Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-19 / 246. szám

12 k8 Is Ara: 19,50 Ft SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP ü. évfolyam, 246. szám — 1995. október 19., csütörtök MA Baktalórántháza (4—5. oldal) Kismamáknak (8. oldal) Déry Tibor Alapítvány A Déry Tibor Alapítvány ez évi elismeréseit szerdán, a Kossuth-díjas író születésé­nek 101. évfordulóján osztot­ta ki Réz Pál, a kuratórium elnöke a Szerzői Jogvédő Hi­vatal épületében. Kiváló iro­dalmi munkásságáért juta­lomban részesült Csukás Ist­ván, Tolnai Ottó, Kukorelly Endre és Térey János költő, valamint Majoros Sándor, Szilágyi István és Végei Lász­ló író. Enyedi Emese tanárnő a magyar nyelv oktatásában elért eredményeiért, Mar- gócsy István egyetemi tanár a szép magyar nyelv ápolá­sáért, míg Henry Kammer holland műfordító a magyar irodalmi művek kiváló fordí­tásáért kapta meg az elisme­rést. Az alapítvány Déry Ti­bor özvegyének végrendele­tén alapul, aki vagyonát a magyar államra hagyta. Az értékesítésből befolyó kama­tokból jutalmazzák a végren­deletben meghatározott iro­dalmi tevékenységeket. A díjakat immár tizenharmadik alkalommal ítélték oda. Jótékonysági koncert A Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat Magyar Egyesülete csütörtökön könnyűzenei jótékonysági koncertet rendez a Budapest Sportcsarnokban. A műsor­ban fellép a német Fun Fac­tory, az E-rotic, a Das Mo­dul együttes, és a magyar Hip Hop Boys zenekar. A kon­cert bevételét a gyermek- mentő szolgálat egészség- ügyi és gyermekélelmezési programjának a finanszíro­zására fordítják — tájékoz­tatta az egyesület szerdán az MTI-t. A programok célja a gyermekek gyógykezelése, a kórházi költségek fedezé­se, illetve a szociálisan hát­rányos helyzetben lévők is­kolai vagy óvodai étkezte­tésének biztosítása. A ma­gyar egyesület 1990-ben alakult a hannoveri szerve­zet mintájára és támogatásá­val. A szolgálat felkarolja a fizikailag és szellemileg sé­rült, árva és más rászoruló gyermekeket, segíti jövőjük megalapozását. A szervezet fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, elnöke Kövér László országgyűlési képviselő. Német segély Több mint 4,1 millió már­ka értékben nyújt felszere­lési segélyt 1998-ig a ma­gyar rendőrség és'határőrség * számára a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormánya. Az erről szóló megállapo­dást szerdán, Budapesten írta alá Günter Krause, ä német belügyminisztérium főosztályvezetője és Nyíri Sándor, a BM rendészeti helyettes államtitkára. A se­gély keretében informatikai és híradástechnikai eszközö­ket kapnak a magyar rend­védelmi szervek, emellett tanácsadási, kiképzési és to­vábbképzési projektet is szerveznek számukra. Bajnokok Ligája labdarúgó-mérkőzés Real Madrid—Ferencváros 6-1 (3-0) Patikaprivatizáció A gyógyszertárak privatizációja körüli négyéves huzavo­na oldódik meg még az idén, már csak azért is, mert január 1-jétől csak magán- vagy privatizált patikák működhetnek az országban. A megyében jelenleg harminckettő magánpatika működik, a gyógyszertári központhoz tartozó hetvenhétből tizenkettő már elkelt, többnél pedig elkezdték a magánosítás folyama­tát. Lapunk holnapi számában Kovács Bertalan, a gyógy­szertári központ igazgatója tájékoztatja olvasóinkat, mikép­pen próbálják az ellátásban eddig kiharcolt vezető szerepü­ket megőrizni. Testvérvárosi kapcsolat Az albániai Lushnja vá­rosából október 16-án ér­kezett hatfős delegációt teg­nap hivatalában fogadta Csabai Lászlóné, Nyír­egyháza polgármestere. A lushnjai polgármester által vezetett küldöttséget Ham­vas László, a megyei köz­gyűlés alelnöke fogadta, ezután az albán vendégek kirándulást tettek a megyé­ben. Ellátogattak Nagy- kállóba, Máriapócsra, Nyír­bátorba, Tákosra és Pá- tyodra. Másnap — 17-én — a Nyír­egyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat és a Zrí­nyi Ilona Gimnázium életébe, munkájába tekintettek be. A tegnapi nap legfonto­sabb eseménye Csabai Lász­lóné polgármester asszony, a lushnjai polgármester, a két nagykövethelyettes és há­rom albán parlamenti párt képviselőjének találkozója volt, mely mintegy előfutára annak a szándéknyilatko­zatnak, amit ma délután négy órakor írnak alá a városháza dísztermében. A szándéknyi­latkozattal a két település lé­nyegében testvérvárossá vá­lik, megfogalmazzák az ipar, a kereskedelem, az oktatás, a sport és a kultúra terén lehetsé­ges együttműködési formá­kat. A delegáció látogatásának tapasztalatairól