra válnak, akkor 100—150 főnek adnak állandó munkát. A beruházás megvalósítása érdekében a polgármesteri hivatal dolgozói vállaltak közvetítői szerepet. A mai napon öt település — Balkány, Szakoly, Kálló- semjén, Napkor és Nagykálló — szakemberei arról tanácskoznak, hogyan lehetne hosszú távon megoldani a veszélyes és a kommunális hulladék tárolását. Az eddigieknél korszerűbb tárolót a nagykállói új szeméttelep mellett akarják kialakítani.
