Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

Belföld-külföld 1995. október 21., szombat Szlovák nyelvtörvény A szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójához tar­tozó Magyar Polgári Párt elnöke, A. Nagy László csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a szlovák kormány a jövő hét keddjén nem azt a nyelvtörvény-tervezetet készül jóváhagyni, amelyiket Katarina Tóthová, a kormány alelnö- ke ismertetett az Európa Tanács szakértőivel. A szlovák kul­turális tárca nyilatkozatban válaszolt A. Nagy véleményére, és a törvénytervezet szándékos lejáratásával vádolta meg a magyar politikust. Rálőttek a grozniji EBESZ- képviseletre A csecsenföldi orosz szövetségi erők parancsnokságának közlése szerint csütörtökön támadás érte az EBESZ grozniji képviseletét, egy orosz katona megsebesült. Az Interfax orosz hírügynökség grozniji jelentése szerint géppisztolyból nyi­tottak tüzet az ismeretlen tettesek az épületre. A sebesült a missziót őrző katonák egyike. A további részletek még nem ismertek. Az értesülést egyelőre semmilyen más forrásból nem erősítették meg. Kozirev marad a külügyminiszter Borisz Jelcin elnök pénteken visszakozott előző napi, Andrej Kozirev külügyminiszter várható menesztésének be­jelentése után, és közölte: „Kozirev marad a külügyminisz­teri tisztségben”. Jelcin párizsi útja előtt, a vnukovói kormányrepülőtéren újságíróknak elmondta, hogy egy mi­niszterhelyettessel erősítik Kozirev apparátusát. Betartják a tűzszünetet Péntekre virradó éjjel Bosznia-Hercegovinában az ENSZ adatai szerint messzemenően betartották a tűzszünetet. Csak az ország nyugati részéből jelentettek elszigetelt lövöldözé­seket—-közölte Chris Vernon szarajevói ENSZ-szóvivő. A szarajevói ENSZ-főhadiszálláson a dpa szerint azzal vádol­ták meg a boszniai muzulmán kormánycsapatokat, hogy Közép-Boszniában és az ország déli részén szigorúan korlá­tozzák az ENSZ-megfigyelők mozgási szabadságát. Az ENSZ-parancsnokság 24 órás határidőt szabott a kormány­csapatoknak, hogy biztosítsák a szabad bejutást azokra a te­rületekre, ahová el akarnak jutni. — A jelenlegi helyzet fenn­tartását úgy fogják értékelni, hogy a boszniai hadsereg meg­sérti a fegyverszünetet — közölte az ENSZ-szóvivő. Osztatlan Boszniát akarnak A szarajevói kormányhoz hű szerbek képviselői pénteken Bécsben úgy nyilatkoztak, hogy a palei vezetés nem képvi­seli a boszniai szerbek többségét. Mint Mirko Pejanovic, a Szerb Polgári Tanács elnöke az osztrák fővárosban tartott sajtóértekezletén kifejtette, szervezetük szerint olyan békét kell megvalósítani, amely Bosznia-Hercegovina teljes terü­leti egységének helyreállításán, továbbá mindhárom népcso­port valamennyi menekültjének visszatérésén alapszik. Az APA jelentése szerint Pejanovic azt is követelte, hogy az ál­tala képviselt tanácsot vonják be a boszniai békefolyamatba. A Szerb Polgári Tanács elnöke szerint szervezete és egy sor más hasonló demokratikus csoport immár széles támogatott­ságot élvez a mintegy 500 ezer boszniai szerb menekült és a megközelítőleg 150 ezer szarajevói szerb körében. Arzenál a vonatban Orosz vámosok egy halom fegyvert foglaltak le az észak­koreai határon, Kraszkino közelében egy vonatban. A való­ságos fegyverarzenálban géppisztolyokat, aknákat és légel­hárító felszereléseket is találtak — közölte pénteken Moszk­vában az orosz vámügyi hatóság távol-keleti helyettes vezetője. A fegyverek Kazahsztánból származnak, s a vámtisztviselők azért nem engedték tovább a szállítmányt, mert azt semmilyen fuvarlevél nem kísérte. Elindult a Columbia Hatszori halasztás után pénteken útnak indították a Co­lumbia amerikai űrrepülőgépet. A 2,3 millió kilogrammnyi űrhajó így is három perccel a kijelölt indítási időn túl emel­kedett a magasba, mert az utolsó pillanatban kisebb távköz­lési zavart észleltek. Ezt gyorsan kijavítottak — jelenti az AP. A Columbia mostani, tizenhat napos útja az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA második leghosszab űrrepü­lőgép-missziója lesz. A fedélzeten hét űrhajós tizenkilenc különböző kísérletet végez, és rajta 101 millió dollár értékű tudományos berendezés van rajta. mh UJ KELET Bokros Lajos a gazdaságpolitikáról Bokros Lajos szerint a jelen­legi gazdaságpolitikának nincs semmilyen alternatívája: ez ugyanis — mint mondta — nem baloldali és nem jobbol­dali, nem szocialista, nem libe­rális, és nem keresztény, hanem reális gazdaságpolitika, az egyetlen amit követhetünk, ha el akarjuk kerülni a csődöt. A pénzügyminiszter erről pénte­ken beszélt Debrecenben, a vá­rosházán rendezett gazdaság- politikai fórumon. A pénzügyminiszter vélemé­nye szerint fejlődésünk egyet­len záloga az egyensúly és a nö­vekedés kombinációja. Bokros Lajos hamisnak nevezte azt a kérdésfelvetést, hogy miért nem a növekedésre koncentrál a gazdaságpolitika az egyen­súly megteremtése helyett? Ezzel összefüggésben kijelen­tette: a gazdasági növekedés csak pénzügyi egyensúlyra épülhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mostani kemény, fájdalmas, a takarékosságra épülő stabilitációs gazdaságpo­litikát minden körülmények között folytatni kell és folytat­ni érdemes. Bokros szerint Magyarorszá­gon most van először esély úgy helyreállítani az egyensúlyt, hogy az egyúttal ne döntse sú­lyos recesszióba az országot. Ehhez továbbra is szigorú pénz- politikára, szigorú fiskális, meg­szorító költségvetési politikára és kemény bérpolitikára van szükség. A pénzügyminiszter jelentős fordulatnak nevezte, hogy a márciusi stabilizációs program eredményeként már a második negyedévben csökkent a költségvetési hiány növekedé­se, amely az év végén várható­an 2,7 milliárd dollár lesz. Nincs influenzajárvány Magyarországon jelenleg nincs influenzajárvány, s amíg ilyen tiszta az idő, nem is vár­ható az influenzavírusok fel­bukkanása — mondta az MTI érdeklődésére pénteken az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet vírusosztályának vezetője. Berencsi György ugyanakkor úgy vélte: miután az idén ta­vasszal kivételesen elmaradt a szokásos járvány, és évtizedek óta nem volt arra példa, hogy ez egymás után két eszten­dőben megismétlődjön, nagyon valószínű, hogy a jövő év ele­jén számítani kell influenzajár­ványra. Az influenza elleni talán leg­hatékonyabb védekezést jelen­leg a védőoltások jelentik. Ezek — tájékoztatott a virológus — általában fél évig teljes immu­nitást biztosítanak, illetve ha mégsem, akkor is sokkal eny­hébb az influenza lefolyása, mint egyébként lenne. Magya­rországon — a korábbi évek­kel ellentétben — külföldi vak­cinák is kaphatók, így csaknem korlátlan mennyiségű védő­oltás áll rendelkezésre. Az or­vosok ingyenesen beoltanak mindenkit, akiknek az élete függhet ettől, vagyis a legyen­gült szervezetű, a krónikus be­tegségben szenvedő embereket, azokat, akiknél a magas láz életveszélyes lehet, valamint az időseket. Térítésmentesen kap­ják a védőoltást az egészség- ügyi dolgozók és a rendőrség tagjai is. A tisztiorvosi szolgá­latokon keresztül a háziorvos­okhoz az idén több mint félmil­lió adag vakcinát juttatnak el — mondta Berencsi György. Min­denki más is kérhet azonban oltást, a patikában meg is vásá­rolhatók a vakcinák, ám fontos tudni, hogy az egészségbizto­sító csak a receptre felírt szé­rumra ad támogatást. A viro­lógus szerint novemberben, decemberben érdemes beoltat- ni magukat azoknak, akik az esetleges tavaszi járványt sze­retnék elkerülni. Berencsi György utalt arra is, hogy köhögésre, orrváladéko- zásra legalább négyféle vírus ingerelheti a szervezetet. Ezek közül jelenleg az abszolút ártal­matlan náthavírusok okozhat­nak panaszokat. Az ilyen víru­sok — ellentétben az influenza vírusokkal — sem lázat, sem izomfájdalmat nem okoznak. Jövőre a mostani gazdaság- politika folytatását ígérte a mi­niszter, ami „egyensúlyon ala­puló gazdasági növekedést je­lent”. Rövid távú célként azt fogalmazta meg, hogy ne nö­vekedjen az ország külső adós­ságállománya, szerinte az a jövő év .végére maximálisan kétmilliárd dollár lehet. Ehhez legfeljebb 4 százalékos költség- vetési hiány párosulhat, az idei 27 százalékos inflációt pedig jövőre 20 százalék alá kíván­ják szorítani. Bokros Lajos a debreceni fórumon megerősítette: 1997- ben megkezdődik az adóre­form, ami egyértelmű adócsök­kentéssel jár, s már jövőre elkezdődik a társadalombizto­sítási reform, ami egyértelmű járulékcsökkentést eredményez majd. Mindez része az immár elo­dázhatatlan államháztartási re­formnak, amelyet „tíz éve kés­lekedünk meghozni és most nyakunkon a kés” — mondta a pénzügyminiszter, majd kije­lentette: „politikai hőzöngés­sel nem lehet pótolni a refor­mokat, attól a problémák még megmaradnak”. Bokros Lajos végezetül hiányolta a társadal­mi szolidaritást, ami szerinte el­engedhetetlen velejárója a gaz­dasági gondok megoldásá­nak. A pénzügyminiszter egyéb­ként egész napját Debrecenben töltötte: ellátogatott a Magyar Gördülőcsapágy Művekbe, majd részt vett a Hajdú-Bihari Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségének ülésén és a város­házi gazdaságpolitika fórumon. Ezt követően az MSZP helyi képviselőivel és tagjaival talál­kozott. A közoktatás jelene, jövője A jövőjét tisztázó, értékeit megfogalmazó iskola alapvető gazdasági erőforrás—hangsú­lyozta Báthory Zoltán, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára pén­teken Pécsett, a VIII. Baranyai Pedagógiai Napokat záró fóru­mon. A háromnapos tanácsko­záson az iskolák és óvodák használóinak és fenntartóinak érték- és érdekviszonyait elem­ző előadások hangzottak el. A résztvevő pedagógusok, iskola- fenntartók és szülők az eszme­csere tapasztalatait abban össze­gezték. hogy állami felelősség- vállalás nélkül nem valósítható meg a közoktatás modernizáci­ója, expanziója és szerkezeti korszerűsítése, s a politikai cé­lok nem ütközhetnek a társada­lom stabilitásra irányuló törek­véseibe, melyek az utódnemze­dékek jövőjét érintő kérdések­ben különösen erősek. A pénteki közoktatási fóru­mon Torba Nándor, a Belügy­minisztérium főtanácsosa han­goztatta: a jövőben az eddigi­nél pontosabban kell meghatá­rozni az önkormányzatok köz­oktatási feladatait, illetve azok állami finanszírozását, s javítás­ra szorul a gazdálkodásuk ellenőrzése is. Bagics Lajos, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes főosztályvezetője a vál­ságos helyzetbe került szakkép­zés állapotát értékelve azt hang­súlyozta, hogy ezen a téren bi­zonyos, az ipar válságával összefüggő funkciózavar tapasz­talható, de hamarosan a kor­mány elé terjesztik korszerűsí­tésének távlati koncepcióját. A pályakezdők önkormányzatokat terhelő munkanélküliségének növekvő tendenciáján, Bagics Lajos szerint a gazdaság élénkü­lése változtathat, addig pedig a közoktatás expanziója, a fiatalok képzési idejének kiterjesztése a szakképzés szerkezetének fino­mítása jelenthet megoldást. A pedagógus munkanélküli­ségre is fel kell készülni — hangoztatták a fórumon —, mert bár még nem született döntés a kötelező óraszám növeléséről, annak bevezetése illetve a nyugdíjkorhatár terve­zett emelése miatt elbocsátá­sokra is számítani kell. A de­mográfiai hullámvölgy miatt az általános iskolai tanárok számára a középiskolában való oktatáshoz szükséges diploma megszerzése jelenthet bizton­ságot. Javaslat az ár-bér megállapodásra Felvásárlís Jövőre 20 százalékos bér­emelést javasol az MSZOSZ, figyelembe véve a fogyasztói árak várhatóan ugyancsak 20 százalékos emelkedését. A szakszervezeti szövetség ezt kívánja rögzíteni a kormánnyal és a munkaadókkal az árakról és a bérekről kötendő egyez­mény keretében —jelentette ki Vörös Péter, az MSZOSZ tár­gyalócsoportjának vezetője pénteken újságíróknak. Az MSZOSZ-nek nem célja, hogy mindenáron aláírja a meg­állapodást. Amennyiben az Érdekegyeztető Tanácsban a szakszervezetek részéről nem kap megfelelő támogatást az ár­bér megállapodásra kidolgozott javaslatához, akkor egy ilyen dokumentumot egyedül nem kíván aláírni. A megállapodás aláírásának másik kizáró oka, ha a kormány nem ad jogszabályi garanciát a munkavállalók társadalombiz­tosításijárulékának emelésével együtt megvalósítandó bérbrut­tós'ításra. Jelenleg a kormány­zat még nem talált az általános bérbruttósításra megfelelő megoldást. Az eddigi tárgyalá­sokon csak annyit vállalt, hogy a költségvetési szférában ga­rantálja a bérbruttósítást, a többségi állami tulajdonú cé­geknél utasítást adna erre a he­lyi vezetőknek, a versenyszfé­rában viszont csak az Érdek­egyeztető Tanácsban kötött megállapodás befolyásolná a munkaadókat. Ez az MSZOSZ- nek elfogadhatatlan — mond­ta Vörös Péter. Mint ismeretes, az MSZOSZ javaslatában sze­repel, hogy a munkavállalók társadalombiztosítási járulékát bérbruttósítással együtt úgy emeljék fel, hogy a nettó kere­setek ne változzanak. A szemé­lyi jövedelemadó-törvénynél is módosításra van szükség, hogy a bruttósítással megemelt bérek miatt ne fizessenek több adót a dolgozók. Az MSZOSZ szerint a költ­ségvetési és versenyszférában egyaránt el kellene érni jövőre az átlagosan 20 százalékos no­minálbér-növelést. Az infláci­óval kapcsolatban Vörös Péter megjegyezte, hogy az általuk még elfogadható 20 százalék­ból 10 százalékot eleve leköt az idei évről áthúzódó áremelés, 6 százalékot pedig a már előre meghatározott áremelések ha­tása. A fennmaradó 4 százalék az, amit a versenyszférában ér­vényesíteni lehet. Külön szólt a megállapodás garanciális elemeiről. A kor­mány a megállapodásban fog­laltakat a jövő évi költségvetés­ben, illetve más jogszabályok­ban érvényesítené. A szakszer­vezetek szintén garanciát vál­lalnának, hogy a megállapodás­ban leírtakhoz tartják magukat. A munkaadók pedig arra vál­lalhatnának kötelezettséget, hogy nem zárkóznak el az ága­zati és munkahelyi bértárgya­lásoktól, illetve nem élnek vissza az áremelési lehetősé­gekkel. A kistermelők segítése és új ügyfélkör megnyerése a célja a Concordia Közrak­tárkereskedelmi Rt.-nek az­zal, hogy kihasználva adott­ságait — 21 vidéki telep­helyét —, felvásárolja a kis­termelők terményeit is, azo- két tehát, akik nem kötötték le terményüket, vagy olyan kis mennyiséggel rendelkez­nek, amivel a nagy felvásár­lók nem foglalkoznak. Erről Máhrné Kazareczki Éva, a Concordia vezérigazgatója tájékoztatta pénteken az MTI-t. Az úgynevezett feke­tetáblás felvásárlást e hónap elején kezdték meg. Jelen­leg főként kukoricát vesz­nek a kistermelőktől na­pi áron, tonnáját most 13 500-—14 000 forintért. Eddig mintegy 400 tonnát vásároltak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents