Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-20 / 247. szám
Belföld-külföld 2 1995. október 20., péntek UJ KELET nemzetközi Kijevi tüntetés Ötezer ember tüntetett csütörtökön Kijevben az ukrán miniszteri kabinet épülete előtt a munkabérek emelését és a dolgozók szociális biztonságának szavatolását követelve. A baloldali megmozdulás mögött Ukrajna 10 vezető szakszervezete áll. Az ország szinte minden megyéjéből Kijevbe érkezett baloldali felvonulók a gazdaság stabilizálását követelték a kormánytól. A tüntetésen azonban nemcsak a szocialista és kommunista párt tagjai és a szakszervezetek képviselői vettek részt, hanem a legismertebb szélsőjobboldali párt, a betiltott Ukrán Nemzetgyűlés (UNA) tagjai is. Az UNA vezetői kijelentették: egyetértenek a szakszervezeti követelésekkel. Seselj és Zsirinovszkij sétája Miután a szerb belügyminisztérium betiltotta a radikálisok pénteki belgrádi nagygyűlését, Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke és vendége, Vlagyimir Zsirinovszkij, az Orosz Liberális Demokrata Párt első embere a demostráció helyett sétát tesznek a jugoszláv főváros központjában. Seselj belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, véleménye szerint Slobodan Milosevic szerb elnök újabb adminisztratív intézkedésével meg akarja akadályozni, hogy Szerbia népe kifejezze nemtetszését Szerbia elhibázott bel- és külpolitikája miatt. Seselj megerősítette: az újvidéki gyűlést a hatalom még nem tiltotta be, így szombat délben lesz még alkalom a tömeges tiltakozásra. Szigor a Kola-félszigeten Az észak-oroszországi Kola-félszigeten megszigorították a biztonsági ellenőrzést a katonai és atomlétesítmények körül. Megerősítették a határátkelők őrizetét is —jelenti az AP az Interfax nyomán. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az orosz biztonsági szolgálat vizsgálatot indított egy norvégjai székhelyű környezetvédő szervezet ellen. Ez a szervezet állítólag nyilvánosságra hozott titkos adatokat az orosz északi flottával kapcsolatban. A rendőrség szóvivője szerint a biztonsági intézkedéseket a múlt heti moszkvai buszfoglalás és a csecsenföldi események miatt hozták. Líbia: Kadhafi vagy sorija? Egy eddig ismeretlen szervezet nyilatkozatot tárt a nyilvánosság elé csütörtökön arról a szándékáról, hogy meg akarja buktatni Kadhafit, és a jelenlegi rendszer megdöntése után be akarja vezetni Líbiában a sarija, az iszlám törvényeinek alkalmazását. A Líbiai Harcos Iszlám Csoportként bemutatkozó szervezet azt is bejelentette kairói közleményében, hogy tagjai kezdeményezték Líbiában az idén történt zavargásokat. Indiaiak kémkedtek Oroszországnak Az amerikai hatóságok szerdán vádat emeltek három indiai ellen a Szovjetunió/Oroszország javára történt kémkedés miatt. A bostoni szövetségi bíróság elé terjesztett beadvány szerint Szubramanjan Kota, Aluru Praszád és Baskar Reddy egy kémhálózat tagjaként 1985 és 1994 között számos olyan titkos információt adott át a KGB ügynökeinek, amelyek „különösen súlyos károkat okozhattak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának”. * írásba foglalt barátkozási szándék Szándéknyilatkozatott írt alá tegnap este Csabai Lászlómé, Nyíregyháza és Kujtim Haxhiu, Albánia Lushnja városának polgármestere. Az okmány szerint a felek testvérvárosi kapcsolat kiépítését kezdik meg, amely elősegíti a települések között a kulturális, gazdasági, kereskedelmi és oktatási együttműködést. A kapcsolatok fejlesztésére, koordinálására 1996. január 1- jétől bizottságot hoznak létre. Megyénk és székhelye kinyilvánította, hogy a Lushnja város melletti 23 kilométeres tengerpart fejlesztésében részt kíván venni. A tárgyalások során már születtek konkrét gazdasági kapcsolatok is. Nyíregyháza néhány vállalko- zója alapítványt hoz létre, mely anyagilag támogat évente egy, a testvérvárosból valamely nyíregyházi főiskolára felvett diákot. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Kujtim Haxhiu többek között a következőket mondta: — A tenger és annak környezete kitűnő lehetőséget nyújt a turisztika, az üdülés fejlesztésére. A tervek szerint különböző kategóriájú szállás- és vendéglátó helyiségek fognak épülni. A szabolcsi üzletemberekre, befektetőkre nagy lehetőségek várnak a városunk melletti tengerpart beépítésében és különböző kereskedelmi együttműködésekben. A beruházást az albán kormány is támogatja, és már a nyugati tőke is érdeklődött a beruházásokkal kapcsolatban. KvZ Kormányülés A kormány sürgős tárgyalást kérve pénteken benyújtja az Országgyűlésnek az államháztartási törvény módosítását kezdeményező törvénytervezetet —jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtóértekezleten Kiss Elemér miniszter- elnökségi közigazgatási államtitkár. A törvénymódosítás elsődleges célja a kincstári pénz- és vagyongazdálkodás jövő évi bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése. A kincstár felállításával megszűnik a költségvetési támogatások ellátmányszerű kiutalása és az önálló bankszámlákon történő gazdálkodás, ehelyett a rendszerhez tartozók pénzeit az úgynevezett kincstári számlán tartják. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a bevételek és kiadások időbeli harmonizálását, javítja az úgynevezett likviditásmenedzselés feltételeit, s végsősoron jelentős kamatmegtakarítást eredményez. Az előterjesztés a kincstár irányításával és működésével kapcsolatos szabályok rögzítése mellett a jövőbeni változtatásokat megalapozó jogi, pénzügyi és szervezeti kereteket is körvonalazza. Ennek kapcsán rendelkezik például az elkülönített állami pénzalapok számának korlátozásáról, valamint a költségvetési szervek átalakításáról. Az államtitkár a tájékoztatón azt is bejelentette, hogy a kormány javaslatot dolgozott ki a személyi szám használatáról és a hallgatókkal való megállapodásnak megfelelően módosította a tandíjrendeletet. Vélemények a körzeti rádiózásról Emberi hangon (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Székely Gábor, a tanárképző főiskola főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy hasznos, ha az újságírók a pozitívumokat is észreveszik. Papp Lászó, a Papp- Ker Kft. tulajdonosa azt nehezményezte, hogy a nyíregyházi rádió adásait már Mátészalka környékén is alig hallani, Csen- ger tájékán pedig hallgathatat- lan a körzeti adó. Takács Péter országgyűlési képviselő hozzátette, hogy ezek az adások a határon túl élő magyarok számára még inkább hozzáférhetetlenek. Bolyáki Attila fehér- gyarmati televízióvezető azt mondta, hogy a Dunántúl már felbillen a sok frekvenciától, errefelé pedig nagyon kevés jutott. Várkonyi Zsuzsa, a Jonatán rádió főszerkesztője úgy fogalmazott: „A kisrádiók meghalnak, ha nem teljesíthetnek közszolgálati feldatokat. (...) A Jonatán rádióban a legfontosabb szerepe az emberi hangnak, az embernek van” — tette hozzá a főszerkesztőnő. Tukacs István, a szocialista párt nyíregyházi frakcióvezetője dicsérte a kisrádiókat, Iványi Tamás országgyűlési képviselő pedig optimistának mondta magát az ügyben, szerinte hamarosan lesz médiatörvényünk.' Jakab Imre, a gazdasági kamara elnöke a gazdasági információnyújtás fontosságáról szólt, Vinnai Győző főiskolai tanár pedig három szempont szerint összegezte az újságírókkal, az írott és az elektronikus sajtóval szemben támasztott követelményeket: értékek mentén, szigorú szakmai szabályok szerint, professzionista módon. A konferencia tanulságait Simkó János összegezte. Rádiótörténeti kiállítás Nyíregyházán Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban csütörtökön ünnepélyes keretek között megnyitották a világrádiózás 100., és a Magyar Rádió műsorszórásának 70. évfordulójának alkalmából a Rádiótörténeti kiállítást. Dr. Margócsi József, a nyíregyházi tanárképző főiskola nyugalmazott főigazgatója megnyitó szavaiban elmondta, hogy a mai életben mindennapos háztartási berendezésként használatos rádió valaha csodaszámba ment Nyíregyházán. 1924-ben, az örök- váltság 100. évfordulójának alkalmából rendezett nagyszabású kiállításon találkozhattak vele, és hallhatták először a lakosok. A rádiózás elterjedéséért az akkori középiskolák diákjai, a lelkes fizikatanárok sokat tettek. Jelentős hatással volt a városra, mert megszűnt az elzártsága, felgyorsult a gazdasági és társadalmi élete. 1933-ban már saját átjátszó-erősítő adója volt a megyeszékhelynek, de saját szerkesztésű, önálló műsort csak 1951-től hallhatnak a környékbeli polgárok. — vip— Kiss Péter nyilatkozata Kiss Péter a jövő hét végéig seivel. Egyelőre nyitott kér- kíván dönteni arról, hogy elfő- dés, hogyan lehet olyan meg- gadja-e a felkérést a munka- oldásokat, szakmai garanciá- ügyi miniszteriposztba. Addig kát találni, hogy vállalható még szakmái kérdésekben legyen számára e tisztség, konzultál Kósáné Kovács Kiss Péter tisztázni szeretné Magdával, a tárca jelenlegi vezetőjével, és szeretné megismerni a szocialista frakció, valamint a pártelnökség véleményét is. Kiss Péter — aki az MSZP országos elnökségének tagja, a parlament Oktatási, Tu- dományos, Ifjúsági és Sport Bizottságának alelnöke, a BIT volt elnöke — minderről csütörtökön nyilatkozott az MTI munkatársának. A politikust egyébként Kósáné Kovács Magda ajánlotta a múlt héten utódjául, s a javaslattal a miniszterelnök kifejezte egyetértését. A szocialista politikus kifejtette, hogy végső álláspontja kialakításáig számos kérdést mérlegelnie kell, s addig, „menet közben” nem is kíván nyilatkozni. A tisztség elfogadásához előfeltételnek tekinti, hogy a szocialista képviselőcsoport. valamint az MSZP elnöksége egyetértsen jelölésével. Enélkül — mint fogalmazott — nem is érdemes döntést hoznia. Folytatni kívánja továbbá a konzultációt a munkaügyi miniszterrel, hogy áttekintsék azokat a szakmai-szakmapolitikai ügyeket, amelyek részben Kósáné lemondásához is vezettek. Át kell gondolnia, mit várhat ő abban a helyzetben, amelyet Kósáné elfogadhatatlannak tartott, különösen úgy, hogy nagymértékben egyetért a miniszterasszony elképzeléazt is, hogy a következő időszakban stratégiai szempontból mit érhet el a munkaügyi terület: „elszenvedője vagy részese” lesz-e egy gazdasági-társadalmi koncepciónak. Üdvözölné, ha a tárca a gazdaságpolitikába és az államháztartási reformba illesztett stratégiát valósíthatna meg. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyébként, véleménye szerint, nagy szükség van a stabilizációhoz, a válságkezeléshez kapcsolódó szigorú pénzügyi politikára. A helyes eljárásnak ugyanakkor azt tartja, ha a keretekre, sarokszámokra, fő irányokra vonatkozó döntések minden ágazat esetében a kormány ülésén születnek meg, az ágazati szakmai kérdések pedig az egyes tárcák kompetenciájába tartoznak. A jelölésére vonatkozó első informális reagálások, meglátása szerint, azt jelzik: nem kell attól tartani, hogy a kormánypártok között konfiktus támadna a személye miatt. Ezt, mint mondta, mindenképpen szeretné is elkerülni, hiszen nem akar olyan helyzetet teremteni, amelyben jelölése feszültségeket okozna a két párt között. Úgy véli, hogy amikor a kormányzatban és parlamentben ilyen súlyos stratégiai ügyekben kell határozni, szerencsétlen volna elterelni a figyelmet az országos jelentőségű kérdésekről. A megbékélés jegyében (Folytatás az 1. oldalról) Mádi László, a Fidesz-MPP megyei elnöke, országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956. október 23. benne él a mában. Nagyon sokan élnek még, akik részt vettek az akkori eseményekben. A rendszerváltás felszínre hozta az igazi értékeket, eltörölte a tiltásokat, ezért lehet most szabadon emlékezni. Szó nincs arról, hogy a jelenlévők közül bármelyik párt vagy szervezet kormányellenes tüntetésre akarná felhasználni az évfordulót. A hangsúly a méltóság- teljes megemlékezésen van. Sajnálatosnak tartotta Mádi László, hogy a hivatalos városi-megyei ünnepség nem köztéri megemlékezés lesz, és mindössze egy hangversenyre korlátozódik. Ez nagyon semleges dolog ahhoz képest, hogy 1956. október 23. mit is jelent számunkra — hangsúlyozta. Orosz József, a TIB elnöke örömét fejezte ki azért, hogy a négy ellenzéki párttal egymásra találtak. Nem rekesztettek ki senkit, egyformán várták a kormánypártok és az ellenzék visszajelzéseit. Százhetven meghívót küldtek szét, de a parlamenti pártok közül csak az ellenzékiek jelezték segítségüket, részvételüket. Ezt követően az elnök úr hosszan szólt a kétnapos megemlékezés programjáról, helyszíneiről, az útvonalról és arról, milyen gondot jelent számukra az, hogy a rendőrség csak egy motoros járőrt tud a vasárnap esti gyertyás emlékmenet biztosítására adni. (A kétnapos programot lapunk szombati számában részletesen közöljük.) Az FKgP képviselője nem érkezett meg a sajtótájékoztatóra, de Szilágy iné Császár Terézia elmondta, ők nagyon sokat tettek azért, hogy a rendezvény megyei szintű legyen. Több alapszervezetük is érkezik a megyeszékhelyre, hogy részt vegyen a megemlékezésen. A környékbelieken túl jönnek például a szamosszegiek is. Néző László, az MDF megyei szervezője arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy miközben a fővárosi lapok szerint Budapestre egy rendőrt sem rendelnek fel, aközben Szabolcsban nem tudnak a helyiek rendőri biztosítást adni a gyertyafényes megemlékezésre. Búcsúzásként az ellenzéki pártok képviselői nagy kérdésként fogalmazták meg, hogy tavaly a kormánypártok nem vettek részt a hasonló rendezvényen, vajon most eljönnek- e? No, és, persze, kérdés az is, hogy tudunk-e együtt, nemzeti ünnephez méltón, méltóságteljesen emlékezni. A választ lapunk keddi számából megtudhatják olvasóink. Száraz Attila