és az elért ered­ményekről az aláírás után, dél­után öt órakor tartanak sajtótá­jékoztatót. Társaságok összevonása Közgyűlését tartja ma dél­után két órakor Napkoron az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (ENYFT). Szí/áríd István programfelelős be­számol a két ülés között el­végzett munkáról. Tájékoz­tatást ad a Szatmári Fejlesz­tési Társasággal közös bio­dízelüzem építéséről hama­rosan aláírandó szerződés­ről, a település-szövetségek országos szervezetének megalakításáról. Márföldi István, a Nyíregyházi Váro­si Televízió vezetője a tér­séget érintő fejlesztésekről tart előadást. Köteles Gyu­la, a Nyíregyházi Vállako- zókért Vállalkozásélénkítő Alapítvány munkatársa be­mutatja „cégüket”, valamint az alapítvány és az ENYFT összevonásának előzetes el­képzeléseit ismerteti. Gong, néprádió, tölcséres hangszóró Szól a rádió A világrádiózás 100., és a Magyar Rádió műsorszórá­sának 70. évfordulója alkal­mából ma 12 órakor rádió­történeti kiállítást nyit meg dr. Margócsy József nyugal­mazott főigazgató Nyíregyhá­zán, a Jósa András Múzeum­ban. A kiállítás szervezői —Zen- tai Mihály, az Antenna Hungá­ria borbányai adóállomásának vezetője és Szikora András, a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műszaki vezetője — csaknem húszéves gyűjtő­munkájuk eredményét mutat­ják be. Az előkészületi munkák közben nosztalgiával emlékez­tek vissza a régi időkre, ami­kor szappanosdoboz, krumpli és a vízleeresztő csatorna segít­ségével készítettek kristályde­tektoros készüléket. A szerve­zők nem titkolt célja a műszaki tudományok ápolása, és meg­győződésük, hogy foglalkozá­suk alapjait is ismerni kell. A televízió elterjedésével sokan kétségbe vonták a rádió szük­ségességét, ennek ellenére még ma is töretlen népszerűségnek örvend, hiszen hallgatni lehet földön, vízen és a levegőben. A kiállításon megtekinthető az első magyar kazettás magneto­fon tízperces szalagja, amely a Magyar Rádió műhelyében ké­szült, továbbá egy engedély 1947-ből, amely Nyíregyháza negyedik rádiótulajdonosának engedélyezte a műsorhallgatást (akkoriban nem lehetett vendé­geket hívni rádióhallgatásra). A múzeumban találkozhatnak a Vörös Szikra nevű készülékkel, láthatják a gongot, melynek hangja a műsor kezdetét jelez­te, továbbá az 1939-es Horthy Néprádiót és egy hetvenéves tölcséres hangszórót is. Polányi Sándor, az Antenna Hungária vezérigazgató-he­lyettese írásos nyilatkozatában fejezte ki a Rádiógyűjtők Egye­sülete megalakításának szüksé­gességét. Az elmúlt napokban Fehérgyarmaton, Sárospatakon és Székesfehérváron óriási ér­deklődéssel fogadták a kiállí­tást. Az eddigi tapasztalatok alapján igény van egy állandó tárlat felállítására is, melyet — a szervezők szerint — minden­képpen a megyében kell létre­hozni. A szakértők szerint gyilkosság történt Tegnap a Megyei Bíróságon folytatódott az Isaak Datasvili izraeli állampolgár elleni per. A férfit akit azzal vádolják, hogy január 22-én Nyíregyházán, az Északi körúton az egyik ház negyedik emeleti lakásában pisztollyal lelőtte honfitársát, Chikwasvili Mordechayt. Az előző tárgyaláson Datasvili azt vallotta, hogy azon a bizonyos napon vendégségbe ment hoz­zá a sértett. Míg barátnője a vacsorát készítette, addig ők a szobában beszélgettek. Üzlet­társa az ujja körül forgatott egy pisztolyt, ami elsült, és halálos balesetet okozott. A mostani tárgyaláson szakértők bevoná­sával azt próbálta tisztázni a dr. Bodnár Zsolt által vezetett büntetőtanács, hogy valójában mi történhetett, baleset vagy gyilkosság. A fegyverszakértő megállapítása az volt, hogy leg­alább nyolcvan centiméter tá­volságról történt a lövés. Ezt bizonyítja, hogy az elhalt ruhá­zatán és a testén lőport nem ta­láltak, illetve olyan fegyverről van szó, ami ujj körül forgat­va kizárt, hogy elsüljön. Az orvosszakértő is kizárta az ön- kezűséget, ugyanis a test mell­kasán a lövedék merőlegesen hatolt be. Ilyen irányú lövést az áldozat saját maga nem tudott volna leadni. Meghallgatta még a megyei bíróság a debreceni főrabbit is, aki azt állította, hogy amikor január 25-én Datasvili kora reggel felkeres­te, neki azt mondta, hogy nagy baj történt, és említette a gyil­kosság szót is ivrit nyelven, ami keveredhet az értelmezésben. Úgy is lehet érteni, hogy gyil­kosság történt, vagy gyilkossá­got követtem el. A tárgyalás december 13-án folytatódik, amikor újabb tanú­kat hallgat meg a bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents