Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-18 / 245. szám

Sport 1995. október 18., szerda UJ KELET Labdarúgás „Királyi” fogadás előtt a Ferencváros A spanyol és magyar labda­rúgás két legpatinánsabb klubja ütközik meg szerda este 20.30 órakor Madridban. A Ferencváros harmadik Baj­nokok Ligája 90 perce elé néz a hírnevében a londoni Wembley-t „verő” Bemabeu- stadionban, ahová várhatóan 95 ezer ember látogat ki, hogy lássa, amint az ebben a liga­formában először szóhoz ju­tott „királyi együttes”, a Real Madrid tovább javítja mérle­gét. A Ferencváros akkor érhet el tisztes eredményt (ez alatt a döntetlent kell érteni), ha olyan taktikusan küzd, labda­biztos játékkal rukkol ki, amint tette azt Zürichben. Ak­kor a svéd Gren kiállítása is kellett a 3-0-ás diadalhoz, dehát ki tudja, ha 20-25 per­cen keresztül ügyeskednek Lisztesék, nem kezdenek-e el rugdalózni a vérmes ibériai­ak...? A szerdai nap a zöld­fehérek számára vízválasztó (nem feledendő, az Üllői úton az Ajax 5-1-re elporolta a magyar bajnokot), és ugyan­úgy egy vereség esetén le­mondhat negyeddöntős álma­iról a Grasshoppers is, ha ki­kap Amszterdamban. A Ber­nabeu-stadionban — ahol 8- 12 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül az ülőhelyi jegy — nehéz pontot szerez­ni. A Real félelmetes kupa­mérkőzés-mennyiséggel bír. A BEK-ben 172 mérkőzésen van túl, 102 győzelem, 28 döntetlen és 42 vereség van a számláján, 404-182-es gólkü­lönbséggel. Ez a 27. alkalom, amikor a spanyol csapat az európai bajnokok között fut- ballozik. A KEK-ben négy­szer indult (kétszer ezüstér­mes), az UEFA Kupáért ki­lencszer futballozott. A három kupasorozatban 267 mérkő­zés (151 győzelem, 47 dön­tetlen, 69 vereség) után van a hazai csapat, 582 gólt lőtt, 288-at kapott. A magyar ku­pacsapatok közül a múltban a Vasas kétszer, a Bp. Flonvéd, az U. Dózsa, a Tatabánya és a Videoton egy-egy alkalommal fordult meg a Bemabeu-ban. A mérleg nem jó, hat mérkőzés, egy győzelem, öt vereség. Az egyetlen magyar diadal az 1984/85-ös UEFÄ Kupa­idényhez fűződik, akkor a Vi­deoton csatára, Májer Lajos a 86. percben gólt rúgott, a döntő visszavágóját a „fehérvári huszárok” 1 -0-ra megnyerték. Atlétika Nebiolo piszkos játéka? A magyar szempontból szép sportdiplomáciai sikere­ket hozott párizsi EAA-kong- resszusra nem minden ország atlétikai vezetői emlékeznek vissza szívesen. A tisztújítás egyik legnagyobb vesztesei a németek, hiszen Heiner Henze, az Európai Atlétikai Szövet­ség, az EAA volt főtitkára a tanács tagjai közé sem került be. Hasonlóképpen járt az eu­rópai atlétika egy másik meg­határozó személyisége, a spanyol Jose Maria Odriozola is. A Német Atlétikai Szövet­ség (DLV) most kétoldalas sajtóközleményben hozta nyilvánosságra véleményét. Vezetői szerint Henze és Odriozola „eltávolítására” azért került sor, mert az utób­bi időben mindketten kemény kritikával illették Primo Nebi- olót, a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) olasz elnökét. „Több kis országnak, vala­mint a volt Szovjetunió egy­kori tagállamainak küldöttei, akiket Nebiolo és segítői be­folyásolták, meg nem enge­dett taktikai eszközökkel él­tek” — áll a közleményben. A DLV Nebiolo segítői kö­zött említi Gyulai Istvánt, az IAAF főtitkárát is. A németek többek között a színfalak mö­gött zajló „piszkos játékot" emlegetnek és felhívják a fi­gyelmet, hogy Nebiolo a „divide et impera” (oszd meg és uralkodj!) elvét alkalmaz­za. A DLV szerint Nebiolo győzelme az atlétika veresé­ge­Az MTI munkatársa az üggyel kapcsolatban megkér­dezte Gyulai István vélemé­nyét: — Sajnálatos módon a né­metek ezúttal rossz vesztes­nek bizonyultak. Az, hogy Primo Nebiolót és engem megvádolnak, egyszerűen bu­taság. Heiner Henze 28 sza­vazatot kapott és 30 kellett volna ahhoz, hogy bekerüljön a tanácsba. Hogyan lehetett volna befolyásolni, hogy ép­pen kettővel kapjon keveseb­bet? Ha azzal vádolnának, hogy Schulek Ágostont segí­tettem az alelnöki poszt elnye­réséhez, azt szívesen vállal­nám és természetesnek ven­ném. De azzal támadni, hogy 13 másik küldöttet mi segítet­tünk, ez értelmetlen. Ez egy kellemetlen epizód, nem tu­dom, a németeket mi késztet­te erre. Eddig nagyon jó volt a kapcsolatunk, ez most egy merőben új hang. — Milyen újabb fejlemé­nyek várhatók az ügyben? — Most gondolkodunk azon, hogy mit lépjünk. Mi is kiadtunk egy közleményt, amelyben hangsúlyozzuk, hogy a választás a szabályok és a demokratikus normák tiszteletben tartásával zajlott. Egyébként Nebiolo és én benn sem voltunk a teremben a szavazáskor — mondta Gyulai István. Sportkoncepció Demokratikus döntés Nemrégiben fogadta el a nyíregyházi önkormányzat közgyűlése a megyeszékhely sportkoncepcióját. A rendelke­zés talán legfontosabb eleme, hogy az önkormányzat úgy döntött, a város évi költségve­tésének 0,7—0,9 százalékát sport célokra kell fordítani, közvetlen sporttámogatásra. Újdonság még, hogy a Városi Sportiskola tevékenységi körét 1996 januárjától a fiú röplabda és tenisz sportágakkal bőví­tik. 1996-ban Nyíregyháza vá­ros vállalja a Testvérvárosok Sporttalálkozója rendezvény indítását, és első alkalommal Nyíregyházán történő lebonyo­lítását. Döntöttek még Nyíregy­háza Város Sportjáért Kitünte­tés alapításáról. A közvetlen sporttámogatá­sok elosztásának aránya a következő: diáksport 8 száza­lék, verseny-és élsporton belül csapatsportágak 50 százalék, egyéni sportágak 25 százalék, szabadidősport 5 százalék, nemzetközi versenyekre felké­szülés, elismerések 2 százalék, normatív támogatások, pályá­zatok 10 százalék. Az elképzelések szerint a város a férfi kézilabda, férfi kosárlaba, labdarúgás, férfi röplabda szakosztályoknak tud tevékenységükhöz működési támogatást nyújtani. Ezek kö­zül kiemelten veszi figyelem­be a kézilabdát és a röplabdát. Az elkövetkezőkben a sport­ban dolgozó szakemberek, vezetők véleményét fogjuk ki­kérni a koncepcióról. Először két véleményt ismertetünk. Pók István az NYVSC elnö­ke hét szakosztály működési feltételeinek biztosítását koor­dinálja, a következőket nyilat­kozta: — A közgyűlés által elfoga­dott sportkoncepcióval egyet­értek, és azt jónak tartom. Mint nyíregyházi polgár elsősorban annak örülök, hogy demokra­tikus döntés született. A sport- albizottságban azok állították össze az anyagot, akik a sport­ban élnek, s ez a szakmájuk. Azok készítették elő a döntést, akik értenek hozzá. A szakem­berek javaslatát a humán bizott­ság és a közgyűlés szinte alig változtatta meg. Ez a döntésho­zatal példaadó lehet a közgyű­lés munkájához. Kiemelném még, hogy sok­kal kiszámíthatóbb a klubveze­tés munkája, mivel az önkor­mányzat meghatározta a sport- támogatásokra fordítható ösz- szeg minimumát. Sokkal biz­tonságosabban tervezhetünk így, mint korábban. Bár tudok olyan várost, ahol ennél na­gyobb százalékot határoztak meg a sporttámogatásokra, de nehéz összehasonlítani a külön­böző települések helyzetét. Még azt emelném ki, hogy jó lenne, ha a megyei önkor­mányzat is hasonló döntést hozna, hozhatna. Hajdú Barnabás, a Nyíregy­házi TK Isobau szakosztályve­zetője a következőket mondta: — Természetesen elfogadjuk a városi közgyűlés döntését. Azt kifejezetten üdvözöljük, hogy meghatározták a támoga­tás mértékét a teljes költségve­tés százalékában. A csapat­sportágak közötti felosztást kissé érthetetlenül fogadtuk. Ugyanis a mi értelmezésünk szerint a kosárlabdacsapatunkat nem illeti meg eredményessé­gi támogatás. Az elmúlt évek­ben folyamatosan csökkent szakosztályunk városi támoga­tása, s ez az utolsó döntés még nehezebbé teszi a helyzetünket. Egyre kevesebb amiből gazdál­kodhatunk. Bár közben folya­matosan bővítettük az önkor­mányzaton kívüli támogatók körét, de a városi támogatás el­apadásának arányában azt nem tudjuk növelni, főként ha figye­lembe vesszük az emelkedő költségeket. Azzal viszont egyetértünk, hogy az elbírálási szempontok között ott van a közönségigény, a saját bevéte­lek aránya a költségvetésen belül, az utánpótlás színvona­la, a problémamentes működés. Ha ezeket objektívan el tudják bírálni, és érvényesítik, akkor nem biztos, hogy rosszul jár­nánk. R. Z. Futballérdekességek Johansson levele Lennart Johansson, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke nyílt levélben fordult az Európai Közösséghez (EU). Johansson szerint, aki a svéd Svenska Dagbladet című lap olda­lain tette közzé véleményét, az EU szabályai „megfojtják” a lab­darúgást. Johansson elsősorban az EU azon előírásait bírálja, amelyek a szabad munkavállalás jogával foglalkoznak. (Ismert, erre alapozva indított a nagy visszhangot kiváltó perét egy belga labdarúgó, Jean-Marc Bosnian.) Ezek ugyanis az UEFA elnöke szerint „tönkreteszik” a nemzeti futballt és a nagy kluboknak kedveznek. „Az Európai Közösség kivételez 15 tagállamával, holott a labdarúgás nagy családjához 178 nemzet tartozik” — véli Johansson. „Barátok” harca a vb-ért A japán kormányban megoszlanak a vélemények arról, hogy helyesen cselekedtek-e az illetékesek, amikor megpályázták a 2002-ben esedékes labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. A kabinet tagjainak nagy része örül, hogy a futballszövetség egy ilyen rangos eseményért szállt versenybe, ám néhány kérdést fenn­tartással fogadnak a politikusok. Köztud^, hogy Japán egy má­sik ázsiai országgal, a Koreai Köztársasagai verseng a házigaz­da szerepkörért. A két ország szoros barátságban áll egymással, s jó néhányan attól tartanak, hogy a világbajnokság rendezéséért vívott ádáz küzdelem esetleg megrontja a jó kapcsolatot. A je­lentések szerint mindkét ország készen áll arra, hogy a vb házi­gazdája legyen. Különben Japán és a Koreai Köztársaság egy­formán ért már el nagy sportdiplomáciai sikereket. Az előbbi az ázsiai országok közül elsőként adott otthont nyári olimpiának (Tokió, 1964), de az utóbbi is rendezett már ötkarikás játékokat (Szöul. 1988). 250 font egy lövésért Egy bíróság 250 font pénzbírság megfizetésére kötelezte Sieve Kirköt, a skót labdarúgó-bajnokság élvonalában szereplő Falkirk védőjátékosát. A 32 esztendős futballista áprilisban a Hearts el­leni bajnoki mérkőzésen a labdát a lelátóra rúgta, ahol arcon ta­lált egy 12 éves kislányt. Dawn Wilson elsősegélyben részesült, de másnap otthonában elájult, és ismét kórházba kellett szállíta­ni. Neil Allen ügyész szerint Kirk mérgében teljes erőből meg­rúgta a játékszert, és súlyos sérülést okozott. A vétkes hiába mentegetőzött azzal, hogy időhúzás gyanánt a lelátó tetejére akarta „juttatni" a labdát, bűnösnek találtatott. — A labda először en­gem súrolt, majd kislányom arcába vágódott — jelentette ki a tanúként meghallgatott Bryan Wilson, a kislány édesapja. Petersson jön, Dahlin megy A német labdarúgó Bundesliga élvonalában szereplő Borussia Mönchengladbach együttese szerződtette Jörgen Peterssom. A 20 éves svéd csatár, aki a Malmö csapatától került a németekhez, 1998. június 30-ig kötelezte el magát. A szezon végén viszont minden bizonnyal távozik a Mönchengladbachtól egy másik svéd játékos, Martin Dahlin. Tenisz Krocskó a negyeddöntőben Az MTK Bartók Béla úti pályáján, az Éliti-Caola Kupá­ért zajló IQ. magyar szatellit teniszkörverseny utolsó állo­másán, a mesterversenyen kedden a 2. fordulót rendez­ték meg. A magyarok közül reggel még négy játékos volt versenyben, de sajnos, egye­dül Krocskó Józsefnek sike­rült a negyeddöntőbe küzde­nie magát. Ez szó szerint értendő, ugyanis az első kiemelt Krocskó keményen harcolt a kitűnő formában lévő szlovák Platenik ellen, de végül a döntő szett, 4:4-es állást kö­vetően — annak ellenére, hogy Plateniknek két break- labdája volt — a tapasztalat győzött. Sávolt Attila ezen a körversenyen már másodszor találkozott az osztrák Alexan­der Krell-lel; sajnos, ezúttal is vesztesként távozott a pá­lyáról. Bar át ősi Levente a múlt heti tornagyőztes, szlo­vák Dominik Hrbaty ellen, Kisgyörgy Gergely a múlt heti döntős cseh Petr Dezorttal szemben maradt alul. Páros­ban a Krell— Nagy Viktor kettős már a legjobb négy között van. Folytatás szerdán 11 órakor. A svédek furcsa „magyarázata” Furcsa „magyarázattal” állt elő a 2002-es téli olimpiára har­madszor is sikertelenül pályá­zott östersundi szervezőbizott­ság. A svédek egyik szakem­bere, Christer Persson szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság azért nem adta meg nekik a rendezési jogot, mert a skan­dináv telet túlságosan hidegnek tartotta. — A NOB tagjai már 1994-ben, a norvégiai Lille- hammerben is majdnem meg­fagytak. Ott azt is kifogásolták, hogy az oslói repülőtér túlsá­gosan messze volt, s a helyi szállodák színvonalával sem voltak megelégedve — mond­ta Persson. A svéd szervezőbi­zottság egyelőre még nem nyi­latkozott arról, hogy megpá­lyázza-e a 2006-os téli ötkari­kás játékok rendezési jogát. Annál inkább jelezte pályázati szándékát Stockholm városa. A svéd metropoliszban kedden sajtótájékoztató keretében je­lentették be, hogy pályázni kí­vánnak a 2004-es nyári ötkari­kás játékok rendezési jogáért. A Globe Arénában megtartott sajtókonferencián a politikai pártok is képviseltették magu­kat, és a pályázati szándék tá­mogatásáról biztosították a vá­ros vezetőit. — Mi akarjuk megrendezni a nyári játékokat, mivel meg vagyunk győződve arról, hogy ez a város lehetne a legjobb színhelye az olimpiá­nak, és mi képesek vagyunk re­mekül megrendezni a versenye­ket. Úgy gondoljuk, ha ringbe szál lünk a nyári ötkarikás játé­kok rendezési jogáért, az arra is lehetőséget ad, hogy a stockhol­mi régióban az emberek és az üzleti élet képviselői összefog­janak a mind jobb sporteredmé­nyek és egy egyedülálló környe­zetvédelmi project megvalósítá­sa érdekében — nyilatkozta Mats Hulth, Stockholm város polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents